Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

PEST HEGYEI ktftr'ap 1972. OKTOBER 4., SZERDA Tájegységi amatőrfílmszemle A Pest megyei Népműve­lési Tanácsadó decemberben tájegységi amatőrfilmszemlét rendez Heves, Komárom, Nógrád és Pest megye amatőr filmesei részére. A szemle cél­ja a négy megye amatőr fil­meseinek összefogása, az el­készült alkotások bemutatása és zsűrizése s a legjobb alko­tások nevezése az 1973. évi országos amatőrfilm-feszti- válra. A szemlét, amelyen részt vehet a négy megye minden amatőr filmese az 1970—72 között készült alkotásával, de­cember 16—17-én Pécelen ren­dezik meg. A legjobb filmeket díjazzák. Első díj: háromezer, második díj kétezer s a két harmadik díj ezer-ezer fo­rint. Harminckét nevem volt Interjú Hollós Ervinnel, a Sárvári-könyv írójával Bemutatóra vár a Harminc­két nevem, volt című új ma­gyar film, mely Ságvári Endre életének utolsó szakaszát ele­veníti fel. Hollós Ervin regé­nye nyomán Maár Gyula írta á forgatókönyvet, a filmet Keleti Márton rendezte. Mivel hosszú idő után ez az első magyar munkásmozgalmi film, érthető, hogy sokan kíván­csian várják a bemutatót. Cikkünk ennek a fokozott ér­deklődésnek kíván eleget ten­ni, amikor megszólaltatja Hollós Ervint, az írót. 9 Ön volt Magyarorszá­gon egyike azoknak, akik nagy szerepet vállaltak a MAD1SZ megszervezésében a felszabadulás után. Meny­nyiben hordozta Ságvári eszméjét ez a szövetség, s A tanulók egyharmada lány Senki sem jelentkezett tetőfedőnek Elkezdődött az oktatás a szakmunkástanuló intézetek- , ben. Az ország kisiparosai , 2721 szakmunkástanulót szer­ződtettek, közülük 190 kö­zépiskolát végzett. A tanulóknak csaknem egy­harmada lány — a lányok a legnagyobb arányban képvi­seltetik magukat Bács megyé­ben: itt a tanulók felénél többen vannak. A legkeve­sebb a lánytanuló Szabolcs­ban, ahol csupán tizenkét lány szerződött magánkisipa­roshoz, azaz az összlétszám- nak alig nyolc százaléka. A népszerűségi ranglista: első a kőműves szakma, azt követi a szobafestő-mázoló, majd az asztalos — csak jóval utána sorakozik fel a villany­szerelő, és az ács-állványozó. Az országban egyetlenegy tetőfedő tanuló sem szerző­dött kisiparoshoz, s minden szakmára érvényes, hogy több jelentkezőt váltak. SZIMPOZION Az emberi környezet nem­zetközi jogi védelme címmel nemzetközi szimpoziont ren­dez Budapesten október 3. és 5. között a Magyar Jogász Szö­vetség nemzetközi jogi szak­osztálya. A szimpozion — ame­lyet a DlVSZ-székházban tar­tanak — az európai szocialista országokból érkező nemzetkö­zi jogászok vesznek részt. A Duna Bizottság is küld megfi­gyelőt az eseményre. A ta­nácskozáson megvitatják a környezetvédelem kérdéseit OKTOBER 5-TŐL 11 -IG CEGLÉD, (A filmszínház a Kossuth Művelődési C7ARAn^ífí Központban tartja előadásait) jtHDftWflU 5- 6: Kapaszkodj a fellegekbe l-ll. 7: A balkezes újonc 8- 11: A betyárkapitány kincse NAGYKÖRÖS 5- 6: A préri 7- 8: Kapaszkodj a fellegekbe Ml. 9: Rendőrségen történt 10: Tiszta égbolt 11: Hurrá, nyaralunk GÖDÖLLŐ 5: A kétéltű ember 6- 8: Az oroszlán télen 9- 11: Fuss, hogy utolérjenek... SZENTENDRE 5~ 6: Kapaszkodj a fellegekbe l-ll. 7- 8: A nagy medve fiai 9—11: A férj válaszúton ABONY 5— 7: A betyárkapitány kincse 8- 10: Mackenna aranya BUDAKESZI (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 8— 9: Mouret abbé vétke BUDAÖRS 5- 6: A sípoló macskakő 7— 8: Kapaszkodj a fellegekbe I—II. 9- 10: Koma kalandjai DUNA- (A filmszínház a Művelődési Házban íj ad AC7TI tartja előadásait) 8— 9: A nagy zsákmány 10- 11: A cár tisztje és a komisszár MONOR 5— 7: Mackenna aranya 8: A préri 9— 10: Kapaszkodj a fellegekbe l—ll. NAGYKÁTA 5- 8: A 22-es csapdája» 9—10: A nagy medve fiai 11- 12: Heintje VECSÉS »Csak 18 éven felülieknek! 5- 8: Koma kalandjai 9-11: Az oroszlán télen Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIUZEMI VALLALAT hogyan őrizte meg alakját az utókor? — Ott kezdeném, hogy a MADISZ megalakításában azok az elvtársak is részt vettek, akik a felszabadulás előtt is tevékeny szereplői vol­tak az ifjúsági mozgalomnak. Közel volt a 45 előtti illega­litás, s a felszabadulás utáni idő. Az első Szabad Ifjúság, melyet még Szegeden nyomat­tak, majd később a pesti lap sűrűn említi Ságvári Endre nevét. A mozgalom életrekel- tői jól ismerték Ságvárit, s a többi elvtársat, Kulich Gyulát, Orbán Lászlót, sorolhatnám a többieket — az eszme, a harc első és kézzel fogható volt még akkoriban. Mi jellemezte Ságvári munkásságát, szere­pét? Az antifasiszta front megalakítása a fiatalok köré­ben. A kommunista és a szo­ciáldemokrata fiatalok össze­fogása után megalakítani azt a frontot, amely egészében elfogadja az antifasiszta ma­gatartást. Ma ez már közhely, akkoriban azonban szentség- törés volt, hiszen cserkészek, turulisták, a protestáns ifjúsá­gi szervezet tagjai kaptak he­lyet e széles mozgalomban, 1941—42—43-ban vert gyöke­ret ez a gondolat. A felszaba­dulás után az antifasiszta erők részesei lesznek a hata­lomnak, azonban a hatalomért még folyik a harc. És ez a gyökér akkor már nemcsak megfogan, hanem hajtásai is nőnek — tulajdonképpen Ság­vári gondolata ekkor valósul meg. Sorra alakulnak az anti­fasiszta ifjúsági szervezetek: a MADISZ, a SZÍT, az egyete­misták, a diákok, a paraszt­ifjúság szövetségei — és 1948- ig kiteljesedett az antifasisz­ta egység. A másik elv, amit Ságvári képviselt az ifjúsági mozgalomban, hogy az olyan legyen, mely valóban az ifjú­ságé: zenés, táncos összejöve­telekkel, kirándulásokkal, iro­dalmi délutánokkal. 1945—46- ban a tánc került előtérbe, később a politika, s ahogy a körülmények megváltoztak, úgy ötvöződtek egészséges arányban ezek a programok az ifjúsági szövetségben. • Mit jelentenek a mai fiataloknak Ságvári Endre eszméi? Hogyan él a mai ifjúságban Ságvári Endre emléke? — Egyetemen tanítok, így könnyebb a felelet a kérdésre. Ezekre a gondolatokra fogé­konyak a mai fiatalok is, Ság­várit azonban kevésbé isme­rik. Ritka az a fiatal, aki pontosan meg tudja határozni a viszonyokat, az uralkodó osztályok helyzetét abban az időben, s részletesen ismerné Ságvárinak és társainak mun­káját. A Szép Ilonka vendég­lőben történt tragikus pilla­natok vésődtek legjobban be­léjük, mikor is pisztolyharc­ban vesztette életét egy har­minc év körüli fiatalember ... A film ennek a fiatalember­nek — és névtelen társainak igyekszik emléket állítani. T. E. Így élt.. — Scí-fí almanach Új sorozatokat indít a Móra Könyvkiadó Üj sorozatot indít a gyerme­kek számára a Móra Ifjúsági Könyvkiadó. Az „Így élt.. sorozatban még ebben az év­ben megjelenik Hegedűs Gé­za: „így élt Dózsa György” és Fekete Sándor: „így élt a szabadságharc költője” című munkája. A Petőfi és Dózsa emlékét felidéző kötetek után jövőre IV. Béla, Csokonai Vi­téz Mihály, Gutenberg és Zrínyi Miklós életét-munkás- ságát felelevenítő kötetek je­lennek majd meg. Színes tablókon gazdag kö­tetek lesznek a kiadó „Búvár zsebkönyvek” sorozatában megjelenő művei, amelyekben neves tudósok írják a képek­hez fűződő magyarázó szöve­geket. A „Gombák”, a „Vad­virágok” és a „Madarak” ára egységesen 14—16 forint lesz. Nagy sikert aratott a könyv­héten a „Játsszunk!” sorozat első köteteként megjelent mű: Vargha Balázs: „Játsszunk a szóval”. Most jelent meg Varga Tamás „Játsszunk ma­tematikát” című három kötet­re tervezett művének első ré­sze Kicsinyeknek szól a ,JSzínes mesék” sorozat is, illusztrált füzetei egy-egy mesét tartal­maznak. Valóságos sci-fi almanach lesz a Kozmosz „Galaktika” sorozata. Kemény fedelű fü­zetei a világ sci-fi irodalmá­nak minden műfaját felölelik. A képes történelem sorozatá­nak legújabb kötete Fekete Sándor „A nagy francia for­radalom” című műve. TÁRLAT? N éhány lépésnyire a szentendrei városi tanács­tól, a dombra vezető szűk sikátor sarkán, kézzel írt plakát hívja fel a figyelmet az egyetlen napig tartó szabadtéri „tárlatra”. Az első, amit megpillant, a bástyafalra szege­zett, szétnyitott, s belül kipingált hegedűtök. Aki ezt megemészti, az már higgadtabban nézelődhet a szűk, meredek utcácska falaira aggatott tárgyak között. Van itt olajfestmény, kollázs, grafika, akvarell, mint egy igazi tárlaton, a legteljesebb kaotikus össze­visszaságban, csupán a művészetet száműzték az itt kiállító, jobbára budapesti fiatalok az öreg, patinás falak közüL Hogy mi minden látható ezen a perzsavásáron? Fehér alapon fehér gitár ábrája, melynek húrjai egy eredeti villanykonnefctorból indulnak ki. Kereszt­re feszített Krisztus-figura két háborús érem társa­ságában, gondosan felaplikálva egy festővászonra. Madonna címet viselő „kompozíció”: két széttárt női láb közé helyezett kisgyermek képe. Fehérre pingált falemezre spriccelt tarka foltok, kusza vonalak, idomemberek és emberidomok, a legteljesebb zagyva összevisszaságban. Aztán egy három képből álló ,kompozíció” folytatja a sort: az elsőn egy galamb, a másodikon ugyanez egy kinyújtott kézen, míg a harmadikon a már látott galamb Hitler kinyújtott kezén pihen. Ilyen s ehhez hasonló látvány kíséri fel a lá­togatót a dombtetőre, ahol a templom körül szobrok­nak és kisplasztikáknak nevezett micsodák sorakoz­nak. Megdőlt fakereszt tehénkolomppal. Fába vert szögek. Egy vasból készült biztosítékdobozba helye­zett borosflaska. Papundekliből ragasztott vadász­repülő az egyik fa ágára aggatva. Egy felnőtt látogató tréfás jókedvében elrikkant­ja magát: ha ettől lesz valaki képzőművész, akkor én is az vagyok! S nekilát, hogy a templomtéren található kőtörmelékből, száraz faágakból s eldobált papírhulladékból megalkossa a maga művét, amely nem sokban különbözik a körülötte láthatóktól. A Szentendrére tévedt, gyanútlan kiránduló nem tudja: ugratni akarják az ide összehordott sok­féle kacattaL Egy bizonyos: április elsején is rossz tréfa lenne az ilyen „tárlat” a festők városában, október elsején azonban egyenesen a művészet megcsúfolása. Ugyan kinék az ötlete volt? S miért adott engedélyt a Nép­művelési Intézet e torz parádéra? Prukner Pál Robin Hood és A koros hölgy Érdekes ritkaságok kerülnek kalapács alá Hatszáznegyven tételt ár­vereznek az Állami Könyv- terjesztő Vállalat VI. könyv­aukcióján november 11-én és 12-én a MOM Szakasits Ár­pád Művelődési Házában. Az antikvár ritkaságok között 303 a centenáriumához érkezett Budapesttel foglalkozik, és 38 a Petőfi-évfordulóra egy­begyűlt anyag. Alt Rudolf kétnyelvű Bu­dapestje 1845-ben jelent meg, és a szerző 32 korabeli kőraj­za díszíti. Ezenkívül számos olyan tétel található a Bu­dapest témában, mint például a „Budapest gyógyfürdői” — 14 füzetben, vagy a „Budapest templomai”, amely 12 füzetből áll. A Petőfi-könyvek között ta­lálható a Ciprus-lombok Etel­ka sírjára 1845-ös kiadása és 1842—44 között írott versei­nek 1844-es első kiadása is. A több mint 250 oldalas aukciókatalógus már kapha­tó az antikváriumokban. Schőpflín Aladár centenáriuma SZÁZ ÉVE, 1872. október 4- én született Schöpflin Aladár, a XX. század egyik legjelen­tősebb magyar kritikusa. Ne­ve jól ismert, szerepe köztu­dott az irodalomkedvelők, a modern magyar líra és próza híveinek körében. Rangja azonban máig sem tisztázott, tehát nem is egészen érdeme szerint méltatott. Születésének századik évfordulója alkalom lehet, hogy egy-két vonással élesebbre rajzoljuk portréját, amelynek vonzereje ma na­gyobb, mint valaha. Az idő távlatában megnőtt életmű­vének a hitele. Munkássága kiállta a korszakváltás pró­báit; ítéletei — mértéktartó józanságukkal — az irodalom- történet értékrendjébe épültek. SENKI NEM TUDJA PON­TOSAN, hány ezer kritikát adott ki a kezéből. Csaknem ötven éven át hétről hétre, hó­napról hónapra véleményezte fáradhatatlanul az új kötete­ket, s a színházi bemutatókat. Túlzás nélkül leírhatjuk: ez idő alatt nem volt jelentő­sebb magyar regény-, dráma-, vers- és elbeszéléskötet, amely­ről — és szerzőjéről — Schöpf­lin Aladár ki ne fejtette volna álláspontját. Jót és rosszat, jö­vőbe mutatót és konzervatívat összemérve, mindig a mű bel­ső tulajdonságait mérlegelve, ám a társadalmi és művészi fejlődés polgári igényeitől so­ha el nem szakadva írta re­cenzióit, cikkeit, tanulmá­nyait. Történeti érzéke és er­kölcsi nagysága emeli az utó­kor szemében a nagy kritiku­sok, a kiválasztottak csapatá­ba. A VASÁRNAPI ÜJSÄG munkatársaként, 1898-ban kezdte pályáját. Egy évtizeden át végzett kitartó — egyszer­re tapintatos és következetes — munkával a korábbinál reá­lisabb képet adott a hetilap közönségének az új irodalom törekvéseiről. Azokról a köl­tőkről és elbeszélőkről, akik­ben talán elsőnek ismerte fel a XIX. századi irodalmi és er­kölcsi hagyomány folytatóit. Ma már középiskolai tan­anyag, amit Schöpflin a szá­zadelőn kifejtett Ady és Vaj­da János, Babits és Arany Já­nos szellemi rokonságáról, a fejlődési folyamatok szerves­ségéről, a látszatellentéteknél nagyobb és erősebb összetar­tozásról. Kritikai munkássága közben maga is fejlődött: tá­volodott a konzervatív szem­lélettől, s mind közelebb ke­rült — nemcsak az irodalom­ban, hanem a politikában is — a városias, a polgárosodó, a megújulni vágyó Magyaror­szág szószólóihoz. Űj — ha­láláig őrzött — meggyőződé­sét fogalmazta meg 1908-ban, a Nyugat első évfolyamában, A város című esszéjében: „Hiábavaló minden rugdaló­zás: — írta ebben — a ma­gyar megalapította a maga vá­rosát itt a Duna partján, ... s ez a tény tükröződik az iroda­lomban is. S tükröződnie kell, ha az irodalom csakugyan hű tükre akar lenni a nemzeti életnek. Mi, akik azt mondjuk, hogy meg kell hódítani az ed­diginél nagyobb mértékben a városi életet az irodalom szá­mára, igenis, mi képviseljük hívebben és igazabban a ma­gyar nemzeti jelleget, amelyet ellenünk akarnak fordítani.” EZ A MEGGYŐZŐDÉS ha­tározta meg a kritikus Schöpf­lin értékrendjét. A múlt ér­zés- és gondolatvilágát való­ban művészi erővel, igazi te­hetséggel kifejező költők, írók (Gyulai, Mikszáth, Beöthy Zsolt, Varga Gyula és mások) érdemeinek elvitatása nélkül fordította a maga és olvasói figyelmét a modern magyar irodalom, a Nyugat első, má­sodik és harmadik nemzedéké­nek felnövekedésére, a polgá­ri progresszió irodalmi klasszi­kusaira. (Akik többek között Schöpflin hitének és meggyő­ző erejének is köszönhetik be­érkezésüket a halhatatlanság kikötőibe.) írói arcképei Adyt, Móricz Zsigmondot, Babitsot, Krúdyt, Tersánszkyt és any- nyi sok társukat bemutató- elemző portréi olvasmányként is élvezetesek. Kritikái nem­csak pontosan értékelnek, ha­nem egyértelmű, világos fogal­mazásuk szépségével is ma­gukkal ragadnak. Valamikor szokás volt Schöpflin száraz­ságát, stílusának szürkeségét emlegetni. Mára kiderült, hogy a századelő cikornyás kere­settségeitől, majd a két háború közti időszak személyeskedő indulataitól való tartózkodása, a lényegre törő, magamutoga­tás nélküli határozottság teszi életművét maradandóvá. A FORRADALMAK LEVE­RÉSE utáni negyedszázad — akárcsak a nevével összefor­rott folyóirat, a Nyugat életé­ben — Schöpflin pályáján is újat hoz. Az ellenforradalom­mal, a reakció társadalmi és művészi konzervativizmusával szemben védekezni kénysze­rül, ám — ha nem is enged­mények, elbátortalanító kor­rekciók nélküli — fölénye a szellemi világban csakhamar ellentámadásba viszi. Elekor írja azokat a tanulmányokat és kritikákat, amelyek a napi irodalmi küzdelmek követel­ményeinek is eleget téve, de lehúzó közegük fölé emelked­ve készítették elő nagy kor- társainak átvonulását a szer­kesztőségek és kávéházak zaj- lásából az irodalomtörténet aranybetűs fejezetcímei alá. Elvitathatatlan, s talán nem kellőképpen értékelt szerepet játszott ebben Schöpflin há­rom mongráfiája. Adyról és Mikszáthról írt könyve, s egész kritikai- és esszéírói munkás­ságát összegező kötete: A ma­gyar irodalom története a XX. században, a múlhatatlan ér­demű írások között áll frisse­ségével, igazságkeresésének szenvedélyes pontosságával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents