Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

1972. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK na t megyei 'zMírlop Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka <Dr. Gonda György előterjesztése i> A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság nevében dr. Gonda György elnök terjesz­tette be az országgyűlés ügy­rendjének módosítására, il­letve egységesítésére tett ja­vaslatot. .1 — Alapvető feladatunknak [tartottuk — mondotta, hogy az országgyűlés ügyrendje tel- jjes egészében megfeleljen a módosított alkotmánynak, alaptörvényünk szellemének, S ahol az ügyrend tartalmilag (megkívánja, az alkotmány Szövegének is. Arra töreked­tünk, hogy javaslataink segít­sék az országgyűlés munkáját, (működésének azokat a voná­sait, amelyek a szocialista de­mokrácia további érvényesülé­sét erősíti. i — A módosítások jelentős írésze az országgyűlési bizott­ságok működését érinti. A szocialista demokrácia még erőteljesebb érvényesülése ér­dekében, az országgyűlés ha­tékony működését segítve, a bizottságok szerepét célszerű továbbfejlesztem. i Egy másik javaslat egyértel­mű felhatalmazást ad a bi­zottságoknak az országgyűlés elé kerülő javaslatokkal kap­csolatban a véleményezésre. —- Ide tartozik az ügyrend egy másik javasolt pontja, amely a törvényerejű rendele­tek véleményezésével függ ösz- sze. — Szervezeti jellegű javas­lat, de érdemi szempontból is fontos, hogy az ügyrendterve­zet új bizottság létrehozását indítványozza építési, közleke­dési hatáskörrel. — Az ügyrendtervezet új fejezete a képviselőkről szól. Egyaránt kifejeződik ebben a képviselők szerepe, felelőssége és az egyéni választókerületi rendszer létezése. Ügyrendter­vezetünk e fejezetben lényegé­ben megpróbálja röviden ösz- szegezni mindazt, ami a kép­viselői tevékenységhez, annak eredményes ellátásához kívá­natos. A javaslatnál megfon­tolandónak tartottuk, hogy az országgyűlésen kívüli képvise­lői munka tárgya lehet-e az országgyűlés belső ügyrendjé­nek. — Voltak viták a képviselő- csoportok szerepének értelme­zéséről. Álláspontunk szerint a a képviselőcsoportok munká­ja hasznos és szükséges. A javaslat méltatja azt a nélkülözhetetlen közreműkö­dést, amelyet a Hazafias Nép­front fejt ki a képviselői mun­ka támogatásában, a képvise­lők és a lakosság közötti kap­csolat építésében, szervezésé­ben. — Az ügyrenddel szemben támasztott igényünk az lehet, hogy a maga eszközeivel fo­galmazza meg munkánk sza­bályait, jelölje meg kereteit, feltételeit, segítve megtisztelő megbízatásunk, a képviselői munka eredményes végzését. Interpellációk ! Búza Barna budapesti kép­i viselő még a nyári ülésszakon a Ba­laton vízháztartásának és hal­állományának, valamint a Ba- laton-parti táj fokozottabb vé­delmének tárgyában interpel­lált. j Bondor József építésügyi ; és városfejlesztési minisz­ter i é 30 napon belül írásban meg­adott válaszában kiemeli, hogy az 5 éves terv idején kb. 500 millió forintot költenek erre a feladatra. A Balaton zoológiái és biológiai egyensúlyának visszaállítása érdekében lét­rehozzák az Országos Halásza­ti Felügyelőség önálló balatoni kirendeltségét. , A miniszteri választ mindaz országgyűlés, mind az infer - pelláló képviselő elfogadta. i Ispánovits Márton Bács- Kiskun megyei képviselő a hercegszántói határátkelő- hely nemzetközivé tétele tár­gyában interpellált Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter válaszolt az interpellációra. Megemlítette, hogy a magyar —jugoszláv határszakaszon je­lenleg hét átkelőhely van, eb­ből 5 áll a nemzetközi forga­lom rendelkezésére. A képvi­selő által felvetett kérdést az illetékes magyar—jugoszláv vegyes bizottság elé terjesztik, kedvező döntés esetén a meg­oldásra intézkedéseket tesz­nek. dolgoznak az embereik, ha­nem a kimondottan ipari te­vékenységet folytató kiegé­szítő üzemekre. Ihászi József egyetért a közbevetett véleménnyel, aztán témát vált: — TÖBBET SZERETTEM VOLNA HALLANI a minisz­teri jelentésben arról is, hogy jobban ösztönözni kel­lene a gazdaságokat a feldol­gozó tevékenység bővítésére. Nemcsak a sertésfeldolgozás­ra gondolok. A legutóbbi kormányrendelet például nagy lehetőséget biztosít a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére, de nem megnyug­tató a tej feldolgozása. Meg­ítélésem szerint több tejfel­dolgozót kellene létesítenie a gazdaságoknak, akár koope­rációban is. S ha már szóba került a kooperáció, meg kell mondanom, hogy a je­lenleginél egyértelműbb jogi és pénzügyi szabályozásokra lenne szükség. Jelenleg más­ként adózik egy termelőszö­vetkezet, mint egy tsz-közi vállakózás, jóllehet mindket­tő mezőgazdasági tevékeny­séget folytat. Az agglomerá­ciós övezetben, a jobb köz- gazdasági adottságokra hi­vatkozva tíz százalékkal ma­gasabb az adó, mint egye­bütt, holott sokkal nagyobb gondot okoz a lakosság kom­munális ellátása, mint az or­szág bármely más vidékén. Vegyük például Gyál esetét. Ä kommunális ellátottság területén belátható időn be­lül nem tudja utolérni ön­magát, gyakran még a mini­mális igények kielégítéséré is képtelen, mivel évente nyolcszázezer ember települ be ide az ország más terüle­téről. Akkor lenne indokolt a tíz százalékkal magasabb adó, ha az ott maradna a községben és a helyi lakosság kommunális igényeinek a ki­elégítését segítené. AZ ÖKOS, elmélyült vi­tákra rövidek a tanácskozás szünetei. Ezek a viták azon­ban nem fejeződnek be az ülésszakkal, tovább gyűrűz­I Ihászi József V Gábor Viktor felvételei nek a hétköznapokon is a szakbizottságokban, a mun­kahelyeken, a képviselőcso­portok ülésein, hogy aztán egy idő múlva már jól át­gondolt javaslatként kerülje­nek vissza ebbe az épület­be. Prukner Pál A képviselő és az országgyű­lés a választ egyhangúlag tu­domásul vette. Juratovics Aladár Csong- rád megyei képviselő az E—5-ös út korszerűsítése ügyében interpellált. Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postatigyi mi­niszter elmondta: a tárca kiemelten kezeli az E—5-ös út időre tör­ténő megépítését. Az E—5-ös, az E—4-es út megépítése a kö­vetkező esztendők legnagyobb szabású vállalkozása. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszteri választ egyhangúlag elfogadta. Ognyenovics Milán Baranya megyei képviselő, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára a Dráva gátrendsze­rének megszilárdítása tárgyá­ban interpellált Dégcn Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke elmondta, hogy jövőre egy 10 kilométeres szakaszon hozzákezdenek a töltésépítés­hez. Az államtitkár válaszát mind a képviselő, mind az or­szággyűlés elfogadta. Szokolya Károlyné dr. Somogy megyei képviselő megyéje tanteremgondjai ügyében interpellált. Ilku Pál művelődésügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy a mi­nisztérium, az Országos Terv­hivatal és a Pénzügyminiszté­rium szakemberei igyekeznek megkeresni — a megyei ta­náccsal együtt — a megoldás módját. A választ a képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tu­domásul vette. Szászi Gábor Tolna megyei képviselő a középiskolai világnézetünk alapjai elnevezésű tantárgy oktatásának személyi kérdései­vel foglalkozott interpelláció­jában. Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszában utalt arra hogy a jövőben is szükség lesz arra a tanfolyamra amelyen az e tár­gyat tanítókat kiképezik. Szászi Gábor viszontválaszában kérte a mi­nisztert hogy mihamarabb vizsgálják meg ezt a problé­mát. Az országgyűlés a mi­niszteri választ 43 ellenszava­zattal fogadta el. A képviselő a továbbiakban a hústermeléssel, -ellátással foglalkozott s kifejezte azt a reményét, hogy ahogyan meg­oldották a nagyüzemi barom­fitenyésztést, munkálkodtak a sertésprogramon, úgy túljut­nak a szarvasmarha-tenyész­tés „zökkenőin” is. Ehhez azonban ésszerű takarmány- gazdálkodásra van szükség, s bár a szemes takarmánnyal már szerencsére nincs problé­ma, annál több nyitott kérdés van még a gyepgazdálkodás­ban. A gyepgazdálkodás föl­lendítése 1964-ben indult meg, s azon már nincs is vita, hogy milyen módon kell Magyaror­szágon nagy tömegű takar­mányt termelni. Kutatásra vá­ró téma azonban még a hasz­nosítás, hiszen sajátos éghaj­lati és talajviszonyaink miatt egyetlen jól bevált külföldi módszert sem vehetünk át. Kérte, hogy a gyepgazdálkodás fejlesztésére szánt állami tá­mogatást a jövőben csak ezzel a munkával szervezetten fog­lalkozó mintaüzemek, bázis­gazdaságok között osszák szét. S. Hegedűs László — Egyetlen kérdéssel — kezdte hozzászólását S. Hege­dűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, Pest megye 24. számú, szentendrei városi választóke­rületének képviselője. — sze­retnék foglalkozni: a munkás­paraszt szövetséggel. — A munkásság életszínvonalát és politikai közérzetét is alapve­tően meghatározza a mezőgaz­dasági termékekkel való ellá­tottsága és a termékek ára. Ezért én a szövetség természe­téből és jellegéből kiindulva, elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy a legna­gyobb figyelmet a jövőben is a két osztály szövetségének erő­sítésére, és ami ezzel egyértel­mű, az ipari és mezőgazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésé­re, az együttműködés megja­vítására kell fordítani. Ez az együttműködés — hangoztatta a képviselő — az elmúlt években jelentősen fej­lődött, bár nem mentes az el­lentmondásoktól és feszültsé­gektől. E feszültségek feltárásá­ban, feloldásában, a népfront­mozgalom a szakszervezetek­kel együttműködve, a társadal­mi erők mozgósításával, ha úgy tetszik, a munkás-paraszt ellenőrzés és közreműködés, a két osztály gyakorlati együtt­működésének szervezésével so­kat segíthet az élelmiszer-gaz­daság vezetőinek. Mint az írásbeli és szóbeli beszámoló is említette, a mező- gazdasági termékek ára döntő többségében kötött, mégis hiányzanak az olcsóbb árufé­leségek és jelentősen emel­kedett a gyümölcs- és zöld­ségfélék ára. Az a tapasztala­tunk — mondotta S. Hegedűs László —, hogy az olcsó élel­miszerek hiánya és az ár­emelkedések elsősorban a nagyvárosokban, súlyosam érintik az alacsonyabb kerese­tű embereket, és tapasztala­taink és konkrét vizsgálataink szerint is kedvezőtlenül hatot­tak e rétegek életszínvonalára. Ha az emberek és családok életében ezek a jelenségek megélhetési gondokat okoznak, akkor úgy érzem, itt és ebben az esetben nem elegendő a közvélemény tájékoztatása az okokról, és a kibontakozás, a jövő perspektíváinak fölvá­zolása, hanem az alacsony jövedelmű rétegek érdekében konkrét intézkedések szüksé­gesek. — Véleményem szerint nem az árualapokkal, hanem a for­galom, az értékesítés megszer­vezésével és az értékesítésben részt vevő vállalatok és dolgo­zók érdekeltségével van baj. Az olcsóbb áruk forgalmazása és értékesítése — nagyon egy­szerűen szólva — ma nem üz­let. E romlékony és kis értékű áruk a kereskedelmi szervek számára felesleges tehernek tűnnek. Nem egy esetben ta­pasztaltuk, különösen az utób­bi évben, hogy a vágóhidak- nak időnként gond a belsősé­gek értékesítése. Még ezekben a szűk zöldség- és gyümölcs- termelő években is vannak a mezőgazdasági üzemekben, kü­lönösen a szezonban, jelentős eladatlan vagy nehezen elad­ható tételek. Választókerüle­temben, Szentendrén, 1970- ben, mintegy 17 vagon egres ment tönkre, és ennek hatásá­ra az ültetvények jelentős szá­zalékát a kistermelők kivágták. Ebben az évben a felvásárló szervek csak külön biztatásra szervezték meg, hogy a meg­termett 25 vagon egres értéke­sítését biztosítsák. A képviselő egyik felszólalót idézte: a kisebb keresetű vá­sárlók a főidényben sem jut­nak olcsón zöldség-gyümölcs­höz. Véleménye szerint meg­felelő központi befolyásolással elérhető volna, hogy a felvásár­ló és kiskereskedelmi vállala­tok tömegtermés idején első­sorban a munkáslakta kerüle­tekben számottevő árrés nél­kül vagy minimális költségek felszámolásával juttassanak piacra olcsó árumennyisége­ket. — Ezekben a hetekben —. mondotta befejezésül S. Hege­dűs László — mindannyian aggódva hallgatjuk az időjá­rásjelentést. A nehéz aratás után a gazdag őszi termés is veszélyben van. Ügy gondo­lom, egyetértenek velem kép­viselőtársaim, hogy erről az ülésszakról és e napirend al­kalmából kívánjunk jó időt és sok sikert a földeken dolgo­zóknak, és biztosítsuk őket ar­ról, hogy az ország lakossága segítségre készen mellettük áll. Pest megyei felszólalók Dr. Baskay Tóth Bertalan A zöldségtermelés gondjait elemezve elmondotta a képvi­selő, hogy az ország zöldség- termesztő területének 14—15 százaléka van Pest megyében, ez a vidék évente 20—25 ezer vagonnyi zöldséget küld a piacra, a konzervgyárakba. Tapasztalatai szerint a zöld­ségtermelésnek azokban az ágazataiban, ahol megfelelőek a közgazdasági szabályzók, s a folyomatos áruátvételről is gondoskodtak, semmi gondja nincs a termelőknek. Példa­ként említette, hogy a Galga mentén szívesen termelnek uborkát, mert nincs elhelyezési gondjuk, hiszen a Maglódi úti konzervgyár is 140 vagonnal vett át a tervezett 90 helyett. A borsótermelők már koránt sincsenek ilyen jó helyzetben, mert amíg a munkákat szinte 100 százalékosan gépesítették, addig a borsó felvásárlási ára az öt-hat évvel ezelőttinek fe­lel meg. Dr. Baskay Tóth Bertalan egyetemi tanár, Pest megye 2. számú, aszódi választókerüle­tének képviselője, hozzászólá­sában egyebek között a ke­nyérgabona-termeléssel foglal­kozott A mezőgazdaság meg­tette a magáét — mondotta —, hiszen az elmúlt tíz esztendő­ben hozzávetőleg tíz mázsával sikerült növelni a hektáron­kénti búzatermelést. Mostani eredményeink nemzetközi ösz- szehasonlításban is megállják helyüket, egy FAO-statisztika például az ötödik helyre sorol­ja Magyarországot azok között az államok között, amelyek egymillió hektár fölötti terü­leten termelnek búzát. A kö­zelmúltban országos gabona­tanácskozás volt Debrecenben, s ott állapították meg a szak­emberek, hogy az örvendetes eredmények ellenére még tá­volról sem aknáztuk ki a bú­zatermelésben rejlő lehetősé­geinket. — Pest megyét — tért rá a képviselő szőkébb hazájának eredményeire, gondjaira — sohasem sorolták a gabonater­melő vidékek közé, mégis, az elmúlt három esztendőben már ez a megye is megtermeli az ott élő népesség kenyerét. 1965-ben egy hektárról 30,4 mázsa búzát, az idén már 31,3 mázsa búzát takarítottak be. Amennyire örvendetes, hogy emelkedik a terméshozam, annyira sajnálatos, hogy meg­lehetősen súlyos tárolási prob­lémákkal kell megküzdeni. A Budapesti—Pest megyei Gabo­nafelvásárlónak például alig több mint 7800 vagonnyi kor­szerű tárolóhelye van, a kö­rülmények mégis arra kény­szerítik, hogy 15 000 vagonnyi gabonát raktározzon. Csak Aszódon a gabonának körül­belül egyharmadát tárolják korszerűtlen körülmények kö­zött. Országos gond, hogy a liszt minősége nem mindig megfelelő, nem mindig jó a kenyér. Ha a gabonát az idő­járás viszontagságainak kitéve tárolják, ezen a téren nem si­kerül előbbre lépnünk. Kérem a Mezőeazdasáffi és Élelmezés- ügyi Minisztérium vezetőit, hogy teremtsék meg a megyei tárolóterek bővítésének lehető­ségét. Dr. Baskay Tóth Bertalan a tárolási gondokkal küzdő ága­zatok között említette a kuko­ricatermesztést is. Pest megyé­ben az idén 30 800 vagon, a kelleténél nagyobb nedvesség­tartalmú kukorica termett, s még nem tudják, hogy ezt a mennyiséget hogyan fof ják szárítani, raktározni. A cukorrépa-termelésről szólva arról az aggodalmáról beszélt, hogy az újfajta átvé­teli mód kedvezőtlen lesz a termelőknek. Ügy vélte, hogy a cukorrépa fajtakérdése ren­dezetlen, s ha az átvételkor a répa szárazanyag-tartalmát veszik figyelembe, aszerint fi­zetnek, úgy félő, hogy a répa cukortartalmáért nem „felelős” téeszek anyagilag rosszul jár­nak, l m' • ,<, 'A . ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents