Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

1912. OKTOBER 7., SZOMBAT ptsi M£C» kJCívUíp Ha összefognának... Lesz-e új művelődési háza Gödöllőnek? nyújt programot — Báníi György, Üjlaki Károly, Sán­dor György, Keres Emil elő­adói estje, találkozás Balczó Andrással, Marx György aka­démikussal, Alfonzéval, Pető- fi-vetélkedő, Ki tud többet Gödöllőről vetélkedő — hogy csak néhányat említsünk a ! sok közül. De mindkét klub­nak akadnak „házon kívüli” programjai is. A középiskolás klub tagjai például vasárnap a Nemzeti Színház Marat cí­mű előadását nézték meg. Terveznek egy szentendrei ki­rándulást és az Iparművészeti Múzeum megtekintését. A színházbarátok körének tagjai havonta egyszer külön busszal utaznak be Budapest­re. Elsőként a jövő héten a Madách kamaraszínház egyik előadását nézik meg. A film­klub, amely a Pest megyei Moziüzemi Vállalattal közös fenntartásban működik (a vállalat nem kér terembért az előadásokért) október 18-án kezdi meg angol filmtörténeti sorozatát, amely — akárcsak az elmúlt esztendőben — szo­rosan kapcsolódik a gimná­zium filmesztétikai oktatásá­hoz. Az elmondottakon kívül an­gol nyelvtanfolyam, képzőmű­vészeti kör, társastánc és ba­lett-tanfolyam működik még a művelődési házban. A jelenle­Épül a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat gödöllői központja. Ékes János felvétele Néhány szó Százan - képesítés nélkül Esztendőről esztendőre — ahelyett, hogy csökkenne — egyre nő a képesítés nélküli pedagógusok száma az isko­lákban és az óvodákban. A legfrissebb adatok szerint számuk az országban eléri a háromezerötszázat! Mi a helyzet a gödöllői já­rásban? Erről beszélgettünk Kovács Tiborral, a járási hi­vatal művelődésügyi osztá­lyának előadójával. — Sajnos, a gödöllői járás­ban sem csökken, inkább nő ft képesítés nélküli nevelők száma. Amíg tavaly hetven­öt, az idén már száz képesítés nélküli nevelőt tartunk szá­kion. — Sokan távoztak a nyáron fi járás iskoláiból? — Eléggé nagy volt a moz­gás. Elment öt óvónő, tizen­nyolc tanító, öt gyógypeda­gógus és harmincnégy tanár, valamint hat képesítés nél­küli nevelő. — S mennyi érkezett? — Szakképzett óvónő egy sem. Ami jó: az eltávozott tizennyolc tanító helyett hu­szonkét végzett nevelőt kap­tunk. A harmincnégy vég­zett tanár helyett viszont csak huszonegyet. Az öt gyógy­pedagógus helyett pedig csak két szakképzett nevelő jött. — A járás pedagógusainak hány százalékát teszik ki a képesítés nélküli nevelők? — Az összlétszám tizenhat százalékát. — A száz képesítés nélküli nevelő közül hány tanul? — A tavalyi harmincnyolc­cal szemben az idén már negyvenötén végzik levelező úton a képzőt vagy a főisko­lát. gi büfét pedig szintén — ezek­ben a napokban — alakítják át klubhelyiségnek, ahol a város fiatal pedagógusai szá­mára szeretnének otthont nyújtani. (Azért most, mert a napokban alakult meg a vá­ros pedagógusainak KISZ- szervezete.) Reménytelen helyzet? Természetesen az elmondot­taknál is gazdagabb kulturá­lis programra lenne szükség Gödöllő városában, ha lenne hová hívni az embereket. A meglevő, öreg épület már ré­gen nem felel meg a korszerű művelődés követelményeinek. A művelődési intézmények legalacsonyabb kategóriájába tartozik, jóllehet nemcsak vá­rosi, de járási módszertani feladatokat is el kellene lát­nia. És még csak remény sincs rá, hogy egyhamar új épülne helyette Gödöllő városában. Még csak arra sem adódott eddig lehetőség, hogy ezt a meglevő épületet vennék kö­zös fenntartásba a város üze­mei, intézményei, gazdaságai, így adódhat elő az a visszás helyzet, hogy az évi százöt­venháromezer forintos tanácsi támogatás még a rezsiköltsé­gek fedezésére sem elegendő. Az intézmény vezetőinek évi százötvenezer forintot kell „megtermelniük” ahhoz, hogy a jelenlegi programmal mű­ködhessenek. (Pedig ugyan­csak alacsony a fizetése a népművelés—könyvtár szakot végzett, s jelenleg az egyetem népművelés szakán továbbta­nuló igazgatónak: mindössze havi kétezerkétszáz forint!) A váci példa Valamit sürgősen tenni kel­lene azért, és nemcsak a vá­ros, de az üzemek, intézmé­nyek és gazdaságok vezetői­nek is, hogy a rendeltetéséhez méltó otthont kapjon Gödöl­lőn a közművelés. A hogyan­ra talájis. a váci,,,példát említe­nénk, altot mindenki,'aid csak tehet valamit ebben az ügy­ben, összefogott azért, hogy méltó hajlékot emeljenek a kultúrának. Hogy Vác na­gyobb, gazdagabb, több ön­álló gyárral, intézménnyel rendelkezik? Ez igaz, de nem jelentheti azt, hogy Gödöllőn nem lennének meg az össze­fogás feltételei. Csak éppen azt kellene megérteniük a gyárak, intézmények és gaz­daságok vezetőinek, hogy nem valami, tőlük idegen célra áldoznák néhány éven át kulturális alapjuk pénzét, hanem önmaguk munkájának a megkönnyítésére. Mert a műveltebb emberek nemcsak a saját életüket tehetik szeb­bé, tartalmasabbá, hanem a nagyobb tudás birtokában a a munkájukat is eredménye­sebben végezhetik. Prukner Pál Gyémánt­és aranydiploma Október 12-én délután ün­nepséget rendez a járási hi­vatal művelődésügyi osztálya és a pedagógus-szakszervezet járási bizottsága a hatvan, il­letve ötven esztendővel ez­előtt diplomázott pedagógu­sok részére. Az ünnepség ke­retében nyújtják majd át a gyémántdiplomát a nyolc­vanesztendős Harrach József domonyi tanítónak, aki 1912- ben Léván szerezte meg taní­tói oklevelét. Aranydiplomát kap Cserháti János bagi, Nemes Sándor isaszegi, Sarka- di Nagy Ferenc, Sarkadi Nagy Ferencné és özv. Haffner De­zsővé péceli, Molnár István és Chikán Ernő túrái és Jandó József zsámboki taní­tó, valamint özv. Szarvas Fe­rencné zsámboki óvónő. Az ünnepségre a gödöllői já­rási hivatal nagytermében ke­rül sor. A ten Ezüstérmes gyermekrajz héten adták át Budapes- az indiai gyermekrajz­versenyen díjat nyert magyar pályázók kitüntetéseit. A ju- talmazottak között volt Ben- csik Anikó, a gödöllői Imre úti általános iskola hetedik osztályos tanulója is, aki rajz­tanárának, László Lilla fes­tőművésznek a társaságában vette át az ezüstérmet. Tanulás — munka mellett A műszerész szakmunkások októberben vizsgáznak A Ganz Műszerművek Gö­döllői Árammérő Gyárának fiataljai közül az idei okta­tási évben is több százan ta­nulnak a munka mellett. A két kihelyezett általá­nos iskolai osztályba kö­zel ötvenen jelentkeztek, hogy elvégezzék a 7. és a 8. osztályt. Ezenkívül több szakmai tan­folyam indul idén is, mint például a műszerész tanfo­lyam, a meós- és a műanyag­tanfolyam. Nagy érdeklődés mutatko­zott a már hagyományokkal rendelkező művezetői tanfo­lyam iránt, ahol kezdő és ha­ladó fokon képezhetik magu- ka a hallgatók. Azok a dolgo­zók, akik állami oktatásiban vagy szaktanfolyamokon nem vesznek részt, párt-, szakszer­vezeti, illetve KISZ-oktatásra jelentkeztek. Az ifjúsági szervezet ál­tal rendezett oktatási kö­rökben 160 fiatal vesz részt. Idén új színnel gazdagodik aiz Árammérőgyárban ez az oktatási forma is: a _ tanév második feleben a világifjú­sági találkozók történetével foglalkoznak majd a KISZ- esek. A gyár KISZ-bizottsága idén műszerész szakmából rendezi meg a kiváló szak­munkás és a szakma ifjú mestere címért folyó verse­nyeket. A versenybe 44 fia­tal szakmunkás nevezett be. Az írásbeli vizsgát október 3-án rendezték meg, az utolsó erőpróbára, a szóbelire pedig a hónap közepén kerül sor. A verseny szervezését az FMKT (Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa) vál­lalta. A vizsgákra is a gyár fiatal mérnökei készítet­ték fel a műszerész szak­munkásokat. Öt alkalommal tartottak elő­adást a versenyzőknek, kü­lönböző szakmai kérdésekről. Az eredményhirdetésre no­vember 7-én kerül sor. A gyár vezetői több ezer forin­tot ajánlottak fel a verseny­ben kiválók jutalmazására. Befejezés előtt a második ülem Vízvezeték 75 km hosszúságban ELEGENDŐ IVÓVÍZ - KÖVETKEZIK: BLAHA ÉS BESNYŐ Az 1963-ban alakult gödöl­lői ivóvíztársulat érdekeltségi körzetében körülbelül 20 ezer ember lakik. A tervek szerint a társulat 1974-re, tizenegy esztendei tevékenység után teljesíti előírt feladatát, vagy­is három fő ütemben, 49 mil­lió forint félhasználásával, 'S 52 kilométernyi vezeték lefek­tetésével megoldja a város vízgondjait. A városok — s köztük Gö­döllő is — állandóan fejlőd­nek, és hasonlóképpen növek­szik a vízigény is. így történ­hetett meg, hogy a társulat már eddig túl­teljesítette tervét, hiszen jelenleg már 75 kilomé­ternyi hosszúságban épült Gödöllő alatt vízvezeték, az előirányzott összegből pedig eddig 44,5 millió forintot hasz­náltak fel. Ám hiába tekint­hető a terv túlteljesítettnek, ha a társulat valójában még nem fejezte be munkáját. 1974-re az igényeknek megfe­lelően 80—90 kilométernyi víz­vezetéke lesz a városnak. A társulat jó munkájának köszönhető, hogy 1970 óta fo­kozatosan javult a város ivó- víz-„helyzete”. Nemrégiben — második ütemként — átadták a Ma­lom-tónál az úgyneve­zett déli vízmüvet, amely nyolc frissen fúrt kútból táplálkozik. Mindet a Pest megyei Vízr és Csatornamű Vállalat fúrta." A vízhozam növelésé érdeké­ben folyamatban van újabb három kút fúrása is, de ezek­nek már maga a társulat a ki­vitelezője. A déli vízmű ikertestvére a Dózsa György úton levő észa­ki vízmű, amelyhez ugyan­csak 500 köbméternyi víz be­fogadására alkalmas medence tartozik. A város legmagasabb pontján, a Vincellér-háznál két ilyen nagy medence is van. A két vízmű ide pumpál­ja fel a vizet a vezetékeken keresztül, s az ikermedencék­ből pedig a gravitáció segítsé­gével folyik vissza az ivóvíz a város vezetékeibe. A számítás sok szerint ily módon a város naponta 6000 köbméternyi ivóvizet kap. ami az igényeknek meg­felelő. A társulat fennál­lása alatt összesen 22 ku­tat fúrt. A harmadik ütem terveiben egy víztorony felépítése szere­pel, amely majd az eddig kí- vüleső blahai és máriabesnyői részek ivóvízellátását szolgál­ja. (fehér) A KÖZTISZTASÁGÉRT Tanácsrendelet az állattartásról Gödöllő fejlődése, a lakosság nö­vekedése, különböző kutatóinté­zetek letelepedése, és egy sor más tényező sürgette a városban az állattartás szabályozását. Az erről szóló rendeletet júniusban hagyta jóvá a városi tanács, s az júliustól hatályba lépett; az elkö­IKLADI ALAPÍTOK „Van még bennem erő...” KEDVES HAGYOMÁNY kezd meghonosodni Ikladon, az Ipari Műszergyárban. Éven­te egyszer meghívják a gyár nyugdíjasait egy kis beszélge­tésre, vendégeskedésre. A gyár szakszervezeti bizottsága szer­vezte összejövetel keretében beszámolnak nekik az eltelt év gazdasági eredményeiről, tár­sadalmi eseményeiről. Szívesen jönnek az öregek vissza a gyárba, amely sok éven ke­resztül második otthonuk volt, hogy az ünnepi hangulatban aztán előkerüljenek a régmúlt históriái és az, hogyan alakult a nyugdíjazás óta kapcsolatuk a gyárral. Torda Pál a felszabadulás után községi bíró volt Aszó­don. Az elsők között értesült arról, hogy gyár épül a Cser­völgyben. 1952 és 1963 között az ikladi gyárban csoportveze­tőként dolgozott. Most öt fia és három menye keresi kenye­rét itt. Mindenről tud, ami nyugdíjazása óta történt a gyárban. „Emlékszem arra, amikor még minden csak fű volt, meg hegyoldal” — mond­ja. Hitetlenkedve hallgatta a „városi” emberek tervezgetését arról, hogy ide gyárat építe­nek. Attól félt, hogy elmossa majd a víz az épületeket. Nem így lett... A MOST 73 ÉVES Molnár Márton 1963-ban a gyár köz­ponti meójából ment nyugdíj­ba. Egyike azoknak az alapító tagoknak, akik már a gyár építésében is részt vettek. Sok fiatalt nevelt a gyárnak, aho­előtt Csepelen is. 1953-ban lé­pett be az Ipari Műszergyár­ba. Fia még ma is a gyár szerszámüzemének fúrósa. Ba­logh bácsi arról mesél, hogy az első motorok tekercselésé­nek ideje még fél óra volt. Ke­resi annak módját, hogy visz- szajöhessen a gyárba. „Van még bennem erő” — mondja. NEM TUDOTT végleg elsza­kadni a gyártól Keresztes Pali bácsi, aki a havi 88 óráját még most is ledolgozza. Alapító tag ő is, 1953-ban kezdte a mun­kát Ikladon. Azokról az idők­ről mesél, amikor mint esz­tergályos vasat keresett a gyár­udvaron, hogy legyen mit dol­goznia. „Akkoriban még nem volt ám anyagellátás ..Rali­vá nyugdíjazása után még be- tárosként ment nyugdíjba, járt egy ideig. Most menye és Számtalan újítását használják unokája dolgozik itt. „Megbe- még ma is. csüli nyugdíjasait a gyár. Évente egyszer találkozunk és ilyenkor előjönnek a régi em­lékek. Jó alkalom az ilyen ta­lálkozó arra is, hogy ismer­kedjünk a változásokkal. Van itt annyi új dolog, hogy csak csodálkozunk rajta .. A LAKATOS SZAKMÁT ta­nulta ki, de 1967-ben a köz­ponti szerszámraktár vezetője­ként ment nyugdíjba Balogh István. Sokfelé dolgozott már az országban, a felszabadulás AZOK AZ IDŐS EMBEREK, akik néhány évvel ezelőtt még a nyugdíjazás napját várták, j most itt vannak. Sajátjukénak érzik a gyárat, amit tulajdon kezükkel építettek fel. Szívü­kön viselik sorsát, számon tartják fejlődését, s a gyár minden évben vizsgázik szigo­rú kritikusai előtt. Mindent észrevesznek, az új gépeket és azt a régi szeretetet. amivel évről évre fogadják őket Ikla­don. Berkó Pál vetkező időben sor kerül érvénye­sítésére. A rendelet a várost két körzet­re osztja: az elsőoe a zárt lakó­telepek tartoznak és a városköz­pont magva, a második körzetbe pedig Gödöllő többi része, kivéve néhány külső területét. Az állat­tartásról szólói rendelet lényégé, hogy az első körzetben luxus-, vauasz- és vezetökutyán, macs­kán és néhány fajta díszállaton kívül más állat nem tartható. A második körzetben, tehát a vá­ros egyéb részeiben is, ezután csak saját szükségletre tartható sértés, szarvasmarha, baromfi, nyúl, ga­lamb, vagy egyéb háziállat. (Ki­vételt képez a hús-, és tojóhibrid, amely kifutó nélküli zárt helyen nagy számban tartható a követke- zökoen is.) Azok tehát, akik a to­vábbiakban nagyobb számban kí­vánnak állatot tartani, a második számú körzeten kívül kötelesek helyezni állattenyésztési telepeiket. Lovat, öszvért a második számú körzetben is csak azok tarthatnak, akik hivatásszerűen fuvarozással foglalkoznak. Tilos azonban az ál­lattartás az egész városban a sok személy befogadására szolgáló kö­zületi és társadalmi rendeltetésű épületek közelében. Az új rendelet részletesen sza­bályozza még többek között az ólaknak, istállóknak a kutaktól való távolságát, az állattartásra szolgáló épületeket, azok minősé­gét, takarítását. — Milyen állattenyésztő telepek felszámolását vonja maga után az új tanácsrendelet: — kérdeztük dr. Rozgonyi Ernőnét, a városi ta­nács vb-titkárát. — Mintegy 15 állattenyésztő-te- lep felszámolását a magánházaknál és az agráregyetemi tangazdaság haraszti majorjában. — Milyen szankciókat alkalmaz a tanács, ha a tulajdonosok el­mulasztják a telepek határidőn* való felszámolását, elköltöztetését*! — A rendelet megszegésének* kijátszásának következménye: fi­gyelmeztetés, majd pénzbírság, azután kényszerintézkedés, azaz hatósági elkobzás, illetve hatósági értékesítés. P. A. Január óta gerendák tá­masztják a gödöllői Petőfi Sándor művelődési otthon sa­rokfalát. Alámosta a víz, meg­süllyedt, s támaszték nélkül kidőléssel fenyeget. így aztán ez az épület aligha reprezen­tálja Gödöllő városát. Tartalmas munka Pedig odabenn, az öreg fa­lak között — a lehetőségekhez képest — tartalmas munka folyik. Klubok és szakkörök színvonalas programjai vonz­zák a fiatalokat és az időseb­beket egyaránt. Akiknek pedig ebben az épületben már nem jut hely, a művelődési otthon vezetőinek az irányítása mel­lett másutt tanulnak, műve­lődnek. A szabás-varrás tanfo­lyam kilencvenhat résztvevője például a hét négy napján az Imre úti iskolában. A német nyelvtanfolyam félszáz hall­gatója a Szakmunkásképző In­tézetben. A filmklub több, mint kétszáz tagja pedig a vá­rosi moziban találkozik kéthe­tenként. A fiatalok klubja Itt, az öreg házban műkö­dik 'a középiskolások és a dolgozó fiatalok klubja. Az egyik vasárnap délutánonként, a másik csütörtök esténként Épül a mélyépítők központja

Next

/
Thumbnails
Contents