Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

PEST HEGYEI xJCirlap 1972. OKTOBER 14., SZOMBAT Emlékbizottság a jubileumra Jövőre ötszáz éves a magyar könyvnyomtatás ■ Magyarországon, Hess And­rás nyomdájában, 1473 pün­kösdjére készült el az első nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum. A mű a magyar történeti irodalomban Budai Krónika néven ismert. Az év­forduló méltó megünneplésé­nek előkészítésére emlékbi­zottság alakult. A bizottság elnöke: Ilku Pál művelődésügyi miniszter. Tag­jai: Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára; Darvas József, a Ma­gyar írók Szövetségének elnö­ke; Gombár József, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség KB-titkára; Haiman György, az Iparművészeti Fő­iskola tanszékvezető tanára; Illés Endre, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, Jóbo­rú Magda, az Országos Szé­chényi Könyvtár főigazgató­ja; Kimmel Emil, a Nyomda-, Papíripar és Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete főtitkára; Kö- peczi Béla, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára; Len­gyel Lajos, a Nyomdaipari Egyesülés elnöke; Marczali László, a Kiadói Főigazgatóság vezetője; Mátrai László, az Egyetemi Könyvtár igazgató­ja; Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezető­je; Ortutay Gyula, az ország- gyűlés kulturális bizottságá­nak elnöke; Pach Zsigmond Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója; Rosta Endre, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke; Sarlós László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesü­lésének elnöke; Sárost Sándor- né könnyűipari miniszterhe­lyettes; Simó Jenő művelődés­ügyi miniszterhelyettes; Sikló­si Norbert, a Xvlagyar Újság­írók Szövetségének főtitkára; Somogyi József, a Magyar Képzőművészek Szövetségé­nek elnöke; Sőtér István, a Magyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtörténeti Intéze­tének igazgatója; Szántó Tibor, az Európa Könyvkiadó Heli­kon osztályának vezetője; Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke; Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára; Vonsik Gyula, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat fő­titkára. A bizottság titkára: Véber Károly, a Kiadói Fő- igazgatóság osztályvezetője. A bizottság pénteken Ilku Pál elnökletével megtartotta alakuló ülését. Az elnöki elő­terjesztés alapján, megvitatta az ünnepségsorozat tervét. Chagall-művek a Műcsarnokban Október 14 és november 5 között kerül sor a budapesti művészeti hetek alkalmából az idei kiállítási évad egyik leg­nagyobb érdeklődéssel várt képzőművészeti eseményére, a Chagall-kiállításra a Műcsar­nokban. Ez a mester egyik leg­jelentősebb külföldi bemutató­ja — tájékoztatták pénteken az újságírókat a Műcsarnok­ban. Mint Gerard Bosio, a ki­állítás francia szervezője el­mondta, a párizsi Modem Mű­vészetek Múzeuma, a Biblio- theque Nationale és néhány magángyűjtő jóvoltából most olyan anyagokat láthat a bu­dapesti közönség, amely Cha­gall munkásságát a kezdetek­től napjainkig dokumentálja. A végrehajtás útján az állami oktatásról szóló párthatározat Csökkentik a pedagógusok megterhelését Szabályozzák a képzési és továbbképzési rendszert Az állami oktatás tovább­fejlesztésére hozott központi bizottsági határozatnak meg­felelően, a Művelődésügyi Mi­nisztériumban napirendre került a peda­gógusok megterhelésének csökkentése. A néhány hete megjelent uta­sítás már egyszerűsítette az is­kolai adminisztrációt, s most újabb intézkedések következ­nek. Mérsékelni fogja például a nevelők terhelését a tanulók heti óráinak tervezett maxi­málása, de 1975-ig végrehajt­ják a nevelők kötelező tan­óráinak már bejelentett 15— 20 százalékos csökkentését is. A Pedagógusok Szakszerveze­tével együttműködve dolgoz­nak azon a dokumentumon, amely meghatározza a peda­gógusok jogait és munkaköri kötelezettségeit. Az idei tanévben javaslatot ferjesztenek a kormány elé az iskolarendszer fejlesztését szolgáló pedagógiai tudomá­nyos kutatások és kísérletek elősegítésére. Az előterjesztés foglalkozik a tudományos ku­tatások és kísérletek pénzügyi támogatásának módjával, és kitér az országos koordináció­ra is. Jövőre szabályozni kíván­ják a pedagógusok képzé­si és továbbképzési rend­szerét. Elkészült az általános iskolai nevelőképzés fejlesztésének terve. A párthatározatnak megfelelően javasolják, hogy a tanítóképző .mézetek váljanak a tanárképző főiskolák kihe­lyezett karaivá, az óvónőképző intézetek pedig a területileg illetékes tanárképző főiskola intézeteként működjenek. Mindkét képzési forma tanul­mányi ideje változatlanul há­rom, illetve két év marad. Körvonalazódnak azok az el­képzelések, amelyek az iskolai élet külső és belső rendjére vonatkoznak. Napirendre került az új rendtartás kidolgozása. A jelenlegi rendtartás ugyan­is oktatásközpontú. Az öltözködés, a divatozás állandó probléma a pedagógu­sok, a szülők és a diákok kö­rében. Az iskolaköpeny álta­lános használatával valame­lyest csökkenthetők az egész­ségtelen túlzások, azonban az ékszerek, a luxuscipők és egyéb fényűző ruházati cikkek használata változatlanul gond marad. Illetékesek hangsú­lyozzák, hogy ebben a kérdés­ben az iskolai divatozást elő­idéző helytelen magatartás megváltoztatása vezethet első­sorban eredményre — a szü­lők és a pedagógusok segítsé­gével. SZIBÉRIAI HETEK Ballada a messzi tájról öt Pest megyei helységben rendezik meg a Ballada a messzi tájról című zenés iro­dalmi műsort a szibériai he­tek keretében. A múlt heti vá­ci és a tegnapi nagykátai elő­adás után, október 23-án Ceg­léden, 27-én Mámoron vendég­szerepeinek az irodalmi est közreműködői: Gergely Mi­hály író, lapunk munkatársa, Schubert Éva színművész, Eg- ressy István és Czigány Judit előadóművész, Vera Kancuro- va énekművész, Knapp Viktor és Horváth Dezső gitárművész. Műsorukon Puskin-, Jesze­nyin- és Jevtusenko-vensek, Csehov-, Vinokurov- és Mak- szimov-prózarészletek, orosz népdalok és neves orosz köl­tők Szibériáról szóló, megze­nésített versei szerepelnek. Az ötödik zenés irodalmi est színhelye — október 30-án, es­te 18 órai kezdettél — az abo- nyi művelődési ház lesz, ame­lyen fellép Pécsi Ildikó, Koncz Gábor, Szentpál Mónika, Som­hegyi György és Győri Fran­ciska színművész, valamint Dénes Margit zeneszerző-zon­goraművész. GYÖRGYE FÉNYEI ROSSZ KORSZAKOKBAN FEJLŐDÖTT, és szinte nem­zeti rossz tulajdonunkká vált az önmagunk helyzetének, le­hetőségeinek, körülményeinek, környezetének lebecsülése, az onnan való elkívánkozás. E mentalitás, igaz, a múltban te­tőzött, de példájával mind­annyian találkozhattunk: bele kellett botlanunk, lépnünk, ki sem kerülhettük. Kinek nem ismerős a Pá­rizs, Róma után sóvárgó bu­dapesti, ki a főváros folyópar­ton, budai hegyek alatt kitá­rulkozó távlatos szépségét, tor­nyokon aranyló fényeit nem veszi észre, pesti utcák, udva­rok rejtőző kedvességeit nem ismeri, a külvárosi vágányok mentén, vonatfüttyökben egy pillanatra elkapható végtelen­séget nem érzi, hidak íve szí­vét meg nem érinti, városá­ban vaksin él? Kinek nem ismerős a Pest mozgalma, csillogása után kí­vánkozó kisvárosi, ki lakóhe­lyén idegen marad, az utcá­ban, amelyet naponta többször bejár, egy fát, bokrot sem tart számon, s nem sejti, hogy a végében nemrég emelt gyár külföldön is rangos ipari épí­tészetünk reprezentánsa? S kinek nem ismerős az a falun élő, falura került ember, SZOLFEZSORA A váci állami zeneiskola 1971. szeptemberében költözött a Constantin téri új épületbe. A zeneoktatásban szükséges kor­szerű akusztikai berendezésekkel ellátott iskolában jelenleg 830 növendéket oktatnak. Az elmúlt évben megyei és országos zenei versenyeken valamennyi tanszak szép eredménnyel sze­repelt. A képen szolfézsóra. Újabb olvasóklubok alakulnak a budai járásban Megbeszélést tartott tegnap délelőtt a budai járási hivatal székházában a Hazafias Nép­front járási elnöksége mellett működő könyvbarátbizottság, amelyre meghívták a Magyar írók Szövetsége KISZ-szerve­A kimlei numizmata Halvan ország ezerféle pénze Ritka szépségű és értékű pénz- gyű j teménnyel büszkélkedhet a Győr-Sopron me­gyei Horvátkim- lén lakó Sáling Já­nos tsz-raktáros. A gyűjtemény megalapozását öt éve kezdte, ami­kor a tsz krumpli­földjén egy Lipót korabeli ezüst­pénzre akadt. A kimlei numizmati- kus először cseh pénzekkel gyara­pította gyűjtemé­nyét, amelyben ma már több mint hatvan ország mintegy ezerféle fém- és papírpén­ze látható. A leg­szebb darabok kö­zött értékes em­lékpénzeket is őriz. A Koperni­kusz-, Mária Te­rézia-, Lehár- és Liszt Ferenc-em- lékpénzek mellett távoli tájak, né­pek fizetőeszközei: argentin, Costa Rica-i, venezuelai, mexikói, kínai, ja­pán és tanzániai érmék sorakoznak a gazdag gyűjte­ményben. A rég­múlt korok pénzei mellett a leg­újabbak — szinte valamennyi ismer­tebb mai fizető- eszköz egy-egy darabja — teszik teljesebbé a gyűj­teményt. A ritka­ságnak számító — Cook kapitányt és Erzsébet angol ki­rálynőt ábrázoló — tizenkétszögle- tű pénzérme és az ugyancsak szögletes holland pénz is megtalál­ható a kimlei gyűjteményben. A papírpénzek kö­zött becses érték­nek számít a vö­rös hadsereg tíz­pengőse, a kom- mün idején forga­lomba hozott híres „kékpénzek”, va­lamint a Kossuth- bankók, amelyből ma már csak a múzeumokban lát­ható néhány da­rab. zetének tagjait, valamint a járási ifjúsági klubok vezetőit is. A találkozón megjelent Szviatovszki András, a budai járási KISZ-bizottság titkára és Vasy Géza irodalomtörté­nész, az írószövetség KISZ- szervezetének titkárhelyettese. A tanácskozást Fábián Zoltán, az írószövetség titkára nyitot­ta meg. A járási könyvbarátbizott­ság értekezletén a fiatal írók eddigi részvételéről tárgyaltak a járási ifjúsági klubok tevé­kenységében: az általuk a klu­boknak nyújtott támogatást eredményesnek ítélték. A ter­vek szerint a járásban a tiny- nyei, a piliscsabai, a töki, a budakeszi és az érdi olvasó­klub jellegű ifjúsági klubhoz csatlakozva, további hat köz­ségben szerveznek olvasóklu­bokat. Az írószövetség KISZ- szervezete felajánlotta ez újabb ifjúsági olvasókörök patronálását is. Papachristos: Stúdió Galéria Papachristos Andreas szob­rai kaptak helyet a Stúdió Ga­lériában, Budapesten. A görög származású fiatal szobrász- művész a város új művészte­lepének lakója — tárlata a hét közepén nyílt meg. ki abban a hitben morzsolja ] napjait, hogy valahol, igen messze, amerre egy-egy rég látott film, olvasott regény, néhány televíziós műsor, tá­voli híradás sejteti, valahol élet van, lüktet a nagy Élet — de itten? Náluk? Ez az embertípus, persze, koronként változik, mindig más és más, új s újabb for­mában bukkan fel, jelenik meg előttünk. Ami változat­lan benne, az az, hogy e tá- gabb és persze szűkebb kör­nyezetüket, s benne helyzetü­ket örökösen lebecsülő, sértő­dött emberek lényegében ön­nön életük emigránsai. Bár magukat látszólag éppen több­re tartják, tulajdonképpen le­nézik. De mintha már tűnőben vol­na e mentalitás. Kik, s milyen példával osz­latják, űzik? NEMRÉG TÄPIÖGYÖR­GYÉN jártam. Az iskola ott öreg, földszintes, elég masszív épület. Az ilyenre jelenti ki sok pedagógus, nem is oktala­nul, hogy alig alkalmas a kor­szerű oktatásra... Az igazga­tói irodában várakozva, a fal ékítményeit, egy nehéz inga­órát, keretezett, patinás ok­mányokat, helyi régészeti le­letek felvételeit nézegetve, egy miniatűr magnetofonból Bach halkan szűrődő zenéjét hall­ván, majd később az udvaron egy százéves, állítólag „csak a derűs órákat mérő” napórát szemügyre véve, aztán a meg­lepően tágas tantermekben a tömött faliszekrényeket, gaz­dag népművészeti, történelmi, növénytani, állattani gyűjte­ményeiket szemlélve, a csak kulturált környezetben táma­dó, megnyugtató, jó érzés kelt fel bennem. A tárgyak itt igé­nyes, gondos, környezetüket választékosam, szeretettel ala­kító, tehát önmagukat is be­csülő emberekről adnak hírt, akikkel tán nem véletlenül történnek a dolgok, akiknek nem mindegy, hogyan élnek? A tápiógyörgyei általános is­kolában községi tekintetben igen magasa 95 százalékos az úgynevezett szakos ellátás: a szaktárgyakat ilyen arányban, szaktanárok oktatják. (A szomszédos Újszilvás „újföldi” iskolájában a szakos ellátás 14 százalékos.) Néhány tárgyat középiskolai tanár ad elő Györgyén, s több képesített ta­nítójuk is tanárképző főiskolát végez. Egy ilyen, képzettsége sze­rint minőségi tanári bar nem magától verbuválódik egy fa­lusi iskolában. Egy ilyen gár­da egybegyűjtése itt anyagi ösztönzők nélkül sem képzelhe­tő. Tápiógyörgyén már éveikkel ezelőtt garzonlakásokkal fo­gadták a fiatal, egyedül érkező pedagógust; a község eddig tíz szolgálati lakást épített. Há­rom tanáruk — egy matemati­ka-fizika, egy magyar-orosz és egy földrajz-biológiai sza­kos — községi ösztöndíjjal vé­gezte a főiskolát: a negyediket' a falu egy szomszéd község-* nek, iskolájának „adta át”. TÖBB EVE ANNAK IS, hogy a györgyei pedagógusok olyan klubfélét alakítottak, ahol sok zenét, különböző is­meretterjesztő előadást hall­gattak, magukat művelték, ér­deklődésük tágult, aktív mó­don, színvonalasan, munka­társi, baráti körben töltötték az időt. Jórészt ők egyengették az utat Lehotka Gábor orgo­naművész nyári hangversenyei elé a faluban, egy szép hangú, nagyon régi orgona várja itt, hogy megszólaltassák. Az iskola tágas udvarán mo­dern épület: az iskola s a köz­ség büszkesége: egy új torna­terem. (Valóban modem. A parkettás, világos csarnokban pirosra festették a fűtőtesteket, Meglepően jól hat.) De nem­csak testedzésre használják, A közelmúltban finn gyermek - rajz-kiállításnak adott helyet — két magyarszakos tanár, Molnár László és felesége megtanult finnül: Suomiban tett utazásaiknak egyik ered­ménye volt a bemutató. A na­pokban nyílt meg _ ugyanitt rajztanáruk, Iván Mária kiál­lítása. Tápiógyörgyén Kovács Jó­zsefről neveztek él egy utcát. Ki volt Kovács József? A köz­ségi iskola tanítója, aki évti­zedeiket töltött, dolgozott a fa­luban. Az iskola falán Sztron- ga Imre nevét olvassuk egy emléktáblán: ő ugyancsak több évtizeden át tanított a község­ben. A tápiógyörgyei iskola igaz­gatója, Bihari József, ma­gyar—történelem szakos tanár, itt született. Szerencsés módon jutott hangszerhez az úttörőcsapatuk fúvószenekara. A járási ter­melőszövetkezetek 40 ezer forintért vásárolták meg eze­ket a nagykátai művelődési központnak. De ott nem hasz­nálta senki... Ma már zenei tagozat is működik Tápiógyör­gyén, amely a jövő tanévtől önálló zeneiskola. Harminc­ezer forintért vásárolt pianínót hozzá az új tornaterembe a községi tanács. Fiatal zeneta- námő is érkezett a faluba Debrecenből, Papp Zsuzsanna. JÓ DOLOG TUDNI, hogy olyan községbe került, ahol a pedagógust segítik, megbecsü­lik, hogy olyan közösségbe jött, amelynek tagjai egymást segítik, megbecsülik. Jó dolog abban hinni, hogy innen majd el nem kívánkozik, nem lesz oka rá. Mert hisz ott is kultúra van, ahol mi élülik: éppen annyi, amennyit az örökségből megbecsülünk, s az újból — önmagunkból — meg­valósítunk. A tápiógyörgyei példa, ha na­gyon megnézzük, nem egyedül álló. Padányi Anna MÚZSÁK Az egyre népszerűbbé váló képes művészeti és tudomá­nyos folyóirat ez évi harma­dik száma jelent meg. A gaz­dag tartalomból mindenek­előtt azt a két cikket érde­mes kiemelni, amely a száza­dik évfordulójukat ünneplő két jelentős múzeumunk tör­ténetével és kincseivel foglal­kozik. A kettős centenárium alkalmából Koczogh Ákos az Iparművészeti Múzeum, Sán­dor István a Néprajzi Múzeum évszázadáról ad sok fénykép­pel illusztrált érdekes beszá­molót. Az ókori kultúra neves tu­dósa Ritoók Zsigmond Szent versenyek címen írt az olim­piai játékok eredetéről. Hogyan lett a zene és a szín­ház a képzőművészeteknek is kedvelt témája? — erről ol­vashatunk, a Szépművészeti Múzeum kiállítása kapcsán Czére Andrea cikkében. Falvy Zoltán írása a régi hangsze­rekről, a régmúlt korszakok muzsikájának felélesztéséről, előadhatásuk problémáiról szók A MÚZSÁK Sajtómúzeum rovatában Móricz Zsigmond és a Kelet Népe kapcsolatával foglalkozik. „Mit tegyen az író a háború ellen?” Babits Mi­hály tette fel ezt a ma is ak­tuális kérdést 1934-ben, ezt a vitaindító cikket és néhány író akkori válaszát — Karin- thyét, Bálint Györgyét, Kas­sákét — ismerheti a folyóirat új száma. Móro Ferenc, a régész; őse­ink közlekedési eszközeinek fejlődése; az antik Róma vi­lágának érdekes, aktualizáló viktoriánus festője, Alma Ta~ dema; a 25 évvel ezelőtt el­hunyt nagy fizikus Max Planck; az új szárszói József Attila Emlékmúzeum — ezek a különösen gazdag szám to­vábbi cikkeinek témái. A Világcsodák rovat a gra-- nadai Alhambrát és a toron­tói modern városházát ismer­teti. Könyvismertetés és a vi­lágba tekintő Képes Krónika teszi teljessé a MÚZSÁK leg­újabb számát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents