Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

1972. OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK Pl VI *1£C &úrlap Az első díszpolgár: Kossüfh Lajos Ahol mindig van olaj... Három éve árusítanak Kis- alagon háztartási tüzelőolajat. Hack János két esztendeje ve­zeti a telepet, s azóta a hely­beliek elmondhatják: mindig van tüzelőolajuk, soha nem kell bosszankodniuk amiatt, hogy esetleg nem kapnak. A 77 éves Hack János szívügyé­nek tekinti a lakosság zavar­talan ellátását. Reggel fél nyolctól este fél hatig tart nyitva. A forgalom mindig nagy. A dolog érdekessége, hogy még Vácról, sőt Buda­pestről is gyakran járnak ide olajért, mert tudják: itt min­dig kapható. S ez a legna­gyobb dicsérete a lelkiismere­tes munkának. Solymosi László, Dunakeszi m.s ahol nincsen táp Az albertirsai Szabadság Tsz Pesti út 77. szám alatti terményboltjában rendszerint nagy a forgalom. Sajnos azon­ban itt nem vásárolhat min­denki tápot. Gyakran elő­fordult már velem is, hogy öt kiló tojótápért Ceglédre kel­lett utazni. Az emberek úgy tudják, hogy ebben az üz­letben mintegy 200 tsz-tag ellátását biztosítják. Ez így rendjén is van, de vajon nem lehetne-e megoldani azt, hogy az albertirsai tenyésztők is eb­ben az üzletben vásárolhassa­nak? Virág Mihály, Albertirsa Segítenek a kisiparosok is A Zsámbéki Községi Tanács koordinációs bizottsági érte­kezletet hívott össze, amelynek tárgya a helybeli pártszerve­zet székházának átépítése volt. A megbeszélésen a kis­A TV Képcső- és Alkatrészgyár FELVESZ (két műszakra) — női betanított munkásokat — férfi forgácsoló szakmunkásokat és — betanított munkásokat jelentkezés a felvételi irodán: Vác, Honvéd u. 21-2B. iparosok helyi megbízottja, Zombori Dezső, támogatást ajánlott fel azoknak a meste­reknek a nevében, akiknek szakmája az építkezésen nem hasznosítható. A kőművesek, szobafestők és villanyszerelők viszont tevé­kenyen segítik az építést. Padányi Lajos, Budakeszi Nevelni a neveletleneket A közelmúltban nagy ér­deklődéssel olvastam a Pest megyei Hírlap egyik cik­két, amelyben az utóbbi idő­ben sajnos mind gyakoribbá váló trágár beszédről volt szó. Már 31 éve textilgyári dol­gozó vagyok, elmondhatom, hogy a káromkodás igen sok változatát hallottam már. De azt is tapasztaltam — s ebben teljes mértékben egyetértek a cikk írójával —, ha erélyesen fellépünk a minősíthetetlen hangon beszélők ellen, akkor változtatni tudunk a helyzeten. A drasztikus szavak haszná­lata úgy érzem minden jóér­zésű ember fülét sérti, s ne szégyelljük — akár társa­ságban, akár villamoson, au­tóbuszon — erélyesen rendre- utasítani azt, aki így beszél. Ügy gondolom, csak így szá­míthatunk bármiféle javu­lásra ezen a téren. Tóth Imréné, Budakalász . Kartóli öröm Nagy örömmel közlöm: meg­épült és a jövő hétfőtől üze­mel Kartalon az új olajkút. Eddig nagy probléma volt az olaj tárolása, mivel az ÁFÉSZ telepén kevés hordó állt rendelkezésre, s így rö­vid időn belül elfogyott a készlet. Hiába hoztak 80 hek­tolitert az ÁFOR kocsijai, mindössze 40 hektoliter tá­rolására nyílt mód. Az aszó­di ÁFÉSZ igazgatósága a Kar- tali Községi Tanáccsal közö­sen ez év tavaszán elhatároz­ta: olajkutat építenek. Ennek szükségességét mi sem bizo­nyította jobban, mint az, hogy a község lakóinak mintegy 65 százaléka olajjal fűt. E probléma tehát meg­nyugtatóan rendeződött Karta­lon. A helybeliek bíznak ben­ne, hogy a szállítással sem lesz semmi baj, s nem marad üresen a kút. A községben a tervek sze­rint benzinkutat is építenek. Deák István, , Kartal A VEGYÉPSZER ÉPÍTÉSI IGAZGATÓSAGA megvételre ajánlja A KÖVETKEZŐ ALTALANOS ÉPÍTŐGÉPEKET: 100, 175, 275 literes betonkeverők, HV-11 merülő vibrátorok, 200 literes habarcskeverők, 8, 10, 15 méteres szállitószalagok, 150 kg-os Pántya csörlők stb. Levélcím: VEGYÉPSZER ÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG Budapest I., Iskola u. 13. Ügyintéző: Soltész Béla. Telefon: 360-337. Kijavítják a hilsát? A villanyáram ingadozásá­ról már több cikk jelent meg. Sajnos, ez visszatérő téma Dunakeszin, az emberek sokat bosszankodnak emiatt. Most eljutottunk odáig, hogy — bár még fennáll' az ingadozás — már dolgoznak a hiba kijavításán. Mindezt öröm­mel vettük tudomásul, s re­méljük: rövidesen az esti órákban is zavartalanul néz­hetik a televíziót és használ­hatják a háztartási gépeket a dunakesziek. Tinka György, Dunakeszi ikladi iskolások Kiskunfélegyházán Az. ikladi általános iskola tanulói minden esztendőben ősszel tanulmányi kirándulá­son vesznek részt. Az alsóta­gozatosok ilyenkor közeli vá­rosokkal ismerkednek, a fel­sősök viszont már távolabbra is elutaznak. Az ötödikesek 'a fővárosba, a hatodikosok a Du­nakanyarba, a hetedikesek az Alföldre, a nyolcadikosok pe-1 dig Aggtelek csodálatos vidé­kére látogattak el. Ügy érezzük, hogy a hetedi­kesek alföldi kirándulásáról érdemes egy kicsit bővebben szólni: Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából nagy költőnk alföldi útját próbál­tuk végigkísérni. Előkészítő munkánk során sajnos a hiva­talos úton nem sikerült szállást biztosítani a diákoknak. Kény­szerhelyzetben, teljesen isme­retlenül írtunk a kiskunfél­egyházi Petőfi Sándor Általá­nos Iskola magyar szakos pe­dagógusainak: segítsenek ta­nulóink elszállásolásában. A kiskunfélegyházi pedagógusok, diákok és szülők lelkes segítő­készségét ezúton is köszönjük: a lehető leggyorsabban meg­oldották problémánkat. Az itt eltöltött órák minden várako­zásunkat felülmúlták. Szere­tettel fogadtak bennünket, programokról gondoskodtak. A késő estig tartó beszélgetések során úgy érezzük, igaz barát ság szövődött az ikladi és a kiskunfélegyházi úttörők kö­zött. Megtekintettük a városi könyvtárban rendezett Petőfi- kiállítást s a Kiskun Múzeu­mot. Felejthetetlen élmény volt valamennyiünk számára. Ezek után szinte már termé­szetes: e véletlen találkozás­ból tartós kapcsolat született. Reméljük, a kiskunfélegyházi iskolásokat rövidesen vendé­gül láthatjuk Ikladon. Szeret­nénk olyan fogadtatásban ré­szesíteni őket, mint amilyen­ben nekünk volt részünk. Bartha Pálné és Karczagi József Iklad A Pest megyei Hírlap 1972. szeptember 28-i számában, a Postabontás rovatban Kincse József azt kérdezte: valóban megnyugtató bizonyítékok ] vannak-e arra vonatkozólag, hogy Szigetszentmiklós első díszpolgára Kossuth Lajos? Határozottan mondhatom, hogy igen. Kardos István 1844—1892 között, 48 évig tanító volt Szigetszentmikló- son. Ezalatt szorgalmasan fel­jegyezte a falu eseményeit. E feljegyzések helytörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékűek. Naplójának III. kö­tetében az utolsó lapokon ta­lálható a következő bejegy­zés: „1892. szeptember 15. Egy nagyszerű, hazafias mozga­lom van kialakulóban országszerte. Kossuth Lajos, hazánk nagy fia szeptember 19-én tölti be 90. életévét. Az országban mindenütt jubileumi ünnepségeket rendeznek ennek emlékére. A városok és falvak versenyeznek abban, hogy melyikük vá­lassza meg Kossuthot díszpolgárnak először. Szeptember 16-án Szigetszentmiklós képviselői közgyűlést tartván, megválaszták az önkéntes száműzetésben élő hajdani országkormányzót díszpolgárává és ezen kapcsolatban Szilágyi Lajos főszolgabírót is. Ugyanezen gyűlésen határozva lön, hogy a község kisded­óvó intézetet fog felállítani az ország törvénye szerint” — fe­jeződik be a feljegyzés. A község első díszpolgára tehát Kossuth Lajos volt. Eddig 80 év alatt hatszor került sor ilyen eseményre Szigetszentmik- lóson. A hatodik díszpolgár Adám Jenő Kossuth-díjas zene­szerző lett 1969-ben. Vöő Imre Szigetszentmiklós Válasz krístálycukoriigyben Ágoston Hunor (Szigetúj­falu, Petőfi u. 15.) olvasónk aziránt érdeklődik szerkesztő­ségünkbe küldött levelében, hová tűnt az üzletekből a vá­sárlók által korábban megszo­kott kristálycukor? Erről így ír: „Engedjék meg, hogy szóvá- tegyem: a már megszeretett és megszokott kék és piros cso­magolású cukor hirtelen el­tűnt az üzletekből. Helyette egyszerű, szemmel láthatóan kézi csomagolásban kapjuk a cukrot 9,60, illetve 10 forintos árban. Arra szeretnék választ kapni, hogy mi ennek az oka? Vajon csak átmeneti jelenség­ről van szó? Szigetújfalui olvasónk kér­dését feltettük a Pest—Komá­rom—Nógrád megyei Élelmi­szer Nagykereskedelmi Vál­lalat illetékeseinek. Elmondták: a cukoripar munkaerőgondjai miatt nem kapható az üzletekben a vá­sárlók által korábban megszo­kott, kék és piros csomagolá­sú áru. Az igények zavartalan kielégítése érdekében a jelen­leg forgalomban levő 10 fo­rintos cukrot importból sze­rezték be, a 9,60-as hazai ké­szítmény. Megtudtuk azt is, hogy csak átmeneti zavarról van szó, a megszokott piros és kék csomagolású cukor né­hány héten belül már ismét kapható lesz a boltokban. Szerkesztői üzenet F. G.: Hévízgyörk: Megérdeklőd­tük: a levélben említett jármű­höz nem elegendő motorkerékpár­ra érvényes jogosítvány. Fordul­jon problémájával a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumhoz (Bu­dapest VII., Dob u. 75—81.). Min­den bizonnyal megnyugtató vá­laszt kap majd. Legyenek kisrágészek az úttörők Pályázat a muzeális értékű tárgyok megmentésére Petőfi Sándor születésének 150., Pest-Buda egyesítésének 100., va­lamint a szabadságharc 125. évfor­dulója alkalmából a Központi Mú­zeumi Igazgatóság, az tJttörő Szö­vetség és a MÉH Tröszt pályáza­tot hirdet az úttörcsapatok és szervező pedagógusaik részére. A pályázat célja: felhívni a pajtások figyelmét régi tárgyak, írásos anyagok gyűjtésére, illetve meg­akadályozni muzeális értékű anya­gok esetleges elkallódását. A gyűjtők által értékesnek tar­tott tárgyakat a gyűjtést irányító pedagógus véleményétől függően a gyerekeknek be kell mutatniuk vi­déken a helybeli, Budapesten a megfelelő szakmai múzeum mun­katársának. ö ítéli meg, valóban muzeális értékű-e az előkerült tárgy, az erről adott írásbeli nyi­latkozatát csatolni kell a pályá­zati anyaghoz. A muzeális érté­kűnek ítélt tárgyat (nagyobb mé­retű vagy súlyos tárgy esetén an­nak fényképét és leírását) a gyűj­tő, az úttörőcsapat és a pedagógus nevének feltüntetésével a MÉH Tröszt propaganda irodájának cí­mére kell megküldeni: Budapest VI. kerület, Jókai tér 6. szám, a beküldési határidő: 1973. május 31. A beérkezett tárgyak értékelés után a területi vagy szakmailag il­letékes múzeum gyűjteményeibe kerülnek, a gyűjtő nevének fel­tüntetésével. A legértékesebbnek ítélt tárgyak gyűjtőit jutalomtá­borozással, könyvajándékokkal és az ország valamennyi múzeumába érvényes, egy évre szóló díjtalan belépővel jutalmazzák. Könnyűszerkezetek Magyar miníacsarnok Moszkvában A könnyűszerkezetes építés minden hazai tapasztalatát és eredményét felvonultatja az a majdnem ezer négyzetméteres kiállítási csarnok, amelyet no­vember 4-én adnak át Moszk­vában — jelentették be az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban tartott sajtó- tájékoztatón. A négy teremre osztott 21x10 méteres mintacsar­nokban egymás mellett látható a könnyűszerkeze­tes építés négy fő „irány­zata”, a legegyszerűbb raktármeg­oldástól, a különféle igénye­Szalad a kép, berreg a hang Hiányzik a stabilizator Szabó Mátyás (Gödöllő, Ba­csó B. u. 2/a.) olvasónk a hely­beli filmszínházzal kapcso­latban küldött panaszosleve­let szerkesztőségünkbe. Idéz­zük sorait: A panasz „Ha elmegy az ember szó­rakozni, jelen esetben moziba, véleményem szerint alapköve­telmény az, hogy zavartalanul élvezhesse a film cselekmé­nyét. Sajnos, .a gödöllői film­színházban ezt nem lehet. Hogy észrevételemet alá is támasszam, elmondok egy esetet. A közelmúltban néztem meg a „22-es csapdája” című filmet. Az est nagy részét az töltötte ki, hogy elszakadt a film, elcsúszott a kép, majd sűrű kattogás zavarta meg az előadás menetét. A szereplők hangja helyett csak berregést hallottunk. Ha ez csak néhány pillanatig tartott volna, nem tenném szóvá, de, sajnos, tel­jesen elrontotta a szórakozást. Véleményem szerint ez a filmszínház sem építészeti, sem technikai szempontból nem tudja biztosítani egy be­mutató mozi alapvető felada­tát. Itt nem szórakozni, ha­nem mérgelődni lehet. Nem tudom, hogy mi ennek az oka. Egy viszont biztos: sürgős vál­tozásra van szükség.” A válasz Gödöllői olvasónk panaszát ismertettük Sáránszki Rudolf­fal, a filmszínház üzemveze­tőjével. Válaszában elmond­ta : nyugatnémet gyártmányú, Dl-es típusú géppel vetítenek, s ez a gép egyike a legmo­dernebbeknek. Ezért a gödöl­lői filmszínház premiermozi. A berendezés automata váltá­sé. Ez azt jelenti, hogy csak akkor lehet zökkenőmentesen üzemeltetni, ha a feszültség állandó: 220 Volt szükséges ehhez. A baj viszont éppen itt kezdődik: az esti órákban a feszültség 208 Voltra csök­ken, az a trafó, amelyhez a gödöllői filmszínház tartozik, nem bírja a megnövekedett terhelést, s ilyen körülmények között nincs biztosítva a meg­felelő feszültség. A váltók késlekedve működnek, s ez az oka annak a jelenségnek, ame­lyet Szabó Mátyás jogosan, kifogásol. Mindezek mellett a „hangos”-berendezés sem mű­ködött mindig megfelelően. A megoldás Mi lehet a megoldás ebben a helyzetben? A 383 személyes filmszínházban havonta 74 előadást tartanak — esténként: két alkalommal. Az itt dolgo­zók mindent elkövetnek azért, hogy a nézők szórakozása za­vartalan legyen, de — mint a fentiekből is kiderül — ez nem rajtuk múlik. Sáránszki Rudolf véleménye szerint min­denekelőtt egy olyan stabilizá- tor kellene, amellyel biztosít­hatnák az automata relék za­vartalan váltását. Szükség lenne az erősítőberendezés cse­réjére is. Bíznak abban, hogy a Pest megyei Moziüzemi Vál­lalat segítségével az elkövet­kezendő időkben sikerül mind­két problémát rendezniük. Véleményünk szerint való­ban minél előbb szükség len­ne megnyugtató megoldásra. Igaz, nem általános jelenség­ről van szó, hiszen nem min­den előadáson fordul elő e bosszantó jelenség, de a nézők pénzükért jogosan várhatják el azt, hogy másfél órára za­vartalan szórakozást biztosít­sanak számukra. F. két kielégítő üzemcsarnoko­kon keresztül, a reprezenta­tív megoldású áruházi csarno­kig. Az állandó építőipari ki­állítás területén emelt épület alig több, mint egy hónap alatt készült el, már ezzel is bizo­nyítva e korszerű építési mód előnyeit és a benne rejlő lehe­tőségeket. A rendkívül élénk szov­jet érdeklődés kielégítésé­re a szakembereknek leve­títik az építés egy hónap­ja alatt készített doku- mentumfilmet, az új csarnokban rendezett kiállításon pedig bemutatják az ennél az építési módnál felhasználható magyar gyárt­mányú ajtókat, ablakokat, vá­laszfalakat, valamint hőszige­telő, korrózióvédő, tűzvédő, hézagtömítő és ragasztó anya­gokat. Horgászfalu A Mecsek szívében, a 120 holdas Pécsi-tó partján, csinos horgászfalu alakult ki. A vízre tekintő lankákon, mintegy kétszáz — kőből, téglából vagy fából épült — házikó sorako­zik már. Baranya első önálló, komplett hétvégi települése ez, ahol legalább félezer ember tölti rendszeresen szabad ide­jét. Faházakra Is kiterjesztik A lakosság igényeit követve az , Állami Biztosító az épület- és ház­tartási biztosítás betöréses lopás kockázatát kiterjesztette a forga­lomban levő faházakra is. Ez a biztosítás — változatlan díj mel* lett — olyan duplaíalú, szigetelt, jól zárható faházakra érvényes, amelyeket közút mentén vagy la­kott településeken építenek. Ezen­kívül megtérítik a betöréses lopás­sal kapcsolatos rongálási károk helyreállítási költségét is. Változatlanul köthető biztosítás egyéb károk —, tűz, robbanás, vil­lámcsapás, vihar stb. — fedezetére — bárhol (lakatlan területen is) épített nyaralóra, hétvégi házra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents