Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

! I%l *-A PegTAXEfrVEI HÍRLAP - KClfeNKIftDA^ XVI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK ÉJSZAKA IS DOLGOZNAK Határidőre befejezik az útrekonstrukciót TÖBB ÓVATOSSÁGOT A JÁRMŰVEZETŐKTŐL Éjfél felé különös zaj vert fel álmomból. Néhány percig hallgattam, s rájöttem: az út­építők éjjel is dolgoznak. Most aztán itt az alkalom, a legilletékesebbtől érdeklődhe­tem: Sovány Mihály, a Kos­suth Lajos utcai rekonstrukció építésvezetője, fél órára a rendelkezésemre áll. — Éjjel egy kotrónk dolgo­zik az I-es szakaszon — mond­ja. — Kényszerűségből, mert a forgalom hátráltatja a munkát, s ha tartani akar­juk az átadási határidőt, december 31-ét, akkor az éjszakát is ki kell használ­nunk. Egy gépészünk a minap há­zasságot kötött, jelenleg sza­badságon van. Nélküle vala­mivel lassabban haladunk. Nem szokásos ilyenkor a sza­badság, de rendkívüli esetek­ben, mint például a házasság- kötés, nem lehet elzárkóznunk a megadása elől. — A mostani hideg nem hat hátrányosan? — Jobb, mintha esne, mert esőben aligha boldogulnánk. Persze, néhány fokos felme­legedés nem jönne rosszul. — Elegendő a munkáskéz? — Teljes a létszám. — Mit végeznek a kettes szakaszon? — Múlt héten egy száz ló­erős szovjet dózer bontot­ta fel a betont. Arra kerül majd a fekete anyag, vagy­is, a tükrözés és a kavics- aszfalt. Az út közepén 50- es csövek kerülnek a mély­be, 30 méterenként oldal­bekötők, 10 méterenként egy-egy akna. Jövő évi előkészületi munkák is folynak ezen a szakaszon. — Hogyan töltik szabad idejüket a dolgozók? — Nem nagyon szórakoz­nak, ami érthető is. Munka­idejük reggel hattól este hatig tart. Mikor szállásukra men­nek, főznek valamit. Csak szombatonként járnak haza. Esetleg a rádiót kapcsolják be. — Múltkor új mérnök érke­zett. Hol találom meg? — Áthelyezték. Így aztán maradtunk ketten, irányítók, Polóni Istvánnal. Pedig legalább három műszaki ember kellene, egy a feke­te anyagok bedolgozása, egy a csatornázás, egy az átjárók készítése, a föld­munka, a tükörvágás irá­nyításához. MOST IDŐSZERŰ Hogyan lehetne virágosabbá tenni Nagykőröst? Azt mondják a régi öregek, Nagykőrös valaha gyönyörű, virágos város volt, a négy „fő­utca” tarkállott a sok-sok vi­rágtól. Irigykedtek is érte a szomszéd városok. Persze, ma sem kell szé­gyenkeznünk. A Szabadság tér nagyon szép, a Hősök tere úgy­szintén. De kétségkívül lehet­ne többet is tennünk. Azért éppen most szólunk erről, mert a napokban meg­nyílt kertbarátok hete tálcán kínálja az ötletet. (A jól sike­rült debreceni találkozóról már korábban hírt adtunk.) A címben feltett kérdésről Csikai Pállal beszélgettünk. A kertbarátok klubjának helyi vezetője elmondta, hogy csak összefogással lehetne a virágosítást megoldani. Sze­rinte a Hazafias Népfront vál­lalhatna patronálást az ügy felett, az elvi irányítást pedig a kertbarátok klubja adná. A helyi TIT is segítene. A megoldás nem nehéz: a virágot majdnem mindenki szereti, csak arra lenne szük­ség, hogy egy-egy útvonalat, teret egységessé tegyünk. Az is könnyíti a dolgot, hogy a kertbarátok klubjának deb­receni összejövetelén rengeteg kiadványt bocsátottak közre, s a pároldalas füzetek első­sorban gyakorlati megoldáso­kat javasolnak. Csikai Pál, aki Nagykőrös küldötteként részt vett a megbeszélésen, hozott haza a füzetekből néhányat. A virágosítás ügyének ren­dezését az is indokolttá teszi, hogy előtte vagyunk még főbb útjaink, új lakónegyedeink parkosításának, s az egyre ak­tívabb kertbarátok klubja ve­zetésével, ismét „gyönyörű” város lehetne Nagykőrös. T. T. Délelőttönként, amikor a nap fel­szántja a hideg, őszi harmatot, kellemes a levegő, s a város utcáin messzire érződik a legkellemesebb szeptemberi illat: a szőlő és a must illata. Kézikocsikon darálót, prést visznek az embe­rek, szedik, szűrik az idei termést: ki a kiskert luga­sáról, ki a temető­hegyi öreg szőlők­ből. A szüretre készülők, akár is­merik, akár nem, megszólítják egy­mást az úton: Szüretidé) — Neked meny­nyi lett? A válasz rend­szerint hetyke, hi­szen a jó ered­mény a. gazda gondosságát dicsé­ri. A Tormásban is tart a szüret. A lugasok roskadoz­nak. Kovács Ist­vánná már haza­felé igyekszik. A kézikocsin üres ládák — Szüretelnek? — Megszedtük a lugast. Kilenc­ven kilót szedtünk le, de körülbelül annyi még ma­radt rajta. Tana­kodtunk, mi le­gyen vele? Aztán úgy döntöttünk, hogy eladjuk, mert mustnak nem lenne gazda­ságos az étkezési szőlőt leszűrni. — Jól fizetnek érte? — Öt ötvenet kilójáért. Elkel az a kis pénz. A szomszédom négy éve telepített sző­lőt, mely már szép termést hozott. Naponta viszi az emeletre a friss fürtöket. Mindig megkínál. Mustillatú a vá­ros. Búcsúzik a nyár. sz. m. — Van-e tényleges veszte­ségük a forgalom miatt? — Sajnos, több, mint más városokban, körülbelül 15—20 ezer forintnyi. Három forgal­mi őrünk van, akik az éjjeliőr tisztét is betöltik, de szinte már nem mernek szólni, ha a sofőrök ledöntik a korlátokat, mert félnek, hogy bajuk esik. A járművek a korlátokat szét is törik, állíthatunk fel helyettük újabbakat. A múltkor például a szivaty- tyúról leloptak jó néhány alkatrészt. — A házbejárókért fizet­niük kellett a lakóknak? — Nem, azok ingyen készül­tek. — Milyen a kapcsolatuk a lakossággal? —. Most már jobb, mint ko­rábban. A nagykőrösiek lát ták az előttünk itt működött vállalatok munkáját, kiásott gödreiket, be nem temetett árkaikat, s meggyőződtek ar­ról, hogy mi jobban iparko dunk. B. J. Véradás a Gépjavító Ktsz-ben Többen, min' ahányan jelentkeztek A Gépjavító Ktsz udvarán I szokatlanul nagy a nyüzsgés, j A szövetkezet vezetői vendé­geket fogadnak, házi gépbe­mutatóra. A legnagyobb a for­galom mégis a műszaki iroda előtt, ahol azok a dolgozók állnak sorban, akik véradásra jelentkeztek. A Vöröskereszt városi tit­kára, dr. Faith Istvánná, ra­gyog a boldogságtól. Nem is csoda, hiszen a véradóállomás dolgozói szerint, csak a legrit­kábban fordul elő, hogy any- nyian jelennek meg véradá­son, ahány an jelentkeztek, de az már egészen különös, ha a jelentkezők számát még meg is haladja a megjelenteké. Dr. Gyetvai István, a ceg­lédi véradóállomás vezetője, két vizsgálat között szakít időt a beszélgetésre. — Ügy látszik, beválik a vö­röskeresztes titkár ama javas­lata, hogy minden 200 dolgo­zónál többet foglalkoztató üzemben szervezzünk önálló véradónapot. Itt, a szövetke­zetben, az elnök és a párttit­kár is támogatta a javaslatot, három, négy nap alatt hatvan- kilencen jelentkeztek, s min­den a legnagyobb rendben ment. Jönnek a véradók. Zsikla Dénes géplakatos először ad vért. Sallai Kálmán forgá­csoló is először fekszik fel a fehér ágyra. A többszörös vér­adók, Sipos István, Kerekes Ferenc,. Szélesi László és Ba­lázs Sándor, már uzsonnáz­nak. Vas János 1967-ig többször, adott vért. — Azután miért tartott szü­netet? — Megnősültem, kellett a vérem — tréfálkozik. A sor­ban álló férfiak nevetnek. — Már megszületett a lányom is, hát újra lehet adnom. A Géo javító Ktsz-ben 74 ember 21 liter vért adott. Ma, pénteken, a 21-es Vo­lánnál újabb véradónapot tar­tanak, pedig áprilisban már jártak náluk a véradóállomás dolgozói, de az üzem Vörös­kereszt-szervezete önként je­lentkezett, kérve őket, hogy is­mételjék meg a tavaszi látoga­tást. Szabó Mária Bútorkiállítás Kocséron A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ Kocséron, a községi kultúrházban, október 12-től 17-ig, bútorkiállítást és -vásárt rendez. A kiállításon magyar és külföldi lakó- és hálószo­babútorokat, valamint kony­haberendezéseket és egyes bútordarabokat mutatnak be, melyek a helyszínen — OTP- hitelre is — megvásárolhatók. Noteszlapok í. A kis ház néhány éve még sehol sem volt. Aztán jöttek a mesterek, mértek, terveztek, kölcsönt szerez­tek. Sokan ferde szemmel méregették őket. Itt, a sző­lő helyén, város? Ugyan! És legyintettek. Harminchárom család nekivágott. Jöttek a mun- katársak, még az is, aki ' malteros kanalat csak fil­men látott. Építettek és együtt örültek a kétszoba- összkomfortnak. — Csak egyszer meghá­lálhatnám! Csak egyszer! Elmorzsolódtak az évek. A kis házak mellé felépült egy egész városrész. Soka­sodtak a panaszok. A kis, kertes házak disznótrágya- illattól terhesek. Egy, tíz, harminc disznó röfög, visít és piszkít udvaraikon. A hajdani építők nem kö­szönnek egymásnak. Ki bánja? Az én házam az én váram! Kinek, mi köze hozzá?! 2. összecsaptak az indula­tok. Türelmes, meggyőző ne­velés kell, mondták a váro­si tanács ülésén, amíg meg­érti, akinek meg kell érte­nie, hogy zárt területen nem tarthat harminc ser­tést. Megérti? Egyszer majd biztos. De addig hány évet lop el mások életéből! 3. Az óvodákban szigorú rend diktálja: a papírt, hulladékot csak szeméttá­rolóba teheti a majdani emberke. Hatéves korában iskolá­ba kerül. S a folytatás elmarad. Nincs szeméttároló az is­kolák előtt. 4. Bent, a teremben, úttörő­foglalkozás. Arról tanács­koznak, miként lehetne se­gíteni mindazokon, akik rá­szorulnak. Valami nemes cselekedet kellene! Valami olyan, amiről mindenki be­szélne! Kint, az iskola előtt, te­jeszacskók, papírfecnik, el­dobott kenyérdarabok buk­dácsolnak az őszi szélben. Bent, az iskolában, ne­mes cselekedetről vitatkoz­nak. (takács) Siker a férfi ifjúsági tornán TELEKPARCELLÁZÁS, VÍZVEZETÉK Kocséron minden változik Demeter László tanácselnök nyilatkozata Minden jel arra vall, hogy a kocséri tanácsháza egy év óta tartó felújítása és bővítése a befejezéséhez közeledik. — A decemberi tanácsülést már az új tanácsteremben tartjuk meg — mondotta De­meter László tanácselnök. — A tanács- és házasságkötő te­rem impozáns belső berende­zést kap, a falakat nagy, fara­gott köztársasági címer díszí­ti, melyet nagykőrösiek készí­tenek el. — Számos magánépítkezés is folyik? — Az idén eddig 16 új ház építésére és felújításra adtunk engedélyt. — Az új Kocsér telekpar­cellázása miként alakul? __ Az Űj Élet Termelőszö­vetkezet által felajánlott terü­leten a talajt a közös gazda­ság szépen elegyengetette, és a jövő évben ott több mint 80 telekparcellát alakítunk ki, járdákat építünk, biztosítjuk a villanyvilágítást, a házépíté­seket pedig az OTP méltányos kölcsönnyújtással segíti. — Vízvezetéket is kap a köz­ség? — Már a tervét elkészíttet­tük. A költségeket 6 millió fo­rintra kalkulálták. Az összeget víztársulás alakításával te­remtjük elő — fejezte be nyi­latkozatát a tanácselnök. K. L. Eredetileg kétnaposra ter­vezték, de mivel csak két együttes indult, szeptember 24-én került sor a fővárosban a férfi ifjúsági II. osztályú tor­nász-csapatbajnokság vidéki döntőjére. A Pécsi Olajbányász mögött, a Nk. Ped. (Zsoldos Péter, Király Miklós, Kovács István, Király Sándor, Harsá­ny! Gábor, Rácz Zsolt) lett a második. A három újoncot szerepeltető gárda a várt ered­ményt hozta. Rácz nyújtotta a legegyenletesebb teljesítményt. A vasárnapra, Kőrösre ter­vezett fiú I—II. osztályú egyé­ni bajnokságot közbejött tech­nikai okok miatt, egy héttel elhalasztották. Törlik a csapatot? A Kinizsi II. benevezte lab­darúgócsapatát a járási baj­nokságba, de játékoshiány miatt többször nem tudtak kiállni. Ha az eset még meg­ismétlődik, a csapatot törlik a Erkölcsi adósság A FIATAL D. J.-T ügyes szakembernek ismertem meg. Az üzemben, ahol dolgozott, megbecsülték igyekezetét, szorgalmát. Ifjú kora ellenére, jelentős feladattal, tisztség­gel bízták meg. Segítették a magánéletben is: a munka­helye közbenjárására kapott új lakást, s prémiumosztás­kor soha nem feledkeztek meg róla. Előttem ideális pél­daként lebegett a fiatalem­ber és a gyár szövetsége, s úgy gondoltam, őket csak az ásó-kapa választhatja el egy­mástól. De' tévedtem. D. J. búcsú­zik eddigi kenyéradójától. Méghozzá hűtlenül. Havi 200 forinttal több jövedelemért változtat állást. Nem túlzók, ha azt írom, barátunk köny- nyedén hátat fordított, hiába marasztalták. Elmondták ugyan neki, hogy jelenleg nem tudják előléptetni, de később talán igen, mert szá­mítanak rá. FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK, az ifjú műszaki semmi sza­bálytalanságot, vagy vétséget nem követett el. Pusztán ér­dekeitől vezérelve cseleke­dett. Illetve: csak pillanatnyi érdekei szerint. Mondhatnánk, ha szakértel­me az új munkahelynek ka­matozik jobban, az egész népgazdaság jobban jár. Ak­kor meg miért ne mehetne? Az életben azonban nem ilyen egyszerűek a dolgok. A fiatal műszaki távozásával veszte­ség érte a gyárat. Olyan veszteség, amely nem indo­kolt. Az általam említett üzem azonban nem kis áldozatokat hozott azért, hogy törzsgár­dája legyen. Olyan kollektí­vája, amely az elkövetkező években, sőt évtizedekben kormányozza, működteti a gé­peket. élteti az egész gyá­rat. S e gárda egyik fontos tagja vált ki a sorból. A PÉLDÁHOZ SZÁMOS HASONLÓ AKAD manapság, ilyen kisebb karriermester­kedéssel gyakran találkozha­tunk, éppen ezért érdemel szót. Egyáltalán, miért hisz- szük, hogy az embernek csak jogai vannak az üzem­mel, kenyéradójával szem­ben, és kötelességei nincse­nek? Igaz, senkinek sem lehet előre meghatározni, hol töltse el munkás éveit. Nem lehet előírni, mit végezzen élete végéig. Legfeljebb a biza­lom, az előlegezett előnyök alapján lehet valakire szá­mítani. Nem lehet megtil­tani senkinek, hogy kedve­zőbb munkahelyet válasszon. De a tények, a konkrét ese­tek gondosabb megfontolás­ra, választásra intenek, ar­ra, hogy a gyárak alaposab­ban nézzék meg, a jelentke­zők közül kik a bizonytalanok és kikre érdemes építeni. Megkockáztatom: manapság túlságosan nagyvonalúan bá­nunk a bizalommal. Vajon miért nem foglalják azt is megállapodásba, amit a gyár áldozataiért elvár, cserébe kér? TÉNY, HOGY D. J. és az üzem között nem született ilyen megállapodás. De neki és hasonló társainak tudniuk kellett az indulásnál, amikor lakást, lehetőséget kaptak, hogy miért kínálták nekik, s ők miért fogadták el. Tud­niuk kellett, hogy a juttatá­sokért meg kell dolgozniuk. És most erről feledkezett meg az ifjú szakember, én pedig ezért hibáztatom. Mert erköl­csi adósságot csinált, de visz- szafizetését nem vállalta. Miklay Jenő mezőnyből. Szomorú, de egy­ben elgondolkoztató is e hely­zet. Barátságos találkozó A nem mindennapos ered­mény vasárnap délelőtt, lab­darúgómérkőzésen született, a Kinizsi-sporttelepen: a Nk. Élelmiszeripari Szakközépis­kola 32:0 (13:0) arányban győ­zött barátságos találkozón, a ceglédi Mezőgazdasági Techni­kum ellen. Bár az ellenfél gyenge volt, a számszerű ered­mény sok mindent elárul. Asztalitenisz NB ///-os CSB Bp. Telefongyár—Nk. Kini­zsi 11:5. Vasárnap a listaveze­tő otthonában igen jól helyt álltak a körösiek, és kis sze­rencsével még szorosabb is le­hetett volna a végeredmény. Különösen Erdei (3 győzelem) és Kőházi (2) tűnt ki. Horváth, valamint az újonc, fiatal Per­laki voltak még a csapat tag­jai. Emléktúrán vettek részt A minap a Szentendre mel­letti Lajosforrásnál, a Ságvári Endre emléktúrán huszonöt ta­nulóval képviseltette magát a 224-es Ipari Szakmunkásképző Intézet ifjúsága. Megemléke­zés, koszorúzás, hegymászás szerepelt a jól sikerült prog­ramban. Pénteki műsor Sportlövészet Sportotthoni pincelőtér, 15: a városi MHSZ és a KISZ lég­puskás versenye, a fegyveres erők napja tiszteletére. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Fuss, hogy utolérjenek. Szí­nes, zenés magyar bűnügyi film vígjáték. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Egy a szívem. Az utolsó levelek. Előadások kezdete: 6 és 8 órákor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents