Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

JEGYZET Újabb feladatok előtt Végre! így sóhajtottunk fel a minap, amikor meg­tudtuk, nincs már lábon álló gabona a monori já­rás területén. Az évszázad aratása, így foglalhatnánk össze az idei nagy nyári kampánymunkát. Június utolsó napjaiban kezdett hozzá az aratáshoz szinte valamennyi termelőszövet­kezet. Úgy tervezték, augusztus 10-ig mindenütt befejezik a munkát. Hogy nem sikerült, az kifejezet­ten az időjárás számlájá­ra írható. Ilyen szeszélyes nyár, mint az idei volt, rit­kán fordul elő. Volt olyan hét, hogy a kombájnosok egyáltalán nem tudtak aratni. Vigasztalanul esett az eső, a gabona nedvesség- tartalma megnőtt. Mégsem csüggedtek a közös gazda­ságokban, mihelyt kiderült és rá lehetett menni a föld­re, folytatták az aratást. Szinte emberfeletti munkát végeztek az idén a kom­bájnosok és dicséretüktől volt hangos az egész járás. Jórészt nekik köszönhető, hogy nincs már lábon álló gabona. Az átlagtermések — az időjárás ellenére — jól alakultak. Különösen jó eredményt ért el a gombai Üj Élet Tsz, amely búzá­ból és rozsból is kiemel­kedő termést ért el. A süly- sápi Petőfi Tsz-ben is nagy volt az öröm. Járási szin­ten is kiemelkedő — 20 má­zsás — átlagot értek el őszi árpából. Az egész ország akciója volt az idén egy­más segítése. A monori já­rás közös gazdaságaiból is tíz kombájn kerekedett fel és sietett a váci járás né­hány közös gazdaságának segítségére. A váciak elé­gedettek voltak a vendég- kombájnosok munkájával. A tűz- és balesetvédelem jó megszervezésének ered-' ménye, hogy egyetlen tűz­eset sem volt a gabonaföl­deken, s komolyabb bal­eset sem fordult elő az ara­tásban résztvevőknél. Alig ért véget az aratás, a termelőszövetkezetek újabb feladatok előtt áll­nak. A csapadékos idő ked­vezett az őszieknek, s re­kordtermés ígérkezik több növényfajtából. Különösen a kukorica fejlődött szé­pen, nem egy közös gazda­ságban magassága eléri a 3 métert is. Természetesen, nemcsak a jó időjárás, ha­nem a gondos munka is hozzájárult a kukorica fej­lődéséhez. Az esős, csapa­dékos idő nem kedvezett a szőlőnek, mégis, ha javul az idő, jó termésre számít­hatnak a tsz-ek. A burgo­nyaszüret már megkezdő­dött. A gumós növényből is jó termés várható a járás­ban. Finis van a kertésze­tekben: utolsó felvonásához közeledik a paradicsom sze­dése. Nehéz ősz következik. Jó szervezettséggel bizonyára sikeresen megbirkóznak a betakarítással a tsz-ek. Az idei nehéz aratás sikeres főpróba volt az őszi mun­kák előtt. Gér József HŐSÉG Csúcsforgalom. Robog ve­lünk az autóbusz. A szardí­niává préselődött emberi testek meleg párát lehelnek. Az utasok kókadoznak. Ta­lán a fiatalok maradnak csak — mint mindig —, ri- csajozó, neveletlen, sajnálni- való utódok. Mellettük idő­sebb, agyonkozmetikázott hölgy kapaszkodik a fém- rúdba. Néha megremeg a szájaszéle. Arca ilyenkor dühödt, pillantásával ellen­ségesen méregeti szomszéda­it. A kalap, kesztyű ráizzadt már, de dacosan, szinte meg­vetéssel nézi a mellette álló középkorú férfit, aki már a nyakkendőjét oldja, s mi­közben a pár nedves haj­szálat dörzsölgeti fejebúbján, egyre csak dünnyögi: „Át­kozott meleg, legalább a szellőzőt nyitná ki valaki.. Ám a szorosan összeprése­lődve is viháncoló fiúk és lányok észre sem veszik a szellőzőt a fejük felett. Nyissa fel, akinek melege van... Nem messze tőlük egy szintén fiatal, 22 év körüli lány, kihúzott szemöldökkel, fekete szempillákkal, ezüst­kék szemhéjjal. Buzgón le- gyezgeti magát egy divat­lappal. A „főnök titkárnője” nem szokta az effajta mele­get. A kályhához húzódva, onnan csicseregni a rette­gett „dirinek” — az más. Más ez a meleg is. Az izza­dó emberi testnek szaga van! A középkorú férfi szin­te levetkőzik, homlokát, nyakát, tenyerét dörzsölgeti. A zötykölődő, rángatódzó embergyűrűtől félrefordulva, középmagas, vállas férfi áll. Arca szürke, kifejezéstele­nül merev vonásait csak a nagyobb huppanások törik meg. A kékszemhéjas lány elhúzódik mellőle. Vas- szagú, sötétkék munkáska­bátja nyakig gombolva. Mi­nek lássák mások a meg­bámult ingnyakat, a gyűrött gallért. Különben is meg­szokta már a hőséget bent a gyárban, talán a kemence mellett. Megálló következik! Megérkeztünk. V. J. MOMOMIDffil MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA} XIV. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK VAN MAR KIVITELEZŐ Megkezdték a vecsési szennyvízátemelő építését Augusztus 28-án megkezdte a Közép-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat a vecsési szennyvízátemelő be­rendezés építését. Bella Mi­hály, a Pest megyei beru­házási Vállalat építési osz­tályvezetője szerint az át­emelő megépítése nagymér­tékben enyhíti majd a ve- csésiek gondjait. A szenny­vízátemelő berendezés, amely körülbelül 2 300 000 forintba kerül, a tervek és a kivite­lezési szerződés szerint év végére, december 15-re el­készül. A gravitációs vezeték, va­lamint az átemelőegység utáni nyomóvezeték mun­kálataihoz már 1970-ben hozzákezdett a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat — 1971-re be is fejezte —, az átemelő berendezést azonban a kellő műszaki felkészült­ség hiánya és a beruházó — a Vecsési Nagyközségi Ta­nács — anyagi gondjai miatt nem építhette meg. Ezért jó ideig kerestek kivitele­zőt, és várták az anyagi tá­mogatást. Végül a Pest me­gyei Tanács a központi ke­retből 2,4 millió forinttal sietett a vecsésiek segítsé­gére, ez év májusában pe­az idén decemberben átadás­ra kerülő 51 vecsési OTP- lakást már bekapcsolhatják a hálózatba. A szennyvízte­lep elkészülésével pedig — amelynek befejezése a jövő év végére várható — lénye­gesen megnövekszik a ve­csési csatornahálózat kapa­citása, s ez a fejlődő község közegészségügyi helyzetében számot tevő javulást ered­ményez. A két építmény egyébként összesen 11,6 mil­lió forintba kerül. Szabó Imre Motoros ta'á'kozó Monoron A monori járási művelődési ház motoros klubja szeptem­ber 3-án vasárnap, délelőtt 10 órától motoros találkozót ren­dez Monori-erdőn. Találkozás a 4-es műúton, a Mókus presszó utáni hídnál. A talál­kozó programjában ügyességi verseny és KRESZ-vetélkedő szerepel, ahol a helyezettek értékes jutalmakat kapnak. IPARTELEPITES VASADON A részvétel díjtalan, s min­dig az OTP Pest megyei Igaz- I den érdeklődőt szeretettel vár gatósága — tekintettel arra, I a motoros klub. hogy 593 lakást építtet a községben — 4,6 millió forint­tal járul hozzá az építkezés mielőbbi meglcezdéséhez. Jelenleg 7 millió forint áll rendelkezésre, tehát elhárul­tak a pénzügyi akadályok. Kivitelezőt azonban nem ta­láltak könnyen a beruházá­si vállalat vezetői, de a megyei tanács építési osztá­lya segített. A Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat munkásai így már augusztus 20-án át­vehették a munkaterületet, és elkezdhették az építkezés előkészületi munkálatait. Az átemelő-berendezés el­készültével még nem ér vé­get a vecsési közművek fej­lesztése. A Pest megyei Be­ruházási Vállalat ugyanis a Közép-magyarországi Köz­mű és Mélyépítő Vállalat­tal még ebben az évben meg­köti a szerződést a már meglevő szennyvíztelep bő­vítésére, korszerűsítésére. Az elképzelések szerint, ha az átemelő berendezés elkészül, Éj védőnői körzet Üllőn Eggyel emelkedik a védőnői körzetek száma szeptember 1-től Üllőn, így a nagyköz­ségben négy védőnő látja el az anya- és gyermekvédelmi feladatokat. R mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapta az üllői Kossuth Tsz két dolgozója: Molnár Károlyné és Szerenka József. A kitüntetéseket Le- hoczky Károly vb-titkár adta át a közelmúltban. Kirándulnak az üllői ÁFÉSZ dolgozói Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága és szakszerve­zete a dolgozókat kétnapos ingyenes kirándulásra viszi szeptember 2-án és 3-án. Me­zőkövesden át Miskolcra, on­nét Miskolc-Tapolcára, majd Egerbe mennek. Másnap át- rándulnak Parádfürdőre és Galyatetőre. Az élvezetes, üdüléssel felérő kirándulás­ra több mint 80-an jelentkez­tek. Mire várnak? Ma még nem tudom, hogy e rövidke jegyzetnek lesz-e majd foganatja vagy sem. Nem tudom, mert a bosszantó apróságot, ame­lyet ismét tollhegyre tű­zünk, az elmúlt hónapokban már többször szóvátettük. így nem csodálkoznék azon sem, ha a lapunk rendsze­res olvasói megkérdeznék: tényleg, mikor lesz hát vé­ge a sülysápi táblaügynek? Miről is van szó? Több mint két évvel ezelőtt egyesült Tápiósüly és Tá- piósáp, Sülysáp néven. Ezt követően nem kis feladatot jelentett az azonos nevű ut­cák, tsz-ék, iskolák, s más intézmények elnevezése. Ez sikerült és örömmel mond­hatjuk, hogy ma már egy­séges a község közigazgatá­sa is. Ez volt a nehezebb feladat. A könnyebbnek, s egyben legszembetűnőbb­nek a községbe vezető utak helységtábláinak átírása látszott. Csak látszott, mert több mint két év elteltével, a helységtáblákon még mjndig a régi községnevek olvashatók, ami sok félre­értésre, bosszúságra ad okot. Példák sorával tud­nánk igazolni ezt, ehelyett csupán egyetlen megjegy­zést : már a legújabb autós­térképeken is Sülysáp név olvasható. Nem tudni, a KPM ille­tékesei mire várnak még? Tudomásunk szerint a köz­ségi tanács többször is fel­hívta figyelmüket a név­változásra. (jandó) IVlfíSOB Mozik Monor: Murphy háborúja. Pilis: Hekus lettem. Vecsés: Sellő a pecsétgyűrűn, I—II.' VÉRADONAP Véradónapot szerveznek Péteri községben szeptember 12-re. A Vöröskereszt-alap- szervezet és az egészségügyi dolgozók széles körben moz­gósítják a község lakosságát. LAZSNAK mm A monori Kossuth Tsz büszkeségei közé tartozik a Lazsnak nevű tehén. Hétéves, 765 kilós, s a kép elkészültekor éppen anyai örömök elé nézett Azóta egészséges, 60 kilós bi­kaborjúnak adott életet. Foto: Péterffy Új életforma születik — Állítom, hogy ez a két csarnok a falu szíve. — Nocsak, nem túlzás ez? — Győződjön meg róla. Néz­zen körül mindkettőben! — fogott karon Barna Sándor művezető, mindjárt a kölcsö­nös bemutatkozás után. Át­mentünk a műhelyen. — Ez az én birodalmam, a forgácsoló. Ide majd később visszajövünk. Most menjünk a szereidébe, ott megtaláljuk az üzemvezetőt. , Ta­vaiéban, hamarosan egy üvegfalú irodában beszélget­hetünk Bak Imrével, aki né­hány szakember társával együtt, furcsa ingázó. Ök ugyanis nem azért utaznak na­ponta órákat, hogy a főváros­ban dolgozhassanak, hanem ellenkezőleg — Budapestről vonatoznak vidékre, és vissza. „Ilyen a mi életünk” — mond­ja az üzemvezető. — „Leg­utóbbi munkahelyünk Nagy­kőrösön volt, s alig egy éve dolgozunk itt, Vasadon.” Nem egészen pontos persze ennek a mondatnak a megfogalmazása, ugyanis az itt dolgozó vezető szakemberek legtöbbjének már hosszú ideje „legutóbbi”, tehát valójában jelenlegi munkahelye az Irodagép és Fi­nommechanikai Vállalat. Ök képezik annak a speciális, ki­próbált csapatnak a magját, amely a gyár vidéki üzemegy­ségeinek letelepítését és bein­dítását végzi. Ha kialakították, pontosabban, kiképezték az irányításra alkalmas helybeli gárdát, átadják a feladatokat, és mennek tovább, ahová kell. Nem valami könnyű életmód, az bizonyos. ★ — Miért épp Vasad volt a következő állomás? — Azt, hogy ide kerültünk, egy felmérés előzte meg. A vállalati munkaerőgondok megoldása érdekében és a 169/15. számú, a vidéki Ipar- telepítést szabályozó rendelet értelmében szakembereink olyan területeket kerestek, ahonnan nehéz megközelíteni az üzemeket, például nincs vasútállomás, vagy pedig sok a bejáró dolgozó nő, akiknek az utazgatás fáradalmain túl, a vidéken még nehezebb otthoni műszak is nyomja a vállát. Ebből a két szempontból „ideális” falura találtak a helykeresők Vasadon. A községben és környékén valóban sok az ingázó. Javaré­szük azonban aktív mezőgaz­dasági dolgozónak is számít, mert a járásban — ilyen for­mában — egyedül itt működő szakszövetkezetnek minden családból van tagja, és jöve­delmük sokkal inkább függ a saját területükön megtermelt értékektől, mint bárhol a kör­nyéken. Igv hát munkaidőn túl és szombaton, vasárnapokon családostul kivonulnak a föl­dekre. A budapesti vállalat 2 millió 900 ezer forintot érő új gépe­ket állított be a szakszövetke­zettől bérelt két csarnokba. Munkaerőhiány az első perctől kezdve nem volt. Jöttek haza az addig bejárók, jelentkeztek bedolgozók, sőt, sok olyan há­ziasszony is, akinek a munka­könyvét most kellett kiváltania. Jelenle" 130-an dolgoznak itt, elsősorban nők. ★ A monori Kovács Józsefné- nak a családról — köztük egy 5 és egy 7 éves kisgyerekről — kellett gondoskodnia, amikor Pestről hazaért. Eddig is a vállalatnál dolgozott, ám mió­ta ezt az üzemegységet Va­sadra helyezték, összehasonlít­hatatlanul könnyebb a helyze­te. Keresete 1500 forint körül mozog, s ez tiszta pénz. Uta­zásra sem kell költenie, mert a vállalat autóbusza hozza és viszi a dolgozókat, ráadásul tetemes időt is megtakarít. Nem veheti ezt igénybe Ár­kost Kálmánná, aki Vasadtól 6 kilométerre, Rávágyon lakik. — Tizenkét kilométert ke­rékpározom naponta, van úgy, hogy éjszaka is, mert két mű­szakban dolgozom. Most még ki lehet bírni, ha nincs sár vagy nem esik, de mi lesz té­len? Szerettem volna én is eg\/műszakos lenni, de erre va­lóban a kV"ireT-mek°s anyák­nak van nagyobb szükségük. Korábban az erdészetben dolgozott, s ott bizony télen ritkán akad munka, tehát ke­reset sincs. — Itt megvan az 1600—1700 forint — mondja. ★ A forgácsolóban — ahol pe­dig látszatra bonyolult és ne­héz gépeken dolgoznak —, szintén sok női beosztottja van Barna Sándor művezetőnek. Fodor Imréné például — aki csévharaszti —, csőleszúrást végez, vagyis darabol az esz­tergagépen. Ettől bizony eléggé távoli munkaterületről jött át: — A Kőbányai Textilben vol­tam orsózó, mielőtt szülési sza­badságra mentem. Az idő alatt jött létre itt ez az üzemegy­ség, nekem épp jókor. Nem unalmas, nem túl nehéz a munkám, csak hát szoros a norma. Nem volt viszont ismeretlen a munka Izsáki Lászlónénak, a műhely legújabb dolgozójá­nak. Esztergályos a szakmája, de 6 éve már nem dolgozott — a fiát nevelte. Most, hogy a gyerek középiskolás lett, a csa­ládanya újra odaállt a gép mellé, s hamar rátalált a ré­gen jól beidegződött mozdula­tokra. ★ , Az Irodagép és Finomme­chanikai Vállalat vasadi üzem­egysége részt vesz a KGST-n belüli pénztárgépprogramban. A vasadi műhelyekből nem kerülnek selejtes alkatrészek a budapesti szerelőszalagra ... S hogy mit válaszoltam Bar­na Sándor első megállapításá­ra? Ott semmit, de most le­írom: úgy érzem, Vasadon egy születőben levő, új életforma első szívdobbanásának voltam tanúja. Vereszki János Érettségizett dolgozókat szervezői munkakörbe felveszünk Állami Biztosító fiókja, Monor.

Next

/
Thumbnails
Contents