Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

T M £ C-Y E r XVI. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM H(RLAP~" »colon kiapasa11 1972. NOVEMBER 12., VASÁRNAP * Alacsonyabb felvásáilási árak — magasabb termelési költségek 1 Érdemes-e zöldségfélét termeszteni? Szerződések nélkül szabályozhatatlan A múlt esztendőben kevés zöldségféle termett az ország­ban, ezért a zöldségtermesz­tés fejlesztésére buzdították a közös gazdaságokat. Fekete Józsefet, a Szabad­ság Termelőszövetkezet elnö­két megkérdeztük, hogy ná­luk miként vált be a zöldség­termesztés fejlesztési program­ja? — A jövedelmezőséggel elégedetlenek vagyunk, nem találjuk meg a szá­mításainkat. Nem az a fő panaszunk, hogy a felvá- L sárlási árak, a múlt évi­hez képest estek, hanem az, hogy a vetőmag, a fó­lia, a borda, a műtrágya árai, valamint az egyéb termelési költségek cs a közterhek jelentősen emelkedtek. Mivel ráfizetésből nem élhe­tünk meg, a kertészeti ter­mesztés szintjét nehezen tud­juk tartani. Kovács Dánieltől, a terme­lőszövetkezet értékesítési ve­zetőjétől, a zöldségfélék idei áralakulása felől érdeklőd­tünk. — Az idén a zöldségfélék ára módosult — mondotta. — Az uborka általában 1 forint­tal, az étkezési paradicsom 50 —60 fillérrel lett olcsóbb, míg a konzervparadicsom átvételi árát 10 fillérrel emelték. Na­gyobb áresés következett be az őszi zöldságfélélciniél. Pél­dául a zeller ára a múlt év­ben 5 forint volt, most ' 2,60. Nekünk az a szerencsénk hogy tisztítva, csomagolva, a MÉK nagyobb tételt átvesz belőle, 3,80 forintos áron. A petrezselyemgyökér, a múlt évi 4,50 helyett 3,40, a sárga­répa 1,60 helyett 1,20. A fejes- káposzta a tavalyi 1,80 forint­tal szemben 60 fillér. Az előző évi 1,40—1,50-es kelkáposztát most 1 forintért is nehezen le­het eladni. A zöldségtermesztési gon­dokról ezután Szabó Elemérrel, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnökével beszélgettünk, aki szerint a zöldségféléknek a fo­gyasztó közönség érdeké­ben kívánatos, mérsékel­tebb árát olyképpen kel­lene biztosítani, hogy ol­csóbban juttatnák a nagyüzemi gazdaságok­nak a termesztéshez szük­séges anyagokat. Kikértük Írházi Gyulának, a MÉK körzeti vezetőjének a véleményét is: — Sok nehézséget okoz, hogy egyes gazdaságok nem kötnek termelési szerződése­ket, s így nem tudjuk a zöld­ségtermesztést szabályozni. Például az idén, szerződés nélkül, túl sok fejes- és kelkáposztát ter­meltek, melyet nehéz ér­tékesíteni. Baj az is, hogy a termelt fe­jeskáposztában túlteng a branschenwei'gi fajta, mely r.em alkalmas a tárolásra. Kopa László Az agának is, a földesúrnak is Tö.ök kori iratok a város levél á óban Százhetvennégy török kori iratot őriz városunk levéltára. Legnagyobb részük eredeti tö­rök írással készült. Hátlapju­kon rövid magyar nyelvű szö­veg találhitó. Ez alkalommal két török nyelvű irat fény­" •’iff­t?;—­‘ '•"* r-íbó 'r^=Cr-rSr. ■ "***!£* „Az Urak számára való Lo­vakat, hogy szabad lehessen fölvinni azzal való Menet vitt levél”. képmásolatát közöljük, a hát­lapjukon olvasható sorokkal. Különben a legtöbb irat a város által használt puszták bérének, az adóknak, a sum­mának, az ajándékoknak a megfizetéséről, 100—200 sze­kér fáról vagy szénáról szóló nyugta. Ugyanazon földek után megfizették a bért a töröknek is, a magyar földesúrnak is. Például 1668-ból a lajosi föld- bérről megmaradt Juszur aga török nyelvű és Andrási Mik­lós felvidéki földesúr magyar gyünk. Óla Mihály nyelvű nyugtája is. , ban Anno 1641”. Seri András | Kiss András felvételei •»Ww.,,. ,, ' - ' ^l'3rJV ' J*5 72^: '■? <rfvi* *< c'‘r'±e,"s-. n. ■ ' , <VP­> ■r*Ö „Oszmán Vezer Pássá Urunk ő Natsga atta ezt a szolgalat felől, hogy Semmi másművé Ne Szolgallyunk, de éjjel és Nappal az Császár mellett sö­rényén és híven munkálkod- Bíróságá­MOZIMUSOR Felszabadítás IV—V. A nagyszabású színes szov­jet film befejező része. Kisérőműsor: A vörös nap országa. Ogyessza. Előadások kezdete: fél 4 és 7 órakor. Matiné Gábor diák Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Az Angyal vérbosszúja Magyarul beszélő, . színes angol film, Kiséróműsör: 51. Világma- gazih. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. Filmklub Egy város keresi a gyil­kost. Előadás kezdete: este 8 óra­kor. A Petőfi-évforduló jegyében A gimnázium irodalmi színpada jutott tovább A Hazafias Népfront orszá­gos mozgalmat indított: ünne­peljük meg méltóképpen Pe­tőfi Sándor születésének 150. évfordulóját, s versenyre szó­lította fel a szavalókat, illetve az irodalmi színpadokat: ké­szüljenek az ünnepre Petőfi Sándorról szóló műsorokkal. A verseny első fordulója, a városi selejtező, a minap zaj­lott le. A megyei döntőbe az Arany János Gimnázium iro­dalmi színpada jutott tovább. összeállítása Petőfi Sándor és Arany János barátságát doku­mentálja, s tekintettel a nagy­kőrösi Arany-hagyományokra, ügyesen kapcsolja az aktuális Petőfi-témát az adott körösi lehetőségekhez. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy a gimnazisták emlékműsora to­vábbjutott. Nagyon szép volt a konzerv­gyár irodalmi színpadának elő­adása is. A Petőfi-versekre épülő műsor kiválóan alkal­mas arra, hogy munkásfiata­lok számára előadva, emléke­zetes élményt nyújtson. Sajnos, az egyéni szavalok közül körösi versenyző nem jutott tovább: az indulók nem érték el a kellő szintet. A Hazafias Népfront Petőfi- versenyének megyei bemuta­tóira Nagykörösön kerül sor, november 19-én, vasárnap, amikor a megye legsikeresebb együttesei és szavalói mérik össze tudásukat, a művelődési ház kultúrtermének színpadán. T. T. Szünetel az áramszolgáltatás Ma, november 12-én, reggel 7 órától délután 16 óráig, a DÉMÁSZ a Ceglédi és Abo- nyi útón, Valamint a Gyopár, Zsemberi, Zrínyi, Jókai, Hét­vezér, Álmos, Előd, Kund, Hu­ba, Töhötöm, Botond, Farkas, Lőrincpap, Jázmin, Lengyel, Csap és Dózsa György utcában szünetelteti az áramszolgálta­tást. Megkezdődött a fogászati hónap A LEGFONTOSABB A MEGELŐZÉS Szinte megdöbbentő annak a felmérésnek az eredménye, amelyet az iskoláskorú gyer­mekek között vizeztek: a ta­nulók 90 százaléka már a fel­nőttkor elérése előtt fogszú- vasodásban szenved. Ismert tény az is, hogy éven­te átlagosan minden ember két tubus fogkrémet használ el, s nem jelentős a „fogkefe­fogyasztás” sem. A minap vé­gignéztem néhány üzletben a választékot, s szinte sehol sem volt megfelelő méretű, alakú fogkefe. A jelenleg kaphatók olyan nagyok, hogy inkább ci­pőtisztító kef.'uck illenének be. Eseténk 'it a gyermekek ez­rei figyelik a tv-macit, ahogy a fogát mossa. Kedvet is kap­nak a fogmosásra, csakhogy a maci sem mossa a fogait sza­bályosan! Az egészségügyi fel- világosító filmeket a kora dél­utáni órában vetítik, pedig a főműsor szünetében is elkelné­nek a tanácsok. A napokban megkezdődött a fogászati hónap. Az általános Iskolákban a szakorvosok egy- egy alkalommal előadást tar­tanak a gyermekeknek a he­lyes fogápolásról, a táplálko­zásról. Megszívlelendő taná­csokat adnak nemcsak a gyer­mekeknek. hanem a szülőknek, a felnőtteknek is, mert a fog­szuvasodás ma már népbeteg­ség. A legfontosabb a megelőzés, s ha kevés idő is az az egy hónap, amelyet ennek jegyé­ben rendeznek meg, talán m ' is ráirányítja a figyelmet kötelességünkre. Sz. M. PINCELABIRMTUSBAN Fejtik az újborokat Nyársapáton Már elszállításukat is megkezdték A Közép-magyarországi Pin­cegazdaság budafoki üzemé­nek nyársapáti pincészetében még csak a múlt héten feje­ződött be a szüreti munka, a közös gazdaságok utolsó szőlő- szállítmányainak feldolgozá­sával. ★ irányította, aki már Kőrösön lakik. — Elégedettek-e a szüret eredményével? — kérdeztük tőle. — A tavaszi fagykárok és a nyári jégverések után főleg az elöregedett szőlőkből még any- nyira sem számítottunk, mint Nyársapáton járva, megnéz- amennyit behoztak — mon­tük, mit végeznek most a pin­cészetben. — Sárik Ferenc, a vezető nincs itthon — mondták az irodában —, Füle Ferencet, a helyettesét, a pincében talál­ják meg. így indultunk el az újborok ígéretes illatával telt pince la­birintusában, a több mint százhektós tölgyfa hordók és a több száz hektós beton bortá­rolók között, hogy a vezetőhe- lyeftest megkeressük. Az egyik folyosó bolihajtá- sán régi latin közmondásra bukkantunk: In vino veritas! (Borban az igazság!) ★ Végre megleltük a pince ama részét, ahol a leülepedett seprőről szívatták le a szép, tiszta újbort. A munkát ceg­lédi szakember, Füle Ferenc dotta. — A minőség? — Az esős őszi idő nem kedvezett a cukorfok alakulá­sának. A zömében 15—16 fo­kos szőlőből 10,5 fok körüli borok forrtak ki, melyeket sű­rített musttal kell javítanunk. — A közös gazdaságok kö­zül melyik szállította be a legtöbb szőlőt a pincészetbe? — Az albertirsai Dimitrov és a nagykőrösi Szabadság termelőszövetkezet. Egyébként a seprős és a fejtett újborok beszállítását is megkezdték a termelők. — Tehát a szüret után sem szűnik meg a munka a pincé­szetben? — Egy percre sem. A bortá­rolás és -kezelés folyamatossá­got igényel. Már a lefejtett új­borok elszállításához is hozzá­fogtunk. K. L. HÉTFŐN: TÁRSASÁGI ÜLÉS Arany János Nagykőrösön László munkáját Bemutatják dr. Törös Az Arany alapszabálya János Társaság kimondja, hogy a tagoknak ápolniuk kell az Arany-hagyományokat és te­ret kell adniuk az újonnan született műveknek. Mindkét kötelezettségének eleget tesz a társaság, amikor évadnyitó ülésén dr. Törös Lászlónak „Arany János Nagykőrösön” című munkáját mutatja be. A mű, amelyet Keresztúry Dezső, Arany egyik legalapo­sabb élő ismerője lektorált, Nagykőrös város támogatásá­val jelenik meg. Mi a jelentősége dr. Törös László könyvének? •Egyrészt az, hogy minden Lóháton a gyárba Nyeregben az asszony, kis­gyerek a nyalábjában. A férj a deres kancán ül, és igazítja a lovakat a KRESZ előírá­sainak megfelelően. A ló nem ismeri még a közlekedés írott törvényeit, néha megugrik, s hangos sikoly jelzi a veszélyt. A menet megbolydul, szit­kok szállnak a szürkülő haj­nalban, dudaszó, hangos átok teszi szokatlanná napi ébredé­semet. A lovak hol trappolnak, hol kocognak, hol vágtatnak, a város szűk kis utcácskái mi­kor mit engednek meg nekik. Újabb hobby? Nemzetiha­gyomány-ápolás? Kísérlet a fölös kilók leadására? Vajon mi készteti az embereket arra, hogy a már bevált és oly so­kat szidott kerékpár helyett most lóhátra pattanjanak, s úgy igyekezzenek reggelenként a gyárba? — Szent ég! — kapok a fe­jemhez. — Ugyan hova kötik ezeket a jószágokat a konzerv­gyár portáján? S ki abrakolja őket, míg a műszak véget nem ér? Kérdés kérdés után. S elké­pedek azon is, hogy én erről csak most értesültem. Állok, nézem a menetet, és töprengek, mi lesz ebből. Mi lesz azzal a sok lóval, amely, a lópisszus tanúsága szerint, nem termelőszövetkezeti tagé, mert a törvény nem engedi meg a tartását, közösbe kéne vinni, hanem a lányé, a vőé avagy éppen az unokáé, aki­nek a munkájához „elengedhe­tetlenül szükséges” az egy-két hátas- vagy igásló? Mert ugye, földművelési cé­lokra nem tarthat senki lovat. De hobbyként? Ki tiltja? A jogszabály erről egy szót sem szól. S mert nincs paragrafus, hát sokasodnak a lovak a gyá­ri munkások háza táján: a „kiskapu” kinyílt, és az ügye­sek betrappolnak rajta. S már csak ez a lovaglás hiányzott a lótartás szükséges­ségének bizonyítására. (I. P.) eddigi kiadás közül a leghite­lesebb rajzát adja a nagy köl­tő városunkban eltöltött ki­lenc esztendejének, másrészt az, hogy tulaj honképpen egy teljes életművet zár magába: a szerző eddigi Arany-kuta­tásait összegezi banne. Az „Arany János Nagykö­rösön” nem tanulmánykötet. Bár nagyon sok dokumentu­mot ölel fel, igen sokat szó- szerint idézve, a könyv ol­vasmányos formában ismerteti Arany körösi életét. Termé­szetesen dr. Törös László mindazokat a felfedezéseket is nyilvánosságra hozza lap­jain, amelyekre kutatómunká­ja során rábukkant. így újsze­rű megvilágításban ismerhet­jük meg majd Arany Nagykő­rösről való elkerülésének kö­rülményeit is. A mű bemutatásában dr. Törös László egykori tanítvá­nyai és tanártársai működnek közre, Fruttus István, Tatai István és Tóth Tibor. Volt már példa rá, hogy az Arany János társaság ülésén került először közönség elé irodalmi alkotás. Ez a mostani annyival jelentősebb, hogy szerzője is nagykőrösi és té­mája is szoros kapcsolatban áll városunklcal. A dr. Törös László munká­ját bemutató társasági ülés hétfőn, november 13-án, este IS órakor kezdődik, a műve­lődési központban. Kedden: Nők akadémiái a November 14-én, kedden, es­te 6 órai kezdettel, a művelő­dési ház emeleti klubjában, a nők akadémiájának rendezé­sében, dr. Kulin Sándor tart előadást, Varázslattól a gyó­gyításig címmel. Ériékes labdarúgó-győzelem - idegenben Nk. Kinizsi—Pilis 2:1. Szomoiányi sérülése miatt, a Kinizsi labdarúgócsapata Pilisen a következő összeállí­tásban játszott: Leskó — Kecskés I, Juhász, Rákosi, Bari, Somlyai, Kovács, Decsi, Józsa, Abonyi, Szabó. Csere a szünetben Kecskés I sérülése miatt Karsai. A körösi csapat a hátszelet jól kihasználta, és már a 15. percben. Decsi és Józsa gól­jával, 2:0-ra vezetett. A ha­zaiak ll-esből szépítettek. A Perbál elleni mérkőzésen javuló küzdőszellemről, a Pi­lis ellenin már fegyelmezett csapatjátékról is tanúb'zony- ságot tett a gárda. A lendü­letes hazai támadásokat szo­ros emberfogással törték meg. Leskó ismét jól védett. Ráko­si biztosan rombolt, Juhász a levegőben és a földön egy­aránt jó volt. Somlyai ezen a mérkőzésen is kiváló védő­munkát végzett. Abonyi (a II. félidőben hátvéd), Decsi és Józsa végre a játék irányítói voltak. A hazai közönség igen sportszerűtlenül viselkedett a játékvezetővel szemben — alaptalanul. Pilisi ifi—Nk. Kinizsi ifi 2:1 (0:1). Kinizsi ifi: Nagy F. — Fer- csi, Varró, Labancz, Pozsár, Dobozi, Mohácsi, (Tóth), Fe­kete, Sebők, Szalai, Kaszap. Az ifik tű! szigorú 11-essel vesztettek, de gyengén is ját­szottak. Góllövö: Szalai. P. S. Vasárnapi ir.űsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték­terem, 9 órától, folyamatosan: délelőtt serdülő, délután ifjú­sági férfi megyei bajnoki dön­tő, 4—4 csapattal, körmérkő­zéses rendszerben. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 9.30: Nk. Kinizsi II—Jászkarajenői TSZ SK járási, 11: Kinizsi ifi— Üjhartyáni KSE ifi, 13: Nk. Kinizsi—Üjhartyán megyei bajnoki mérkőzés.

Next

/
Thumbnails
Contents