Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-28 / 229. szám
I9’2. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK ^Jíívlap 5 ORBIS—IBUSZ Többet láthatnak a turisták Elmentek az iskolások Nyomdaszemle Dabason . Jövőre a jelenleginél ezerrel több szálláshelyet tart fenn a Zakopánéba és a Krakkóba utazó magyar turistáknak a Lengyel Idegenforgalmi és Tájékoztatási Iroda (ORBIS). Többek között ezt a fontos pontot tartalmazza áz a megállapodás, amelyet Budapesten írtak alá, az ORBIS és az IBUSZ képviselői á két ország közötti idegenforgalom bővítéséről. Megegyeztek abban is, hogy a továb. „Gyöngyélet a katonaélet” — így szólt a nóta, de aki volt katona, tudja, hogy fárasztó, kimerítő a kiképzés, a szolgálat. A mai fiatalok többsége szép lakásból, kényelemből indult a laktanyába, ezért a katonaéletnek is változnia kell, fejlődő élet- körülményeinknek megfelelően. Ezért született a néphadsereg! program: meg kell javítani a katonák élet- és szolgálati körülményeit. Gazdaságirányítási rendszerünk lehetővé tette, hogy az alakulatok önállóan gazdálkodjanak, belső építésekkel korszerűsítsék a laktanyai viszonyokat. A katonaélet változásáról tájékoztatták a sajtó munkatársait az egyik alakulatnál. Az étkezés Az „öreg” katonák már rá sem ismernének a laktanyai „menüre”. Száműzték az étkezdékből a reggeli „fekete vizet”, a poharakba kakaó, tej, tea kerül. Eltűnt az asztalokról a marmeládé, inkább dzsemet, mézet kennek a kenyérre. A régi katonaétek, a szalonna, már csak minimális mennyiségben szerepel a „menükben”, a katonák akkor kapják, ha nehéz fizikai munkájukat plusz kalóriákkal segítik. Egyébként egy katona napi 3800—4200 kalóriát fogyaszt, s legtöbbjük a két év alatt 4—6 kilót hízik. A felkeresett alakulatnál új önkiszolgáló éttermet építettek a katonáknak, ahol a fiatalok két menü között választhatnak. Az ebédek, vacsorák változatosságát az alakulat saját gazdasága is segíti, ahol 20—24 hektáron zöldségféléket termelnek, kétszáz-kétszázötven sertést hizlalnak, száznál is több birkát nevelnek. Bevezették a laktanyában a tízórait is, ott- jártunkkor a katonák óriás- kiflit rágcsáltak. A körletek A régi katonák még emlékeznek a hatalmas, átfűthetet- len hodályokra, ahol száz ember zsúfolódott össze. Az alakulatnál kisebb szobákat választottak le, ahol kisebb kollektívák élik életüket, saját ízlésük szerint díszítik a szobát, például akváriumot raknak a falra, képekkel teszik hangulatossá körletüket. ! biakban változatosabb, gazdagabb útiprogramokat állítanak össze. Így az IBUSZ szervezésében az eddiginél több magyar csoport utazik jövőre a Mazuri-tavak- hoz, a Balti-tenger mellé és Varsóba. A lengyel turisták nemcsak Budapesttel és a Balatonnal, hanem Sopronnal és Szombathellyel is megismerkedhetnek. Először szerveznek majd hatnapos gyógyüdülést a lengyeleknek Hajdúszoboszlón is. A lakóhelyiségek mellett gazdasági szobákat rendeztek be, olyan gépesített „háztartásokat” teremtettek, amelyeket sok háziasszony megirigyelhetne. Található itt Hajdú szuper automata mosógép, vasalóasztal, varródoboz: a katona csak beteszi szennyesét a gépbe és tisztán, kifacsarva veszi ki. A katonák egyéb igényeit szolgáltatóház elégíti ki, amelyben borbély, újságos Az utolsó simításokat végzik Dabason az új nyomdaüzem épületén, a Felsőoktatási és Jegyzetellátó Vállalat vezetői azonban már azon gondolkoznak, hogyan, miként biztosítsák a szakmunkásgárdát. A hónap végén átadásra kerülő üzem gépeit ezekben a napokban szállítják az NDK-ból, s nyomban felállítják valamennyit. A napokban — amolyan áruda, presszó, büfé kapott helyet. A nehéz szolgálat után a fiatalok kulturált körülmények között ihatják az üdítő italokat, a sört, vagy éppen fagylaltot is rendelhetnek. Akik nem jönnek el a presz- szóba, azok az alegység klubszobájában nézhetik a tv-t, biliárdozhatnak, sakkozhatnak. A klubszobák ízlésesek, tiszták, a falakat a katonák festményei, mozaikjai díszítik. A vélemény A laktanyai élet hangulatáról kérdeztük meg Szász Ferencet, aki bevonulása előtt a Szentendrei Papírgyár lakatosa volt. — Júliusban vonultam be, túl vagyok az alapkiképzésen, a III. osztályú gépkocsivezetői vizsgán. Furcsa megszokni a parancsra való életet, de a körülmények hozzásegítenek ehhez. Van klubunk, presz- szónk, kulturáltan eltölthet- jük szabad időnket. Rácz István őrvezető már öreg katona, korábban a Törökbálinti Állami Gazdaságban dolgozott. Eddig a legnehezebb számára az a gyakorlat volt, amikor a metsző hidegben kellett helytállnia. Szereti a gyakorlatokat, bár ilyenkor több a munka, de valahogy kötetlenebb az élet, jobban telik az idő és jobban is főznek. — Legjobban a most épülő új őrszobának örülök, mert ez központi fűtéses lesz és így télen nem kell fagyoskod- ni. Sokkal több a szabad időnk azóta, amióta az új mosógépet megkaptuk, mert nem kell a mosásra annyi időt fecsérelni. Szerintem egy év alatt is sokat javultak laktanyai körülményeink. A viszonzás Az alakulatnál sokat tesznek a katonákért. Az elmúlt években önálló kezdeményezésből több mint 13 millió forint értékben építettek. A katonák munkájában kamatozik ez a segítség: több idő jut a képzésre, a tanulásra, a munkára, jobb a hangulatuk, eredményesebben készülhetnek egy-egy nagy erőpróbára. F. P. rögtönzött pályaválasztási tanácsadás keretében — kíváncsi gyermeksereg ismerkedett a korszerű berendezésekkel. A kétszáz kisdiák nagy érdeklődéssel figyelte az érdekes szerkezeteket, s talán nem is egy gyerek, éppen leendő munkahelyén járt. — Nagy örömmel hoztuk el a gyerekeket erre a bemutatóra — mondotta Dömök Antal iskolaigazgató. — A pályaválasztás valamennyiük életében óriási jelentőségű. A községünkbe települő Felsőoktatási és Jegyzetellátó Vállalat vezetőivel beszélgetve, A Mohács—Eszék közötti út mellett épült hatalmas állat- tenyésztő üzem földmunkái régi kultúrák emlékeit hozták felszínre: egy VI—Vili. századi temető került napvilágra, amelynek teljes feltárása az idén fejeződött be. Az ásatás során mintegy 700 sírt bontottak fel a régészek, mint kiderült: gepidák temetkeztek itt. Az ásatás vezetője, dr. Kiss Attila régész alig 300 méterre a síroktól — a Duna árterületének szegélyén — cseréptöredéket vett észre a szántásban. T-alakú kutatóárkot nyitottak itt és mindjárt az első próbálkozás sikerrel — hullámpapír Megkezdődött a Papíripari Vállalat dunaújvárosi hullámpapírgyárának építése. A már termelő szalmacellulóz- és papírgyár mellé, több mint négy milliárd forintos beruházási költséggel, évi 100 ezer tonna hullámpapírt előállító, korszerű üzemet emelnek. A gyártott hullámpapír felét a helyben elkészült dobozgyárban dolgozzák fel. A hullámpapírt nyárfából készült félcellulózból és hulladékpapírból állítják elő, a gépeket olasz, finn és lengyel vállalatok szállítják. Kétszeresére növekedett a szőíőfelhozatal A napokban bőséges volt a piacok áruellátása. Az igények szerint került a boltokba egyebek között paprika, paradicsom, karfiol, s a húslevesbe való zöldség, sárgarépa, petrezselyem és zeller. A hét végére változatlanul özönlött a gyümölcs a piacokra, különösen sok alma érkezett. Szőlőből az előző napi mennyiség kétszeresét — 910 mázsát — hoztak forgalomba a ZÖLDÉRT üzletek. arra a megállapításra jutottunk, hogy a gyerekek részére igen jó szakmát tudnának biztosítani a nyomdaiparban. Hetedikesek és nyolcadikosok ismerkedtek a gépekkel. Igaz, most még számukra is ismeretlen szavak hangzottak el, de talán nem is olyan hosz- szú idő múlva, a gépek mögött állva készítik a tudást jelentő könyvek sokaságát. Fábián Miklós Dabas Nagyközségi Tanács járt: az árokrendszer mindkét szárán földbe vájt lakóházak nyomaira bukkantak. Eddig már hat házacska alapjait ásták ki. A kőből rakott tűzhelyek, valamint a körülöttük heverő cserép- és üvegtöredék mellett néhány használati tárgy is előkerült: fésű, orsógomb. Feltártak egy jókora gabonatároló vermet is. A Duna menti falucska a VI—VIII. században létezett, lehetséges tehát, hogy azok a gepidák lakták, akiknek sírjait a közelben feltárták. Bizonysággal ezt csak jelentősebb emlékanyag összegyűjtése után lehet megállapítani.------------- fizikumú, fekete | Erős | ember. Az, hogy------------— mindene a gép és a motor, pusztán a véletlen műve. Végül is hogyan lett a volán szerelmese, azt mondja el Dobi Ignác, a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet gépkocsivezetője. — Apám az 50-es évek elején a budapesti Műszaki Egyetem gondnoka volt. Akkor még ott a szomszédban volt a gépkísérleti intézet műhelye, s apám megkérdezte a vezetőjét; nem tudna-e engem valamire „használni”. Odavettek, s először segédmunkás, majd betanított munkás lettem. — -------------------- a motoI M egszerette | rókát, — ---------------— így aztán iparkodott is, hogy mindent kihozzon magából, amit csak tud. Akkor már minél többre szerette volna vinni. — Hamarosan mindenes lettem a műhelyben. A gépszállítástól kezdve az apró szerelési munkáig mindent rámbíztak. Azután az intézet révén szereztem meg a jogosítványomat is. Továbbra is a műhelyben maradtam, s egy univerzális traktoron dolgoztam. Később egy kis teherkocsit bíztak rám, amit meg is kellett javítanom, mert nem volt üzemképes. A kis masinából ebédkihordó és szerviz- kocsi lett. Mikor mire volt szükség.------------------- „kiesés” köKét év I vetkezett az------------------- tán — ahogy ő m ondja —, mert átment dolgozni a Műszaki Egyetemre, a rektor gépkocsivezetője lett. Végül visszahívták. Örömmel ment is. Először a Pilisben Petőfi Sándor emléktúrák Petőfi Sándor születésének közelgő 150. évfordulója alkalmából a forradalmár költő tiszteletére 1972. október— 1973. május 7. között Petőfi Sándor-emléktúrákat szerveznek. A Spartacus turistaegyesület a kezdeményezés keretében hét és fél hónap alatt ötvennyolc emléktúrót iktatott programjába. A túrák résztvevői felkeresik azokat a helyeket, ahol a költő megfordult, illetve, amelyeket költeményeiben, alkotásaiban megörökített. Ellátogatnak azokra a helyekre is, ahol Petőfi Sándor emlékét szobrok, emléktáblák hirdetik. A Spartacus turistaegyesület az első emléktúrát október 1-én, az országházi közalkalmazottak SK természetbarát-szakosztálya által, a Pilis-hegységben lévő Kőhegyen létesített Petőfi Sándor- emlékoszlophoz vezeti. Rajtnál a szőnyegszö * ők A szőnyegszövők országos versenyét szombaton Békés- szentandráson, a magyar perzsaszövés meghonosodásának falujában rendezték meg. A békésszentandrási Szőnyeg- szövő és Háziipari Szövetkezet műhelyében az ország minden tájáról érkezett 34 perzsa és torontáli szőnyegszövő lány és asszony állt rajthoz. A legügyesebbek értékes jutalomban részesültek, ezenkívül megkapták a „szakma kiváló dolgozója” címet. — 1960-ban kerültem az igazgató mellé gépkocsivezetőnek. Volgával kezdtem járni, s a szakmámba igazán itt tanultam bele. Most éppen egy Opel Admiralon vagyok. Az autómat mindig tisztán tartom, erre betegesen kényes vagyok. Biztosan vannak, akik nem hiszik el, de sokszor vasárnap is bemegyek a garázsba és rendbe teszem az autót, így aztán, ha hétfőn menni kell, tükörfényes, üzembiztos autóval vághatok neki. Dobi Ignác már egyszer megkapta a balesetmentes közlekedésért járó jelvényt. Akkor 200 ezer kilométert vezetett úgy, hogy még rendőrségi feljelentést sem tettek ellene.------------------------— körül| A mai napig | helül------------------------— 450 ezer ki lométert tett meg a legkisebb zűr nélkül. — Van, amikor egy nap alatt kell menni 500 kilométert, aztán egy hétig alig valamit. Szeretek sokat menni, de csendben, nem jó a kocsiban beszélgetni. Ha az igazgató elvtársat viszem, alig szólunk egymáshoz. Beül hátra kipakol és dolgozik. Még a kocsiban is! 1957 óta ismerem őt. akkor lett az igazgatónk. Mindig szeretett engem, sok dicséretet kaptam tőle és mindig nagyon jólesett. Szeretem a beosztásomat, de azt mondom, máshol is megállnám a helyem. :---------------------- 2-án vette | Augusztus I át élete el------------------------ ső saját ko csiját, egy Trabantot. Kirándulni járnak vele, vagy rokonlátogatásra. F. B. NAPONTA 4200 KALÓRIA SzoJgáItatóház a laktanyában Gepidák faluja? Hétszáz sír után — hat házacska Félccllulóz cs hulladék A h intők mesterei A füzesgyarmati Járműkészítő és Faipari Ktsz-ben a kubikostalics- kák, a raiktári targoncák és egyéb munkaeszközök gyártása mellett jelentős üzemággá fejlesztették a hintógyártást és restaurálást. Régi fényképek, tervrajzok alapján eredeti szépségében állítják helyre a több száz éves címeres hin- tókat, s gazdagítják az országos kocsimúzeum gyűjteményét. Legutóbb az egri érsekség több mint 200 éves fekete hintáját restaurálták kiváló eredménnyel. A kényelmes és díszes határokból hazai és .külföldi megrendelésre új példányokat is gyártanak. Eddig összesen száz gyönyörű hintót készítettek. Munkabíró dalom A gépkocsivezető
