Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
1972. OKTOBER 21., SZOMBAT MST megyei iritsn A választópolgárok országgyűlési képviselőjüknek, dr. Baskay Tóth Bertalan egyetemi professzornak panaszkodtak a vasút menetrendjére és zsúfoltságára. A képviselő közbenjárása sikerre vezetett. A Magyar Államvasutak Budapesti Igazgatósága intézkedett, amelyről lapunkat is értesítették: „A Rákospalota—Veresegyház— Vác vasútvonal menetdinamikai méréseit befejeztük. A kapott időadatok alapján új menetrendet szerkesztettünk. Az egy vonatra eső átlagos menettartam-csökke- nés 12.5 perc. A 24 órában közlekedő személyvonatok száma 44 darab. A 6 db 4 tengelyes kocsikból álló szerelvények 24 óra alatt ösz- fizesen 21 fiOO utas részére biztosítanak ülőhelyet. Megállapítottuk, hogy a lvétvégi- Jiáz-tulajdonosok számának ugrásszerű növekedése következtében a 'vasár- és munkaszúnetes napokon közlekedő reggeli, Budapestről ki| A TV Képcső- és Alkatrészgyár FELVESZ (két műszakra) — női betanított ^ munkásokat — férfi forgácsoló szakmunkásokat és — betanított munkásokat Jelentkezés a felvételi irodában: Vác, Honvéd u. 21-23. I menő és a délutáni visszatérő, úgynevezett farmervonatok zsúfoltak. Mivel a vonatok szerelvényét kocsikkal tovább növelni műszaki okok miatt nem lehet, új vonatok beállításáról intézkedtünk. Vácról 18.38 órai indulással Budapest Ny, pu.-ra 18.08 órai érkezéssel kiránduló és Bp. Nyugati ! pu.-ról 22.12 órai indulással Veresegyházra 23.00 órai érkezéssel i színházi vonatot közlekedtetünk ! munkaszüneti napokon. A menetrend-módosítás október hó 30-án lép életbe. 1973. III. hó 18-tól munkasziine- tes napokon: Rákospalotáról 9.55 órai indulással és 10.57 órai vác- rátóti érkezéssel, onnan vissza 11,34 órai indulással Rákospalotára 12.38 órai érkezéssel mentesítő i vonatot indítunk. A vonal további fejlesztése csak Diesel-vonóerők beállításával várható.” Lengyel kiállítás A Centrum Áruházak évek óta baráti kapcsolatot tartanak a szocialista országok társvállalataival, s az együttműködés során évente más-más áruházzal rendeznek kölcsönös árubemutatót. Tavasszal volt Lengyelországban magyar áruházi hét, most a katowicei áruház mutatkozik be Újpesten, kéthetes árusítással egybekötött kiállításán. Ki kopog: Mi kopog ? A jövő postája. Jele az IRÁNYÍTÓSZÁM ! Közeleg a bolygóvárosok korszaka ^ KÖNYVKarácsonyra ajándékozzon könyvet! Már most karácsonyi választékkal várja önt a DÓZSA KÖNYVESBOLT CEGLÉD, Szabadság tér 1. Budapest környékén többszörös gyűrű: falvak gyűrűje. Falvaké, amelyekben nem falusiak — vagyis földműveléssel foglalkozó emberek —, hanem többségükben Városiak — iparban, kereskedelemben, szolgáltatásbán, közlekedésben, hivatalokban dolgozók — élnek. Nem sokáig tartható fent az az állapot, hogy városi foglalkozást űzők, a városi kényelemtől megfosztott falvakból járjanak be a minden igényt kielégítő fővárosba dolgozni, s amikor hazatérnek, elmaradott falusi viszonyok közepett töltsék szabad idejüket. Természetesen, a tervek az agglomeráció városiasítását tűzték ki célul. Leendő városgyűrű Negyvenöt település tartozik a túlnépesedett konglome- ráoióihoz. Közülük húsz község alkotja az igazi belső, intenzív agglomerációt. E települések fejlesztése csak a fővároséval együtt oldható meg a tervek szerint, ugyanis ezek a községek szerkezetileg nem szakíthatok el Budapesttől; a fővárosi peremvárosok szerves folytatásai. Ugyanakkor a főváros vonzásának ellensúlyozására „ellenpontokat” kellene kialakítani, egy külső város- gyűrűt, amely az ellenkező oldalról határolná az agglomerációt, vonzást gyakorolva rá. Ez a városgyűrű a következő helységekből állhatna: Vác, Gödöllő, Monor, Dabas, Ráckeve, amelyek közül a három utóbbi csak nagyközség, bár járási székhely. Várossá fejlesztésük nem halasztható sokáig.' Ehhez a városgyűrűhöz kell számítani még Ceglédet, Nagykőröst és Nagykátát is. Központok és központok A megye száznyolcvannégy települése közül a tervek szerint tizenegy község lenne kiérné tt altófokú központ, harminchét alsófokú központ, tizenöt részleges alsófokú központ, s a többi falu. Sok a nagy népességszámú település, a lakosság tehát koncentrálódik: a főváros környékén a megye lakosságának csaknem negyven százaléka él. A koncentrálódás tovább fokozódik az agglomerációban, s a megye peremi részein, főleg az alföldi területeken pedig állandóan csökken a lakosság. Jólesően lehet azt megállapítani, hogy a megyében levő utak, vasutak, az elektromos távvezetékek és a gázvezetékek hálózata az országos átlag felett van. Érdekes, de természetes is, hogy azok a települések fejlődnek a legjobban, amelyek ezek mellett a „műszáki vonalak” mellett találhatók. A fő infrastruktúra vonalak mellett azonban a belső hálózatok és kapcsolatok hiányosak, fejletlenek. Mert ezek az infrastruktúra vonalak Budapest felé húzódnak, a fővárost látják el, a megyén szinte csak áthaladnak. A fejlesztési tervben a műszála hálózatok fejlesztése az első helyen szerepel. A feladatot úgy határozták meg, hogy a Pest környéki népesség körülményeit közelítsék a fővárosi szinthez, s később el is érjék. Az említett városgyűrűk pedig nem az ipar gócpontjai lennének, haTI* Iliit , No . Francia importáru: EJlHfW Gyermekszobákba, betegek mellé, rossz alvóknak ÉJSZAKAI FÉNYFORRÁS ára:3ft40 VB6<HECsnM«nKíknft«CTn»aAlftT' BR V., KOSSUTH LAJOS u.2. nem kereskedelmi és szolgáltató központok, hogy a fővárost tehermentes! tsék. 1985 és 2000 ,A megye városai és városi ielleggej. fejlesztendő települései — a foglalkoztatottságot illetően viszont — általában ipari jellegűek. Ez. elsősorban a főváros közelségének az eredménye, hiszen nem arról van szó, mintha a megye városai iparvárosok lennének, hanem arról, hogy lakosságuk ipari munkás. S ez különbség, mert elválik a lakóhely a munkahelytől. A kiemelt alscfokú központok a fejlesztés első szakaszában még jelentős számban mezőgazdasági települések, távlati tervükben azonban az ipari és az ipari-mezőgazdasági vegyes jelleg uralkodik majd. Az agglomeráció településein az urbánus foglalkozások vannak előtérben már ma, s ezek erősödése tovább várható. A megye egyéb településeinél az ipari központokhoz való megközelítésük milyenségétől függően — a mezőgazdasági jelleg fokozatosan ipari és vegyes típusúvá válik. A megye fejlesztési koncepciója 1985-öt és a 2000. esztendőt is figyelembe veszi. A koncepció az adottságokból és az igényekből kiindulva meghatározza a fő fejlesztési irányokat a termelés, a közlekedés, az energiahelyzet alakulásának figyelembe vételével. B. Gy. Magyar camionjárat 28 országba A mostani tervidőszakban a Hungarocamion Vállalat legfőbb feladatának tekinti a magyar külkereskedelem igényeinek kielégítését, emellett a járműpark teljes kihasználása érdekében továbbfejlesztik a devizafuvarozást is. A magyar camionok jelenleg 23 európai, 4 közel-keleti és egy afrikai országba szállítanak rendszeresen árut. A vállalat a következő esztendőkben tovább fejleszti e torszerű, rakodás mentes áru- szállítást. Ma már 14 európai város és Budapest között bonyolítanak le rendszeres gyűjtő-forgalmat, és 1975 végéig további hét európai és három közel- keleti várossal építenek ki konténeres gyűjtőláncot. A hamburgi, milánói, tehe- ráni, rijekai, moszkvai, bra- tislavai és tiranai kirendeltségek mellett tervbe vették újabbak létrehozását nagy forgalmú európai városokban. Harisnyától az estélyi ruháig Háromnapos tanácskozás a terjedelmesitett fonalak felhasználásáról A Magyar Selyemipari Vállalat hozzá szeretne járulni a terjedelmesitett fonalak felhasználási körének bővítéséhez. Ezért rendezte meg a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesülettel együttműködve a szerdán kezdődött háromnapos szimpoziont, amelynek megnyitásán részt vett Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter is. A Magyar Selyemipari Vállalat fejlesztési törekvéseit szemléltetően érzékelteti a szimpozionnal egyidejűleg, a tanácskozás színhelyén, a TIT természettudományi stúdiójában rendezett kiállítás és divatbemutató. Láthatók a terjedelmesitett, rugalmas és utó- rögzített fonalak felhasználási területei a harisnyától, a köt- szövött árukon át az estélyi öltözékig. A bemutatott mintadarabok között találhatók a hazai és külföldi cégek által terjedelmesitett poliamid, poliészter és akrill fonalakból előállított termékek, valamint a Selyemipari Vállalat saját termékei, a terjedelmesitett fonalak széles választékától egészen e fonalfajták szövőipari alkalmazásáig. Tanóra a létrán p* fi ft MŰM 35. sz. Szakmunkásképző Intézet festő-mázo- ló tanulóinak egyik legnehezebb feladata megtanulni a „létrázást”, hogy biztonságosan használhassák legfontosabb munkaeszközüket. Házgyári épületek — gumitetővel A Szegedi EMERGE Gumigyárban újfajta, viszonylag egyszerű ragasztási technológiával felrögzíthető tetőszigetelő lemezek gyártását kísérletezték ki. A betontetős lakóházaknál ugyanis ez eddig még nem volt kellően megoldva, mivel a különféle szigetelések viszonylag gyorsan javításra szorultak az időjárás romboló hatása következtében. A gumigyárban erre a célra kialakított gumilemez — különleges gumiszalaggal felrögzítve — olcsó és jó megoldásnak bizonyult. Ezt igazolják a Dél-Magyarországi Építő Vállalatnak a szegedi Tarján negyedben folytatott kísérletei. Részben ennek sikere alapján a hazai építőipar erre az évre 20 000 négyzet- méter, jövőre pedig 100 000 négyzetméter házgyári gumi- tetőre adott megrendelést. Patron - patikamérlegen NAPOK ÓTA NEHÉZKESNEK érzem magam. Óh, milyen tökéletlen az emberi szervezet. Még hat-hét grammnyi különbséget sem érzékel a két kezében tartott tárgyak között. S milyen tökéletlen a háztartásom: nincs benne patikamérleg. Márpedig ez nélkülözhetetlen, ha már vettünk autoszifont. A patronok miatt, amelyek kétféle minőségben léteznek: nem súlyhiányosak és súly- hiányosak. Persze, tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy egy patron mennyit nyom. A fontos csak az, hogy patron legyen, vagyis lehessen vele szódavizet csinálni. Vagyis létezik jó patron és rossz patron. Csakhogy nálunk rendkívül illedelmesen beszélnek az iparban és a kereskedelemben. Olyan csúnya szót, hogy rossz, nem használnak. Súlyhiányos, az sóikkal jobban hangzik. Tehát: „A fogyasztói érdek- védelemmel kapcsolatos rendelkezés előírja a felhasználatlan súlyhiányos patronok kötelező, díjtalan cseréjét... A minisztérium felhívta az érdekelt kereskedelmi vállalatok figyelmét, hogy minden körülményeskedés nélkül cseréljék ki a felszúratlan, súlyhiányos patronokat.” Mindezt j a lapokból Idéztem, amelyele [ ismét védtek egyet a fogyasz- j tók érdekein. PERSZE, ÉN JOBBAN SZERETTEM VOLNA egy olyan utasítást olvasni, amely kimondja, hogy a boltosnak bocsánatot kell kérnie azért, mert vacak árut adott el — elismerem, önhibáján kívül — a vásárlónak. A jó modort azonban mindmáig nem foglalták rendeletekbe, utasításokba, s talán ezért is akad olyan kevés belőle: sokan azt hiszik, hogy megszegik a törvényeket, ha elviselhető hangon tárgyalnak a másikkal. De hát nem lehet mindent rendeletekbe foglalni. LAM-LAM, milyen egyszerű ÜGY a súlyhiányos patron, s még itt is milyen nehéz rendezni a dolgokat. Az utasításból vagy felhívásból kimaradt ugyanis egy rendkívül fontos dolog. Honnan tudjam én, hogy melyik patron súlyhiányos és melyik nem ? Hivatásomnál fogva húsz esztendeje szorgalmasan és figyelmesen olvasom a lapokat, s emlékszem rá, amikor közölték a nagyközönséggel: azt a patront, amelybe eleve nem tettek szénsavat, azzal lehet megkülönböztetni a szénsavval ellátott, vagyis patron patrontól, hogy köny- nyebb, mint az. Azt hiszem, hat-hét gramm a különbség ... Mindenesetre olyan sokkal nem lehet nehezebb a jó patron a rossznál, s én egyszerűen nem tudom érzékelni. Pedig úttörőiként még becsléspróbát is tettem, de akkor sem grammokra ment a dolog. Patikamérleget meg nem használok a szódakészítés előtt, mert ez meglehetősen lelassítaná a technológiát, s afféle egyszerű emberként egyelőre még ösztönösen és nem tudományosan készítem a szódát, ha sikerül. ÉS AKKOR SIKERÜL, ha a patronban van szénsav. S így — akkor jövök rá arra is, hogy egy patron súlyhdá- nyos, amikor már kiszúrtam. Persze, akkor már hiába viszem vissza a boltba, ott helyesen, nem veszik vissza, hiszen kiszúrt állapotban már minden patron egyforma nehéz, akár volt benne szénsav, akár nem. De még a csere sem old meg semmit, még ha meg is oldják a cserét, ami azonban tulajdonképpen megoldhatatlan. Egyetlen megoldás létezik. Mások mérik meg helyettem a patronokat, s csak olyat tesznek a dobozba, amelyek nem súlyhiányosak. Ekkor nem kell kicserélni a súlyhiányos patront a boltokban, nem létezik sem jogos, sem jogtalan csereigény, viszont létezik jó, megbízható patrongyártás. EGYELŐRE AZONBAN NINCS. Marad a méricskélés. Ez azonban kicsinyes dolog. Nagyvonalúan kell élnünk, s különben is, egészen könnyű, súlytalan problémák ezek. S akik azt hiszik, hogy az ilyesmiktől válik nehézzé az élet, vegyenek patikamérleget. Pintér István Orvosolják a választók panaszát
