Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
4 ““KMírlap 1972. OKTOBER 3., KEDD Üllőn, a Faiskola utcai óvodát — a korábbi kettő helyett ■*- négy csoportosra bővítette a nagyközségi tanács házi brigádja: most már 120 gyereket tudnak itt elhelyezni. Az épületben központi fűtés lesz, s az is rövidesen elkészül. Már 120-an Gábor Viktor felvétele Értékes régészeti lelet Aszódon, a fiúnevelő intézet udvarán csatornaásás közben régi sírra bukkantak a munkások. A leletről értesítették Asztalos Sándort, a helyi Petőfi Múzeum igazgatóját, aki nyomban hozzákezdett a sír feltárásához. Csakhamar egy férfi csontváza került elő, mellette vasból készült kard, kis alakú kés és két bronzból készült övcsat. Ezekből a tárgyakból sikerült megállapítani, hogy egy népvándorláskori sírra bukkantak. Az értékes leletek az aszódi Petőfi Múzeum régészeti gyűjteményét gazdagítják _________________ Ne mzetközi tanácskozás tíz nyelven A magyar fővárosban tanácskozik e napokban a Textilruházati és Bőripari Szak- szervezetek Nemzetközi Szövetségének vezetősége. A tanácskozássorozaton 16 ország delegátusai vesznek részt, tíz nyelven folyik a szinkrontolmácsolás. Az esemény jelentőségét növeli, hogy azon részt vesz Albertino Ma- setti, a Szakszervezeti Világ- szövetség titkára is. A legnagyobb jelentőségűnek az adminisztratív bizottság, majd azt követően a pénzügyi és ellenőrző bizottság tanácskozása ígérkezik. A budapesti művészeti hetek alkalmából sorra kerülő folklórfesztiválon vasárnap mutatták be a Fővárosi Operettszínházban az Ugorjunk a táncba című műsort, amelyben mintegy 400 énekes-táncos, az ország különböző vidékeiről érkezett hagyományőrző falusi együttesek léptek fel. A nagyszabású programban bemutatta tudását többek között a zempléni népi együttes, Dunaszekcső leánycsoportja, a maglódi szlovák nemzetiségi TVA bűvös szék. „Üj színház nyitotta meg kapuit” — kezdhetném a sablonos közléssel beszámolómat, ha maga a színház el nem ütne a sablontól. „Kapui” ugyanis a képernyőre nyílnak, tehát sehol sincs jelen, mégis mindenütt jelen van. A Zenés tv- színház a maga nemében önállónak tekinthető vállalkozása a televízió szórakoztató és zenei főszerkesztőségének. Célja olyan darabok sorozatos bemutatása, melyek műfaji változatosságukban különféle MAGYAR ZENEMÜVEK KÜLFÖLDI HANGVERSENYEKEN A Zeneműkiadót az olvasók nagy része könyvkiadóként tartja számon, holott feladatának tekinti a zeneművek megszólaltatását, külföldi előadások létrehozását is. Az elmúlt hónapokban számos külföldi hangversenyen szólalt így meg magyar szerzők műve. Például Négyessy János Nyugat-Berlinben élő hegedűművész előadásában több alkalommal is elhangzott Bo- zay Ritornelli című hegedűszólója. Dubrovay Sei Duóját ősszel játssza a rádióban. Farkas Ferenc Bűvös szekrény nyitányát és Bábtáncoltató szvitjét, valamint Kadosa „VII. Szimfóniáját” és Szőllősy „III. Concertóját” Colman Pearce, az ír rádióban vezényelte. Jeney Soliloquimát Mrs. Dwyer amerikai fuvolaművész európai kőrútján számos alkalommal játszotta. Janota Gábor együttesével Kocsár „1. Fúvósötösét” és még számos darabot adott elő több alkalommal Kanadában. Láng „Concerto per silofo- no” című darabját Rácz Gyula játszotta júliusban Würzburg- ban. Ránki György Romádé király új ruhája című szvitje jelentős sikert aratott a Quensland Symphony Orchestra ausztráliai turnéján Ezre Rachlin vezényletével. Sáry „Catacoustics”-ját Lo- sonczy Andor és Nils Kayser játszotta Klagenfurtban, az utóbbi Bozay Intervalliját is felvette az ottani rádióban. A dán rádióban Szőllősi IV. Concertóját Vető Tamás vezényelte. Erős Péter Dél-Afriká- ban Weiner Leó művét dirigálta. John Curro ausztráliai és Walter Mony dél-afrikai karmester számos ifjúsági zenekari művet tűzött műsorára. Előreláthatólag jövőre, május 11-én, a londoni Purcell Roomban magyar kamarazeneestet rendeznek. Körmendi Klára Csehszlovákiában ma- g«ar művekből álló koncerteket ad, amelyeken Bozay Attila elemzi műveit. Durkó hegedűversenyét Pauk György és Walter Suaskind adja elő St. Luisbwn. Kocsár Repliche-jét szeptemberben játssza John Leach angol cimbalomművész. Mindezek a hangversenyek nagy segítséget jelentenek a magyar zenekultúra külföldi megismertetésében, sőt, mintegy újabb ablakot nyitnak hazánk teljesebb kulturális, művészeti életére is. Megnyitották a múzeumi hónapot Vasárnap megkezdődött az országos múzeumi hónap: az ország különböző részeiből érkező hírek tanúsága szerint a kiállítások, tárlatok java részét a múzeumi tevékenység, a műemlékvédelem és a régészet jelentőségének, fontosságának jegyében rendezték meg. A XI. országos múzeumi és műemléki hónap megnyitó ünnepsége Egerben, a várudvaron zajlott le. A nagyszámú érdeklődő soraiban volt dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese, Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes, Heves megye és Eger város számos párt- és állami vezetője. Dr. Köpeczi Béla akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának ünnepi beszéde után az érdeklődők megtekintették az idén újabb műkincsekkel gazdagodott 100 esztendős képtárat és a visontai ásatások leleteit bemutató régészeti kiállítást. együttes, a kalocsai népi együttes, Elek és Méhkerék román népművészei, a hajósi és hartai német nemzetiségi csoport, s régi dalokat szólaltatott meg Nyeste András 76 éves -nagykállói pásztor, id. Balázsi Mihály aranyosapáti 62 éves pásztor, míg a népművészet mestere címmel kitüntetett Fülöp Ferenc, Csombor Endre és felesége, valamint Karsai Zsigmond székely nép dalokat és táncokat adott elő. Életveszélyes középületek Kemence bajban van A hírt, amelyről értesültem, először nem akartam hinni: gyógyszertár leit a kemencei művelődési ház klubhelyiségeiből. Ma, amikor annyi szó esik az ifjúság neveléséről, a köz- művelődés fontosságáról. Az értesülés igaz Volentér Tibor, a község tanácselnöke rezignálton erősíti meg értesülésemet. — Sajnos, így történt —tárja szét a karját. — Pedig alig három esztendeje építettük ezt a két helyiséget a művelődési házhoz. Éppen azért, hogy legyen hol összejönni, művelődni és szórakozni a falu fiataljainak. Aggasztóan öregszik a falu: tíz esztendő alatt kétszázzal csökkent lakóinak száma. Elsősorban a fiatalok költöznek be Vácra vagy éppen Budapestre. A meglevőket szeretnénk itt tartani. Ezért alakítottunk ki a klub alatti helyiségből KISZ-irodát. És most se klub, se KISZ-iroda. A két klubhelyiségből gyógyszertár lett, a KISZ-irodát pedig éppen most adjuk át a gyógyszertár raktárának. Még így is az erdészetnek kellett segítenie, hogy valahol lakni is tudjanak a gyógyszerészék... Mi is történt tulajdonképpen? Másfél hónappal ezelőtt a gyógyszerész levelet írt a felettes hatósághoz, jöjjenek ki, nézzék meg az épületet, amelyben dolgoznak és laknak, mert félő, hogy rájukszakád. A szakemberek néhány nap múlva megérkeztek és megállapították: a feltételezés olyany- nyira igaz, hogy azonnal ki FIGYELŐ közönségigényeket elégítenek ki — a kisoperától a musicalen át a operettig, zenés játékig —, de közös alapjuk a zenében fogant, és a képernyő tulajdonságait figyelembe vevő színházi jelleg. Nem akarok túlzott várakozást ébreszteni, de ha színvonalas produkciók sorát sikerült létrehozni, a szórakoztatás mellett bizonyos műfajteremtő jelentősége is lehet majd a vállalkozásnak. Az új színház első premierje mindenesetre sikerrel zárult, megalapozva reménykedésünket. A bemutató alapanyaga Karinthy Frigyes híres tréfája, mely sajátos irodalmi bosszú a művészetet (ebben az áttételben másfajta alkotó munkát: a tudományt) ért sérelmeken, hiszen a középpontjában álló fantasztikus találmány igazmondásra készteti a képmutatókat, a hazugokat, azt az egész álszent társadalmi osztályt, mely hízelgésből épít piramist önnön dicsőségére. Mint minden Karinthy-írásban ebben is filozofikus tartalom lappang, amit Devecseri Gábor operaszövegkönyve ki is aknáz: megőrzi a vaskosabb, bohózati elemeket, de egyúttal a hazugságok piramisát is ledönti. Lendvay Kamillió, a tévéopera zeneszerzője, kiváló érzékkel ragadja meg azokat a kifejező eszközöket, melyek a muzsika nyelvén teremtik újra humor és tragikum e sajátos vegyülékét. Zenéje mindvégig közérthető, de nem enged az olcsó hatásoknak. Vámos László rendező kiválóan élt a színes film adta lehetőségekkel (melyek feketefehérben sem halványodnak). Színészi képességeik maximumát, szinte még annál is többet csikar ki az operaénekesekből, akik jeles hangteljesítményük mellett ezúttal a jellemábrázolás terén is helytálltak. Jánosa Lajos, de legfőképp Schaffer Judit jelmezei elsősorban a bohózati túlzás irányába hatottak, Biró Miklós vezető operatőr és munkatársai viszont a karak- terizálásra is gondoltak. Sudlik Mária (titkárnő), Palcsó Sándor (a költő) és Udvardy Tibor (tanácsos) nyújtotta a legegységesebb alakítást, de Bende Zsolt (Géniusz), Sólyom Nagy Sándor (államtitkár), Nádas Tibor (miniszter) is jól illeszkedett az együttesbe. Világié éjszaka, a színes film nem mindig gazdagítja a látott világot — meg is hamisíthatja, el is sziruposíthat- ja. Többletet akkor adhat, ha az ábrázolandó világ gazdagságának érzékeltetéséhez a fekete-fehér kép valamiért nem elegendő. Tamási Áron — akinek születése 75. évfordulójára a tévéfilm készült — íróként, szavaival is színesen láttat —, ez esetben tehát a hozzá való hűséget szolgálja a drágább nyersanyag fel- használása. Zsurzs Éva rendező beleélő alázattal törekedett a novellákban feltáruló költői, mesehangulatú, de mindig a valóságra utaló, abból táplálkozó stílus képi újrateremtésére, javarészt sikerrel. A Csák Gyula adaptációjában plasztikusan megelevenedő történetek hangulati különbözőségét egységbe tudta foglalni, amiben Czabarka György hol lírai, hol groteszk képsorai is főszerepet játszottak, nemegyszer az operatőri bravúr szintjén. A színészeken meglátszott, mennyire szeretik az írót, milyen kedvvel vetik magukat a történet áramába. A szerelmi idillben (Mihályka, szippants!) édeskés túlzások nélkül, bájjal elevenített meg két fiútípust Szegvári Menyhért és Vallai Péter, a Legendás disznótor népi-bohózati humora Szemes Mari, Garas Dezső és Rajz János komédiázó kedvét lobbantotta a magasra, a Rendes feltámadás különös szatírájában pedig felfedezésszámba ment régi gyerekszínész ismerősünk, az Elisztra- tov Jóskából lett Jelisztratov Szergej: a névváltozással együtt egy felnőtt színész képességeit is magára öltötte. Lehotay-Horváth György kell költözni az épületből, mielőtt még emberéletben esne kár. A kultúra egy terembe szorult A tanácselnök visszakérdez: — ön mit tett volna az én helyemben? — S mert hirte- lenében nem tudok mit mondani rá, maga válaszol kérdésére. — Két dolog között választhattunk: vagy gyógyszer- tár nélkül marad a falu, vagy pedig szükségből beköltöztetjük valahová. Az első lehetőséget elvetettük, annál is inkább, mert ez a gyógyszertár látja el a szomszédos Bernece- baráti lakosait is, sőt félig a peröcsényieket is, akikkel közös a doktorunk, hetenként kétszer odaát rendel, a többi napokon ide járnak rendelésre a peröcsényiek. Így a felírt gyógyszereket is itt váltják ki s nem utaznak el érte Vámos- mikolára. Maradt tehát a másik lehetőség: helyet biztosítani a gyógyszertárnak mindenáron. Más lehetőségünk azonban nem volt, csak a klub ... Mindez egy hónapja történt. Azóta a kulturális élet az egyetlen nagyterembe szorult, ami viszont nem alkalmas klubéletre, KlSZ-foglalkozás- ra, szakköri munkára. Biztató ígéret — A nem várt eseményt természetesen nyomban jeleztük a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központjának. —Vaskosodé iratcsomót vesz elő, abból mutat egyet, amelyet Bu- zsik Sándor, a Gyógyszertári Központ igazgatója írt, s benne az ígéret: Lemondanak az életveszélyessé vált épületről s a telekről, amelyen áll, mindkettőt a tanács értékesítheti, ugyanakkor az 1973—74-es esztendőkben félmillió forinttal járulnak hozzá egy új gyógyszertár és gyógyszerészlakás építéséhez. Ez a segítség már biztató az újrakezdéshez, de még nem elég. A kemencei tanácsnak ugyanis évente még százezer forintja sincs községfejlesztésre. A feladat pedig számlálat- lan. — Községünk negyedik ötéves tervében fogorvosi rendelő és lakás építése szerepel — mutatja a terveket az elnök. — Erre gyűjtögetünk, s ehhez kívántunk felvenni bankhitelt. Ha ezt össze tudnánk kombinálni a gyógyszertár és a gyógyszerészlakás építésével, talán olcsóbba kerülne mindkettő. Hallottuk, hogy Szentmártonká- tán hasonló módon építkeztek. Szeretnénk mielőbb megkapni a terveit és természetesen a költségvetést... S ha ehhez még sikerülne partnerül megnyerni a postát... Mert a posta épülete is élet- veszélyes Kemencén. Az volt már három esztendővel ezelőtt is. Az alapzat, lábazat és szigetelés nélkül épült egykori magánlakóház tetőszerkezete megsüllyedt, a tartógerendák korhadtak. Várjuk a választ Űjabb vaskos irtaköteg kerül az asztalra. „Szükséges közölnöm, hogy a IV. ötéves tervben, közelebbről 1972-ben egy új postaház építését ütemeztem be” — írta 1969. március 8- -án Szántó László, a Pest vidéki Postaigazgatóság fejlesztési igazgatóhelyettese. Majd néhány hónappal később, 1969. június 9-én: „Az 1969. évi május 30-án kelt megkeresésre értesítem, hogy a Postaigazgatóság IV. ötéves tervében az első években szerepel 240 000 forintos beruházási költséggel egy lakás nélküli postaház megépítése”. — Már egy negyedév sincs hátra 1972-ből — jegyzi meg a tanácselnök — és még csak a tervét sem láttuk a megépítendő postaháznak. A legutóbb szeptember 2-án írt levelemben sürgettem a dolgot, de még csak választ sem kaptam rá. Pedig most könnyebb lenne ezt az épületet is a tervezett épület- csoporthoz csatolni... Régi mondás: szegény embert még az ág is húzza. Egy héttel ezelőtt életveszélyessé nyilvánították a községben az egyik iskolaépületet is, amelyben három tanterem, a politechnikai gépterem és a községi könyvtár kapott eddig helyet. — Megint csak azonnal kellett intézkedni... — mondjá egyre borúsabb arccal Volentér Tibor. — A három tanteremből kettőt a napközi helyiségeibe költöztettünk, egyet pedig a tornaterem öltözőjébe, De hogy mi lesz a háromezer kötetes könyvtárral, azt most ne kérdezze, mert magam sem tudom. Még ázt se, hogy hová raktározzuk el a könyveket. Egy biztos, nemcsak klubunk, könyvtárunk sem lesz egy ideig... . Kemence bajban van. Nem is akármilyen bajban. A gondok megoldásához pedig az évi százezer forintnyi bevétel egy csepp csupán a tengerben. Vannak esetek, és ez is7 azok közé tartozik, amikor egy falu önerejéből már nem tud magán segíteni. Prukner Pál SZOB-OREGFALUN Őszi ásatás honfoglaláskori lakótelepen Szob határának egy részét öregfalunak , nevezik, holott emberemlékezet óta szántóföld. Ezen a területen azonban itt-ott a talaj felszínén hamufoltok jelzik, hogy valaha tűzhelyek sorakoztak egymás mellett és ahol csak megbolygatták a földet, cserepek kerültek elő, amelyekről a régészek megállapították, hogy a honfoglalás korából származnak. Egyéb jelekből is kiderült, hogy ezer éve, feltehetően magyar östelepülés volt itt. Néhány esztendeje a Nemzeti Múzeum régészei felkeresték ezt a területet, ahol azonban a lucernás eltakart minden nyomot. Idén az Űj Barázda Tsz kiszántja kiöregedett lucernását, és az ekevas megsemmisíti a felszínen mutatkozó nyomokat, másrészt a talajszint alatti leleteket is megsemmisítéssel fenyegeti. Sürgős leletmenitő ásatásokra van tehát szükség é!s bár inkább csak nyáron, de ősszel ritkán tárnak fel lelőhelyeket, Szob-Öregfalun még ez idén megkezdődnek az ásatások. Ha az egész területen a talajt esetleg mélyen megfagyasztó téli hideg előtt nem is fejeződne be az ásatás, az évezredes múltnak minden bizonnyal sok értékes emléke kerül elő. Szob és közvetlen környéke tudvalevőleg gazdag tárháza régészeti leleteknek. A Budapest felé vivő műút és a vasút között elterülő Kálváriadomb földjéből például bronzkori településre utaló nyomok kerültek elő. Ezt a területet most parcellázzák fel családi házak részére és jövőre bizonyára megkezdődnek az építkezések is. Ezt megelőzőleg, előreláthatólag már a kora tavasszal itt is leletmentő ásatások szükségesek & indulnak meg. Maglódiak részvételével Ugorjunk a táncba
