Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1972. OKTOBER 1., VASÄRNAP Társulások a mérlegen Nőtt az árbevétel és a dolgozók jövedelme A népi ellenőrzési bizottság megvizsgálta a két szövetkezeti társulás helyzetét A népi ellenőrzési bizottság tagjai az elmúlt hetekben a járás területén működő két szövetkezeti társulás — a gyömrői TÖVÁL és a monori SERVÁL —r tevékenységét vizsgálták. Amint Cseh Kálmánná,* a já­rási népi ellenőrzési bizottság elnöke elmondotta, a vizsgálat egy országos felmérés része és többek között arra is kiter­jedt: szükség van-e még ezekre az évekkel ezelőtt létre­hozott társulásokra? Fennállásuk nem tülhaladott-e már, és a törvényben rögzített keretek között tevékenyked­nek-e? Alapos és több napos hely­színi vizsgálódások után a népi ellenőrök mindegyik kér­désre kétséget kizáró választ adtak. Legelőször is megállapítot­ták; ma is az alapítási okirat tokban foglalt tevékenység­gel foglalkoznak. Aztán ren­delkeznek működésükhöz szükséges szabályzatokkal is. Mérlegeik és számvitelük is azt bizonyítják, hogy műkö­désük törvényes. Ezeket a társulásokat ter­melőszövetkezetek hozták lét­re. Nos, hogyan alakult az ala­pítók és a társulások viszo­nya? Megfelelően, hangzott a tömör válasz. Aztán kiegészí­tésként hozzátették: Az ala­pítók közreműködése mind a két helyen biztosított. £ társulásokban az alapí­tó termelőszövetkezetek vezetői és vezetőségi tag­jai tevékenykednek. Az ellenőrzési bizottságban pedig az alapítók főköny­velői. X bevételekből is megfelelően részesednek. A TÖVÁL eseté­ben a tervezett nyereség 70 százalékát, a SERVÁL-nál vi­szont a 80 százalékát osztják szét közöttük. Jelentős bevé­tele ez a termelőszövetkezetek­nek. Ezek után érthető, hogy a következőkben arra kerestek választ, hogyan alakult az el­múlt években a társulások ár­bevétele. Á TÖVÁL bevétele 35 millió, a SERVÁL-é kilenc­millió forint volt — 1971-ben. És a dolgozók egyéni jöve­delme? Ez is emelkedett, 1969- ben a TÖVÁL-nál 31 957 fo­rint, a SERVÁL-nál pedig 16 750 forint volt egy-egy dol­gozó évi átlagos keresete. Jelenleg az előbbinél 32 512, míg az utóbbinál 20 917 forint az egy dolgo­zóra eső évi kereset össze­ge. Nem szabad szem elől té­veszteni azt a megállapodást sem, amit a népi ellenőrök is kiemeltek, hogy ennél jóval nagyobb arányban emelkedett az egy főre eső termelési ér­ték. Megállapították azt is, a két társulás, főleg a TÖ- VÄL. a székhely község gondjainak megoldásában is tevékenyen közreműkö­dött. Például a községi sportkört át­vette és nagyobb részt saját maga tartja fenn. Ezenkívül részt vállalt, egy 30 szemé­lyes óvoda bővítésében is. A társulásban részt vevők és sa­ját dolgozóik részére pedig Hajdúszoboszlón négy telek­részes, Káptalanfüreden pedig négyszobás üdülőt építettek. Megállapították, hogy a já­rási építőipari vállalatok és szövetkezetek között a TÖVÁL áll a legjobban munkaerő szempontjából, ugyanis itt si­került a törzsgárda magját is kialakítani. Pontos és minő­ségileg jó az építőipari tevé­CUKRÁSZCSEMEGÉK FÉLKÉSZ ÁLIAPÖTRAN ízléses celofán csomagolás- ! ban ízesített vajkrém is kap- ban félkész cukrásztermékek i ható, otthon már csak tölteni árusítását kezdték meg Mono- ! kell. ron az élelmiszerüzletek. A —----­mo nori cukrásztermelő üzem \ új készítményeit, az édességet kedvelő családok örömmel fo­gadták, hiszen a kedvelt cuk­rászcsemegék — a habroló, képviselőfánk, krémes és a torta — rövid pár perc alatt elkészíthető. Az üzletekben ugyanis 25 dekás csomagolás­Elegsndő lwrdó Bő szüret ígérkezik Péteri­ben. Felkészült a „nagybolt” is, kisebb űrméretű, új boros- hordők iránt nagy az érdeklő­dés. Kedvére válogathat a kö­zönség. A CSARDA ELŐTT kenységük. Erre példát is hoz­tak fel. Pilisen július 1-én kezdtek el építeni egy 80 va- gonos terményraktárt és már­is készen van! A népi ellenőrök tehát nem­csak a „rosszat” veszik észre, amint azt egyesek sokszor eltúlozva emlegetik. Ezen a je­lentést vitató tárgyaláson csalt jót, csupa jót hallhattunk. Amit a tények bizonyítanak. A népi ellenőrök örültek is ne­ki. Kovács György MCSOR Mozik Ecser: Volt egyszer egy csa­lád. Gomba. Az „Angyal” el­rablása. Gyömrő: Waterloo. H: Volt egyszer egy család. Maglód: Mouret abbé vétke. H: A betyárkapitány. Mende: A betyárkapitány. H: Furcsa zálogtárgy. MÓnor, v—h: Fuss, hogy utolérjenek. Nyáregyhá­za: Hyppolit a lakáj. H: Tu­dom, te vagy a gyilkos. Pederi: Furcsa zálogtárgy. Pilis: Fun­ny girl I—II. H: A legszebb férfikor. Tápiósáp: Stan és Pan n^eg a hölgyek. Űri: Jef­ferson utolsó menete. Üllő: Mr. Tibbs nyomoz. H: Színbád. Vasad: Vidékiek New York­ban. Vecsés: Nyírfaliget. Ma­tiné: Vadölő. H: Mackenna aranya. Kiállítás Gyömrő, művelődési ház: Bányász Béla festőművész ka­marakiállítása, nyitva délután 16-tól 22 óráig. Bal Üllő, művelődési otthon, 17- től 22 órájg: ötórai tea, játszik az Alfa együttes. Mátyás-kupa után — vándordíj ,,A játék nem játék” Beszélgetés a monori irodalmi színpad vezetőjével Egy nyári emlék jut az eszembe. Fent voltam a nagy- visnyói úttörőtáborban, na­gyon jól éreztem magam, csak egy valami' bosszantott: a tá­borban nem volt televízió. Pe­dig a monori gimnázium iro­dalmi színpadának, Ki mit tud? szereplését feltétlenül meg akartam nézni. Szeren­csére, sikerült, s a monoriak játékában nem csalódtam. Nem így a zsűriben, amely csak a 4. helyre „pontozta” a monoriakat. — Az irodalmi színpad tag­jait mégsem keserítette el a 4. hely? — kérdeztem Bölcső Gusztávot, a színpad vezetőjét. — Megmondom őszintén, ki­csit csalódtunk, a 4. helyben. Mégis azt kell mondanom, ez is szép sikernek számít. A döntőbe jutottunk ... — Tavaly elnyerték a viseg­rádi színjátszó napok fődíját, a Mátyás-kupát. — Valóban, tavaly a Szöveg­gel indultunk, és nyertünk. Az idén „A játék nem játék" cí­Szomorúan várja ez a két hűséges igavonó gazdáját, aki az üllői, újonnan létesített Magyar csárdába tért be. Pesti felvétele A HÁZ ÉLETE — Jöjjön vissza inkább dél­után, mert most, amint látja, dolgozom — mondja Vasadi József mérleglakatos, s köz­ben jobb kezével szorosan fog­ja a kerekes kút felhúzóját: ember kapaszkodik a kötél vé­gébe, pucolják a kutat. Üllő, vasárnap délelőtt. A családok elegánsan sétálnak a főtér felé. Népes az utca, csak itt-ott, a kertekben látni haj­ladozó embereket. Vasadi József más kútját tisztítja. Üj házától kát utcá­val odább dolgozik, ahogy megjegyzi: nagyon kell ez , a százas, amit ezért kapok. Három gyerekük van: Te­réz 13, Józsi 9, Attila 5 éves. Az asszony ez év április óta dolgozik. Női szabó, de mivel Üllőn a szakmában nem tu­dott elhelyezkedni, s a gyer­mekek miatt képtelen bejárni a fővárosba, így az üllői szol­gáltató házban takarít. Havon­ta ezer forintot keres. Vasadi József huszonkét éve dolgozik a MÁV-nál, 2700 forint a fize­tése. Tulajdonképpen házépítésük történetét akartam megírni, de ez önmagában nem mondana sokat, hiszen az új ház és a család élete egymástól elvá­laszthatatlan. — Anyámnál laktunk — kezd hozzá a históriához Vasadi Jó­zsef —, négy testvéremmel együtt. Tériké és Józsi már megvolt, s bizony szűkösen fértünk. Ha csak egyszer eszem is naponta, akkor is lesz há­zam, határoztam el. Őszintén megbántam, mert azóta is a háznak élünk, „neki” dolgo­zunk, keresünk ... háromezer forintot szántak a külső vakolásra, s azt mond­tam, inkább nem veszem fel, mert arra úgysem elég. Ma már fölvenném, de nem adják, mondván: akkor visszautasí­tottam ... A ház most sincs bevakolva. Kerítés sincs, csak az oszlopok állnak. — Megegyeztünk a kőmű­vessel, meg az áccsal, s neki­láttunk. Az alapozást soha nem felejtem el. Sportbará­taim, vagy harmincán eljöttek vasárnap hajnalban, s délután­ra készen voltunk. Aztán men­tünk ki a pályára — 1951-től kezdve sportoltam — Űjhar- tyánnal játszottunk. Jobb hal- fot játszottam, szögletről ível­ték be a labdát, először átlép­tem, aztán máris a hálóban táncolt a labda. Ezzel a cseles gólommal nyertünk, s így ke­rültük el a kiesést is ... Azt mondták ‘a társaim: Vasadi, neked mindig alapot kell rak­nod ... Hát azóta is az alapo­kat rakom. 0 0 A családfő 1960-ban 20 ezer forint apai jussot kapott, fele­sége pedig 400 négyszögöl tel­ket Üllőn, a Vörös Hadsereg útján. Ekkor vágtak neki a házépítésnek. — A telket nem írattuk át, mert nem volt pénzünk rá. A tanács ennek ellenére engedé­lyezte, hogy építsünk rá, majd később átíratjuk. Még ma sem történt meg — magyarázna az asszony. — Attól félek, ha megérjük azt, hogy átírathassuk, bele­számítják a házat is — aggo­dalmaskodik a férj. — Pedig akkor alighanem soha nem lesz a nevünkön ... Persze, ez a pesszimizmus nem jellemző a Vasadi csa­ládra. Bizonyság erre maga a ház, ami felépült. — A húszezer forint csak a téglára volt elég. Megkezdő­dött a munka meg a kölcsön­kérés. ötezer forintot kaptam, tízszázalékos kamatra: ce­mentet vettem belőle. Minden fillért anyagra költöttünk, az OTP 60 ezer forintot adott, de csak 57 ezret vettem fel, mert — Emelkedtek a falak, a kiadások, az adósságok. Min­den fizetéskor jött a kőműves lánya a pénzért. A tévére mutat. — Ez a harmadik. Az elsőt az ács vitte el, kétezer forint munkabér gyanánt. A másodi­kat, az Horizont volt, alig né­hány hónapig használtuk, a kőműves. „Ha estig nem lesz ötezer forint, levonulok a ház­ról — mondta, s háromezer fo­rintnak tudta be, így még ne­kem kellett néhány óra alatt kétezret előkaparni. Most egy Sigmát vettem a bizományi­ban. Persze ezt is, mint a töb­bit, részletre. Ez talán meg­marad — reménykedik. Két szoba, konyha, előszoba, éléskamra, fürdőszoba: ennyi Vasadiék háza. A vízvezeték bent van, de víz még nem fo­lyik benne, mert szivattyúra még nem tellett. — Egyelőre megvagyunk így is — mondja Vasadi József, s hozzáteszi: — bár a gyerekek nőnek, így bizony nagyon jó lenne, persze, egyszerre min­den nem megy. A házba 1967. augusztus 20- án költöztek be. Attila akkor -született, s az asszony, aki ko­rábban sokat betegeskedett, így nem is láthatta az épülő házat. Ezért csak annyit mon­dott: „Jóska, köszönöm a...” Rövid költségvetés. A férj 2700-at hoz haza, ehhez jön még 810 forint családi pótlék. Az asszony ezer forintjával együtt jövedelmük tehát 4510 forint. Törlesztéseik: 310 fo­rint az OTP-nek, 520 forint a takarékszövetkezetnek — most vettek fel négyezer forintot, hogy felruházhassák a gyere­keket, s hogy tanszereket vá­sárolhassanak —, a KST 450 forint, kétszázzal van bent, de onnan is vett fel kölcsönt, így azt is törlesztenie kell. Élelem­re, zsebpénzre szerényen szá­molva is elmegy kétezer fo­rint, elvégre öten vannak. El­méletileg tehát marad körül­belül ezer forintjuk. — Csak elméletileg — mond­ja az asszony. — A gyerekekre megy minden. Most vettem Terikének egy pár cipőt 320 forintért, két papucsot, két ci­pőt a piciknek háromszázért. Tüzelő még nincs, pedig már hűvösek az esték ... — Szórakozás? — kockázta­tom meg a kérdést. — Itthon találjuk meg a szó­rakozást. A férjem minden hét végén dolgozik, meg tesz-vesz a ház körül. A legnagyobb öröm az g néhány óra, amit a gyerekekkel együtt, közösen tölthetünk. Nemrég elmentünk a Vidám Parkba, de csak ket­tőt-kettőt hintáztak a gyere­kek, mert legalábbis nekünk, a hintázás sem olcsó mulat­ság... Negyvenhétezernyolcszáz fo­rint tartozásuk van még, 1988- ban jár le. A gyerekek vidáman hancú- roznak házuk udvarán. Aztán bejön Attila, s kérleli Terikét: „Olvass már egy kis mesét, a verebest.” Előkerül a könyv. „A világ leggazdagabb verebe” — ez a címe. És Tériké mesélni kezd... Szabó Imre mű darabot játszottuk átdol­gozott formában. Egy témája van: a fiatalokkal szembeni felnőtt fonákságok leleplezése. Visegrádon felszabadultan adták elő a gyerekek a dara­bot, s elnyerték a helyi tanács vándordíját, valamint a Pest megyei Tanács különdíját is. — Hogyan tovább? — A KISZ KB az ifjúsági irodalmi színpadok részére szereplési lehetőséget biztosít újahb televíziós szereplésre, előreláthatólag még ebben az évben. Ugyanis bejárunk egy fővárosi klubba, ahol ismét neves szakemberek előtt sze­repelünk rendszeresen. Innen a legjobbak ismét a tv elé ke­rülnek. — Két „főszereplőnk”, Ba­ranyai Gizella és Nagy László kivált az együttesből, mivel elhagyták az iskolát. Most he­lyükre fiatal elsősöket nyer­tünk meg az irodalmi szín­padnak. Méltóképpen kíván­juk ünnepelni Petőfi születé­sének 150. évfordulóját. Aztán jövő áprilisban részt veszünk az egri diáknapokon. A József Attila gimnáziumok országos fesztiválja 1973-ban Monoron lesz. Itt is jól akarunk szere­pelni, iskolánk hírnevéhez méltóan. ___________ G. J. VA SAD Szüreti bál Vasadon, vasárnap délután nagyszabású jelmezes szüreti felvonulást rendez a művelő­dési otthon és a helyi KISZ- szervezet. Este megrendezik a hagyo­mányos szüreti bált is. Kirándulás Bükkszékre A gyömrői szakmaközi bi­zottság vasárnap, október 1- én kirándulást rendez Bükk­szék melegfürdőhelyre. A ki­ránduláson a tagság díjmen­tesen vesz részt, a hozzátarto­zók is minimális térítést fi­zetnek. A kirándulás útikalau- zi tisztét a művelődési ház vállalta. Ügyeletes orvos Gyomron, Mendén és Péteri­ben: dr. Huszár Sarolta (Péte­ri), Monoron, Monori-erdőn, Gombán, Kényén és Káván: dr. Bathó László (Monor, Bocskai utca), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyhá­zán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Czinder Bálint (Pilis, Rá­kóczi u. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Zolesz László, Ül­lőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsé- sen: dr. Pallinger Georgina tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén vasár­nap reggel 8-tól 13-ig és dél­után 15-től 19 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. o A mérleglakatos hetente 3—4 napot vidéken tölt, vasúti mér­legeket hitelesít szerte az or­szágban, ez a munkája. — Nagyon sokba kerül a ki­szállás, jól meg kell gondol­nom, mire költőm a pénzt. A családot persze nem rövidít­hetem meg. így is van elég ki­adás. A legjobbak között Negyedikek lettek a monori tornászlányok A monori József Attila Gim­názium női ifjúsági tornacsa­pata Budapesten, az országos ■döntőben 4. helyezést ért el. A csapat tagjai: Bokros Éva, Szegedi Éva, Lackó Erzsébet, Bajári Zsuzsa és Bánfi Mag­dolna. Míg a csapat az országos döntőkig eljutott, sok akadályt kellett leküzdenie. A lányok Cegléden, a megyei bajnoksá­gon 2. helyezést értek el, s így jutottak a területi baj­nokságba. ahol Békés, Csong- rád és Bács megye tornász­csapatait győzték le. bekerül­tek az ország legjobb nyolc csapata közé. ,, 1 A csapatbajnoksággal egy időben az egyéni bajnokság küzdelmei is folynak. Bokros Éva. a megyei egyéni bajnok­ságban a 4. helyezést érte el és így bekerült a területi elő­döntőben. a legjobb hat közé. A legjobbak október 8-án mé­rik össze tudásukat. Meg kell említeni dr. Bor­sai Józsefné testnevelő tanárt, aki fáradságot nem kímélve, különórában, külön napokon foglalkozott a szorgalmas tor­nászlányokkal, akik még az iskolai kirándulásról is lema­radtak, hogy minél jobban szerepeljenek a versenyen. Vitéz Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents