Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
4 “SKJÍirhxp 1972. OKTOBER 1., VASÁRNAP A NAGYKÁT AI TANÁCSKOZÁS MARGÓJÁRA Megszeretik-e a gyerekek az irodalmat? Martyn Ferenc 20 grafikája a Helikon Galériában M artyn Ferenc, a Pécsett lakó festő, ritka kiállító. Művészete mégis közismert, egész szellemi életünkben jelen van, folytonosan sugárzik. Pécsi, dunántúli, magyar, európai festő elsősorban? Mindegyik: dunántúlisága természetszerűen jelenti egyúttal az európait, európaiságában a Dunántúl is bannfoglaltatik. Ez is eszünkbe jutott a fővárosi Helikon Galériában csütörtök délután megnyílt kiállításán. Martyn Ferenc 1-899-ben született. Mestere Rippl-Ró- nai József és Réti István. A festő 1925-től Párizsban dolgozott, s ott az avantgarde Abstraction Création művészcsoport résztvevője volt. 1940-től ismét Magyarországon alkot, Pécsett él — de ezekből az életrajzi adatokból még nem következik, hogy művészété egyszerre legyen dunántúli, magyar, európai. A belvárosban nemrég nyílt Helikon Galéria kicsiny. Martyn Ferenc festő és grafikus — Petőfi-, Cervantes-, Flaubert-, Mallarmé-kötetek illusztrátora —, rajzaiból is mindössze húsz lapot láthatunk itt. De ezek önálló rangú művek, amelyekből művészete megítélhető. Húsz rajz 'egymás mellett — s milyen gazdag kiállítás! Húsz rajz van előttünk. Az absztrakt festőként is indult művészről ezt írta monográfusa: figurális absztrakt. Próbáljuk lefordítani e jellemzést így: a látványtól elvonatkoztató. Az elvonatkoztatás mértéke különböző: az Álló alak III, mint a földön lábait erősen megvetett, szárnyas arkangyal — de az Álló alak I—II—IV —V—VI. már „csak” puszta szerkezet. Figura és absztrakció kérdését, keresését azonban, bevalljuk, elhagytuk, mivel figyelmünket a megformálás, a művesség vonta magára mágneses erővel. Mert Martyn Ferencnél a technika nagyon fontos, a kivitel, melybe a tartalmat ötvözi, nagyon lényeges és gondos. S mennyire sokfajta megformálásra képes — milyen sokféle dolgot közöl! Figurális-absztrakt képekről szólván, azt, hogy mit látunk, csak azzal együtt tudjuk elmondani, hogy mit érzünk. Az Álló alakokban egy pontos, hideg szerkezet részvétlenségét. A gyönyörű Lovasban legbelülről ránk sugárzó életet, s Szobortervben hosszan megszenvedett igazságot és harmóniát, a két Régi szőlőprésben roppant, sűrített erőt, az Írországi emlékben könnyed lebegést, mely azonban nem téveszt meg, mintha lebegni kezdettől könnyű volna. Martyn Ferenc húsz rajzában az emberi tartalom hallatlan erővel szólal meg a gondos, pontos, műves formában, amely egyszerre dunántúli, magyar, európai. P. A. Huszonöt éves az Állami Gorkij Könyvtár Tűzzománc Lőrincz Vitus fóti műtermében. A tűzzománc ősi festészeti technika, amelyet a XXi század elején fedezett fel újra az európai képzőművészet. Hazánkban 8—10 éve kezdték felhasználni a tűzzománc sajátos lehetőségeit a művészek. A tűzzománc felhasználásának magyarországi úttörői közé tartozik Lőrincz Vitu$ fóti festőművész is, aki 1954 óta foglalkozik tűzzománc képek készítésével. A művész több kiállításon szerepelt munkáival. Nagy sikere volt legutóbb az 1971-es miskolci önálló kiállításnak. A nyíregyházi Tanárképző Főiskolát Szabolcs-Szatmár nagy szülöttéről, a felvilágosodás magyarországi úttörőjéről, Bessenyei Györgyről nevezték el. A névadás, valamint az Ágis tragédiája megjelenésének 200. évfordulója alkalmából október 6-án és 7-én «agy- szabású Bessenyei-emlékün„A gyermek ösztönösen tudja, hogy mi a költészet. Ezt az ösztönét fejleszteni, bátorítani kellene, nem pedig sorvasztani. Meg kellene neki magyarázni, hogy az a gyermekvers: Egyszer volt egy ember, Szakálla volt kender semmiben sem alábbvaló, mint a felnőttek verse, s hogy minden komoly költészet gyermekes: a legnagyobbak gyermekessége és a legkomolyabbak játéka.” Kosztolányi A gyermek és a könyv kapcsolatának javításáról, a gyermek igazi olvasóvá neveléséről, az irodalom megszerettetéséről, az erre való lehetőségekről tanácskoztak a megyei gyermekkönyvhetek nyitó rendezvényén Nagykátán a könyvtárosok, pedagógusok, népművelők. Az Olvasó népért mozgalom kezdeményezőit is az a felismerés serkentette, hogy hazánkban „az olvasási kultúra elmaradt az általános fejlődéstől, el az úgynevezett civilizációs fejlődéstől.” De ha olvasó népet óhajtunk, akarunk, akkor a gyermekeknél kell kezdeni: őket kell inkább, leginkább olvasásra, könyvre nevelni. Rendhagyó ? Meg lehet-e szerettetni a gyermekkorban a nemes irodalmat? A nagykátai tanácskozás egy népségét rendeznek a megyében. A nyíregyháza északi temetőben ekkor avatják fel Bessenyei György új síremlékét. A főiskola tanácsa rendkívüli ülést tart. A költő szülőfalujában, Tiszabercelen ünnepélyesen leleplezik . Bessenyei György bronz mellszobrát, H. Varga Ilona alkotását. bemutatóval, úgynevezett rendhagyó irodalomórával kezdődött. Egy költő és egy előadóművész a gyermekregényeket is szerző Mándy Ivánnak egy „felnőtt” novelláját ismertette felső tagozatos általános iskolásoknak. Bemutatták, hogy a gyerekek jó tolmácsolásban kitűnően megértik ezt a nagyon modern — s érthetetlenséggel oly sokszor vádolt — kiváló írót. S nemcsak megértik finom, bonyolult szerkezetű novelláját, de át is érzik. Nemcsak a külső cselekményt, de a szereplőkben lej átázódó belső történést is. Azt is, amit nem írt le az író: a rejtett járatokat és kapcsolásokat, amelyeket ki kell következtetni, el kell képzelni. Nemcsak értelmük, de érzelmeik és képzeletük is mozgásba indult tehát a rendhagyó irodalmi órán: egész valójukkal cselekvő módon jelen voltak. Jó löhne, ha az ilyen órák rendhagyóból rendes, szokott, mindennapi iskolai irodalomórává lépnének elő, törnének be az oktatásba! — adott hangot tetszésének később a hozzászólók nagy része. Ez az irodalmi foglalkozás bebizonyította: a gyermekek alkalmasak a nemes irodalom befogadására, • a jó könyvet meg lehet velük szerettetni. Becsülik a könyvet ? De mi mindenen múlik akkor irodalomra nevelésük? Hogy szüleik olvasnak-e, becsülik-e a könyvet? Hogy van-e vagy nincsen otthonukban könyv? S az óvodában? Hogy milyen a helyi közművelődési gyermekkönyvtár? Milyen az iskolai könyvtár? S a könyvtáros? Milyen az iskolai irodalomtanítás? Érthető a könyvtárosok, pedagógusok, népművelők türelmetlensége, amikor e kérdésekre válaszolva, szimpatikus nyugtalansággal beszéltek családokról, otthonokról, ahol az új házban a garázstól az éléskamráig, a gépkocsitól a jégszekrényig minden megvan, de a könyv hiányzik. Amikor arról szóltak, hogy már az óvodákban is több könyvre lenne szükség: de egy képes leporelló ára 25—35—40 forjnt. Hogy a közművelődési könyvtárak állománya országosan sem elég gazdag, de megyénkben az egy lakosra jutó könyvtári kötetek száma az országos átlagnál is alacsonyabb. S a tápiószöllősi példát — a helyi tanács itt évi 3000 forintról hétezerre emelte a könyvtári könyvvásárlási keretet — korántsem követik mindenhol: az egymillió forintot, amelyet a megyei tanács az eredeti összegen felül tavaly a könyvtári állomány gyarapítására biztosított, a helyi tanácsok nem fordították teljes egészében e célra... Könyvtárainkban az olvasóknak több mint a fele gyermek vagy kamasz, tizenéves. Bár a gyermekrészlegek és önálló gyermekkönyvtárak száma tavaly jelentősen megnőtt, a könyvtári állomány és felszerelés mégsem tükrözi eléggé a gyermek olvasók arányát; nem felel meg érdeklődésüknek, nem elégíti ki a meglevő igényt, várakozást... Azután itt vannak az iskolai könyv-' tárak — mint az „iskolai oktatómunka szerves tartozékai” —, amelyeknek fejlesztését minisztériumi irányelvek sürgetik, iskolai könyvtáros alkalmazását lehetővé tevő rendeletek segítik. Mégis az iskolai könyvtár a legtöbb helyen két-három szekrény a folyosón, az is jobbára lelakatol-, va. Üjszilváson a tanács évi 2000 forintot ad az iskolának könyvtárfejlesztésre — ritka példa ez. Attól, hogy tavaly a helyi tanácsok kevesebb taneszközt vásároltak, mint amennyit az előző években a központi elosztás juttatott, az iskolai könyvtárak polcai sem gyarapodtak. Alkalmasak a pedagógusok S vajon a tanterv alkalmas, a pedagógusok képesek az irodalom megszerettetésére? — kérdezték többen a Nagykátán tartott értekezleten. A járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője azt is felvetette, nem utáltatják-e meg az irodalmat sok iskolában? (Bizonyos felmérések komolyan figyelmeztetnek, példáj/fl a kisiskolások olvasási készségének romlására.) A pedagógusok közül többen is szóba hoztak egy érdekes, tisztázatlan kérdést: Azt, hogy az olvasó gyermek lassú, belső gazdagodása csak-hosszú távon jelentkezik: tehát az olvasás nehezen kérhető számon, nehezen osztályozható, jutalmazható az iskolában. De ugyanez a tanárra is elmondható: hogy olvas-e vagy sem, közvetlenül alig mérhető. „Ugyan mit szólna a tantestület, ha egy pedagógusnak pénzjutalmat adnánk azért, mert sokat olvas? Pedig biztos, hogy ez a munkájában is kamatozik.” — vetette fel az egyik nagykátai általános iskola igazgatója. S hogy e messzire vezető kérdések jogosak, de tisztázatlanok, arról különböző vélemények, felfogások, reagálások felizzása, felcsapása tanúskodott a nagykátai értekezleten. Navigare necesse est. Van vagy nincs elég fa, enyv, szög, ács, evezős, kikötő, egy biztos: hajózni kell! — mondták az ókorban a rómaiak. Mert tudták, hogy hajózás nélkül nem lehetnek rómaiak. Hajózni kell. Könyvre, irodalomra nevelni a meglevő körülmények, hiányok és kötöttségek között is kell, a lehetőségeket leginkább kihasználva — ebben egyetértettefc a nagykátai tanácskozás részvevői. Ami nem jelenti azt, hogy belenyugodnának a jelenlegi körülményekbe, hiányokba, kötöttségekbe. Hasonlóan alapos szemrevételezéshez eddig mindössze két alkalommal láttak hozzá a magyar statisztikusok. 1895 az első összeírás dátuma: a KSH első elnöke, Keleti Károly fogta egybe akkor a hatalmas vállalkozást. A'második hasonló föltérképezés időpontja: 1935. Kétmillió gazdaság Természetes, hogy most, a mezőgazdasági nagyüzemek általánossá válása után, szintén kíváncsiak vagyunk a lehető legfontosabb összképre. Hogyan? Hiszen statisztikai közlemények, kimutatások tömege készül, kiadványok seregében válogathat, akit bármely részterep érdekel. De nem olyanokban, mint amilyen most készül! 1972 folyamán kétmillió gazdaságot keresnek föl a számNegyedszézados múltra tekinthet vissza az Állami Gorkij Könyvtár, hazánk legnagyobb idegen nyelvű irodalmi gyűjteménye. A humán jellegű közművelődési könyvtár fő hivatása az idegen nyelvek ta- I lálóbiztosok. Roppant tömeg ez, van ennyi egyáltalán? „Gazdaságon” ezúttal nemcsak az állami gazdaság, a termelőszövetkezet értendő, hanem a háztáji, az egyénileg földet művelők korántsem lekicsinylendő birodalma, sőt a hétvégi kert, ha tulajdonosa földadót fizet. S akinek ötven baromfija, vagy akár egyetlen négylábú háziállata van — nos, az is egy „gazdaság”, vagyis így jön össze ama kétmillió. Kevesebb tehén, több juh ... Hol tartunk ma, s főként : milyen tapasztalatokat szereztek a világcenzus Pest megyei végrehajtói? A KSH Pest megyei igazgatóságán lényegében azt mondja Szabó Viktorné mezőgazdasági csoportvezető, hogy csupán előzetes tájékoztatásra vállalkozhat. Amiben eljutottak hulásának és tanításának előmozdítása, az eredeti irodalom olvasásának lehetővé tétele. Olvasóinak száma hétezer, az egyik legismertebb, legnépszerűbb könyvtár. a részletes adatközlésig, az a megye állatállománya. Lássuk tehát ezt a füzetecskét, legalábbis néhány kuriózum erejéig. íme, röpke tallózásom egy-két produktuma, mégpedig az 1935-ös állapottal egybevetvén. Nos, akkor 63 483 tehén volt a Jegyében — ma mindössze 36 297. (A legtöbb szarvasmarha a ceglédi járásban található — 15 092 —•, a legkevesebb a szentendreiben: 1384 állat.) De sertésből már megfordult a helyzetkép, hiszen 254 686-ról 371 868-ra nőtt az állomány. Bármennyit szólunk a juhtenyésztés gaz- daságtalanságáról, valahogy mégis az történt, hogy 53 626- ról 114 407-re emelkedett Pest megye juhállománya, jóllehet való igaz: 1965-ben már 200 ezer fölött járt ez a szám. Valamint a lovakról: pusztulásuk szinte egyenes folyamat, hiába minden ellenkezdeményezés. Tehát: 61 243-ról 14 260-ra apadt a megye lóállománya — ehhez persze, gyorsan hozzá kéne tenni, mennyivel gyarapodott a traktoroké. Ötezer egyéni gazdálkodó Októberben újfent sort ke-’ rítenek állatszámlálásra a Hatéves kislány — mint nemzetközi zsűritag Zágrábban október első hetében rendezik meg az eszperantó bábszínházak ötödik nemzetközi találkozóját. Kedves hagyománya ennek a bábfesztiválnak, hogy a szakembereken kívül a legilletékesebbeket — a gyermekeket — is meghívják az előadásokra, sőt külön gyermekzsü- rit is alakítanak. A zágrábbi szervező bizottság az idén tíz magyar eszperantista kislányt és kisfiút lát vendégül a Pupteatra Inter- nacia Festivalo rendezvényein. Megtiszteltetés érte a baranyai gyermekcsoport legkisebb tagját: az első osztályos Kozák Kökényt — tagja lesz a fesztivál nemzetközi gyermekzsü- rijének. A hatéves kislánynak szinte második anyanyelve az eszperantó és otthon így társalog a szüleivel. AZONNAL FELVESZÜNK kőműves, vizsierelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, autószerelő, könnyügépkezelő, gépkocsivezető SZAKMUNKASOKAT, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KTSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola utca 45. Bessenyei-ünnepségek Nyíregyházán Padányi Anna Legkényesebb téma: a föld FAO-program — adatok Hol tart a mezőgazdasági összeírás? Világcenzus — hallottuk az év elején e szakszót, midőn a Központi Statisztikai Hivatalban megismertették az újságírókat a mezőgazdasági összeírás tudnivalóival. A szakszó magyarázata: a FAO, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete azt ajánlotta tagjainak, hogy tíz- vagy ötévenként kerítsenek sort ilyen összeírásra. Ebben főként a fejlett országokra számítanak; jóleső tudnunk, hogy mind a statisztika tudománya, mind pedig mezőgazdaság dolgában hazánk ezek közé tartozik.
