Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-26 / 227. szám

* 2 Utó V/UI »Up 1972. SZEPTEMBER 26., KEDD fókusz IAEA A NEMZETKÖZI ATOM­ENERGIA ÜGYNÖKSÉG (IAEA) mieden előkészületet megtett ma kezdődő mexikói közgyűlésére. AZ 1957-REN alakult IAEA történetében ez a második közgyűlés, amelyet nem Bécsi­ben, a szervezet székhelyén tartanaik. (Egy alkalommal Tokio volt a vendéglátó.) A tanácskozáson 102 ország kép­viselteti magát. AZ ÜGYNÖKSÉGHEZ kö­tél álló körök szerint az idei közgyűlés „rutinjellegű” lesz. Napirenden szerepel minde­nekelőtt a kormányzótanács által az 1971—72. évi munká­ról készített jelentés megvita­tása Ezt elfogadása után az ENSZ idei közgyűléséhez to­vábbítják, amelynek az ügy­nökség minden esztendőben beszámol tevékenységéről. Ugyancsak megvitatják a jövő évi költségvetést, valamint az 1973—78 közötti időre szóló működési programot. Megtár­gyalják ezenkívül az atomso- rompó-egyezmény végrehaj­tásának, illetve ellenőrzésé­nek gyakorlati kérdéseit, to­vábbá az ügynökség tudomá­nyos programjával és tevé­kenységével összefüggő kér­déseket. A közgyűlés napi­rendjén szerepel végül a Bangla Desh felvételi kérel­me, amelynek elfogadását a kormányzótanács egyhangú­lag javasolja. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 16. közgyűlésén magyar kormánydelegáció is részt vesz, dr. Osztrovszki Györgynek, az Országos Atomenergia Bizottság elnöké­nek vezetésével. bécs középpontjában, ä Ringen, egy régi négyeme­letes épületben az ENSZ zász­laja alatt dolgozik a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség, amely az atomenergia békés felhasználásával foglalkozik, feladata a tagállamok rendel­kezésére bocsátani mindazt az információt és segítséget, ami ezt előmozdítja — nyilatkozta iiemrég Straub F. Bruno aka­démikus, az MTA aledinöke, az IAEA vezető testületének tag­ja. Az atomenergia békés fel­használása nemcsak az ener­giagazdálkodás, az atomerőmű létesítését jelenti. Az atom­reaktorokban előállíthatok a legkülönbözőbb elemek izo­tópjai. Ezek felhasználása ha­talmas mértékben viszi előre a fizikai, kémiai és biológiai kutatást. A mezőgazdaság te­rületén, a növénynemesítés­ben, a kártevők pusztításában egészen új lehetőségeket ad a rádióaktív izotópok felhaszná­lása. Ugyanakkor izotópok fel- használásával ipari folyama­tokat (pl. öntés, hegesztés, műanyaggyártás, fóliagyártás) lehetett megjavítani. Nem utolsó sorban izotópok alkal­mazásával új módszereket ve­zettek be a betegségek diag­nózisában és kiterjedten al­kalmazzák ezeket az izotópo­kat a daganatok gyógyításá­ban. MINDEZEKEN a területe­ken az IAEA sokféleképpen gondoskodik az információk értékeléséről és annak elter­jesztéséről. Korszerű nemzet­közi nukleáris információszol­gálata a megjelent adatok ösz- szegyűjtését és gyors megke­resését teszi lehetővé. Ösztön­díjakat ad, amelyek felhasz­nálásával fiatal kutatók meg­ismerhetik az újabb módsze­reket külföldön. Szimpozio- nokat rendez, amelyeken az új eredmények értékét a leg­jobb szakértők megvitatják. Tanulmányokat készít, példá­ul az atomerőművek egyes tí­pusainak technológiai és gaz­dasági problémáiról. Szabvá­nyokat dolgoz ki és ajánl a nukleáris anyagok kezelésére, szállítására, valamint a hulla­dékok biztonságos tárolására, illetve megsemmisítésére. A. B. T. Cseszek es cseresznyefáik Tanaka Peringben Tanaka japán minisztereinek ötnapos hivatalos látogatásra Pe­kingié érkezett. Képünkön: Tanaka Csou En-laj kínai kormány«» Ha valaki netán kételkedett volna ebben, újabb bizonyíté­kot kaphatott arról, hogy a vi­lág minden tekintetben na­gyot változik. Hosszú évtize­deken át egyszerűen elképzel­hetetlen lett volna mindaz, amire hétfőn sor került: a Ja­pán Császárság miniszterelnö­ke a kínai fővárosba érkezett, a japán és a kínai kormányfő kezet fogott és a zenekar el­játszotta a két nagy ázsiai or­szág nemzeti himnuszát. Elég egy pillantást vetni a régebbi és a legközelebbi múlt ese­ményeire ahhoz, hogy az em­ber megértse: a jelek szerint valóban jelentős fordulatról van szó. Mandzsúria emlékezetes le- rohanásával a második világ­háború egyik lényeges előzmé­nye éppen egy Kína-ellenes ja­pán támadás volt. A második világháború után pedig Japán — bár alkotmánya szerint a közvetlen katonapolitikai játszmában nem vehetett részt — rendkívül egyértelműen kiállt a Kínai Népköztársaság minden rendű és rangú ellen­sége, mindenekelőtt a Csang Kaj-sek-rezsim mellett. Nem túlzás azt állítani, hogy Japán egész külpolitikája — kíséretében ellép a úfszszázad előtt. már amióta egyáltalán lehet szó akárcsak valamennyire önálló japán külpolitikáról —, elsősorban a „kínai fenyege­tés” jegyében működött. A hír­hedt és ma is sokat támadott japán—amerikai biztonsági szerződést ez a fenyegetés tet­te megvalósíthatóvá és leg­alábbis magyarázhatóvá. Amikor azonban a legfőbb szövetséges, Washington, drá­mai közeledésre szánta el ma­gát Pekinghez, az egész addi­gi koncepció óhatatlanul fel­borult. Egyszerűen elképzelhe­tetlen volt, hogy Japán az új helyzetben folytathassa Szato és elődei kizárólag Washing­ton érdekeit szem előtt tartó vonalát. Ami Nixon pekingi látogatásának bejelentésekor nyilvánvalóvá lett, most bekö­vetkezett: az amerikai elnök után a japán miniszterelnök is ellátogatott a kínai fővárosba. Aranyozott rizsboros csészé­ket és csodás cseresznyefákat vitt magával ajándékba. Az, hogy az emberiségnek is ajándékot jelent-e a két fon­tos ország megbékélése, attól függ, hogy a felek egyike se ( akarjon bármit elérni más or­szágok és az általános enyhü­lés rovására. Ma folytatódik PRÓFÉCIA? A Time Magazin és a New York Times együttes közvéle­ménykutatásának adatai szerint Nixon elnök a szavazóitok 62 százalékával vezet a demokrata elnökjelölt McGovemnel szemben, akit a megkérdezetteknek csak 23 százaléka válasz­tott. Ez azt jelenti, hogy Richard Nixon augusztus eleje óta újabb 11 százalékot szerzett magának. A felmérés külön érde­kessége, hogy a megkérdezett demokraták 43 százaléka ismét Nixont szeretné látni az elnöki székben, míg saját jelöltjükre a szavazatoknak csak 40 százalékát adták. A Time Magazin és a New York Times a felmérés során 16 amerikai kulcsállam­ban (a 16 állam együttvéve 332 elektort szavazattal bír, s a győzelemhez 270 voks is elég) 2233 amerikait kérdezett meg. A Newsweek, a Gallup Intézet 18—24 éves fiatalok között végzett felmérésének adatait ismerteti. Az eredmény: 52—43 Nixon javára. Richard Nixon elsősorban a déli államok fiatal­jai között népszerű, míg keleten és középnyugaton McGovern vezet a fiatal amerikaiak népszerűségi listáján. Lucien Nedzi michigani de­mokratapárti képviselő vezeté­sével folytatódnak a kihallga­tások a közvélemény kutató fel­mérések jellegét és módszereit vizsgáló képviselőházi albizott­ság előtt, amely törvényjavas­latot készít elő a közvélemény­kutatások gyakorlatának sza­bályozására. Eszerint 72 órával a felmé­rés után minden közvélemény- kutató cégnek ós csoportnak részletes jelentést kellene be­terjesztenie a kongresszushoz arról, hogy pontosan mikor és hol végezte felmérését, hány embert kérdeztek meg, milyen kérdéseket tettek fel és ki bíz­ta meg őket a felmérés elké­szítésével. Az albizottság előtt tett csü­törtöki vallomásában James Snyder, Las Vegas-i fogadóiro­da tulajdonosa kifejtette, hogy szerinte „a határozatlanok 70 százaléka a választások napján a győztes/mögött sorakozik fej, azaz, arra a jelöltre szavaz, ki a közvéleménykutatásban ve­zetett”. Az úgynevezett „kiszivárog­tatott” — vagyis, egyik vagy másik jelölt által bérelt — fel­mérésekről szólva Snyder kije­lentette: „Ezek bűzlenek”. A vizsgálat kapcsán a New York Times rámutat, hogy bár a Harris- és a Gallup-közvéle- ménykutató egyaránt figyel­meztet a „cseppfolyós helyzet gyorsan változó jellegére”, tény, hogy egybehangzóan Ni­xon elnök 34 százalékos vezeté­sét mutatják ki McGovern de­mokratapárti elnökjelölttel szemben. „A politikai közvéle­ménykutatás stratégiai pozíció­ra tett szert a választási had­járatban, anélkül, hogy annak korlátái és pontatlanságai vilá­gosak lennének a közvélemény előtt. A politikai közvélemény- kutatás hasznos lehet abban az értelemben, hogy adott idő­pontban, adott embercsoport véleményét, adott hibalehetősé­gekkel viszonylag híven tükrözi. De csak ebben az értelemben. Az a mítosz azonban, hogy a közvéleménykutatásokat pró­féciaként, csalhatatlan kinyi­latkoztatásként kell kezelni, az magát a választási hadjáratot fenyegeti” — hangoztatja a New York Times. A baltimore-i Sun a többi között megállapítja: „Bárhol jelenik meg és talál­kozik a sajtó és a televízió képviselőivel McGovern, a közvéleménykuíatási eredmé­nyeket hánytorgatják fel ne­ki. Nem lehet kétség az iránt, hogy a felmérések hátrányo­san befolyásolják kampányát. Az a gyanú támad, hogy a közvéleménykutatók szerepe ma nagyobb, mint magáé a választási processzusé . . Kohl—Bahr párbeszéd Izraeli „Sejtető”... Pszichológiai hadviselés Közel-Keleten A Német Demokratikus Köztársaság , fővárosában ma ismét találkozik egymással dr. Michael Kohl, az NDK mi­niszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a bonni kancel­lári hivatal államtitkára, hogy az NDK és az NSZK között felvetődő alapvető kérdések rendezéséről tárgyaljon. A mostani találkozó különleges­sége, hogy a parlament felosz­latására hivatkozva az NSZK- beli CDU—CSU nyíltan Igyek­szik nyomást gyakorolni a Brandt-kormányra, a meg­egyezés megakadályozására, vagy legalábbis elodázására. A Német Demokratikus Köztár-" saság fővárosának mértékadó politikai körei ennek ellenére is remélik, hogy a tárgyalások továbbhaladnak a megegyezés felé. A moszkvai Izvesztyijában Bagrat Szejranjan, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája Keletkutató Intézetének tudo­mányos titkára az arab orszá­gok ellen folytatott pszicholó­giai hadviseléssel foglalkozik. Megállapítja, hogy a cioniz­mus, az imperializmus és az arab országokban hozzájuk kapcsolódó belső reakció akna­munkájának fegyvertárában a pszichológiai hadviselés mesz- sze nem a legutolsó helyet fog­lalja el. A cikkíró rámutat: „Az óce­ánon túli stratégiák az elhúzó­dó közel-keleti válság viszo­nyai között széles körű pszi­chológiai háborúval kívánják elérni azt, amit nem sikerült megszerezni közvetlen fegyve­res agresszióval.” Terveiket az arab „elitre” és „a politikailag aktív tömegekre” alapozzák. Az új gyarmatosító propagan­da (amelynek behódolt több arab újságíró is) elferdíti a Szovjetunió külpolitikájának internacionalista osztályjelle­gét. A cionista-imperialista pro­paganda bomlasztani próbálja a haladó rendszereket és amennyiben lehetséges, szét­zúzni a belső imperialistaelle­nes frontot az arab országok­ban, szakadást igyekszik elő­idézni kapcsolataikban. Szejranjan megállapítja: „A reakció alá akarja ásni a Szov­jetunió és az arab országok közötti barátságot, gyengíteni kívánja kapcsolataikat, és sze­retné lejáratni az arab orszá­gok védelmi képességének megerősítéséhez nyújtott se­gítséget. Ennek elérése céljá­ból az imperialista propagan­daközpontok kidolgoztak né­hány koholmányt, amelyek kö­zül legelterjedtebb az úgyne­vezett „szovjet katonai jelen­létről” terjesztett mese, vala­mint az a koholmány, hogy a Szovjetunió közvetlenül érde­kelt „á se háború, se béke” ál­lapot fenntartásában. Hasonló tézisek veszélyére az elhunyt Nasszer elnök mindig is fel­hívta a figyelmet” — állapít­ja meg a cikkíró, majd rámu­tat: „Az arab népek ellenségei arra törekednek, hogy elszige­teljék az arab felszabadító mozgalmat korunk legfőbb forradalmi erőitől és megpró­bálják ráerőszakolni az arab országokra a közel-keleti vál­ság ,washingtoni közvetítés­sel’ történő megoldásának amerikai-izraeli tervét.” Ilyen szempontból — hangoztatja az Izvesztyija — igen figyelemre méltóak az izraeli vezetőknek az utóbbi időben mind gyako­ribb olyan kijelentései, hogy „mostanában” vagy a „nem túl távoli jövőben” elérkezik az Egyiptommal folytatandó tárgyalások megfelelő pilla­nata. „Az arab kelet országainak történelmi tapasztalata — ál­lapítja meg végezetül az Iz­vesztyija — azt mutatja, hogy az imperialista politika vala­mennyi eszköze, egyebek kö- ★ ★ Mindezen megállapításokat iga- i zolják a múlt hét második felé- I nek eseményei. William Rogers külügyminiszter pénteken washingtoni hivatalában fogadta Abba Eban külügyminisz­tert. Izraeli részről nyomatékosan hangsúlyozták: „Eban nincs olyan hangulatban, hogy hajlandó lenne másról, mint az „arab terroriz­mus« kérdéséről tárgyalni ameri­kai kollégájával”. Eban a találkozó előtt adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy „addig nincs kivel tárgyalni a kö­zel-keleti békerendezésről, amíg az I arab kormányok el nem határolják magukat a terroristáktól. Rogers külügyminiszter csü­törtökön Rabin izraeli nagyköve­tet fogadta. Az izraeli nagykövet­ség ezt kővető sajtótájékoztatóján részt vett újságírók — meg nem nevezett izraeli kormányforrásokra hivatkozva — a következőkben összegezték Tel Aviv álláspont­ját: Az „izraeli kormány nem haj­landó részt venni a közel-keleti rendezésre vonatkozó diplomáciai tárgyalásokon, amíg gyökeréstől ki nem irtanak minden arab ter­rorizmust”. Izrael a következő Ankarai és istanbuli hírek szerint a török politikai élet­ben fokozódnak a szenvedé­lyek, valószínűleg annak kö­szönhetően, hogy a jelenlegi összetételű parlament utolsó évébe lépett. Ferit Melen mi­niszterelnök válaszolt Demi- relnek, az Igazságpárt elnöké­nek azokra a célzásaira — amelyekről egyébként az MTI is tudósított —, hogy veszély­ben van a jövő évi választá­sok ügye, s ha sor is kerül rá­juk, vajon a győztesként be­futó pártnak lehetősége lesz-e kormányalakításra. A minisz­terelnök szerint semmi ok az effajta kételkedésre, s megma­gyarázhatatlan, hogy Demirel mire alapozza kételyeit. Válaszolt a kormányfő azok­ra a sajtókban már többször napvilágot látott feltételezé­sekre Is, amelyek szerint kü- szöbönáll a kormány lemondá­sa a miniszterek között kelet­kezett nézeteltérések miatt. Melen kijelentette: „A minisz­zött a rafinált pszichológiai hadviselés elleni sikeres harc megköveteli, hogy valamennyi országon belül létrejöjjön és megszilárduljon a haladó erők egységes imperialistaellenes frontja, valamennyi arab ál­lam tömörüljön antiimperia- lista alapon, erősödjék az arab antiimperialista mozgalom szö­vetsége korunk forradalmi erőivel. Mindenekelőtt a szo­cialista közösség országaival.” ★ hónapokban „nagyszabású katonai erőfeszítést” készül tenni, hogy a Közel-Keleten „elpusztítson min­den terrorista szervezetet” és „megelőző” intézkedéseket tesz i világ bármely részén történő ter­rorista akciók ellen. Semmift politikai rendezésről nem lehet beszélni addig, amíg a terroriz­must fel nem számolták. Először meg kell szabadulnunk a terro­rizmustól, mielőtt érdemi tárgya­lásokra sor kerülhetne” — hang­zott az izraeli információ, amely szerint Tel Aviv ismét fejtetőre ál­lítva a kérdést, a probléma követ­kezményeinek megszüntetésétől te­szi függővé a probléma orvoslásá­nak megkezdését. Az izraeli informátor szerint „a terrorizmus az utolsó mentsvár miután az arab országok minden más arra irányuló erőfeszítése kudareot vallott, hogy Izraelt1 ki­szorítsák az elfoglalt területekről”. Izrael „megtalálja a módját, hogy megbirkózzék ezzel az utolsó mentsvárral” és azután — „Egyip­tom, a közel-keleti békerendezés kulcsa kész lesz leülni Izraellel a tárgyalóasztalhoz”. Erre „1973 kö­zepe előtt nemigen fog sor kerül­ni”. tertanő,cs tagjai között nincs konfliktus és nem áll szándé­komban beadni a lemondáso­mat”. Ennek azonban közvet­ve ellentmondani látszik Bue- lent Ecevitnek, a Köztársasági Néppárt elnökének legutóbbi beszéde, amelyben megismé­telte pártja negatív álláspont­ját a kormány által tervezett újabb alkotmánymódosítások­kal kapcsolatban és tiltakozott az úgynevezett „államvédelmi bíróságok” tervezett létrehozá­sa ellen is. A balközép irányvonalat kö­vető Köztársasági Néppárt el­nöke támadta Demirelt, a jobboldali Igazságpárt elnökét is, aki szerinte nem helyesen értelmezi a demokráciát, mivel annak egyetlen kritériumaként saját pártjának valószínű vá­lasztási győzelmét és kor­mányalakítását tekinti. Ecevit szerint „olyan demokratikus rendszerre van szükség, amelyben a név hallathatja hangját”. Nem sikerült a vígéi trükk Több mint két hét óta sztrájkolnak a Citroen-Hispa- nia Autógyár vigói vállalatá­nak dolgozói, azellen tiltakoz­nak, hogy az igazgatóság elbo­csátott öt szakszervezeti akti­vistát. A sztrájkmozgalom Vigo spanyol város más válla­lataira is átterjedt. Jelenleg körülbelül 15 000 munkás és alkalmazott sztrájkol a város­ban. Teljesen megszűnt a munka a négy legnagyobb ha­jógyárban. A dolgozók több tüntetést tartottak. A város­ban mindenütt fegyveres rendőri őrjáratok cirkálnak, feladatuk az újabb megmoz­dulások megakadályozása. A sztrájkolok és a rendőrség ko­rábban összeütköztek — töb­ben megsebesültek. Több vállalat igazgatósága — miután nem hajlandó tel­jesíteni a dolgozók követelé­CSAK RÖVIDEN... VASÁRNAP LEMONDOTT az Abdul Zahir vezette afga­nisztáni kormány. A kormány nehézségekkel küzdött a fej­lesztési programok megvalósí­tását illetőleg. A fő problémát az infláció jelentette. A nehéz­ségeket csak tetézte az aszály, amely K,özép-Afganisztánban pusztított, és több tízezer em­bert sújtott. , UGANDÁI katonai közle­mény szerint a tanzániai ha­tárvidéken vasárnap is folytak még a harcok, s a fegyveres erők 37 gerillát megöltek. A FÜLÖP-SZIGETI KOR­MÁNY hétfőn elrendelte a külfölddel Való telefon-, táv­író- és telex-kapcsolatok hely­reállítását. A kapcsolatok szombaton a szükségállapot bevezetésével szakadtak meg A helyzet normalizálódására utal az a tény is, hogy újból megkezdték a munkát a vál­lalatok, egyes intézmények, és a rádióállomások is sugároz­zák adásaikat. VASÁRNAP SVÁJCBAN népszavazást tartottak arról a seit — provokációhoz folyamo­dott: bejelentette 6000 dolgozó elbocsátását. A vállalatok ve­zetői kijelentették, hogy haj­landók visszavenni az elbocsá­tott munkásokat, ha megszűn­nek a sztrájkok, ugyanakkor azt is közölték, hogy csak azo­kat alkalmazzák újra, akiket á helyi hatóságok nem ítéltek el a megmozdulásokban való részvétel miatt. A provokációs trükk nem járt sikerrel. A dolgozók több­sége a munkáltatók fenyegető­zései ellenére elhatározta, hogy tovább folytatja a sztrájkharcot a követelések teljes kielégítéséig. A párizsi L’Humanité a sztrájkolókról beszámolva köz­li, hogy Vigóban a helyzet rendkívül feszült,,a rendőrség letartóztatásokat foganatosí­tott. javaslatról, hogy szüntessék be a fegyverek és a hadianya­gok külföldre szóló eladását. A népszavazás eredményeként jelentéktelen szavazat-több­séggel elutasították a fegyver- kivitel beszüntetését indítvá­nyozó javaslatot. A javaslat mellett 584 726, ellene 593 199 Lakos szavazott. ALEKSZEJ MANZSULO külkereskedelmi miniszterhe­lyettes vezetésével szovjet küldöttség utazott Washing­tonba, hogy folytassa a tár­gyalásokat a két ország közti kereskedelmet szabályozó szer­ződésről. A legnagyobb ked­vezmény elvén alapuló szerző­dés megkötéséről július 20-a és augusztus 1-e között Moszk­vában tartott első ülésén már tárgyalt a szovjet—ame­rikai kereskedelmi bizottság. WASHINGTONBAN hétfőn délután megnyílt a nemzetközi valutaalap és a világbank ren­des évi közgyűlése, amelyen a 124 tagországot a pénzügy- miniszterek és a központi ban­kok elnökei képviselik. Török ellentmondások /

Next

/
Thumbnails
Contents