Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

Ötven esztendeje alakult a radiológusok társasága ötven esztendővel ezelőtt, Í922-ben alakult meg a Ma­gyar Radiológusok Társasága, Az évforduló alkalmából csü­törtökön délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében megkezdődött a ra­diológusok jubileumi kong­resszusa. A tanácskozást — amelyen ott volt Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke is — dr. Zsebők Zoltán egyetemi tanár, a Magyar Ra­/ Az Olasz Parasztszövetség négytagú küldöttségét fogad­ták tegnap az Észak-Pest me­gyei Mezőgazdasági Szövetke­zetek Területi Szövetségében. A delegáció vezetőjét, Selvinó Bigi alelnököt Kovács Zoltán, a tsz-szövetség titkára tájé­koztatta a szervezet tevékeny­ségéről. Délután az Olasz Paraszt- szövetség képviselői látogatást tettek a valkói Vj Elet Ter­melőszövetkezetben, ahol Ko­vács László, a tisz-szövetség í Újabb huszonegy nagy ipari [.vállalat — köztük a Dunai '•Vasmű, a Magyar Kábel Mű­ívek, a Csepel Autógyár, a Ganz-MÁVAG — vállalta, hogy 1973 februárjától beve­zeti a Dolgozz hibátlanul 4 munkarendszert, ji A nagyüzemek gazdasági, j politikai és tömegszervezeti ' vezetői erről tanácskoznak Kormányhatározat szögezi le, hogy „a Börzsöny hegység­nek a Nagybörzsöny, Irtás- puszta, Kóspallag, Királyrét, Diósjenő útvonaltól északra a Nagyvölgyig terjedő terület­részei tájvédelmi területek, amelyeket a vadászat, a ter­mészetjárás és a téli sporto­lók részére kell alkalmassá tenni. Biztosítani kell, hogy a Dunakanyarban levő erdők üdülés, pihenés és természet- járás céljára is alkalmasak legyenek”. Tehát a Börzsöny parkerdő­vé fejlesztéséről van szó. ÓVÁS A váci járási hivatal javas­latot készített a Börzsöny parkerdővé tételére. A javas­lat szerint parkerdő lenne az összes erdő, amely Szokolya, Kismaros, Nagymaros, Zebe- gény, Szob, Kóspallag, Mária- nosztra, Ipolydamásd, Letkés, Ipolytölgyes és Nagybörzsöny határaiban elterül. Ez nem za­varná az erdőgazdaságok mun­káját, amelyek továbbra is ki­használhatnák az erdőkben rejlő gazdasági lehetőségeket, csupán arra kellene ügyelniük, hogy az öregebb erdőrészlete­ket, fákat kíméljék, mert ezeket szeretik igazán a ki­rándulók, ezek adják meg egy erdőrészlet otthonosságát, szépségét, romantikáját. Ezen­kívül a vadgazdaságoknak kellene arra jobban figyelni, hogy a vadakat ne csak va­dásszák a vadászok, hanem a kirándulók is megnézhessék. A tanácsi szervek javaslataik­ke nyitotta meg, majd dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi minisz­ter üdvözölte a kongresszus részvevőit, köztük azt a csak­nem 300 kutatót és gyakorlati szakembert, aki 21 ország e témával foglalkozó orvosait képviseli. A megnyitó ünnep­ségen adták át a tiszteletbeli ta­gok okleveleit, majd megkez­dődött az érdemi munka: el­hangzottak az első előadások a kongresszus szekcióiban, munkacsoportjaiban. elnökségi tagja, a gazdaság el­nöke kalauzolta őket. Bemu­tatta a tsz szakosított szarvas­marha-telepét, tájékoztatást adott az idei eredményekről. A vendégek ezután több tsz-tagot látogattak meg, vé­gül Papp István brigádvezető otthonában, családi környezet­ben vacsoráztak. Selvino Bigi alelnök megköszönte a szívé­lyes vendéglátást, s elmondta, hogy tapasztalatai igen ked­vezőek a magyar szövetkezeti mozgalomról. majd október 19-én a salgó­tarjáni Kohász Művelődési Központban. Az értekezlet színhelyéül nem véletlenül választották Salgótarjánt. A munkarend- szert alkalmazó vállalatok közül elsőként itt — a kohá­szati üzemekben — dolgozták ki és vezették be a speciális DH-szábályzatot. I ban arra is felhívták a figyel­met, hogy a terület további felparcellázását víkendtelek céljaira kerülni kell. Vagyis: meg kellene óvni a táj háborítatlanságát. KORSZERŰSÍTÉS Mit javasolnak a terület ta­nácsi gazdái: Fel kellene újítani az erdei vasutakat, feltárni a cserké­sző utakat, kilátókat építeni a csúcsokon, a turistaházakat korszerűsíteni, esőházakat ki­helyezni, tűzrakóhelyeket léte­síteni, pihenőhelyeket, rönk­padokat, erdei tomapályákat kialakítani. A javaslatokban kiemelt he­lyen szerepel a Nagyhideghegy és a Magas-Tax, a két legje­lentősebb hegycsúcs. A Nagyhideghegy rendkívül alkalmas a természetjárás és téli sportok céljaira. A 865 méteres csúcson áll hazánk­ban a legtovább a hó, sokszor még áprilisban is. Közeleg a tél... SÍTEREP A nagyhideghegyi turista­ház hatvan férőhelyes, de gu­mimatracokon még elalhatnak vagy harmincán. Étterme két­száz vendég kiszolgálására al­kalmas, van eszpresszója is. Vízvezetéket építettek, köz­ponti fűtés van. Kedvelt helye a turistáknak, évente átlag tizenkétezer szállóvendég for­dul meg itt, és nyolc-tízezer turista. Az épületet bővíteni lehetne könnyűszerrel egy ol­dalszárny megépítésével, A tanácstörvény a tanács-i elnök fontos feladataként em­líti, hogy elősegítse és össze­hangolja a tanács bizottságai-1 nak tevékenységét. Tegnap dr. Mondok Pál megyei ta­nácselnök megbeszélésre hív­ta össze a megyei tanács bi­zottságainak elnökeit. A megyei tanácselnök tájé­koztatójában először arról a sokoldalú és fontos szerepkör­ről beszélt, melyet a megyei tanács bizottságai a tanács feladatainak eredményesebb ellátása érdekében javaslat- tevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző, összehangoló szerv­ként betöltenek. A tanácstörvény a tanács bizottságaira vonatkozó rendelkezéseket jelentős mértékben megváltoztatta. Ennek az új szabályozásnak az volt a célja, hogy a bi­zottságok számának csökken­tése mellett, a formális elemek kiiktatásánál fokozza tévé-' kenységük hatékonyságát, ér­vényre juttassa a szocialista demokratizmust, elősegítse a tanácsi munka ellenőrzésének és szakszerűségének növeke­dését, vigye közelebb az élet­hez a tanácsi munkát. Jelentőségüknek megfele­lően foglalkozott a bizottsá­gokkal a megyei tanács szer­vezeti és működési szabály­zata is. A Pest megyei Tanács összesen 8 bizottságot válasz­tott, közülük 3 bizottságot (az ügyrendi bizottságot, szám- vizsgáló bizottságot, tervgaz­dasági bizottságot) a jogsza­bály kötelező rendelkezése folytán minden megyében megalakítottak, a további 5 bizottság (jogi és államigaz­gatási, művelődésügyi, egész­ségügyi, termelési-lakosságel- látási és szolgáltatási, műszaki és kommunális) létrehozását a sajátos megyei feladatok in­dokolták. A tanácselnök-helyettesek a bizottságok elnökei. A megyei tanács bizottsá­gaiban 52 megyei tanács­tag tevékenykedik. Rajtuk kívül — és ez az új tanácstörvényből fakadó lehe­tőség kihasználását jelenti — amelyben hatvan vendég el­férne még. A legkitűnőbb sí­terep található itt, a lesikló- pálya csaknem két kilométer hosszú, sőt lefutási lehetőség van Nagybörzsönybe, Diós je­nére, Kemencére is. Viszont a sífelvonó romokban hever, nincs gazdája, kötelei rozs­dásodnak, motorja pusztul. Lehetne még két hosszabb sí­pályát is építeni, nem szólva a ródlipályákról, amelyekhez azonban tereprendezés — pél­dául a tüskök kiszedése — lenne szükséges. A Magas-Taxon is van tu­ristaház, 36 férőhelyes, biszt­róval, hallal. De eléggé elha­nyagolt, a villanyt is be kelle­ne vezetni. TÖMEGES TURIZMUS A Börzsöny alapvető fejlesz­tésének feltétele, hogy utakat építsenek. Terveztek is már, erre 39 millió forint kellene, lehetne belőle építeni 23 kilo­méter hosszú utat. Távbeszé­lővonalat kellene létrehozni Nagyhideghegy és Királyrét között, hogy ne legyen az em­lített csúcs elszigetelve. A Nagyhideghegyen a mentőál- lorhást korszerűsíteni kellene és állandóan működtetni. A helyi tanácsi szervek so­kat foglalkoznak a Börzsöny­nyel, mert nem mindegy, hogy ez a terület parkerdő lesz-e, a tömeges turizmus szolgálatá­ban — s minél hamarabb —, vagy sem. B. Gy. 35 nem tanácstag is (társa­dalmi szerveik képviselői, pe­dagógusok, orvosok, jogászok, munkások) tagjai valamelyik bizottságnak. E sokrétű össze­tétel már magában is lehető­séget ad a tanácstagi munka különböző területeinek szak­szerű tanulmányozására, az elmélyült elemző, ellenőrző tevékenységre. A megyei tanács bizottságai tervszerűen dolgoznak. A megválasztásuk óta eltelt más­fél év alatt 38 ülést tartottak. Tanácskozásaikon egy vagy több ágazat átfogó fejlesztési koncepcióit, fontosabb végre­hajtó bizottsági előterjeszté­seit vitatták meg. Ma már el sem képzelhető, hogy olyan anyagok, mint pl. a megye központi költségvetése, a me­gyei tanács szervezeti és mű­ködési szabályzata, a törvé­nyesség helyzetéről, a hatósá­gi munkáról készült összeál­lítás az érintett tanácsi bi­zottságok sokoldalú közremű­ködése nélkül készüljön. A termelési, lakosságellátási és szolgáltatási bizottság leg­utóbb tanácsülésen számolt be eddigi tevékenységéről. A bizottságok tagjai tanács- és bizottsági üléseken, közvet­len konzultációkon, a megyei szakigazgatási szervek infor­mációi alapján tájékozódnak a tanácsi munka aktuális kér­déseiről. Hasznosan bővítik a bizottsági tagok ismereteit az időnként megtartott bizottsági ülések. A megyei tanácselnök tájé­koztatójában rátért a tanácsi munka időszerű feladataira, annak megoldási kérdéseire és ebben a bizottságoknak szerepére. így többek között a fejlesztési szintek kiala­kítása, elhelyezése problémái­ra, a közművesítés eredmé­nyeire, a lakásépítés arányai­ra a következő középtávú terv előkészítésében való részvétel­re. Több oldalitól világította meg az állami felügyelet megvalósításával összefüggő gondokat és kérte ebben a bizottság tagjainak aktív köz­reműködését. Erősíteni kell — mon­dotta — a különböző tes­tületi határozatok végre­hajtásának ellenőrzésé­ben való részvételt. A helyi tanácsoknál a bi­zottságok egy része formáli­san tevékenykedik, e fogyaté­kosságok felszámolásában — ajánlás formájában — köz­reműködhetnek a helyi taná­csok által választott megyei tanácstagok, akik egyben va­lamelyik megyei bizottság tagjai is. A megyei bizottságok elnö­kei tájékoztatást adtak az általuk vezetett bizottság ed­digi tevékenységéről és több hasznosítható javaslatot tet­tek a megyei vezetés részére. A megbeszélés és tájékoztatás összefoglalásaképpen megál­lapodtak abban, a jövőben kí­vánatos, hogy egyes testületi előterjesz­tések elkészítése oly időben történjék, hogy a megyei ta­nácstagok járási csoportja eredményesen tudja azt megvitatni, mert ez segítené az érintett bizottság tevé­kenységét is. Itt elsősorban a tanácsi tervek és fejlesz­tési programokkal össze­függő testületi előterjesz­tésekről van szó. Ott, ahol a megyei ta­nácstag egyben helyi tanácstag is, segítse a helyi tanács bizottságá­nak munkáját, indokolt esetekben javasolja, hogy a helyi bizottság elnö­két a megyei bizottság ülé­sére is meghívják, tapasz­talatok átadása, munkamód­szerek ismertetése céljából. Politikai, társadalmi felada­tokban is fokozottabban ve­gyenek részt a bizottság tag­jai. A bizottsági javaslatok megvizsgálásában, a bizott­ság tájékoztatásában, admi­nisztratív teendőinek ellátá­sában és a bizottsági tevé­kenység koordinálásában az érintett szakigazga­tási szervek vezetői fo­kozatosan segítsék a bi­zottságokat. Tapasztalatcserék útján és más módon is segíteni kell azoknak a munkamódsze­reknek az érvényesülését, amelyek a bizottság tagjai­nak időben és széles körben történő információit ja­vítják. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a me­gyei bizottságok tevékenysége összességében rendszeres, át­fogó, szervezett és eredmé­nyes. E gy napilapunkban je- jelent meg a címben jelzett apróhirdetés, megtoldva azzal, hogy eh­hez a villához van még há­rom fürdőszoba, társalgó, terasz, stb. A hirdetésből kiderül, hogy nem közüle­ti, hanem magánkézen levő ingatlanról van szó. Magán­kézen levő, nyaralásra és nyaraltatásra alkalmas épületet kínálnak eladásra. Amivel — a törvényes ke­retek között — nincs is semmi baj, mert nem vala­miféle zugüzletről van szó. A baj azzal van inkább, hogyan lehet magántulaj­donban harminc ágyas, három fürdőszobás üdülő­épület? S ha csak ez az egy eset volna, még csak szót sem érdemelne az ügy. De ezekből a magánnyara­lókból egész rendszer ke­letkezett a Balaton környé­kén. De tán még ez sem je­lentene istencsapást Az azonban igen, hogy egész adórendszerünkkel, adópo­litikánkkal valamelyest el­maradtunk a gazdaságirá­nyítás adta magánkezdemé­nyezések és jövedelmek pénzügyi nyomonkövetésé- ben. Aligha tartunk lépést az adópolitika gyakorlatá­val — a gazdasági korsze­rűség előre jár. O lyan magánjövedelmek bevallása olvasható az adóbevallási íve­ken, amelyek — egy piaci árus, régiségkereskedő, nyaraló- villatulajdonos, magánpraxist folytató or­vosok stb. esetében — eny­hén szólva nem minden esetben felelnek meg a va­lóságos jövedelmeknek. Még az sem mondható, hogy az adóügyekkel fog­lalkozó pénzügyi szakem­berek simáin belenyugsza­nak az adóalapot képező jövedelmek bevallásába, ott, ahol valószínűsíthető a túlzottan szerény bevallás. Áz adóügy „utánanéz”, vagy megemeli az adót az álta­la valószínűsített jövedelem mértékéig. De képtelenség minden egyes adózó állam­polgár adó alá eső jövedel­mét külön — keserves utánjárással — hitel tér- demlően bizonylatolni. Eh­hez nagyobb apparátusra lenne szükség, mint a had­sereg létszáma. Vannak, akik azt tartják, hogy a nemzeti jövedelem­ben a magánszektor adózá­sa nem olyan nagy tényező. A létkérdés erejével bíró nemzeti jövedelmet üze­mek, állami gazdaságok és szövetkezetek biztosítják. S ez igaz is. De pénzügyileg azért nem elhanyagolható tétel a magánszektor adója sem. Erkölcsi, társadalmi hatás tekintetében viszont sokkal jelentősebb ténye­ző, sokkal nagyobb figyel­met érdemel, mint ameny- nyit ma tulajdonítunk en­nek. Igaz, adórendeletünket módosítottuk, az adózást szigorítottuk, a behajtást is tökéletesítettük, de az adó­alap-bevallás, s a bevallás elfogadásában, vagy megki- fogásolásában bizony még igencsak egy korábbi kor­szak vedlett cipőjében já­runk. Persze, senki sem kíván­Hazaérkezett az MSZBT delegációja A világ első szocialista ál­lama, a Szovjetunió megala­kulásának 50. évfordulója tiszteletére Moszkvában októ­ber 3—5 között nemzetközi konferenciát rendezett a Szov­jet Baráti Társaságok Szövet­sége. A történelmi évforduló­ról megemlékező tanácskozás­ról — amelyen több mint 70 ország képviselői vettek részt — csütörtökön hazaérkezett az MSZBT országos elnökségének háromtagú delegációja. A kül­döttséget Nagy Mária főtitkár vezette. ja, hogy a magánadózók húsz forinttal többet vall­janak be jövedelemként a valóságosnál, de arra igen­csak gondolnunk kell: a'\l valóságos jövedelmet az j adó elöl eltitkolni — főben- j járó bűnnek minősül! Égé- . szén addig, hogy ezért bőr- tönbüntetés is kiszabható, j M ert őszintén szólva, hogyan lehetett meg­szerezni — örökléstől eltekintve — és fenntarta­ni egy harminc fekhelyes villát? Ügy, hogy lottónye­remény állt rendelkezésre, vagy pedig olyan magán- i vállalkozás, amely semmi­képpen sem áll arányban egy személy vagy egy csa­lád közhasznú tevékenysé- J gének bérével! Hátha még ehhez hozzávesszük — más- | honnan ismert példák alap­ján —, hogy van még egy Mercedes kocsi és némi készpénz is, fél-, háromne­gyedmillió. Vajon az adó­zásra köteles jövedelem be­vallása és az adók levonása után is marad ilyen búsás haszon? Aligha. S ez már nem is egysze­rűen adóügy, hanem na­gyon lényeges társadalmi kérdés. Nem csupán az ide­geket borzolgató, „leleple- - ző” írásokra, cikkekre, be­szédekre van szükség: ha­nem átgondolt, alapos in­tézkedésekre. Lehetőleg olyanokra, amelyeket ne­héz kijátszani, s amelyek a személyi összeköttetések­ből eredő előnyök nyújtá­sát és szerzését legalább olyan társadalomellenes bűnként kezelik, mint ma­gát a harácsolást. . Ha ezt valamilyen módon nem tudjuk a törvényes eszközök útján is kategóri- kusabban kifejezni, akkor hiábavaló mindenfajta tár­sadalmi háborgás. Közis­mert, hogy az erkölcsi el- ' ítélésnek nagy súlya van. De önmagában az erkölcsi elítélés még nem változtat semmit sem a helyzeten. Itt az intézkedések sürgetésé­ről van szó, amelyek kife­jezik a tömegek erkölcsi felfogását, etikai alapállá­sát. C sak látszólag kerültünk távol a magánszektor > adóztatásának prob­lémakörétől. Hiszen itt 1 olyan kérdéskomplexum je- I lentkezik, amelyben erköl­csi, társadalmi, s egyéni tudati tényezők; és az ál­lam törvényes ereje, rend- je együttes tényezőként je- vj lentkezik hatásosan. Ha í ebből a közegből akárme- ' lyik is elmarad, voltakép- 1 peni szocialista elveinket 1 nem tudjuk megfelelően ér­vényesíteni. S most az intézkedések szigorítása látszik szüksé­gesnek azokkal szemben, akik nem jól érzékelik: ná­lunk szocializmus épül, amelyben becsületesen le- , hét dolgozni és a végzett munka alapján élni. Sem a harmincágyas villák tulaj­donosainak a fái, sem a ré­giségkereskedők anyagi vi- szonyai nem nőnek az égig. Erről közösen kell gondos­kodnunk: a társadalomnak, az államnak és a végrehaj­tó apparátusnak. Ahogy eddig, úgy ezután is képe­sek leszünk erre. S. J. J dialógusok Társaságának elnö­Az Olasz Parasztszövetség küldöttsége Veikén A Csepel Autó is benevez Újabb 21 KGM-vállalat vezeti be a DH-munkarendszert JAVASLAT: Legyen a Börzsöny parkerdő (——-------------------------------. ^ Ha rminc ágyas villa eladó NAPIRENDEN: a megyei tanácsi bizottságok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents