Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

"A pcstmeg-ve» hírlap: külön kiapása XVI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1972. OKTOBER 14., SZOMBAT Jóváhagyták a köztisztasági rendeletet Rend az utcákon és az elárusítóhelyeken Hol tilos az állattartás ? RÉGI É A Tömöri utcában Ballai József felvétele KUKORICAVÁSÁR Egy holdon — hatvankét mázsa Ke c Jen: Asszonyklub a konzervgyárban A Hazafias Népfront városi nőbizottsága október 17-én, kedden, rendkívüli asszony- klub-rendezvényt tart, a ha­gyományoktól eltérően, most nem a művelődési otthonban. A konzervgyár asszonyainak meghívására az asszonyklub érdeklődő tagjait a művelődési otthon elől, délután 5 órakor, autóbusz szállítja ki a gyárba, ahol kóstolóval egybekötött ételbemutatót nyit meg és elő­adást tart Friss Antalné, az üzem szakszervezeti bizottsá­gának titkára. Bulgáriai emlékek Hú$z akvarell, félszáz rajz Idősebb Rácz József, rajzta­nár-festőművész, a nyáron két áetet töltött Bulgáriában. A nyaralásról mintegy húsz ak- '.arellel és több mint ötven rajzzal tért haza. Ebből a nagyszerű anyag­ból rendez most kiállítást a művelődési központban. A képek a bolgár tenger­part legkülönbözőbb részleteit örökítik meg, hűen visszaadva a kisvárosok mediterrán jel­legét. A kiállítás a művelődési ház ifjúsági klubjában jövő va­sárnap, október 22-én, délelőtt 10 órakor nyílik meg. MŰSOROS TÁNCEST AZ IFJÚSÁGI KLUBBAN. Disc­jockey klub alakul a városi ifjúsági klubban, amely októ­ber 15-én, vasárnap, 16 órától műsorral színesíti a táncest programját. A nyugat-berlini Fritz Wer- her-cég kooperációs szerző­dést kötött a Technoimpex- szel, illetve a Szerszámgépipa­ri Művekkel. A kooperációs megállapodást az úgynevezett konzolos marógépek egy ré­szére kötötték. A SZIM az új termékek gyártásával esztergomi marógépgyárát bízta meg. A Strigon nevű gyártmányai­ról világszerte ismert esztergo­mi üzemnek ugyanis rendkívül nagy gyakorlata van a 1 maró­gépek készítésében. A legutób­bi években két marógépük a Tíz évvel ezelőtt is készült egy köztisztasági rendelet, amelynek megtartására a vá­ros valamennyi polgárát köte­lezték. Magában foglalta mind­azokat a szab41yokat, amelyek hivatottak lettek volna a vá­ros rendjének fenntartására, a köztisztaság megóvására. Végrehajtásába azonban hiba csúszott: nem folyt tervszerű, rendszeres ellenőrzés, ami ter­mészetszerűen a rendbontók­nak kedvezett. Tíz évvel ezelőtt a városban nem volt még vezetékes föld­gáz, és a város vízellátása is csak a tervekben szerepelt. A fejlesztési munkákkal járó fel­fordulás, árokásás, útelterelés, még inkább szabad teret en­gedett a rendbontóknak. Végre helyreállt a rend a főtéren, a Ceglédi úton és a város más részein, de a helyzet mégsem javult. Szinte soha olyan piszko­sak nem voltak a város utcái, mint az utóbbi esz­tendőkben. BNV-n nagydíjat, egy Lipcsé­ben aranyérmet nyert. Nagy gyakorlatuk és szak­értelmük tette lehetővé, hogy a nagyon igényes kooperációs gépek gyártására rendkívül rö­vid idő, három hónap alatt fel tudtak készülni. Az első öntvények forgá­csolását már meg is kezd­ték. Az 1980-ig szóló kooperációs megállapodás alapján 1975-ig 150 gépet készítenek. 1975-től a szerződésen felül gyártott konzolos marógépeket a SZIM a szocialista országokban és egyes tőkésországokban érté­kesítheti. Ez is, de a város megválto­zott képe, a különféle változá­sok, például a háztól való sze­métszállítás és az általános hi­giéniai elvek figyelembevétele kötelezővé tette a város köz­tisztasági rendjének új szabá­lyozását. Szeptember 25-én a városi tanács jóváhagyta a város új köztisztasági rendeletét, mely 30 oldalon megszabja mind­azokat a teendőket, amelyek kötelezőek az üzemekre, az intézményekre és a magáno­sokra egyaránt. Az Általános rendelkezések címszó alatt is­merteti azokat a teendőket, amelyek az ingatlanok tisztán tartására, a szeméttárolásra, a szemétlerakodó helyek köz­egészségügyi követelményeire vonatkoznak. Külön fejezetben felsorolja a rendelkezés, hogy mi tekinthető háziszemétnek. Nem háztartási szemét a bontásból, javításból szár- | mazó, nagy mennyiségű anyag, a fertőző és mérge­ző permetszer, a kerti és I gazdasági művelés során keletkezett falomb, a szal­mazsák, a rossz sezlon. A felsoroltakat a tulajdonosok­nak saját költségükön a sze­méttelepre kell vitetniük. Az új rendelet a közterületek tisz­tán tartásáról is intézkedik, va­lamint a közintézmények, szó­rakozóhelyek, elárusítóhelyek tisztán tartásáról, a higiéniai követelmények megtartásáról is. A városi tanács ülésén a leg­nagyobb vitát a haszonállat­tartás kérdése váltotta ki. A kormányrendeletek és egyéb intézkedések folytán, örven­detesen népszerűsödött Nagy­kőrösön is a disznótartás, de azzal párhuzamosan megsza­porodtak a panaszok is. Bár, a régebbi köztisztasági rendelet kimondta, hogy belterületen, iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények körzetében nem lehet sertéseket nevelni, e ren­delkezést nagyon sokszor nem vették figyelembe az állattar­tók. Különösen az állati trá­gya kezelése okozott gyakori perpatvart a szomszédok kö­zött. Az új rendelkezés 19. parag­rafusa kimondja, hogy az állati trágyát naponként kell kihor­dani a trágyatelepre, ha azt nem közegészségügyi szem­pontból megfelelő módon keze­lik. A trágyatelep helyét ak­ként kell kijelölni, hogy a te­lepen víz, valamint a telepről szennyező lé szét ne folyhas­son. A szennyező lé gyűjtésére át nem eresztő falú gyűj­tőaknát kell létesíteni, úgy, hogy az ivóvíz ellá­tására szolgáló víznyerő helytől az előírt távol­sága meglegyen. Ez azt jelenti, hogy a pöce-, trágya-, trágyalégödör másnak az ajtajától vagy ablakától le­hetőleg 10 méterre essen. A városi tanácsülés kijelöl­te azokat az utcákat, amelyek­ben haszonállattartási tilalmat rendel el. Tekintettel arra, hogy azok fölsorolása itt na­gyon hosszadalmas volna, a Mire kíváncsi? rovatban visz- szatérünk e kérdésre. Mivel nagyon sokan tarta­nak a tilalmas helyeken jelen­leg sertést, a, városi tanács úgy határozott, hogy a köztisztasági rendelet állattartásról szóló intéz­kedését 1973. május else­jén lépteti hatályba, amikorra a haszonállatokat a tulajdonosok anyagi veszteség nélkül eladhatják. Az idei kukoricatermés elég jónak mondható: akik idejé­ben vetettek, és nem siettek a töréssel, tűrhetően beérett ter­mést takaríthatnak be. A piacon egyre több csöves kukoricát árulnak. Vidékről is sokat hoznak, így a 200 forint körüli kezdő ár csökkent: már 160—170 forintért lehet egy mázsa kukoricát vásárolni. A minap a piacon megáll­tam egy kocsi mellett, melyről Kovács Balázs tsz-tag szép, egyenletes csövű, elég jól be­ért kukoricát árult. — Mi az ára? — 170 forintért kínálják, én sem adom többért — mondot­ta az idős, köpcös ember. — Szép a kukoricája. Hol termett? — Az Aranyág szélén, ott van egy hold háztáji földem. — Mennyit takarított be? — Magam is kíváncsi vol­tam rá, lemérettem. Két ko­csin hoztuk haza: 62 mázsa 51 kiló lett. Büszke voltam, mer', a szomszédoknak csak 40 má­zsa körül termett egy holdon. — Hogyan érte el? — Sora van a kukoricater­melésnek is — mondotta Ko­vács Balázs. — Elég jó földe kaptam. György nap élőt. másfél héttel elvetettem a hib­ridmagot. Háromszor megeke- kapáztattam, és kézikapával megpuhítottam a tövek kör­nyékét. A kapálás előtt kétszer megszórtam pétisóval is... Megérte. Van két süldőm, meg tudom őket hizlalni, de jut el­adásra is. A szép portékát nem sokáig kellett árulnia: 165 forintért elkelt. K. L. Takács Paula Hogyan készül a kocséri bor? Marógépek Nyugat-Berlinbe Megállapodás 1980-ig Három orgonafa Egymás mellett állott a három or­gonafa Rozika né­ni udvarában. Ko­ra tavasszal, ami­kor virágot bon­tottak, kellemes illat árasztotta el a környéket. Olyankor Rozika néni szívesen mo­toszkált kis kapá­jával a fák körül. Szerette nagyon őket. Két lánya közül az idősebbiket a házban jegyezte el a mostani fér­je, aki, az eljegy­zés emlékére, há­rom csemete orgo- nafácskát ültetett egymás mellé, és be is oltotta őket: kettőt fehér virá­gúra, egyet pedig bordó színűre. Az oltások ki­hajtottak, a je­gyespárból házas­pár lett, Rozika néni pedig lassan- lassan egészséges unokák boldog nagymamája, majd a többszörös dédnagymama- ságot is megérte egészségesen. Teltek, múltak az évek. Az orgo­nafák életében is hosszú idő ötven esztendő. A sok családi ünnepet, házassági évfordu­lót megért három fán, egy-egy szá­raz ágacskával, már az elmúlás jelei mutatkoztak. Rozika nénin, aki közben elérte a kilencvenedik életévét, úgyszin­tén. Fáradttá, fe­ledékennyé, alu- székonnyá válto­zott. Gyermekeit, unokáit szertefúj­ta az idők szele: magára maradt, s 91 éves korában már ápolásra szo­rult. Magához vet­te hát az a lánya, aki a három orgo­na beoltásakor je­gyezte el magát. Nem sokkal az­után, hogy elvit­ték Rozika nénit, az egyik fehér orgonafa sorva­dásnak indult, és még ugyanabban az évben pihenés­re hajtotta a fejét: kidöntötte egy szélvihar. Kilencvenkét éves korában Ro­zika néni már erő­sen készült a nagy útra. Kiszáradt odahaza, az udva­rán, a pirosvirágú orgonafa is. Rá egy évre, 93 éves korában, Ro­zika néni örökre elaludt. A harma­dik orgonafa azon­ban ott áll még a helyén, elárvultán, egymaga. Dacol a széllel, amely megsuhogtatja zörgő ágait. Fehér Szilárd Nyugdíjas évek következnek Kedves ünnepség színhelye Volt a minap a városi tanács vb-terme: Pusztai Ferencet, a műszaki osztály vezetőjét bú­csúztatták, nyugdíjba vonulá­sa alkalmából. Pusztai Ferenc 1933-ban ke­rült a városházára. Szellemi ínségmunkásként kezdte, majd a felszabadulás után, sok be­osztásban tevékenykedett, összesen 27 esztendőt töltött a város szolgálatában. Munkája elismeréseként több kitünte­tésben részesült. Önkéntes szüretelek A Jászkarajenő felé vezető út mellett messzire ellátszik az a zöldellő, hatalmas domb, mely alatt a termelőszövetke­zet borkombinátja s korsze­rű, csempézett pincéje rejtő­zik. A pincében a több száz hektós, beépített betonhordók mellett tölgyfa hordóóriások sorakoznak. Közülük a legki­sebb is 150 hektós. Nyolc nap alatt kiforr A kombinát elé a vontatók, nagy tartályokban, egymás után hozzák a termelőszövet­kezet 200 holdas telepéről a szőlőt, melyet kénes lével per­meteznek, hogy megállítsák a fürtökön ott is rohamosan ter­jedő fürtrothadást. Azután a szőlőt a darálóba viszi a fel­dolgozóberendezés, onnan pe­dig a présekbe, melyekből 25 hektoliteres tartályokba ömlik a must. A mustot, tisztító ve­gyi anyaggal, nátrium-alumí- nium-szilikáttal való kezelés után, beépített üvegcsöveken vezetik a hordókba, ahol fa­élesztőt kap, és nyolc nap alatt kiforr az új bor. Elek Mihály pincevezető irodája valóságos kis labora­tórium. Egy polcon címkés, kis üvegek sorakoznak, bennük minden megtelt hordóból min­ta. A mintából állapítható meg, milyen kezelést kíván a hor­dóban levő bor. Megpaskolta a jég — Milyen a termés, hány fokosak lesznek az új borok? — kérdezem. — Szőlőnket eléggé megpas­kolta a jég, de azért a na­pokban befejeződő szüret vég­eredményeként meglesz a 23 —25 mázsás holdankénti ter­més. Már 19 fokos ezerjómus­tunk is volt. Az új borok ál­talában 10,5—11,8 fokosak lesz­nek — mondotta Elek Mihály. A szőlőszállító termelőszö­vetkezeti tagoktól hallottam, hogy a szőlőben körösiek is szüretelnek. Bognár István géplakatost kértem meg, hogy motorkerékpárján vigyen ki a körösi szüretelőkhöz. Vidáman ékelődve A gondosan kezelt és tisz­tán tartott szőlőtelep homok­tengerében, egy tanyaház előtt találtuk meg a körösie­ket. A szép őszi napsütésben ott ültek egy nagy asztal kö­rül : éppen akkor végeztek a jó ebéddel, mely pörkölt volt, és finom kocséri borral koc­cintottak a tsz-vezetők, a ta­gok, valamint egymás egész­ségére. A szüretelők zöme, Fa­lusi István osztályvezetővel az élen, a pénzügyi osztályról ke­rült ki. Az ebéd után folytatták a szüretelést, vidám élcelődés közepette. Mint Kormos Illés, a telep szőlészeti vezetője mondotta, a körösiek szinte versenyben dolgoztak a telep más részén szüretelő tagokkal. Több mint 50 mázsa szőlőt szedtek le. A városi tanács dolgozói a társadalmi munka után, kel­lemes hangulatban tértek ha­za. Útközben felcsendült még a nóta is. Kopa László Mit látunk ma a moziban? A férj válaszúton. Színes, szinkronizált amerikai filmvíg­játék. Kísérőműsor: A kép. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Atlétáink három számban országos negyedikek Két nap alatt zajlott le a serdülő atléták országos több- próbabajnoksága, amelyre a fővárosi Népstadion edzőpá­lyáján került sor. Kedvezőtlen, esős időben vetélkedtek a fia­talok, közöttük a Nk. Pedagó­gus leánysportolói is. Minden számban igen szoros volt a mezőny, minden centiméter és tizedmásodperc is számított. A körösiek jól szerepeltek: 9 baj­noki pontot és azokkal ered­ményességi támogatást is sze­reztek. ötpróbában. 16 éves lányok (40 induló): ... 4. Hanny Ju­dit 3613 pont (100 gát 15.5; súly 706; magas 145; távol 504; 300 m 41.9). Gát és 300-as eredmé­nye aranyjelvényes, utóbbi egyben a legjobb Is az egész mezőnyben. 15 éves lányok (50): ,.. 4. Klingl Györgyi 3630 pont (80 gát, 12.9; súly 772; magas 153; távol 496; 300 m 43.6). A győztesnél 3 szám­ban jobb volt, és mindössze 5 ponttal „csúszott le” a dobogó­ról. 15 évesek csapatversenyé­ben (16): ... 4. Nagykőrös 9169 pont (Klingl 3630, Erős Zsuzsa 2984, Megy esi Edit 2555). Hárompróba. 13 éves lányok (66): ... 10. Megyesi Katalin 1664 pont (100 m 13.7; súly 760; magas 130). Dicséretes a körösiek sikeres szereplése az óriási mezőny­ben. Varga és Szabó megyei birkózóbajnok Monoron rendezték meg a megyei serdülő szabadfogású egyéni bajnokságot. A Nk. Ki­nizsi birkózói így szerepeltek: 42 kg (3 induló): .1. Varga Gyula. 49 kg (4): 1. Szabó Jó­zsef. 57 kg (7): ... 4. Szőke László. 62 kg (9): ... 3. Kis- prumik Tibor, 4. Monori Ba­lázs. 67 kg (7): ... 4. Kovács György. Varga, Kovács, vala­mint az újonc Szabó tűnt ki jó birkózásával. A hat körösi fiú továbbjutott. Szombati műsor Birkózás Bp.: 17—18 évesek országos ellenőrző versenye. Kosárlabda Balassagyarmat: B. SE—Nk. Ped. NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Bp.: Magyar Hajó—Nk. Ped. NB III-as női bajnoki mérkő­zés, S. Z,

Next

/
Thumbnails
Contents