Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

1978. OKTOBER SS., SZERDA "s*fCMap Mi a homoki szőlők jövője? A kutatók optimistábbak, mint a termelők Pest megyében a terület egyharmada Ha valaminek igazán nagy hagyománya van a magyar mezőgazdaságban, hát ez a szőlőtermesztés, borászat. Kin­cses tájak a magyar borvidé­kek. Néhány ezer éve ontják gazdagságukat, s nincs arany­lelő hely, ahonnan több érték karúit volna elő, mint amit e napsütötte szőlők juttattak nemzedékek birtokába. Való- sunüleg még az őslakó kelták vetették meg a szőlőművelés alapjait itt a Kárpát-medencé­ben. Tény, hogy a rómaiak az ország történelmi borvidékein — a mai Tokaj, Badacsony, Somló, Balatonfüred, Csopak, Eger, Mátraalja tájékán — már jól termő szőlőket talál­tak. A pannon szőlőkultúra Probus császár uralkodása ide­jén (276—283) élte virágkorát. A szőlők túlélték a római bi­rodalom bukását, a népván­dorlás viharait. Honfoglaló, or­szágalapító eleink igen hamar elsajátították a szőlőművelés tudományát, s ez lett tán min­den paraszti munkák között a legkedveltebb. A magyar bor világszerte rangot szerzett az évszázadok során. A múlt szá­zad utolsó éveiben azután le­szakadt az égbolt szőleink fö­lött Berobbant a filoxéra. Ha­talmas pusztítást vitt végbe a ragály. A homok felfedezése Ekkor fedezték föl a sivó homokot. A szőlőművelésen kívül másra sem hasznosítha­tó alföldi laposság becses tu­lajdonsága: ellenáll a filoxérá- nak. Az ország borának zömét ma is az Alföld hatalmas sző­lőterületei adják. Csak egy jel­lemző, adat: mfg legnagyobb kiterjedésű történelmi borvi­dékünkön, Balatonfüreden 3205 hektáron terem a szőlő, addig az Alföldön 98 ezer hek­tár a szőlők összterülete. A homokvidék kellemes ízű, úgynevezett asztali borokat te­rem. De jó években Kadarká­ja, Olasz rizlingje és Ezerjója kitűnő minőségű is lehet. Ho­moki szőlőgazdálkodásunknak tehát különösebb múltja, ha­gyománya még nincsen. Csak jelene van. S ez a jelen igen- igen halvány, ha szőlőkultú- ránk évszázados, -ezredes fej­lődéséhez viszonyítjuk. A ho­moki szőlők vidékén megkon- dult a vészharang. A gazdasá­gok egyre-másra válsággal küzdenek, rohamosan csökken a szőlőterület. Az utóbbi három évben 13 ezer holddal csökkent az or­szág szőlőterülete. S mivel a homoki szőlőknek csaknem egyharmada, 28 750 hektár, Pest megyében terpeszkedik — itt a leghangosabb a ha­rangszó. A gondok egyre több gazdaság vezetőjét foglalkoz­tatják. Itt is, ott is ráfizetnek a szőlőtermesztésre, a pénz­ügyi bajokat a# termelési költ­ségek csökkentésével vélik megoldani. Világos, hogy a termés ezután még kevesebb lesz, s csakis a ráfizetés nö­vekszik fokozatosan. Gazdasá­gos szőlőtermesztésről tulaj­donképpen akkor beszélhe­tünk; ha a hozam kataszteri holdanként meghaladja a 30 mázsát. Ezzel szemben az idei termésátlag például Nagykő­rös vidékén holdanként 14,5 mázsa. A legmostohább terület Az alföldi szőlőtermesztés szinten tartására is évenként 3 százalékos felújításra van szükség. Szinten tartására, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi gyenge terméseredményeket kíséreljük megőrizni, hogy ne romoljanak tovább. S hogy mégis milyen a jelenlegi kon­díciója Pest megye szőleinek? A helyzet felvázolásához hív­juk segítségül a statisztikát. A szőlőterületek telepítés szerinti megoszlása akkor ’en­ne ideális, ha 25 százaléka fia­tal telepítésű, 50 százaléka tel­jes termést nyújtó, úgyneve­zett beállott szőlő és 25 száza­léka lenne öreg telepítés. Ez­zel szemben a valódi helyzet: szőleink 20 százaléka 10 évei vagy ennél fiatalabb, 39 száza­léka teljes termelési értékű, azaz 10—35 éves és 41 százalé­kát 35 évnél régebben telepí­tették, a legtöbben még a szá­zadforduló idején, az említett filoxérajárvány után. Az állami gazdasági és a szövetkezeti nagyüzemek rész­aránya mindössze 31,6 száza­lékos, a szőlők kétharmadánál is nagyobb részét az egyéni, a háztáji, a részes művelésbe vett, a tagi és a kisegítő gaz­daságok birtokolják. Ezek után időszerű feltenni a kér­dést: hol hát a kiút? A kö­zelmúltban alkalmam volt be­szélni a Kertészeti Egyetem egyik docensével. Ö mondotta: Pest Megye az ország legmos­tohább területe, a szélsőséges időjárás miatt itt a legkocká­zatosabb az intenzív gazdálko­dás. Ám nehéz körülmények között is akadnak gazdaságok, ahol szaktudással, hozzáértés­sel, példás gazdálkodással ál­talában elfogadható eredmé­nyeket érnek el, s nagymér­tékben ellensúlyozni tudják a kedvezőtlen környezeti feltéte­leket. Beszélgető társam el­mondta, hogy a fövő csakis az intenzív gazdálkodásé lehet, az optimális termelőhelyek megválasztását, az intenzív tápanyag-gazdálkodást, a nagy termőképességű tőkeformák kialakítását tartja létfontossá­gúnak. A megváltozott közízlés Megfordultam az utóbbi időkben az egyetem sziget­csépi gazdaságában, s alkal­mam volt ellátogatni a Szőlé­szeti és Borászati Kutató Inté­zet Katona-telepi gazdaságába, s mit tapasztaltam? A kuta­tók lényegesen optimistábbak a termesztésben részt vevő szakembereknél! Hát igen, mert ők a jövőt fürkészik, ter­vezik! Hallottam Szigetcsépen olyan fagytűrő és a különböző gombabetegségeknek ellent- álló szőlőhibridekről, amelyek aromája a hárslevelűvel és az olaszrizlinggel vetekszik, tőké­Megkezdődtek hazánk első gázturbinájának üzemi pró­bái a Kelenföldi Erőműnél. A 32 megawattos teljesítményű erőműblokk rekordidőben, nyolc hónap alatt készült el, és a csúcsidőben segíti majd a villamosenergia-ellátást. A fogyasztás 40 százaléka ugyanis a reggeli és esti 3—3 órás csúcsidőszakra jut, ís ez rendkívül ingadozóvá te- izi a szükségletet. A csúcsigé­nyek szintjére nem gazdasá­gos berendezkednie a vijla- mosenergia-iparunknak, éppen ezért gyorsan gerjedő gene­rátorok beállítására van szük­ség. A hagyományos hőerő­művek a bekapcsolástól szá­mított 3,5 óra múlva adnak csak energiát, amíg a gázerő­művek már fél óra múlva. Ép­pen ezért a Magyar Villamos­művek Tröszt a csúcsigények kielégítésére gázturbinák be­állítása mellett döntött. A kelenföldi első gáztur­bina magyar és olasz együttműködéssel létesül; a Fiat cég szállította a turbi­nát, a Ganz-MÁVAG pedig a generátort. je 25 fokos fagynak is ellent- áll, nem kell'nyitni, fedni, s ha gép is lesz hozzá, szőlő­kombájn, akkor metszése sem ad kézi munkát. S ezek a faj­ták a néhány holdas kísérleti parcellákon 200 (kettő-száz!) mázsát adnak holdanként. Igaz, hogy e szőlő mustjának cukorfoka igen alacsony, s 6—8 fokos bort ad egyik-má­sik, de ez a tény fölvet égy új gondolatot: Magyarorszá­gon a bortörvény a 9 fokos minimumot állapítja meg. Ezért aztán, ha gyenge minő­ségű a termés, mustsürítmény- nyel igyekeznek — szabályos keretek között! — feljavítani boraikat a termelők. Javítják a borokat azért is, mert a ma­gasabb alkoholtartalmú nedűt jóval drágábban veszi meg a boripar. Csakhogy, ez esetben, csupán a szesztartalom nő, az aroma, a bor bukéja mégsem javul. Említsük meg: nap­jainkban a világon mindenütt megváltozott a közízlés. Nyil­ván hazánkban is nagyobb ke­letje lenne az olcsó — mert ol­csón termelhető —, szinte üdítő ital számba vehető bo­roknak. Persze, ezek előállítá­sához korszerű technológia is kell. De ne rugaszkodjunk el túl­ságosan a jelentől. A Katona­telepi kísérleti gazdaság veze­tőjétől hallom, mi az, amit mindenekelőtt meg kell olda­niuk a szőlőtermesztőknek, mely teendők lehetősége adott a jelenlegi pénzügyi feltételek mellett. Mindenekelőtt a ki­öregedett szőlők felújításáról esett szó — sajnos, erre a ho­mokvidékre nem jár állami támogatás. A régi szőlőket — mondja a szakember — új rhúvelődésmódra, kelt alkal­massá tenni. Célszerű lenne, ha — akár a búzatermesztés­ben — oly módon telepítenénk a szőlőt, hogy ne egyszerre ér­jen be az egész termés, a más-más fajtákat különböző időben szüretelhessék. Itt hal­lom, hogy újra fölfedezték azokat a minőségi szőlőket, amelyek a korábbi művelődés­móddal alig adtak termést, s most 65 mázsát is megterem­nek a homokon. Homokvidékre egyébként a következő fajtákat ajánlják a szakemberek: Cabernet és Kékfrankos a vörös borszőlők közül, továbbá a fehér bort adó Leánykát, Chardonai-t, Kövidinkát, Olaszrizlinget, Muscat Otonelt, Traminit, Rajnai rizlinget, Rizlingszilvá­nit, Sauvignont és Semillont. Apor Zoltán KARFIOLSZEZON Az atsónémedi Kossuth Szakszövetkezet tagjai a hónap eleje óta szedik a karfiolt, amelyet a korai burgonya után másod­vetésként termesztenek. A szakszövetkezet tagjai mintegy 150 holdon termelik a keresett zöldséget. A hazai piac ellátásán kívül exportálnak is. Szombaton Aszódon Petőfi­emlékünnepség A Petőfi-év Pest megyd programjának nyitányaként szombaton, október 28-án ün­nepséget rendeznek Aszódon a Petőfi -múzeumban. Délelőtt tíz órakor, a Himnusz elhang­zása után, Kiss Károly nagy­községi tanácselnök nyitja meg a programot, majd Eg- ressy István előadóművésa mondja el Petőfi Sándor: El­ső esküm című versét. Az ünnepség szónoka: Cse- terkai Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Az ünnepi beszéd után avatják fel az új Petőfi-szob- rot. Kovács Ferenc szobrász- művész alkotását. Ebből az alkalomból a mú­zeum új állandó kiállítást ren­dez, amelynek megnyitását egybekötik dr. Mezősi Károly Petőfi-kutató emléktáblájának leleplezésével. Itt Hargitai Ká­roly, a megyei tanács műve­lődési osztályvezetője mondja a megnyitót. Az ünnepi műsoron közre­működik a helybeli Petőfi Sándor gimnázium énekkara és a helyőrség fúvószenekara. Veszteséges termékek Alkatrészből olcsóbb VERSENY A TŐKÉS PIACOM A váci Híradástechnikai Anyagok Gyára az egész hír­adástechnikát, műszeripart el­látja transzformátorokkal, nyomtatott áramkörökkel, for­rasztóanyagokkal, horganyle­mezekkel, az utóbbi az akku- . mulátorgyártás egyik fontos alkatrésze, de szükséges az építő-, a nyomdaipari mun­kához is. A HAGY nyolc év óta mindig élüzemszinten tel­jesíti tervét. Ma évi 600 mil­lió forint, értéket kevesebb, munkással t.orernfanel mipt, három évé a négyszáz­milliót. Exportjukkal egymil­lió dollárt szereznek az or­szágnak, míg hat éve meg sem jelentek a külföldi piacokon. • A jó eredmények ellenére gyártanak-e veszteséges termé­ket a HAGY-ban? — kérdeztük Vándor Béla igazgatót. — össztermékünk 9.5 száza­léka ráfizetéses, ezek közé tar­toznak a transzformátor­alkatrészek, maglapok, ferrit- termékek, tévégyűrűk, u-ma- gok. • Mi okozza e termékek veszteségét? — A transzformátoroknál, alkatrészeknél a fejlesztés el­maradottsága, annak ellenére, hogy az országban mi gyártjuk a legkorszerűbb körülmények között. A kötött árakat olyan Napjainkban a közismert té­nyek közé számít, hogy a mun­kaerőforrások apadóban van­nak, s az utánpótlást lényegé­ben a felnövekvő nemzedék alkotja. Logikusan következ­ne ebből, hogy a gyárak, vál­lalatok fokozott figyelmet szentelnek a meglévő munka­erőnek, az azzal való ésszerű gazdálkodásnak s például szakmunkás-szükségletüket a felnőtt dolgozók tovább­képzésével, átképzésével elégítik ki. A tapasztalatok nem igazolják ezt a várako­zást, mert ugyan a megyében akad néhány vállalat, így a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, a Nagykőrösi Kon­zervgyár, amely gondot for­dít a betanított és segédmun­kások szakmunkássá való képzésére, a munkahelyek túl­nyomó része azonban ijem sok figyelmet fordít e lehetőségre. Pest megyében évente mind­össze 120—140 felnőtt jelent­kezik szakmunkásvizsgára, s ezek nagy többsége is önkén­tes, azaz nem a vállalat kez­deményezésére és segítségével folytatta tanulmányait. Annak ellenére áll fenn ez a helyzet, hogy például a megye iparában foglal­koztatott száz nő közül 74 betanított vagy segéd­munkát végez, s a férfiak csoportjában, bár, alacsonyabb, de még mindig elég tekintélyes ez a hányad. Tavaly a Minisztertanács ha­tározatot hozott a felnőtt dol­gozók továbbképzésének elő­segítésére, s több rendelkezés is napvilágot látott. Az eltelt több mint egy esztendő ugyan nem alap végleges következ­tetések levonására, de arra mindenesetre figyelmeztet, hogy a rendelkezések adta le­hetőségekkel a gyárak, a vállalatok nem élnek, nem szorgalmazzák felnőtt dol­gozóik szakmunkássá való képzését, márpedig az éven­kénti 120—140 önkéntesből aligha várható annak a szak­munkáshiánynak az enyhülé­se, amelyről a megyebeli vál­lalatok panaszkodnak, s amely becsléseik szerint legkevesebb tízezer fő. régen állapították meg, hogy fejlesztéssel nem tudtuk ki­egyenlíteni az anyagárak, a re­zsiköltségek emelkedését, a fejlesztéssel ezt nem tudtuk követni. • MI akadályozta a fejlesz­tést? — A korszerű gyártáshoz nemcsak modern technológia, hanem jó gépek és anyagok is kellenek. Például, ha kapnánk transzformátorszalagot, s nem lemezből vágnánk ki a lapo­kat,. gyors présgépeken 15—25 százalékkal többet termelhet­nénk, s kevesebb munkásra lenne szükség, kevesebb bért kellene fizetni. Sajnos, sem hazai piacról, sem importból nem tudunk transzformátor- szalaghoz jutni. • Miért veszteségesek a transzformátor-alkatrészek? — Olyan furcsa helyzet van az országban, hogy egy Sko­dát háromszor annyiért állít­hatnánk össze alkatrészeiből, mint az új jármű ára. Nálunk pont fordított a helyzet: érde­mesebb tőlünk alkatrészeket, maglapokat vásárolni, s saját üzemükben, korszerűtlen kö­rülmények között összeszerel­ni, mert ísy olcsóbban lesz trafójuk. Ez árpolitikai visz- szásság! Az egész országban össze lehetne vonni a transz- formátorgvártást, mert kb. annyi alkatrészt adunk el, mint amenhyi transzformátort. Pedig összeszerelve nálunk is gazdaságosabb lenne! • Hogyan lehet változtatni ezen a helyzeten? — Nem az árat akarjuk emelni, hanem megteremteni a feltételeket, hogy az elavult árak . mellett nyereségessé le­hessük a terméket. A jobb adottságú gyártmányokból, gyorsabb fejlesztésekből dotál­juk ezt a veszteséget, mert er­re a termékre szükség van. • A ferrittermékekre miért fizet rá a gyár? — Az alkatrész tömeggyár­tása csak nagy sorozatnál gaz­daságos, ha annyit gyártunk, amennyi messze meghaladja az ország szükségletét, akkor lenne nyereségünk. Először le­hetővé tettük, hogy ne kelljen ferritalkatrészeket importálni, ma már kapacitásunk harminc százaléka elegendő a hazai igé­nyek kielégítéséhez, hetven százalékát külföldre exportál­juk, olyan minőséget értünk el, hogy a Siemens, a Telefun- ken, vagy a Volvo is szívesen köt velünk üzletet. Sőt, nem­csak alkatrészt, szerelést is kérnek. • Akkor hogyan lehet e ter­mék veszteséges? — Ezek nagy formatestek, sok anyagot kell felhasználni — ennek egy része import — az anyagra vámot is tesznek, s ha az árut visszavisszük a nyugati piacra, a külföld! vámmal is kbnkurrálnunk kell. Annyival olcsóbban kell elő­állítani a terméket, hogy az a tőkésvámot és a tőkésver­senyt is bírja. Ezek már ré­gen piacon levő termékek, a konkurrenciaharc régóta tart, egy piaci változás, s máris le-; törik az árakat. • Hogyan lehet védekezni a tőkés piac hatásai ellen? —Mi annak örülünk, ha a világpiacon meggyorsul a fej- ■ löd és, például a fekete-fehér tv-nél miniatürizálás folyik — kevesebb anyag szükséges! -*-< amikor új termékkel, állunk elő, új árat lehet kérni. • Mit tehetnek a gyárban e cikkek nyereségéért? — Jó anyaggal, jó technoiéi giával, jó szervezéssel lehet korszerű gyártmányt előállíta­ni — a ferrittel előkelő helyen állunk Európában. Jó hírünk következménye, hogy Indiából, Törökországból, Egyiptomból nemcsak termékeink iránt ér­deklődnek, de komplett gyá­rat akarnak vásárolni. Belső szervezés, technológia, szerszá­mozás eredménye ez... De nagyon gyors a verseny a hír­adástechnikában, gyorsan kell fejleszteni, s csak rövid átfu­tású, gyorsan amortizálódó be­ruházásokat szabad megvaló­sítani. • Mit tettek a gyárban a veszteséges termékek nyeresé­géért? — Kifejlesztettük a gyárban a korszem szerszámgyártást. Saját szerszámgyárunk bizto­sítja a magas színvonalú ke- ményfémbetétes, gyémántszer­számokat, amelyeknek kopás- állósága tízszerese, százszorosa a hagyományosnak. A sajtoló­gépeken több „bélyeget”- állí­tottunk munkába, s így a lő-; ketszámot is emelhettük. • Még mivel lehetne fokoz­ni a termelékenységet? — Olcsóbb alapanyagpiacok felkutatásával, például ma a francia piacról tonnánként 22 dollárral olcsóbban vásárolunk fontos nyersanyagot. Kooperá­lunk a miskolci December 4 Művekkel, ahol közösen egy új vörösvasoxid-üzemet létesí­tünk. Az új üzemmel évi 120 ezer dollárt takarítunk meg, az ár pedig harminc száza­lékkal olcsóbb lesz. Másik té­ma: eddig a ferrit 30 százalé­ka selejt lett — a selejt vi­lágszínvonalon is 20 százalé­kos! — tizenhét százalékát visszavisszük a termelésbe. Ma az új gyártmányok harminc százalékát újra feldolgozott selejtből gyártjuk — ez anyag­megtakarítás. Lehet, hogy ta­lálunk olyan megoldást, hogy a selejt teljes mennyiségét gazdaságosan újra visszavihet- jük a termelésbe. Fóti Péter RITKA ÖNKÉNTESEK Vizsga, felnőtt korban Gázturbina jár a két csúcsidőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents