Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-26 / 227. szám

1972. SZEPTEMBER 26., KEDD PEST MEGYEI kMÍvUíP 5 Jobb, szebb, olcsóbb Érdi kávéőrlők, riasztóberendezések Gazdaságosabban az ipari szövetkezetben Nemzetközi barkácskíállítás VEST MEGYEIEK SIKEREI Sem cipész, sem kályhás * Mint a Pest megyei KIOSZ- fezervezet informált, a megyé­ben foglalkoztatott kisiparos­nál ezerkétszáz szakmunkás- tanuló közül kétszázötvennégy szerződött le az idén. A legkülönfélébb szakmájú kisiparosok közös gondja, hogy százötvenen nem kaptak ipari tanulót. A legnépszerűbb szakmák a fiúknál a kőműves, a szoba­festő, villanyszerelő, a lányok­nál a fodrász, női szabó mes­terség. Furcsa véletlen viszont, kogy egyre kevesebb vállalko­zó akad a lakosság didergés­től vialó megvédésére: sem te­tőfedő, sem cipész, sem kály­hás nem óhajt lenni az után­pótlást biztosítani hivatott ge­neráció. Ä 700 éves fennállását ün­neplő Kiskunlacházán tartot­ták a Pest megyei ÁFÉSZ-ek szocialista brigádvezetőinek ankétját. Dr. Magyar Lajos­nak, a Kis-Dunamenti ÁFÉSZ elnökének megnyitó szavai után Lippai ' József, a KPVDSZ megyei titkára tar­tott rövid beszámolót az 1959-ben indult szocialista brigádmozgalom jelenlegi helyzetéről és a megyei fel­adatokról. A megjelent bri­gádvezetők kötetlen beszélge­tés közben vitatták meg az új feladatokat és a már elért eredményeket. Elmondották, 1971-ben kormányhatározat született az államigazgatás ve­zetőinek továbbképzésére. En­nek értelmében — a Gazdasági Bizottság által elfogadott prog­ram álapján — hétfőn Lázár György munkaügyi miniszter Dobogókőn, a Nimród szálló­ban megnyitotta a népgazda­ságirányítási vezető-tovább­képző tanfolyamot. Ez a tan­folyam a maga nemében az első, részvevői, minisztériumi főosztályvezetők. A műszaki és a gazdasági tevékenység összehangolása a korszerű és biztonságos ener­giagazdálkodás érdekében — ez a témája annak a kétnapos ankétnak, amely csütörtökön kezdődött a Technika Házában a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egye­sület közös rendezésében. A téma vezető szakembereinek eszmecseréjét Szili Géza ne­hézipari miniszterhelyettes Űj, a korábbinál gazdaságo­sabb termékek gyártását kez­dik meg a közeljövőben az Érdi Vas- és Fémipari Szövet­kezetben, ahol most igencsak pezseg az „élet”. Űj technoló­gia bevezetése előtt állnak, építik a központi üzemházat, tanítják az új munkaerőket, s mindemellett teljesítik, sőt, túlteljesítik tervüket. — Mi az oka ennek a sok változásnak? — Több indítéka van — vá­nyitotta meg, majd Hász Ist­ván, a Nehézipari Miniszté­rium Országos Energiagazdál­kodási Hatóságánál^ vezetője vázolta a 20 éves energiagaz­dálkodási program eddigi eredményeit, terveit. A negye­dik és az ötödik ötéves , terv­ben tovább nő a korszerű energiahordozók felhasználá­sa. A tervek szerint 1980-ban már csak 26—27 százalékban használjuk a szenet, mint energiahordozót. laszolja Péter Ede műszaki vezető —, elsősorban az, hogy hagyományos termékeinknek egyedi gyártói vagyunk, azaz csupán annyit készíthetünk belőlük, amennyit rendelnek. Ipari furdancsból például 15— 16 ezret, pengés borotvakészü­lékből (mely iránt itthon tel­jesen megszűnt a kereslet) 180 ezret exportra, a Szekszárdi Vasipari Vállalat olajkályhái­hoz pedig 80 ezer keretet és díszlécet szállítunk. Ha nö­velni akarjuk termelésünket és nyereségünket, csakis új termékek bevezetésével való­síthatjuk meg. — Négy új termék gyár­tását kezdik meg a követ­kező hónapokban? — Igen, azaz egyik termé­künk a villanykávéőrlő készí­tése már folyik, a negyedik negyedévben pedig kapható lesz. Had,d áruljam el, hogy a mi kávéőrlőnk nagyon „csi­nos” formatervezet, öt-hat színben készjil, a kávét egy perc alatt lisztté teszi — a megfelelő finomság tehát az idő függvénye —, s mind­emellett a legolcsóbb hazai ká­véőrlőknél 15—20 százalék­kal alacsonyabb áron kerül a boltokba. — Évente mennyit gyár­tanak majd belőle? — Az idén 10 ezret, jövőre 30 ezret, azután pedig az igé­nyektől függően. Ez az egyet­len termékünk, amelynek gyártásához új dolgozókat is felveszünk, körülbelül 20 nőt tanítunk be. — Most kezdődik a több csatornás riasztóberen­dezés gyártása is... — Amellyel a BNV-n az OKISZ nagy díj át nyertük el — folytatja a megkezdett mon­datot. - — - Készülékünket, amely egyszerre több, pénztár- és egyéb helyiség biztosításá­ra alkalmas, most hitelesítik. Fotocellával, hő- és érintésér­zékelővel is felszereltük, így alkalmas automatikus tűzjel­zésre- is. — És a másik két beveze­tés előtt álló termék? — A nedvességmérő és az akkumulátor-töltésszint ellen­őrző, mindkettő gyártását jö­vő évben kezdjük. At előbbi műszer különböző gabonafé­lék és a levegő nedvességtar­talmának meghatározására al­kalmas. Ebből nem sokat fo­gunk készíteni, évente 80—100 megrendelésre számítunk. Az utóbbiból, a töltésszint-ellen- őrzőből, már nagyobbak az igények, elsősorban az elekt-; romos targoncákhoz keresik. Előreláthatólag két-három ez­res megrendelést kapunk éven­te. F áradtan simított végig kócos, gesztenyeszínű fürtjein, majd rágyújtott. Hirtelen megrezzent. Acélszürke szeme összeszűkült, izmai megfeszültek, ugrásra készen állott. Lélegzete fel­gyorsult. Vevő lépett az üz­letbe, és tanácstalan tekintet­tel a pult elé állt: — Szeretnék egy ... — Parancsoljon. Máris ho­zom. A legjobb minőségben. — De kérem ... — Olyan télikabátot kap, hogy imába foglalja a nevün­ket. — Nem vagyok vallásos ké­rem. — Tessék nyugodt lenni. Vi­lágnézeti kérdésekben telje­sen egyetértünk. Parancsol­jon. Ezt próbálja fel. Tes­sék megnézni a tükörben. Nos? Engedje, hogy megdi­csérjem a választását. Mert erre születni kell, kérem, az ember érezze, mi illik az egyéniségéhez. Az ön lelki pro­filjában van valami megraga­dó. Engedje meg, hogy azt mondjam, önnek szép lelke van. — A szövetkezetnek van egy igen nagy és igen jó minőségű terméket gyártó galvánüzeme, amely sok bérmunkát vállal. Az üzemben most új techno­lógiát alakítanak ki. Va­jon ennek is termelésnö­velés a célja? — Nem elsősorban. Főképp dolgozóink egészségét szeret­nénk megóvni a különböző fémgőzök okozta ártalmaktól, ugyanis az üzem csaknem hatvan dolgozója a galvanizá­láson kívül krómozással, hor­ganyzással, és eloxálással is foglalkozik. Igaz ugyan, hogy állandó orvosi ellenőrzés alatt állnak, mégis előfordult egy esetben, hogy szilikózisgyanú miatt valakit át kellett helyez­nünk egy másik üzembe. Gya­koribb viszont a fémérzékeny­ségből származó bőrbetegség. Ennek megszüntetésére csak­nem egymillió forintos ráfor­dítással, felújítottuk az üzem teljes elektromos berendezé­sét, és az összes galvánkádat megfelelő hatásfokú perem­elszívó berendezésekkel lát­tuk el (ezek szívják el a pá­rolgó fémgőzöket), ezenkívül megszüntetjük a rendkívül ve­szélyes ciánfürdőt. Helyette egy NSZK-ból vásárolt cián­mentes vegyszerrel új eljárást vezetünk be. — Nemcsak a szövetkezet tesz sokat dolgozóiért, hanem fordítva is? — így igaz. — Szövetkeze­tünk 180 dolgozója összesen 23 ezer óra társadalmi munkát vállalt hozzájárulásként az új központi üzemház felépíté­séhez. Jelenleg ugyanis 11 helyre szétszórtan dolgozunk. Ez megnehezíti és megdrágít­ja az anyagmozgatást, a gépek karbantartását és általában a vezetők feladatát. — A központi üzemház­ban a jelenleginél na­gyobb helyet kap az au­tószerviz és rádió-, tévé-, háztartásigép-javító üzle­tet is nyitnak. — Az ebédlőtől az üzemor­vosi rendelőig mindenféle szo­ciális létesítményünk lesz. Az üzemházat két ütemben épít­jük, először a galvanizáló- és az alugrafikaüzem költözhet be 1973-ban, majd a többiek folyamatosan, 1976-ig. össze­sen 16 és fél millió forintot, fordítunk központunk felépíté­sére. A szövetkezet idei terve sze­rint a termelési érték 19 mil­lió forint. De túlteljesítik, jö­vőre pedig újabb 7 millió fo­rinttal toldják meg. — De kérem, egészen za­varba hoz. — Miért? Amiért az igaz­ságot a szemébe vágják? Tessék elhinni, oly ritka ma­napság az olyan ember, aki­ről így sugárzik az intelli­gencia. ön bizonyára atom­kutató, vagy híres karmester. Bocsánat, nem a milánói Scalában láttam önt? — Nem, kérem. Itt lakom a Szondy utcában. Egyébként éj­jeliőr vagyok. — Mennyi csodás gondolat születhet az éjszaka sötétjé­ben! ön a csillagokba néz, s az Ember géniuszának új gon­dolatokat ád. — Bocsánat, nem tudom, mi az, hogy géniusz? — A szerénység a nagy em­berek sajátja! Egyébként tes­sék nézni ezt a svejfolást. Ebben a kabátban imádni fogják önt a nők. Bár bizo­nyára így is szép sikerei van­nak. Ki tud ellenállni ennek az arcélnek? Sokat tudna mesélni a kalandjairól, igaz? De hát diszkréció is van a világon. A napokban nemzetközi barkácskíállítás nyílt Buda­pesten, a BNV területén. Va­sárnap kora délelőttől az esti záróráig sokan keresték fel a pavilonokat, amelyek az em­beri leleményről, a szabad idő hasznos eltöltésének legkülön­bözőbb módjairól nyújtottak sokszínű tájékoztatót. A kiállításon jó néhány me­gyei barkácsmester is bemu­tatta hasznos időtöltésének ámulatra méltó produktu­mait. A mendei Burján György például gyufaszá­lakból készítette tizennyolc centi hosszú és tizenkét centi magas vitorláshajóját (ké­pünkön). Hogy hány ezer gyu­faszálat és hány munkaórát áldozott hobbyjára, arra ugyan nem kap választ a lá­togató, de e számok ismerete nélkül is néma csodálattal adózik Burján György hal­latlan türelmének, nagy kéz­ügyességének. A sok parányi hajómodell közül a legtöbbet Pest me­gyei barkácsolók készítették: a gombai Rostás László, a dunaharaszti Fehér Sándor és Firbick Miklós, valamint a szentendrei barkácskör tagjai. A hajók között a távirányí­tású vitorlázó modelltől a szov­jet atomrombolóig a legkü­lönbözőbb típusokkal talál­kozhatunk. A gombai Szőke István az Eiffel-tornyot állította össze gyufaszálakból. Az abonyi A hűvös, esős nyár nem kedvezett a nektárképződés­nek, ezért kevesebb mézet is gyűjtöttek a méhek. A termé­szet azonban érdekes módon kárpótolta a méhészeket: a vi­rágok a pollen (virágpor) ter­melésébe „fektették” energiá­jukat. A virágport a méhek a fiasításhoz gyűjtik, de fontos alapanyaga a *r”ógy szer iparnak, az élel­miszeriparnak és a koz­metikai iparnak is. Ára többszöröse az értékes — Kérem, én házasember vagyok. — Boldog lehet a kedves fe­lesége, hogy meg tudta önt szerezni magának. Azt hiszem, az ujja hosszával semmi baj nem lesz. Ezt tessék nézni, hogy esik ez a fazon! Ó, hogy tud nézni azzal az okos barna szeméve! — Hát istenkém... — Boldog vagyok, hogy megismerhettem önt. Megtisz­teltetés részemre, hogy ezt a télikabátot én ajánlhattam egy ilyen minden téren kiváló embernek. Parancsoljon a számla. Ezerhétszázötven fo­rint. Balra a kassza, jobbra a csomagoló. A középkorú férfi aprót köszörült a torkán, és hatá­rozottan ingatta a fejét: — Sajnálom. Momentán nincs szükségem télikabátra. Ellenben a sógorom ajánlotta önt. — Vásárolni? — Nem. Beszélgetni. Az ember itt, ebben az üzletben visszakapja az önbizalmát. Köszönöm. A viszontlátásra. Az eladóművész végigsimi- totta zilált fürtjeit és feldúl- tan suttogta: — Legyen szerencsém ... Galambos Szilveszter Szabó Mihály magakészítette pipákat, az albertirsai Kása Attila pedig parányi íróasz­talt, fából faragott faliképet és dohányzókészletet állított ki. C:nisa-fila 72 Szombaton a nagykanizsai városi művelődési központban megnyílt a Canisa-fila ’72 el­nevezésű nemzetközi bélyegki­állítás. Gráz, Trieszt, Ljublja­na, Zágráb, Szombathely és Nagykanizsa 63 felnőtt és 20 ifjúsági bélyeggyűjtője mutat­ja be gyűjteményét. A nem­zetközi bélyegkiállítás szép, tember 30-ig lesz nyitva. Alumíniumtárlat Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter pénteken a BNV-n megnyitotta az alkalmazás- technikai kiállítást. A rendkí­vül sokoldalú tárlat tájékoz­tatást ad a magyar—szovjet egyezmény megvalósításának' eredményeiről, bemutatja az alumíniumipari. tröszthöz tar­tozó vállalatok tízéves fejlő­dését is. A számokból kitűnik, hogy az elmúlt évtized alatt bauxittermelésünk 42 száza­lékkal, timföldgyártásunk 100 százalékkal emelkedett, az alu­mínium készárugyártásunk pe­dig két és félszeresére nőtt. akácméznek: 70 forintért vásá­rolják kilogrammját. A Dráva mentén, ahol a legdúsabb a nyári virágzás, rekord meny- nyiségű virágport gyűjtöttek össze a szorgos méhek. Mint­egy négy tonna pollen került a zsákokba tavasztól őszig, ami az ország területén gyűj­tött virágpor egyötöde. A mé­hészek leleményes módszert találtak ki a pollengyűjtésre. A kaptárak röplyukait műanyag ráccsal zárták el, amely lesöpri a méhek testéről a rátapadt virág­porszemcséket és azok egy ládikába hulla­nak. A méhet sem kell azon­ban félteni. Egy idő után ki­ismerték a rács formáját és mint megfigyelték — úgy forgolódnak, hogy rakomá­nyuk minél kevesebb veszte­séggel jussanak be a kaptárba. Ezért most újabb rácsformák­kal kísérleteznek a méhészek. Őfurmint Tokajból A toka j-hegyaljai állami gazdasági borkombinát mádi üzemében eddig 16 különböző fajta bort palackoztak. A hosszú nyakú, úgynevezett rajnai palackokba töltött pe­csenye- és asztali borokon kí­vül egyre fokozódó mennyi­ségben hoznak forgalomba nemes borokat, száraz és édes szamorodnit, valamint 2—3 és 4 puttonyos aszút. A választék bővítésére most újabb borkü­lönlegesség, a tokaji négyéves ófurmint palackozását kezdték meg. A déli fekvésű, kord on- művelésű tábiákon szüretelt furmintból szűrt mustot a ne­mespenésszel bevont falú pincékben négy évig érlelték. Szocíalísta brígádvezetok Kiskunlacházán DOBOGÓKŐ Vezető- továbbképző ŐSZI LÁTOGATÓK Az állatkertben ősszel mindig sok a látogató. Jegesmedve és közönsége békésen nézi egymást. Ankét az energiagazdálkodásról hogy az utóbbi évek során brigádjaik erkölcsi megbecsü­lés mellett anyagiakban is jobban részesednek. Az ankét végén a megyei tanács képviselői átnyújtot­ták ajándékaikat a kiskun- lacházi Berkes Ferenc és Jó­zsef Attila szocialista bri­gádnak, amelyek önfeláldozó munkával segítették a kis- kunlacházi óvoda elkészíté­sét. Az ankét résztvevői később megtekintették a Pektowin lengyel ének- és tánccsoport előadását. Bödönhajó Magyar Kálmán, a Somogy megyei múzeumok igazgatósá­gának muzeológusa Barcs-Bel- csapusztán, a helybeli terme­lőszövetkezet homokbányájá­ban folytatott feltárás során három méter mélységben egy 11 méter hosszú, tölgyfából készült bödönhajóra bukkant. A szakvélemények szerint a hajót a XVI—XVII. században használták a Dráván. Kerüle­te 3,55 méter és a feltételezés szerint 40—50 mázsa hal szál­lítására volt alkalmas. Az ér­tékes leletet konzerválás után a barcsi nagyközségi strandon helyezték el. Czibor Valéria Az eladóművész Kiismerték a méhek Nektár helyett virágpor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents