Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-20 / 248. szám
1972. OKTOBER 20., PÉNTEK PEST HEGYEI K-tfíriap Küldöttgyűlést tartott a TIT Pest megyei szervezete Központi feladat: az ipari munkásműveltség színvonalának emelése Tegnap a Kossuth Klubban megtartott küldöttgyűlésen Földes István titkár terjesztette elő (a képen) a megyei elnökség beszámolóját a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezetének 1968—71. években végzett munkájáról. Az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést fűzött. Sokoldalúbb, sokrétűbb munka ■— A TIT Pest megyei szervezetének elmúlt négyévi tevékenységét alapvetően meghatározták az MSZMP IX. és X. kongresszusának, a TIT V. országos küldöttgyűlésének határozatai, a megyei pártbizottság 1969. évi határozata az iskolán kívüli művelődés helyzetéről, feladatairól, valamint a tudománypolitikai irányelvek — hangsúlyozta bevezetőjében Földes István. — A megyei TIT-szervezet tevékenysége az 1968-as küldöttgyűlés óta fejlődött, sokoldalúbbá, sokrétűbbé vált. Az MSZMP Pest megyei, 1970. évi pártértekezletén hangot kapott: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat különösen sokat segített a gazdasági reform bevezetésekor az új közgazdasági szemlélet kialakításában, segítséget nyújtott a politikai-világnézeti nevelésben, a szakmai ismeretek terjesztésében, az általános műveltség színvonalának növelésében. — Tevékenységünkben az elmúlt időszakban központi helyet foglalt el a megemlékezés az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom, a KMP megalakulásának, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50., hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulójáról. A jövőben is méltóképpen kell felkészülnünk Petőfi Sándor születésének 150., az 1848-as magyar szabadságharc 125., hazánk felszabadulásának 30., és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára, megünneplésére... — Behatóan foglalkozott a TIT a többi között a szocialista hazafiságra, a proletár internacionalizmusra, a szocialista erkölcsre való nevelés, a vallásos világnézet leküzdése, s az esztétikai nevelés kérdéseivel. Gondot fordítottak Pest megye emlékeinek, sajátosságainak, életének, fejlődésének ismertetésére. Négy év: huszonháromezer előadás — Mivel az elmúlt négy év folyamán megtartott huszonháromezer ismeretterjesztő előadás 95 százaléka a mind népszerűbb, s az időközben majdnem megduplázódott sza- badegyetemi tagozatok, valamint az akadémiák és előadás- sorozatok keretében hangzott el, az egyes társadalmi rétegek érdeklődésére, igényeire épített akadémiák és sorozatok népszerűsége az illető rétegek körében végzett ismeretterjesztés eredményességét is mutatja — hangoztatta a beszámoló. — Ugyanakkor a munkásakadémiák számának csökkenő tendenciájából, az ipari dolgozók között végzett ismeret- terjesztés hullámzására lehet következtetni. Nem kielégítő a munkásszállásokon és a bejáró dolgozók körében folyó ismeretterjesztés sem, s ezek a tények meghatározzák, hogy az ipari munkásság műveltségi színvonalának növelésében ezután eredményesebben kell tevékenykednie a TIT-nek. — A mezőgazdasági akadémiák népszerűsége — megyénk minden második termelőszövetkezetére jutott egy akadémia; a mezőgazdaságban dolgozóknak rendezett előadásokat ötszázötvenezren hallgatták az elmúlt négy évben — a parasztság körében kifejtett munka eredményességére utal. Egészséges jelenség, hogy ezek az előadások a járási székhelyekről a községekbe tevődtek át, sőt a tanya világba is eljutottak. — Az egyéb akadémiák között az ifjúsági akadémiák száma az elmúlt négy évben a kétszeresére nőtt. A többi előadássorozatok közül különösen népszerűek a kis matematikusok, kis fizikusok baráti körei. A figyelem középpon t jóban a minőség A beszámoló foglalkozott a korszerű szemléltetés igényével és lehetőségeivel. Megállapította, hogy a rendelkezésre álló szemléltető eszközök mennyisége és minősége nem elegendő; a jövőben ezek hiányát lehetőleg pótolni, az előadótermek számát pedig növelni kell. A TIT megyei szervezetének a négy év alatt összesen több, mint ötmillió forintos saját anyagi bevételéről, valamint kiadásairól, a költségvetéséről, s a támogatásáról szólva Földes István kiemelte: — Míg 1970-ben megyénk üzemei, vállalatai, intézményei 360 ezer forintot fordítottak a tudományos ismeretterjesztő előadásokra és nyelv- tanfolyamokra, addig 1971-ben ez az összeg 437 ezer forintra nőtt. Az 1841-ben megalakult Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a múltban jó szolgálatot tett a művelődés ügyének; a jövőben azonban az ismeretterjesztésnek, és a szervezeti életnek is jobb formáit kell kifejleszteni. A mennyiségi szemlélet háttérbe szorításával a minőségi munkát kell előtérbe helyezni. — A megyei szervezet taglétszáma 1141 fő. A társulati tevékenységben a tagság 90 százaléka vesz részt. A TIT- ben érvényesülő kettős — területi és tudományági, szakosztályi — hagyományos felépítés jól szolgálja a társulat célját, azért megtartandó, de továbbfejlesztendő. Mivel a közelmúltban lezajlott járási-városi közgyűléseken a tagság kifogásolta a társulati élet fejletlenségét, kívánatos, hogy a jövőben a területi szervezetek évenként tartsanak társulati ülést. A szakosztályokban is — az igen eredményesen működő jogi és egészségügyi szakosztály kivételével — erősíteni kell a vezetőség és a tagság között a kapcsolatokat. Helyesnek bizonyult a megyénkben már hagyományos kihelyezett elnökségi ülések gyakorlata, a járási, járási-városi, városi szervezetek székhelyén. Pest megyében az elmúlt években több községi TIT-csoport is alakult. A jövőben minden nagyközségben létre kell hozni TIT-csoportot, s az üzemekben, intézményekben is meg kell kezdeni ezek szervezését — hangsúlyozta beszámolójában a feladatok egyik legfontosabbikát Földes István, Korszerű ismeretanyag, gyors továbbítás A jövőbeni tervekről, célokról szólva kiemelte a szervezet és a különböző társadalmi, politikai, művelődésügyi intézmények kapcsolatának, e kapcsolat erősítésének fontosságát. Kifejtette a titkár, hogy a szervezetben — főként a fiataTIT Pest megyei szervezetének elnökhelyettese ismertette a TIT új alapszabályának tervezetével kapcsolatos megyei elnökségi állásfoglalást, majd az A vita Földes István lók bevonásával :— növelni kell a tagság létszámát. Hangsúlyozta: — A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulatra igen nagy feladat hárul a felnőttek továbbképzésében, tudásának továbbfejlesztésében. Az iskola korunkban nem ad és nem is adhat befejezett tudást. Ami az iskolának elsősorban a feladata, az, hogy megtanítson: hogyan képezzük magunkat, felkeltse az ismeret- szerzés iránti vágyat, ráébresz- szen az alkotás és felfedezés izgalmára, tanítson meg a munka szerete téré, neveljen kötelességérzetre. A TIT feladata és ereje pedig éppen abban rejlik, hogy lehetősége van a legkorszerűbb ismeret- anyagok iskolán kívüli, gyors továbbítására és arra, hogy mindenkinek, fiataloknak és felnőtteknek lehetőséget biztosítson tudása gyarapításához, felfrissítéséhez és megújításához. Végül Földes István bejelentette: együttműködve a TIT budapesti szervezetével a Kossuth Klubot a budapesti és a Pest megyei szervezetbe tömörült értelmiség számára közművelődési, közéleti fórummá kívánják tenni. Az a törekvésük, hogy a Kossuth Klub nyújtson a megyei értelmiség számára is segítséget az igényes önműveléshez, az igényes szórakozáshoz és pihenéshez. A legjobbak között A megyei titkár beszámolója után dr. Nagy Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke előterjesztette a bizottság jelentését o megyei szervezet alapszabály szerinti működéséről és gazdálkodásáról. Szólt a bizottsági vizsgálatok eredményeiről. Az elmúlt négy év folyamán többek között megvizsgálták a taglétszám alakulását és a tagdíjfizetés helyzetét ; megállapították, hogy a 80 százalék feletti tagdíjfizetési aránnyal a Pest megyei szervezet országosan az első három megyei szervezet között szerepel. Ellenőrzéseik szerint a megyei TIT-előadásoknak mintegy 81 százalékát társulati tagok tartják, s ez az arány a tagság aktivitását mutatja. Ugyancsak megvizsgálták a gazdasági tevékenységet. Megállapították, hogy a megyei szervezet saját bevételei évről évre növekedtek: a művelődéspolitikai tevékenységükhöz szükséges pénzösszeg 80 százalékát maguk teremtik elő..Az ellenőrző bizottság a szervezet alapszabály szerinti működését és gazdálkodását jónak ítélte. Az ellenőrző bizottság elnöke végül ismertette a TIT- központ statisztikai kimutatásait, amelyek szerint az elmúlt négy évben a 19 megye közül Borsod megye után, Pest megyében hangzott el a legtöbb előadás. E statisztikákból az is megállapítható, hogy megyénkben a tudományos ismeretterjesztés korszerűsítésében, a különböző formák kifejlesztésében is előrehaladás mutatkozik. A küldöttgyűlésen ezt követően dr. Vámosi Nándor, a A vitában az első hozzászóló dr. Vigh Károly, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa, a történelmi szakosztály elnöke volt. Elmondotta: hogy a TIT Pest megyei szervezetében erősíteni kellene a társadalmi, illetve a szakosztályi vezetés munkáját. Saját szakosztályuk hiányosságairól szólva megállapí. tóttá, hogy a turizmus terjedése egyre inkább sürgeti a szomszéd népek történelmének jobb megismertetését. Jelentős eredmény: a TIT megyei történelmi szakosztálya országos kezdeményezésre vállalkozott a történelmi műveltség felmérésében. Dr. Bozóki István megyei főügyész, a jogi szakosztály elnöke hangsúlyozta: korunkban — mikor már-már jogi túlszabályozottság fenyeget bennünket —, a jogi műveltség feltétlenül hozzátartozik az általános műveltséghez. Méltatta a megyei középiskolákban rendszeresített jogi ismeretterjesztést; hiányolta, hogy az ipari- tanuló-intézetekben a jogi ismeretek oktatása, terjesztése még nem kapott helyet. A következő hozzászóló, dr. Losonczi Miklós ráckevei gimnáziumigazgató, a TIT ráckevei járási szervezetének elnöke, a tömegek művelődésének lehetséges jövőbeli módjait vázolta. Dr. Marót! Mihály egyetemi tanár, az aísógödi Biológiai Állomás igazgatója, a biológiai szakosztály elnöke, a 35 éven aluli fiatalok és a nők számát, arányát kevesellte a megyei TIT-tagok sorában. Felszólalása végén felajánlotta az alsógödi Biológiai Állomás székházát TIT-konferenciák, előadói továbbképző tanfolyamok rendezésére. Fejérdy Győző ráckevei gimnáziumi tanár, a TIT ráckevei járási szervezetének titkára ugyancsak a 25—30 éven aluli fiatalok fokozottabb bevonását sürgette mind a tudományos ismeretterjesztő előadók sorába, mind az előadások hallgatóságába. Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára a megyei tanács nevében is méltatta, helyeselte a megyei TIT-szerve- zet törekvéseit és terveit a szélesebb jogi ismeretterjesztésben. Követendő példának jelölte meg a váci kezdeményezést a tanácsi dolgozók és tanácstagok jogi képzésében, továbbképzésében, TIT-előadá- sok révén. Hallamasek László, a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsa kulturális bizottságának vezetője az SZMT elnöksége nevében az üzemekben folyó népművelés bizonyos csökkenésével kapcsolatban kifejtette: a jövőben minden alkalmat, módot meg kell ragadni A résztvevők egy csoportja. az üzemi közművelődés újabb, jobb kibontakoztatására, a munkások tudásszomjának felkeltésére, az üzemi vezetők anyagi támogatásának megnyerésére. A gazdasági vezetést rá kell ébreszteni érdekeltségükre a munkások műveltségének gyarapításában. Az ezt követő szünet után dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke emelkedett szólásra. „Mint az elmúlt évek eredményei révén a három legjobb megye között szereplő megyei szervezetet” üdvözölte a küldöttgyűlést. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke két feladatra hívta fel a figyelmet. Elsőként az alapfokú ismeretterjesztés iránti változatlanul meglévő igényre — amelyet az igények általános növekedése, differenciálódása, a tudományok és az ismeretterjesztés fejlődése során sem nem lehet, sem nem szabad elhanyagolni. Az alapfokú ismeretterjesztés arra is alkalmas, hogy felkeltse a folyamatos önképzésre való készséget — mondotta. Fekete Károly, a százhalombattai DHV igazgatóhelyettese a közgazdasági ismeretterjesztés nehézségeiről szólt. Kifejtette, hogy az emberekben megfogalmazódott gazdasági tárgyú kérdéseket, s természetű érdeklődésüket, kíváncsiságukat megragadva lehet csak a bonyolultabb gazdasági elméleteket is megismertetni. Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója a megyei pártbizottság nevében méltatta a TIT megyei szervezetének elmúlt négyévi eredményeit. Szólt megyénk sajátos helyzetéről, az iparosodásról, a lakosság számbeli növekedéséről. Felhívta a figyelmet a differenciált ismeretterjesztés igényére: arra, hogy Pest megyében a tanyák lakossága, a bejáró munkásság, a munkásszállások lakóinak közművelődési igényeit, de például az új ipartelepek képzett fiatalságának érdeklődését egyaránt fel kell ébreszteni, ki kell elégíteni. Szólt a helyi hagyományok és sajátosságok megismertetésének jelentőségéről. Nyújtó Ferenc, a Kertészeti Kutatóintézet ceglédi telepének igazgatója, a TIT ceglédi járási-városi szervezetének elnöke a tanyavilágban folyó ismeretterjesztés technikai akadályairól. Dr. Bodnár Béla, az érdi rendelőintézet igazgató főorvosa a betegségeket megelőző egészségügyi kultúra terjesztésének fontosságáról beszélt. Dr. Csighy Tibor, gödöllői agráregyetemi tanszékvezető docense, a közgazdasági tudományok kandidátusa, a TIT megyei szervezetének szaktitkára méltatta a gödöllői egyetemisták bekapcsolódását a tudományos ismeretterjesztésbe, az előadók sorába. Később elismerően nyilatkozott a megyei szervezet adminisztrációjának csökkenéséről. Szekeres Zoltán, a százhalombattai városi pártbizottság osztályvezetője az új, automatizált üzemek munkásainak bekapcsolását sürgette a tudományos ismeretterjesztésbe: hogy értsék is mi történik az új üzemekben, mi megy végbe az új technológiákban. A hozzászólásokra Földes István, a TIT Pest megyei szervezetének titkára válaszolt. A küldöttgyűlés a beszámolókat és a választ egyhangúan elfogadta. P. A. elnökségi beszámoló, az ellenőrző bizottsági jelentés, és az új alapszabály-tervezethez fűződő állásfoglalás megvitatása következett.
