Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

1972. OKTOBER 14.. SZOMBAT I Szövetkezők szövetkezése (l.) Társasági szerződés \- szarvasmarhára j ' I „Jól vették a lapot” a váci tsz-ben 1 Az onaággyűlés őszi ülés­szakán, a'magyar élelmiszer­gazdaság átíogó értékelésének mondható miniszteri expozéjá­ig ban dr. Dimény Imre kitért a "társulások, a gazdaságok szo­rosabb együttműködésének ko­rántsem újkeletű, ám az ed- • cüginél jobban ösztönzendő té­makörére is* Nem árt megis- ;mé telni ezt a passzust: „Töb­bet kell tennünk — és gyor­sabban kell előrehaladnunk — az élelmiszer-gazdasági üze­mek egyenrangú gazdasági kapcsolatainak kialakításában. Megkönnyíti a helyzetet, hogy az együttműködés feltételeit jogszabályok is rögzítik. Segí­tenünk kell a gazdasági társu­lások bővítését, a közös vállal­kozások, vállalatok létesítését, a kooperációs kapcsolatokban az anyagi érdekeltség érdek- azonosságának fokozottabb megteremtését. Ezzel egyidejű­leg el kell érnünk, hogy csök­kenjen, illetve megszűnjön az állami vállalatok és a szövet­kezetek körében még helyen­ként tapasztalható pozíciófél­tés. A legfontosabb cél, hogy a szemléletben és a gyakor­latban egyre inkább az együtt­működésből származó népgaz­dasági és üzemi előnyök ke­rüljenek előtérbe.” A legrosszabb tsz volt A buzdítás helyénvaló, egy­ken időszerű, hiszen köztudott — legalábbis szakberkekben —, hogy hazánkban lényegé­ben befejeződött a tsz-ek egye­sülésének folyamata; zömében megfelelő birtoknagyságok alakultak ki, amelyek alkal­masak a nagyüzemi módszerek befogadására és elterjesztésé­re. Mégis, az eszközök kon­centrálódása ezzel nem állhat meg, de most már a társulások nyújtják ehhez a legjobb utat- módot. S nem mondhatnánk, hogy érzéketlenek maradtak volna erre a gazdaságok, jól­lehet a miniszteri beszéd is utal rá, hogy ma még külön­féle akadályok nehezítik az együttműködés szélesebb ívű ki bontakozását. Manapság a társulások két fejtájáról szokás szólni: az úgynevezett horizontális és a — mind közkeletűbbé váló, di­vatos szakkifejezéssel — verti­kális vállalkozásról. Az előbbi a termelés terepére korlátozó­dik, vagyis az a célja, hogy valamely termék mind na­gyobb mérvű előállítására késztesse a partnereket. Ilyen­nek mondható az a társulás, amelyet éppenséggel a megye egykor — ügy nyolc eszten­deje — legrosszabb termelő- szövetkezete kezdeményezett: a váci Kossuth Tsz. A szakosítás menetrendje Mielőtt a társulás indokaira és első tapasztalataira kitér­nénk, érdemes futólag vázolni — már csak a tanulságok ked­véért is — e szövetkezet föl- emelkedésének menetrendjét. 1963—64-ben, ama dicstelen posztján még ötmillió forintos alaphiánnyal zárt a tsz, amely­be 1965-ben olyan főkönyvelőt helyeztek, aki elkezdte rend­behozni — elsősorban számvi­teli téren — a szövetkezet szé­náját. Ez a pozitívum akkor még azzal járt, hogy a követ­kező esztendőben is kapott egymillió forintnyi dotációt a Kossuth. 1966 februárjában az alsógödi termelőszövetkezet gépesítési agronómusát, Sápi Imrét választották meg az 1800 holdas, tehát valahol az Alföldön miniszövetkezetnek, a hegyvidéken azonban köze­pes nagyságúnak mondható gazdaság elnökéül. Nehéz len­ne megszámlálni, vajon há­nyadik elnök lett ő — annyi bizonyos, hogy elődei másfél­két évente váltották egymást, továbbá az is jellemző volt, hogy a vezetők egymást je- lentgették föl... Nyilvánvalóan először a ve­zetést, annak meglehetősen összekuszált szervezetét kellett megszilárdítani, kialakítván a belső élet szövetkezeti mecha­nizmusát. Hogy ez sikerült, annak legfőbb bizonysága: az 1966-ot záró mérleg alapján már nem minősült gyenge tsz- nek a gazdaság, ami, persze, azzal is járt, hogy nem kapott további dotációt. — A harmadik ötéves terv­ben egyszerűsítettük a terme­lés szerkezetét — mondja az elnök. — Korábban 12—14 nö­vényt termesztettek, azóta négy növényre csökkent ez ameny- nyiség: gabonát, kukoricát, lu­cernát és napraforgót értéke­sítünk, valamennyinek a komplex gépesítése megoldott­nak mondható. Ami az állatte­nyésztést illeti, csupán szarvas- marhával és juhászattal fog­lalkozunk. Van továbbá 90 holdnyi őszibarackosunk, 20 holdnyi almáskertünk, s 50 holdnyi zöldségünk, amiből 30 hold a paradicsom. Hét szövetkezet összefog Még 1969-ben fölmerült: ho­gyan tovább? A vezetőség — hasonlóan másokhoz — úgy­nevezett középtávú fejlesztési tervet készített, amelyet 1971 áprilisában hagyott jóvá a közgyűlés. Arra a következte­tésre jutottak, hogy főként az állattenyésztésben van sok ten­nivalójuk. Egyetértvén a járási vezetőkkel, hét termelőszövet­kezet fogott össze, foglalt ál­lást még 1971 elején: nagyobb ütemben fejlesztendő a szarvasmarha-tenyésztés! Ak­kortájt még — figyelembe vé­ve a kedvezőtlen közgazdasági környezetet — bátorság kel­lett ennek kimondásához, hi­szen ugyan ki tudta volna megmondani, hogy mikor lát­nak napvilágot a közelmúlt­ban megjelent ösztönző, kedv­lendítő intézkedések? Mivel azonban mindig is cél­szerű megvizsgálni valamely kezdeményezés föltételeit, megbízták ezzel az Agrárgaz­dasági Kutató Intézetet. A kér­dések kérdése az volt: ameny- nyiben jók azok a föltételek, így indokolt a fejlesztés, mi lenne a jövedelmezőbb? Kü- lön-külön növeljék az ágaza­tot a gazdaságok, avagy együt­tesen? Nos, a válasz nem ké­sett soká: az intézet szakem­berei arra a következtetésre jutottak, hogy a meglevő álló­eszközök csakugyan remény- teljessé teszik ezen a tájon a szarvasmarhát, mégpedis úgy, hogy együttes fejlesztésbe vág­janak bele a termelőszövetke­zetek. Az önállóság megmarad A szakosodást így képzeljük el: a tehenészet és a borjúne­velés az egyik, az üszőnevelés, a hizlalás más-más gazdaság tennivalója.,Az eredetileg ked­vet mutató hét szövetkezetből hatan írták alá a társasági szerződést, s 1973 januárjában az alsógödi tsz is csatlakozik a vállalkozáshoz. Természete­sen hosszan lehetne ecsetelni az alaposan kidolgozott számí­tásokat, azokat az ösztönzőket, amelyek valamennyi tsz-t a lehető legjobb munkára kész­tetik szarvasmarha-ügyben. Tudni kell, hogy a szövetkeze­tek önállóságát a társulás nem sérti, az együttműködés meg­lehetősen egyszerűnek mond­ható — ez is volt a cél. Így a szövetkezetek nem adják össze eszközeiket, csupán a forgóalapot. Az úgynevezett elszámolási költségek szorosak, ám ha ezen a körön belül tud­ja előállítani termékét a tsz, úgy plusz nyereséghez jut, s ezt nem osztják föl egymás között. Ugyanígy külön nyere­ség illeti meg a gazdaságot, ha magasabb árat ér el, például magasabb zsírtartalmú tejet fej, és így tovább. Az idevágó kormányhatározat alapján, ter­mészetesen, januártól más el­számolási árakat léptetnek életbe, olyanokat, amelyek idomulnak a kormányhatáro­zat előírásaihoz. Bevált a kötetlen tartás Mindebből kitetszik, hogy a váci Kossuth Tsz — amely a vállalkozás összefogója — és a vele szövetkező szövetkeze­tek idejében ráéreztek a ké­szülő és a gazdaságosságot fo­kozó kormányhatározatra, vagyis „jól vették a lapot”, úgy is mondhatni, tempó­előnyben vannak a többi szö­vetkezethez képest. — Vállaltuk a kockázatot, de nem tagadjuk, hogy ki akarjuk használni az új lehe­tőségeket — vallja Sápi Imre. — A horizontális együttműkö­désben, megítélésem szerint, még nagy tartalékok vannak. így fantáziát látnék abban, ha a juhászattal rendelkező tsz- ek is összefognának; ez az ága­zati együttműködés nagy hús­tömegeket produkálna, s jobb árat tudna elérni. Sajnos, az értékesítési biztonságra min­den monopolhelyzetben levő vállalattal szemben lehet pa­nasz, de tény, hogy a juhhús iránt is nagy a kereslet. — Melyek a szarvasmarha­vállalkozás első tapasztalatai? — Az első eredmények jók, a tartási technológia és a munkamegosztás igazolja vá­rakozásainkat. A többi között elmondhatom, hogy bevált, sokkal hatékonyabb a kötetlen tartás. A mi szövetkezetünk hizlalásra szakosodott, s az el­adott állatok igen jó minősí­tést kaptak a kereskedőktől. Keresztényi Nándor A szabvány világnapja mKnyoS/ ^9> ^októb^ Több mint 60 országban ün­nepük ma a szabványosítási világnapot. A szélesebb körű tipizálási munka mégis csak századunk elején indult. Először vállala­ti, később országos szabvá­nyok születtek, s a folyamat nem állt meg, 30 évvel ezelőtt megalakult az ISO, a Szab­ványügyi Világszervezet, mely­nek keretében az eltelt évek során több mint 2 ezer világ- szabvány készült. Ezeknek mintegy 10 százalékát hazai el­gondolások alapján, magyar javaslatokra szerkesztették Nagy érdem fűződik a Magyar Szabványügyi Hivatal nevé­hez, szakemberei elsősorban a mezőgazdasági és élelmezési, valamint a villamossági cik­kek minőségi előírásainak ki­dolgozásában jártak élen. Napi tevékenységeink meg­könnyítésére most dolgoznak az egységes cipőméretek ki­alakításán (jelenleg ugyanis három-négy féle számozás lé­tezik világszerte), az egymás­hoz nagyjából hasonló gép­kocsitípusok egységes kerék és gumiköpenyének szabványán, s talán hihetetlen, de most ti­pizálják a konnektorokat is, hogy a jövőben külföldön se okozzon gondot a borotválko­zás. Cz. V. Olaj kályhák, olajtüzelésű készülékek, háztartási gépek javítása és garanciális javítása RAMOVILL -szerviz szolgálat Villanymotorok tekercselése, • vízszivattyúk, karbidgázfejlesztő készülékek (hegesztőapparát) javítása, vizsgáztatása. ELEKTROFÉM KTSZ Dabas III., (Gyón), Biksza M. út 479. Telefon: Dabas 202. Ajánlatunk a hétvégi hátak tulajdonosainak és a koMÜleteknek: 170x85 cm-es és 197x89 cm-es emeletes heverők érkeztek a Bútorértékesítő Vállalat Budapest XIII., Jász u. 5. sz. alatti mintatermébe Nyitva: szombat kivételével 8-t5! 17 óráig. Megközelíthető a 4-es, a 20-as, a 30-as és az 55-ös autóbusszal, valamint o 12-es és a 14-es villamossal. PEST MEGYÉBEN Nyolc tanfolyamon háromszáz nővér NÉGY FÉRFI LESZ ELME- ÉS IDEGBETEG-ÁPOLÓ A Pest megyei egészségügyi intézmények középkáderei képzésére és továbbképzésére a tanács egészségügyi osztálya által fenntartott tanfolyamo­kon ebben a tanévben 300 hallgató tanul, hogy a szüksé­ges szakképesítést megszerez­ze. Jelenleg nyolc egészségügyi szakmára folyik a képzés. Ez idő szerint egyedül a nagykőrösi egészségügyi isko­lában képeznek gyermekápo­lónőket és a tanfolyamok kö­zül egyedül itt nem munka mellett folyik a tanítás. Most harminc másodéves növendék, köztük négy érettségizett lány készül a pályára. Kétharmaduk körösi, il­letve környékbeli, a tíz kollégiumi helyen a me­gye különböző részeiből valók tanulnak. Jövő év tavaszán vizsgáznak, őszén pedig beiskolázzák az új elsőéveseket. Kórházi általános ápolónő­ket három évig tartó tanfolya­mon képeznek Cegléden és Vácott. A két kórházban dol­gozó szakképzetlen fiatal ápo­lónők jövőre fejezik be tanul­mányaikat, akárcsak a rende­lőintézeti asszisztensjelöltek is. Ezek hetenként kétszer utaz­nak a fővárosba az előadások­ra, kivéve azokat, akiket a tanfolyam váci osztályán ké­peznek ki. Elme- és idegbetegápoló­képzés is folyik. A hallgatók száma 22, köztük négy férfi. Ezt a hároméves tanfolyamot a hallgatók az idén végzik el, jövőre azonban nemcsak Bu­dapesten, de az épülő váci és ceglédi elmeosztályra való te­kintettel mind a két kórház­ban is megnyílik a tanfolyam egy-egy osztálya. A fogorvosi asszisztensnők tanfolyama 26 fővel a múlt tanévben indult meg és mi­után másfél éves, tavasszal fe­jeződik be. Akkor újabb tan­folyam indul részükre. A kör­zeti ápolónők felváltva, hat havi továbbképzésben része­sülnek, tanfolyamuk tehát fo­lyamatos. Az idén kezdődött meg a szociális otthonok szak­képzetlen ápolóinak két­éves tanfolyama húsz növendékkel, akik már legalább fél éve dolgoznak valamelyik otthonban. Képzé­sük új tanterv szerint folyik. Az idősek gondozása mellett nagy súlyt helyeznek a beteg­ápolásra, amiből jövőre, ha másodévesek lesznek, kórházi bel-, sebészeti^ és idegosztá­lyon nyernek gyakorlati ok­tatást. A tanfolyam hallga­tóinak többsége 18—25 év kö­zötti lány, hét az érettségizet­tek száma. A legnépesebb tanfolyam a gyógyszerész asszisztensi, ahol összesen 105 első- és másod­éves hallgató tanul. Valameny- nyien érettségizettek. A betegek jobb ellátása ér­dekében a jövőben is soroza­tosan indulnak középkáder- tanfolyamok. Jövő ősszel Vácott elsőíz­ben kezdik meg a szakosí­tó tanfolyamokat a váci egészségügyi szakiskolát végzett növendékek részére. Az iskolában a tavasszal tar­tanak először érettségi vizsgát Ha beteg van a háznál... A szervezet és a környezet állandó kölcsönhatását a táp­lálkozás, anyagcsere, légzés, kiválasztás biztosítják. Ha ez a kölcsönhatás za­vart szenved, kórtünetek jelentkeznek, csökken a munkaképesség, fájdalom és rosszullét jelent­kezik. A szervezet megbete­gedett. Ha a beteg állapota — nagy fájdalom, magas láz, nagyfokú hasmenés, hányás, gyengeség, elesettség, eszmé­letlenség — nem teszi lehető­vé, hogy az orvost a rendelé­sen felkeresse, orvost kell hívni. Addig azonban, amíg az orvos megérkezik, a leg­többször lehetőség van arra, hogy a beteg saját maga, vagy a környezetében lévőka kínzó tünetek enyhítésére, más esetekben a már meglévő állapot súlyosbodásának meg­akadályozására, a rendelkezé­sükre álló lehetőségeket fel­használják. Amikor valaki megbetegszik, a betegségével járó tünetek közül rendszerint valamelyik előtérbe kerül. Ezeket az előtérbe került különö­sen kellemetlen tüneteket kell addig is csökkenteni, amíg az orvosi vizsgálat ezek okát, a betegséget megállapít­ja és a gyógykezelést előírja. A beteget ágyba kell fektet­ni, nyugalmat, szellőztetett le­vegőjű, télen fűtött, de nem túlfűtött, normális szobahő­mérsékletet kell számára biz­tosítani. Mellette az őt ápoló személyen kívül más ne tar­tózkodjék. Lázas, hasmenéses tünet esetében a beteget szi­gorúan el kell különíteni (használati eszközeit is) kü­lönösen ott, ahol gyermekek is vannak, a felmerülő fertőző betegség gyanúja miatt. A lefektetett beteget min­den esetben meg kell hőmé­rőzni, s helyes a lázmérés idő­pontját, a láz magasságát, más feltűnő tünetet pontosan papírra jegyezni, az orvos pontos tájékoztatására. A be­teg esetleges hányadékát, székletét, vizeletét az orvos­nak való bemutatás céljából jól lezárt fertőtleníthető, vagy megsemmisíthető edényben te­gyük félre megérkezéséig. Ké­szítsük elő a beteg előző kór­házi zárójelentéseit, (ha van ilyen) leleteit, orvosi rende­letre korábban szedett gyógy­szereit, vagy azok dobozait. Ha tünetei az emésztőrend­szer megbetegedésére enged­nek következtetni, keserű, vagy szaharinos teán kívül semmit ne fogyasszon. A helytelen szokásokkal és hiedelmekkel ellentétben, az alkohol a megbetege­dett szervezetet nem tá­mogatja, hanem állapotát tovább rontja. Tehát a beteg az orvos meg­érkezéséig ne fogyasszon se pálinkát, se vörös bort, se egyéb szeszes italt, se fekete­kávét, de tartózkodjon a ci- garettázástól is. Tilos roko­nok, ismerősök, szomszédok tanácsára, azok betegségére rendelt gyógyszereit, fájda­lomcsillapítóit bevenni. A környezet értelemszerű, helyes viselkedése, a beteg nyugalomba helyezése, meg­akadályozhatja a betegség fo­lyamatának rosszabbodását, az orvos elé készített infor­mációk, régebbi leletek, tüne­tek leírása, hányadék stb. be­mutatása az orvost hozzáse­gíti a helyes diagnózishoz, mely az oki gyógyítás alapja. Dr. Bottá Ádám BELSŐ ELLENŐRT ALKALMAZUNK mérlegképes könyvelői képesítéssel. Kereskedelmi szakmai gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezés: a Vác és környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Munkaügyi Osztályán Vác, Április 4. tér 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents