Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

PEST MEcrei 1972. OKTOBER 20., PÉNTEK cJCíviap Ezüstdénárok, korsók Ráckevéról Ráckeve gazdag mezőváros Volt a XVI. században. Erről tanúskodnak a leletek, s a né­hány évvel ezelőtt feltárt, ko­rabeli kereskedőház. Nemrég egy öreg ház lebontása során üszkös romra bukkantak. A törmelékek között II. Lajos és F erdinánd király ezüstdéná- rait, korsókat, ivóedényeket és különlegesen szép mintázatú, kályhadíszítő elemeket, rózsá­kat találtak. A szakemberek szerint a ház egy XVI. szá­zadban élt jómódú gabonake­reskedő tulajdona volt. A gaz­dag leleteket a ráckevei Ar- pád-múzeumban állítják ki. Kieszi a hínárt a fehér amur Borsod megyében megkö­zelítőleg ötezer hold a nem szennyezett, horgászásra al­kalmas vízterület. Ezekben a vizekben megkezdték az őszi halasi tást. A legnagyobb ará­nyú telepítésre a Nyéki tó­rendszerben kerül sor, ahol több mint száz mázsa egy­nyaras ponty kihelyezését kezdték meg. Ugyancsak ha- lasítják a Miskolc határában levő Csorba- valamint Hámo­ri-tavat, Ózd mellett az Ar­iéi-, valamint a Kurittyáni- és a Herbolyai-tavat is. Az ország egyik legnagyobb hegyvidéki víztárolójába, a Rakacai-tóba hetven mázsa egy- és kétnyaras pontyiva- dókot helyeznek ki. A Miskolc „Balatonjának” számító Mályi-tóban az utób­bi években elszaporodott a hínár. Irtására most hatvan mázsa növényevő fehér amúr telepítését kezdték meg. A magyar példa Kandalló mellett Több alkotó türelmetlenséget várunk!” »» — Ezt az összejövetelt ne nevezzük értekezletnek — hangsúlyozza bevezetőjében az igazgató —, célunk az, hogy fórumot biztosítsunk azoknak a fiatal szakembereknek, akik egy-két esztendeje végeztek, s azóta nálunk dolgoznak. Ideális környezetben tartott valóban baráti megbeszélést a Középdunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság. A surányi árvédelmi központ fákkal, vízzel, csönd­del övezett, csupaüveg épüle­tének kandallóját ülik körül a fiatalok, a tavaly és az idén végzett mérnökök, valamint Márkus István igazgató, Már­ta István személyzeti osztály- vezető és Gábor Lászlóné dr. KISZ-titkár. Előkelő helyen — Nemzetközileg elismert korszerű vízvédelmi tevékeny­ségünk — folytatódik a beve­zető —, ezt állíthatom ang­liai-skóciai, NSZK-beli tanul­mányutak személyes tapaszta­latai alapján. Igazolja ezt az a tény is, hogy ezekben az or­szágokban a vízvédelem szer­vezetét a miénkhez hasonlóan akarják kialakítani. Hazánk 12 vízügyi igazgatósága között is előkelő helyet foglal el a Kö- VIZIG, már csak területi sa­játságai miatt is. Rendkívül sokrétű a munkánk, a vízkész­let-gazdálkodástól a vízműve- sítésig, csatornázásig terjed. Éppen ez a sokrétűség és a megfelelő technikai körülmé­nyek tág lehetőséget kínálnak az alkotó munkára a fiatal szakembereknek. Summázva: nálunk minden fiatal szakem­ber érdeklődésének megfele­lően megtalálhatja azt a mun­Öt híján száz százalék Versenyképesség = korszerűség A hazai kismotorszükséglet 95 százalékát azok a beren­dezések elégítik ki, amelyek Ikladon, az Ipari Műszergyár szerelőszalagjain készülnek. Évente több mint egymillió darab elektromotor és elekt­romos készülék a gyár pro­duktuma, s a felhasználási kör egyre bővül. Ma már nemcsak a mosógépekben és centrifu­gákban, a porszívókban, mag­netofonokban találhatók meg az ikladi motorok, azaz nem­csak a másutt gyártott készü­lékek alkotóelemeként, ha­nem azokban a háztartási vil­lamos eszközökben is, amelyek termelését öt esztendővel ezelőtt kezd­ték el. Napjainkban már számotte­vő forgalmat bonyolítanak le ezekből az árucikkekből is, s a már hagyományosnak te­kinthető COFIM kávéőrlők mellett egyre nagyobb kere­settségnek örvendenek az asz­tali ventillátorok, s a telje­sen automatikus működésű Thermoflux kézszárítók. Az Ipari Műszergyárat két nyomós ok is sarkallta a gyors műszaki fejlődésre. Az egyik: a növekvő munkaerő- hiány, a másik pedig az a jó­zan felismerés, hogy verseny- képességüket mind bel-, mind külföldön — hiszen vevőik között a Német Demokra­tikus Köztársaságot, Lengyel- országot épp úgy megtalál­juk, mint a Német Szövetsé­gi Köztársaságot, Olaszorszá­got, Ausztriát — csak termé­keik folyamatos korszerűsí­tésével őrizhetik meg. A mű­szaki követelmények növeke­dését, s az azoknak való ele­get tevést sok egyéb tény mellett jól bizonyítják azok a kooperációk, amelyek ugyan nem tekinthetnek vissza hosz- szú évekre, de az ikladiakat többféle módon is gazdagítot­ták. A jugoszláv cégekkel ki­alakított együttműködés az automata mosógépekre, azok meghajtó motorjaira nem­csak új piacokat nyitott meg az Ipari Műszergyár termékei számára, hanem műszaki ér­telemben is fejlődést ered­ményezett. Még inkább igaz ez a legfrissebb ügyletnél, ahol a gyár elektromos számítógé­pek gyorskiírójának meghaj­tására szolgáló motorok elő­állítására vállalkozott, s a megrendelő nem ki­sebb cég, mint a legna­gyobb számítógépgyártó, az IBM. Az ikladiak eddig maradék­talanul teljesítették a megál­lapodásban rögzítetteket, s joggal büszkék arra, hogy ezek a berendezések valóban a világszínvonalat képviselik, nyomós bizonyítékát adva an­nak, hogy versenyezni csak magas műszaki fokot elérő termékekkel lehet. Falu az Árpád-korból A szegedi Móra Ferenc Mú­zeum régészei a lakosság be­jelentése alapján érdekes le- leletanyagra bukkantak Kis- kundorozsma határában. Az egyik ottani építkezésnél em­beri csontok kerültek felszín­re. A helyszínre érkező régé­szek az ott talált cserépedé- | nyék és más leletek alapján , megállapították, hogy avar­kori, valószínűleg szarmata- kori sírokat rejt a föld mé­lye. Egyméteres mélységben korai Árpád-kori falu nyo­mait is megtalálták. E korból egy akkori ház fala mellett, szinte teljesen ép kemence került elő. Az építkezés terü­letének részletesebb feltárá­sára a szegedi múzeum régé­szei ásatásokat kezdtek. katerületet, ahol valóban alko­tó munkát végezhet. Az is ter­mészetes viszont, hogy ezek a munkaterületek sokoldalúan képzett szakembereket köve­telnek. A bevezetőt a szokásos szü­net követi, majd egymás után mondják el véleményüket a fiatalok. Horváth Vera ve­gyészmérnök tavaly végzett, február óta dolgozik a válla­latnál, a vízkészlet-gazdálko­dási osztály műszaki ügyinté­zője. Nem a legjobbak a mun­kahelyi körülmények, helyszű­kében vannak — mondja. Hol­ló Gyula építőmérnök eszten­deje végzett, szeptember 1-től KÖVIZIG-dolgozó. A bérprob­lémákról szók A döcögő megnyilvánulá­soknak Márkus István próbál lendületet adni. — Valami olyasfélét várok, hogy „a végzettségemhez mér­ten, jelentéktelen feladatot ka­pok.” Alkotó elégedetlensé­get várok. Ha nincs gép Rada József idén végzett építőmérnököt nem sokáig kell biztatni. — Konkrétabb és összehan­goltabb tervek kellenének az Ipoly szabályozására, én ugyanis ott dolgozom. Más: kapunk bizonyos keretössze­ge _ milliós nagyságrendben — azzal, hogy azt el kell köl­tenünk. De gép és élőmunka híján, hogyan? Egyelőre ennyit kérdezek. Tölgyesi Zsuzsa építőmér­nök, a vízellátási és csatorná­zási osztály ügyintézője — mint mondja — másfél hónap­ja hangoztatja: nehéz hozzá­jutni a hivatalos közlönyök­höz, a vízügyi értesítőkhö- rendeletékhez, az idegennyel­vű szakfolyóiratokhoz. Rada József közbeszól: egyébként is megközelíthetetlen egynémely rendelet, nyelvezetük még jo­gászi segítséggel is szinte le­fordíthatatlan. Vita kerekedik a témáról. Az igazgató jegyez és fáradhatatlanul biztatja a fiatalokat, mondják el őszintén véleményüket! Somló István idén végzett építőmérnök csendes modorá­ban alaposan „kioszt^” az egyik építkezés megrendelőjét, majd hozzáteszi: abból is le­hetne okulni, hogy mit ered­ményez a szervezetlen, gyen­gén előkészített, siettetett munka. Wágner Mihály az I. szakaszmérnökségen dolgozik, tavaly végzett a Kertészeti Egyetemen. Ügy látja, hogy a továbbtanulásban magára van utalva, majd sérelmezi, hogy az egyik szaklapban megjelent cikkére nem reagáltak kollé­gái. Arra a következtetésre jut, hogy talán nem olvassák a szaklapot. (?) Munkát — nem aktákat Egyikük — másfél esztende­je idekerült öntöző szakember — feladata a biológiai védeke­zés lenne, de „úgy látszik, eh­hez a munkához túl sokan vannak”, arra kényszerül, hogy aktákat olvasson. Olypi mun­kahelyet kér, ahol aktívan fog­lalkozhat az öntözéssel. Egy másik fiatal szakember — mű­szaki egyetemet végzett — a saját területéről ellenkező példát említ, ők kevesen van­nak ahhoz, hogy munkájukat lelkiismeretesen elláthassák ... Az igazgató jegyez és vála­szol. A kérdések többségére megnyugtató feleletet tud ad­ni. A helyszűke például hama­rosan megszűnik, az igazgató­ság épületéből elköltöznek az idegen intézmények, helyükön munkaszoba és klubterem is lesz. Ezáltal hozzáférhetővé, elérhetővé válnak a szaklapok, folyóiratok is. Az elkövetke­zendő években tovább javul a helyzet, jövőre megkezdik a Kvassay-zsilipnél az új igazga­tósági épület helyének terep- rendezését, majd az építkezés is elkezdődik. Pontos, szaksze­rű választ ad a többi kérdésre is... A beszélgetés hangneme, kötetlensége, őszinte hangja rokonszenves. Nem tudok ró­la, hogy elterjedt gyakorlat lenne a fiatal szakemberekkel való kandalló melletti beszél­getés. S o kandalló ez eset­ben nem csupán fűtőalkalma­tosság. ( Egészséges elégedetlenség Ez a beszélgetés két irányból jövő, de egyaránt egészséges elégedetlenség találkozása is volt. Jól illusztrálja ezt két amolyan búcsúzó mondat. Az igazgatóé: — Sok figyelemre méltó gondolatot fogalmaztak meg, de mégis azt mondom: a jövő év elején ismét összejövünk ugyanitt, s még több alkotó tü­relmetlenséget kérek. S az egyik fiatal mérnöké: — Sikerélményre vágyunk. Feladatok sorára. Pereli Gabriella GYŐZTESEK A Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárában be­fejeződtek, a műszerész szakmunkások részvételével, a kiváló ifjú szakmunkás és a szakma ifjú mestere címért folyó ver­senyek. Aranyfokozatot kapott a kiváló ifjú szakmunkás ka­tegóriában Balázs Ferencné, a szakma ifjú mestere kategó­riában Kovács János. A képen a két győztes és a vizsgabizott­ság elnöke, Gerencsér Péter. (Gábor Viktor felvétele) TANULSÁGOS JOGI ESETEK Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy tsz az egyik megyei me­zőgazdasági vállalattól 34 ezer folyóméter, 70—80 Celsius-fo- kos termálvízzel működő talaj­fűtő polyetiléncsöveket rendelt. A vállalat a megbízatást egy műanyagfeldolgozó vállalathoz továbbította, amely a csöveket csomagolatlanul, kötegelve le­szállította. A tsz hajtatóháza altalajának fűtésére 5400 fo­lyóméter csövet beépített, míg a többit a szabadban, szalmá­val letakarva, tárolta. iMár a beépítés megkezdésekor a tsz szerelői észrevették, hogy a csövek töredeznek és — mint később kiderült — a rendelte­tésszerű használatra alkalmat­lannak bizonyultak. Ilyen előz­mény :k után a tsz a mezőgaz­dasági vállalat ellen félmillió forint kártérítés fizetéséért pert indított. Nem volt utasítás A tárgyaláson a vállalat az­zal védekezett, hogy a hibáért egy kereskedelmi vállalat fe­lelős, amely a csöveket forga­lomba hozta. A bajhoz azon­ban hozzájárult, hogy a csö­veket a tsz helytelenül tárol­ta. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely a mezőgazdasági válla­latot a peresített 500 ezer fo­rint megfizetésére kötelezte. Az ítélet leszögezte: szerződéses kötelezettségét a vállalat hibá­san teljesítette, ezért szavatos- | sági felelősség terheli. A Mű­anyagkutató Intézet vélemé­nye szerint a csövek tönkre­menetelének elsősorban anyag- és esetleg feldolgozási hiba az oka. Bár a csöveket nem tá­rolták szakszerűen, a tsz ment­ségére szolgál, hogy az áru át­adásakor nem látták el hasz­nálati és kezelési utasítással, ezenkívül jó minőségű cső ilyen hamar semmiképpen sem mehetett volna tönkre. Tehát a helytelen tárolás a bekövet­kezett kárral nincs összefüg­gésben. A többi lakásé is Az egyik városban lévő szö­vetkezeti lakás lakója, hét év­vel a beköltözés után észre­vette, hogy lakásának padlóza­ta megsüllyedt. Tapasztalatát közölte a lakásfenntartó szö­vetkezettel, amely a panaszt a kivitelező vállalathoz továbbí­totta. Ez azonban arra hivat­kozott, hogy az épület átadása óta több mint hét év telt el, tehát a szavatossági igény ve­le szemben elévült, ezért a hi­bát nem köteles kijavítani. Ezek után a lakó a szövetkezet ellen pert indított, amelyben a padlózat helyreállítását, vagy annak költsége megtérítését követelte. A járásbíróság ma­rasztaló, fellebbezésre a me­gyei bíróság elutasító ítéletet hozott. Törvényességi óvásra BEBEKEK VERETTÉK Feltárják a középkori pénzhamisító műhelyt Az ipartörténeti emlékeket gyűjtő Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum baráti körének tagjai sokat- ígérő ásatási munkákra ké­szülnek. A Szuhogy község ha­tárában ma már romokban lévő Cserbakőd vár végleges feltárását határozták el. Ez a vár a mohácsi vész után, 1527-ben került Bebek Imre prépost birtokába, aki báty­jával, Bebek Ferenc Gömör vármegyei főispánnal — ki­használva az ország akkori zavaros helyzetét — a várépület pincéiben pénzhamisító műhelyt rendezett be, ahol II. Lajos- és I. Ferdi- nánd-korabeli dinárokat gyár­tottak. A föld alatti hamis pénz­verde felkutatására — a né­pi mondák és a hiteles levél­tári adatok alapján — elő­ször 1925-ben a miskolci mú­zeum régészei vállalkoztak, aki'k pénzügyi nehézségek miatt a tervezett munkának csak egy részét végezték el. így is több olyan hamis di­nárt találtak, amelyek a kö­zeli Rudabányán fejtett réz­ből és ezüstből készültek. A pénzhamisító műhely teljes feltárása már évek óta foglal­koztatja a rudabányaiakat, s ezért széles körű kuta­tást végeztek a Cserbakői várra vonatkozó adatok össze­gyűjtésére. így jutott birtokukba a vár 1746-ból származó térképe, amelynek ismeretében a ru- dabányaiak az idén felmérték és feltérképezték a várromot és megjelölték azokat a ré­szeket, ahol a pénzhamisító műhelyek lehetnek. Feltárá­sukra — az eddigi terv sze­rint — 1973 nyarán az üzemi KISZ-bizottság segítségével ifjúsági tábort szerveznek ré­gészeknek készülő egyetemis­tákból. az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következő álláspontot foglalja el: — A kérdés eldöntésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy nemcsak a felperes laká­sának padlózata süllyedt meg, hanem több más lakásé is, sőt, a talajsüllyedés a ház előtti járda alatt is észlelhető. Ilyen helyzetben pedig további káro­sodásokra kell számítani, ame­lyek az épület állagát is veszé­lyeztethetik, s ez a súlyos hely­zet akkor is fennmarad, ha a felperes lakását helyreállítják. A folyamat megszüntetéséhez olyan széles körű munkálatok elvégzése szükséges, amelyek az egész épület fenntartásával kapcsolatosak, vagyis amelyek az állagfenntartás érdekében nélkülözhetetlenek. A lakóház fenntartásáról (kezeléséről, karbantartásáról, felújításá­ról) a szövetkezet kötelés gon­doskodni. Márpedig ebben az esetben a szóban forgó lakás meghibásodása a lakásszövet­kezeti tulajdonban álló épület­részben keletkezett okra, illet­ve a talajban bekövetkezett el­változásra vezethető vissza. Te­hát a másodfokú bíróság a ke­resetet alaptalanul utasította el, ezért ítéletét hatályon kí­vül kellett helyezni, és új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára utasítani. Újból el kell végezni Egy mezőgazdasági tsz szer­ződésben vállalta, hogy egy másik tsz-nek 330 ezer forin­tért 4300 férőhelyes, automati­kus távvezérléses tojótelepet épít. A munka elkészült, dé ha­marosan kiderült, hogy a be­rendezésnek konstrukciós hi­bája van, ami ki sem javítha­tó. Mindennek az lett a követ­kezménye, hogy a tojóhibridek nagy mennyiségben hullottak el és a tojástermelésben jelen­tős kiesés mutatkozott. Ezek után a megrendelő tsz bejelen­tette: a szerződéstől eláll, egy­ben kártérítési és kötbérigényt támasztott. Végső fokon a Leg­felsőbb Bíróság a beperelt tsz-t 463 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint, ha a szolgáltatás az átadáskor a rendeltetésszerű használat­ra alkalmatlan és megfelelően, vagy kellő időre, illetve gazda­ságosan ki sem javítható, a megrendelő a munka újból va­ló elvégzését követelheti. Amennyiben azonban ez nem áll érdekében, a szerződéstől elállhat. A perben kihallgatott bírósági szakértők véleménye szerint a szóban forgó telep a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és kijavítása túl­ságosan sokba kerülne, ezért a felperes a vállalkozási szer­ződéstől jogosan állt el, az al­peres pedig kártérítési felelős^ séggel tartozik. Hajdú Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents