Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

% A PEST MEGYEI HÍRLAP RTV-MELLÉKLETE TV-FIC.YELŐ Fópum. „Kezdetben vala a demokratizálódás meghirde­tése” — így indíthatnánk an­nak a társadalmi folyamatnak dicsérő énekét, melynek egyik mozzanata a tévébeli Fórum létrehozása. A kezdeményezés egyébként, mely eleinte talán ámulatba ejtett, ma már meg­szokott televíziós „életjelen­ség”: az tudniillik, hogy ve­zető politikusok, államférfiak — csoportosan vagy egyénen­ként — a kamerák elé állnak, és szelídebben vagy türelmet­lenebbül faggatózó kérdések viharában magyarázzák gaz­dasági és politikai életünk problémáit. A római Fórumon annak idején nagyobb töme­gek sokkal nagyobb ünnepé­lyességgel fogadták a megje­lenő vezetőt, nálunk — leg­utóbb az Egyesült Izzó kultúr­termében — a megjelentek száma és az üdvözlés mértéké szerényebb, mégis hasonlítha­tatlanul nagyobb nézőtömeg­hez szólt Vályi Péter minisz­terelnök-helyettes. Tegyük hozzá, hogy nem egyszerűen a technika fejlődése, hanem a közérdeklődés gyarapodása következtében. Mert a mi átlag-honpolgárunk jóval tá­jékozottabb kora bonyolultabb közügyeiben, mint ama csá­szárkori szavazóalany, akinek kenyeret és cirkuszt kínáltak testi-szellemi étvágya csilla­pítására. Mostanában már a monda­nivaló hangja és a nyilatkozó egyénisége egyaránt fontos és érdekes. Mert ki ne adna hi­telt annak a politikusnak, aki mindennemű hangsúlyozott méltóság nélkül, tulajdon „hétköznapi” egyéniségét sem titkolva válaszolgat — aki például nem átallja jóízű hu­morral „útonállásnak” nevez­ni az emberek tudatában élő vámszabályokat, de aki ugyanakkor nem enged a kor­mányálláspontból, hanem szí­vós türelemmel magyarázza. Vályi Péter nem titkolta a nehézségeket, de nem is dra­matizálta a vezető munkáját, harmonikus ember módjára szólt munka és magánélet kapcsolatáról A Fórum jelentőségét nem­csak a higgadt tájékoztatás­ban kell látnunk, hanem ab­ban a folyamatos köd-oszla- tásban is, mely a felelős veze­tők tevékenységét társadalmi életünk természetes, nélkü­lözhetetlen részeként mutatja be valamennyi állampolgár­nak. A jövőben is ezt várjuk a kénernyő „országos nyílt te­rétől”. II. Richárd. Shakespeare királydrámái a kor szövevé­nyét bonyolult tartalmasság­gal adják vissza — ember le­gyen a talpán, aki a legvilá­gosabb értelmezés segítségé­Szoboszlai Sándor (II. Ri­chárd) és Cserényi Béla (Car­lisle püspök) vei is eligazodik rajta. Elhal­ványodván már az egykor történtek, ismeretlenségbe hullván régmúlt intrikák szenvedő hősei és elkövetői — a helyes rendezői felfogás el­sősorban a politikai manőve­rek és a kirajzolható emberi magatartások, jellem-képle­tek erővonalai mentén igyek­szik drámai rendet teremteni a középkori zűrzavarban. Sándor János a Békés megyei Jókai Színház képernyőre ke­rült előadását így fogalmazta színpadra. Kitűnő érzékkel vegyítette a stilizálás és az emberábrázolás eszközeit: ér­vényesülni engedte a színész egyéniségét (ha volt egyénisé­ge), jól mozgatható, puritán díszletet terveztetett Csányi Elektro­futurológia Statisztikai számítások szerint 1970—75 között nagy mértékben emelkednek a televízióvásárlók száma, 1980-ig pedig elterjed a'szí­nes tévékészülék is. Ugyanakkor azonban csökken a fekete-fehér készülék iránti kereslet. A hetve­nes évek végére a lakosság tulaj­donában levő tévékészülékek szá­ma megduplázódik, s körülbelül minden negyedik állampolgárra jut egy-egy. Megyénk rádió-, tévétulajdososai- nak száma a hetvenes évek, vége- felé megközelíti a fővárosi szin­tet, de nem mondható majd el ugyanez a többi elektroakusztikai cikkre, a lemezjátszóra, a mag­nóra. A mostanában általánossá váló hűtőgép lesz az évtized sztárja: a mai ötvenezerrel szemben száz­húszezer hűtőgép lesz megyei la­kos tulajdonában, vagyis ez az év­tized lesz igazi térhódításának az időszaka. Erőteljesen nő a mosógépvásár­lási kedv is; a megyében 1980-ra megközelíti a tévékészülékek szá­mát: minden negyedik emberre jut egy. Jelenleg minden második családnak van mosógépe. összefoglalva: a megye elektro­nt oskészüték-állományának érté­ke három és fél milliárd forint ér­tékűre nő 1931-ig, azaz megkétsze­reződik P. G. Árpáddal, néha zavaróan mai színezetű, de a mozgást nem akadályozó jelmezeket Vág- völgyi Ilonával, hangulatte­remtő értékű zenét kompo- náltatott Stark Jánossal, élt Somlyó György fordításának eredeti ízeivel, s néhány meg­ragadó, a szöveghez méltó be­állítással dúsította a játékot. Arról már nem tehet, hogy nem minden szerepre volt al­kalmas színésze, amiért a je­lenetek egy része el is szür­kült — máskor viszont feliz­zott a színpad, azt is bizonyít­ván, hogy hazai színházkultú- ránik ma már mindenütt lehe­tővé teszi Shakespeare tisz­tességes tolmácsolását. Szo- boszlay Sándor enerváltan táncos léptű, puha királya bu­kásában megrendítő is tudott lenni; Körtvélyessy Zsolt élt alkata nyers ízeivel, bár alakí­tása egyenetlen; Solti Berta­lan jelentős egyénisége sem tudta a megformált alak kő-- vetkezetlenségeit minden ízé­ben hitelesíteni. A színházi tévéközvetítések nem csupán vidéki színháza­inkra hívják fel a figyelmet, hanem a drámairödalom ér­tékeit is népszerűsítik. Ezért is érzett indokoltnak a II. Ri­chárd bemutatása, hiszen a legutóbbi fővárosi premier óta új, remélhetőleg színházat is látogató nemzedékek nőt­tek fel időközben. Lehotay-Horválh György Nyitott könyv Nyitott könyv: Németh László: Kísérleti dramaturgia (kedd 21.00). A magyar prózairodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának, a Kos- suth-díjas Németh Lászlónak most jelenik meg életmüsorozata, s en­nek legújabb része a kétkötetes Kísérleti dramaturgia, amely az 1960 és 1969 között született műve­ket tartalmazza: a Gandhi halálát, a Négy prófétát, A csapdát, Az írás ördögét, a Nagy család-triló­giát, a Bólyaiakat, Az utazást és Az apai dicsőséget. Az adásban a 71 éves író vallomása is elhang­zik, s a közreműködők segítenek a nézőnek érzékletessé tenni az egy-egy témából kibontakozó drá­mát. Csak fiataloknak! Ha szombat délutánonként felhangzik a szignál, a fiata­lok várakozással ülnek a rá­dióhoz, hogy meghallgassák „a Komjáthyt”. Kitűnő hang­vételével esztendők óta a fiatalság egyik legkedvesebb rádióműsora. Komjáthy György tehát érthetően rend-' kívül népszerűvé vált, első­sorban az ifjúság körében, de a tánczenét kedvelő idősebb korosztályok körében is. So­kan kérdezték már eddig is tőle, hogy került'kapcsolatba a zenével? Mi is ezzel a kérdés­sel kezdtük a beszélgetést. — Szinte már közhelynek hangzik, de hát mit csináljak, ha ez az igazság, magam sem tudom, mikor kezdtem zené­vel ismerkedni. — A családban volt talán zenész? — Érdekes, hogy én voltam az első, az úttörő. A zenével azóta sem szakítottam. A Bar­tók Béla Zeneművészeti Szak­iskola orgona és zongora sza­kon végeztem. Aztán egy kis vargabetű után kerültem a rádióhoz. — Mikor és milyen elkép­zeléssel indult a Csak fiata­loknak rhűsor? — 1964-ben sugároztuk az, első előadást. Az volt az el­képzelésünk — és talán rész­ben sikerült is megvalósítani —, hogy a fiataloknak olyan műsort szerkesszünk, amely­ben hallhatják az adott idő­szak legsikeresebb slágereit. Ma is fontos, hogy a Csak fiataloknak műsor tükrözze ifjú hallgatóink általános igényeit, a beatzenétől egé­szen a klasszikus dzsesszig. — Köztudottan sok kíván­ságlevél érkezik a szerkesztő­ségbe ... — Valóban nagyon sok. A havi „termést” csak négyjegyű számokkal tudom kifejezni. — Minden kívánságot ki tudnak elégíteni? — Ha olyan kérés érkezik, mely a legfrissebb felvétele­ket keresi és az még nincs a birtokunkban, minden esetben megpróbáljuk megszerezni, így aztán előbb-utóbb teljesíteni tudjuk a legkülönlegesebb ké­réseket is. Viszont kérjük hallgatóinkat, ne küldjenek üres magnószalagokat egy-egy szám felvétele céljából, mert külön gond a visszaküldésük. Ezeket a „megrendeléseket” sajnos nem tudjuk teljesíteni. — Otthon is hallgat, zenét? — Sem lemezjátszóm, sem magnetofonom nincs a lakás­ban, de a napi 10—12 órás, rá­dióbeli zenehallgatás után kell otthon az a kis csend . . R. I. Tizenöt év - kamerával 1972. szept. 25-től október 1-ig KOSSUTH RADIO 8.15: Mit üzen a Rádió? 8.50: Su- ha Balogh .József mezőkövesdi népművész cimbalmon és facim­balmon játszik. 9.06: Petőfi Sán­dor. Illyés Gyula műve folytatá­sokban. I. rész. 9.26: Rádióbörze. 9.30: A hét zeneműve. Kodály: Nyári este. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Zenekari muzsika. 11.38: Vlagyimir Iljics Lenin. Részletek Majakovsz­kij poémájából (ism.). 12.35: Tánc­zenei koktél. 13.20: Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. 13.52: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.07: Édes anyanyelvűnk (ism.). 14.12: Durkó Zsolt: Szimbólumok. 14.25: Kóruspódium Fertődön — III. rész. 14.40: Százéves az ELTE Finn­ugor Tanszéke. 15.10: Kollégiumi órák I. rész. 15.50: A Svitorka fú­vószenekar játszik. 16.04: Petőfi- kalendárium. 16.10: Szimfonikus költemények. 16.50: Bácsa András dalaiból. 17.20: Népdalok. 17.45: Van új a nap alatt. 18.00: *Ope- rettr észletek. 18.15: Körmikrofon. 18.40: Manuela és Elvis Presley énekel. 19.30: Ki látott engem? Ady Endre versei (ism.). 19.35: A Bu­dapesti Filharmóniai Társaság ze­nekarának hangversenye. Kb. 21.03: Holt lelkek. Gogol regénye rádió­ra. I. rész. Kb. 21.43: A Kölni Rádió szórakoztató zenekara ját­szik. 22.25: Schubert: A-dúr hege­dű-zongora szonáta. 22.50: A XX. század gondolatai. 23.05: Kozák Gábor József népi zenekara ját­szik. 23.45: Toronyzene. 0.10: Film­ZeílL* PETŐFI RADIO 8.05: Vivaldi müveiből. 9.03: Ezer- egy délelőtt. 10.00: A zene hullám­hosszán. Kb. 10.30: Néhány szó ze­ne közben. 12.00: Komády Gerzson énekel. 12.20: Takács Paula és Jámbor László énekel. 13.03: Ak­tuális műsor. 13.20: Tatjana Nyi- kolajévna Sosztakovics prelúdiu­mokat és fúgákat játszik. 14.00: Kettőtől hatig... 18.20: Cseh nép­dalok. 18.35: Rádióegyetem. 19.00: Közkívánatra! 20.25: Új könyvek (ism.). 20.28: Ben Franklin Pá­rizsban. 21.40: Angolai történetek. 23.15: A hét zeneműve. Kodály: Nyári este (ism.). 23.45: A Rokokó együttes játszik. URH 18.05: Orosz társalgás általános iskolák 7—8. és középisk. I—II. osztályos tanulóinak. 18.20: Hu­szonöt perc beat. 18.45: Magyar ze­neszerzők. 19.15: Esti hangverseny. 20.20: Bemutatja a szerző. 20.53: Láttuk, hallottuk (ism.). 21.10: Hangfelvételek felsőfokon. 22.20: Bruno Walter operafelvételeiből. TELEVÍZIÓ (Rendkívüli adásnap!) 19.35: Hírek. 19.40: Budapesti művészeti hetek. A budapesti ze? nei hetek megnyitó hangversenye. Közvetítés az Erkel Színházból. Kodály: Székelyfonó. A szünetben: A budapesti művészeti hetek a te­levízióban. Interjú. 21.10: Hírek. 21.15: Az én csatornám. ~ POZSONYI TV 17.45: Telesport. 18.15: Dal- és táncfesztivál Krakoványban. 19.00 és 21.35: Tv-híradó. 20.00: A fel­ügyelő visszatér. John B. Priest­ley tv-játéka. 21.00: Musica viva. 21.55: A labdarúgás hírei. (Folytatás a 2. oldalon.) NAGY LAJOS ÉS A RÁ­DIÓ címmel Tertinszky Edit állított össze dokumentummű­sort — készített olyan irodal­mi „estet”, amelyet indokolat­lanul ritkán hallhatunk a rá­dióban. A Nagy Lajosról ké­szült összeállítás legfontosabb érdemének éppen azt tartom, DÓMJÁN EDIT Petőfi, szept. 19, kedd, 18.50. (Rózsahegyi György rajza) hogy létrejött, hogy felvillan­tott — persze nem először — egy lehetőséget. A műsor ma­ga kicsit szedett-vedett volt, túlméretezett és patetikus em­lékezés anyaga, sokfelé elindu­ló, eldöntetlen koncepciója bi­zonytalanná, túlságosan laza szerkezetűvé tette a sok érté­ket is bemutató összeállítást. Nagy Lajos 1953-as önéletrajzi vallomását hallhattuk — a mű­sor felének ez volt a gerince —, az író a háború előtti és a háború alatti körülményeiről beszélt, elhallgattatásáról, könyvkereskedői pályafutásá­ról, a Nagymező utcai üzlet vásárló- és olvasóközönségé­ről, olvasói ízlésekről, s az anekdota szintjén esztétikai megfigyelésekről. Az emléke­zést megszakító jelenetet erőt­lennek, színtelennek éreztem, hasonlóan a későbbi jelenet­hez: Deákné és a vidéki bol­toskisasszony dialógjához. Saj­nos, ezek az írások Nagy La­jos kevésbé sikerült művei közé sorolhatók. A kortárs és tanítvány (Zelk Zoltán és Ké­pes Géza) egy cseppet túl ér­zelmes, vagy inkább csak ér­zelmes emlékezése után ör- dögh Szilveszter vallomása bosszantóan naiv, semmitmon­dó, közhelyes volt. A fiatal írók nevében beszélt, s ez a meg­Ketiős jubileum előtt áll Major Sándor, a televízió Fa­lurovatának vezetője. Tíz éve, hogy a Falurovathoz került, és jövőre lesz 15 esztendeje, hogy megkezdte pályafutását a Ma­gyar Televízióban. Tulajdon­képpen a tv-műsorok alapító­tagjai közül való. — Melyik szerkesztőségben kezdte? — A tv-híradónál. Ma is ál­lítom, jó iskola volt. Ott lehet megtanulni az elengedhetetlen pontosságot, a tömör fogalma­zást és szerkesztést, az alkotó­fegyelmet. Emellett az opera­tőr mellett dolgozva szinte „beleérik” az ember a filmes világba. Négy évig működtem a híradónál. Ezután kerültem a Falurovathoz szerkesztőnek. Hat évig készítettem műsoro­kat, s immáron négy esztende­je a rovat élén dolgozom. 1 PEST ff MEGYÉI ..A mmmMmm----• rf íMnn mEiUElVlliZIIIG vlimp melléki e t e | közelítés már eleve visszás, eleve alkalmas a kiáltványsze­rű, patetikus, és mégis sze­mélytelen fogalmazásra. Így is volt — s ez nagyon méltat­lan Nagy Lajoshoz. Hogy mennyire méltatlan, azt a műsor második része, a Nagy Lajos publicisztikájából szerkesztett, emlékezetesebb fele is bizonyítja. Részletet hallottunk az író rádiókritikái­ból — olyan szellemes és fáj­dalmas részleteket, mint az 1941 júniusában írott refle­xiót, (Németország ekkor tá­madta meg a Szovjetuniót), vagy olyan telitalálatot, mint az ismeretterjesztő előadások­ról szóló észrevételeit (az a szándékuk, hogy ismeretet ter­jesszenek, de „nem nagyon”). Mensáros László mondta el Nagy Lajos válaszát Papp Je­nőnek — a megtámadott, vagy inkább megbírált és a bírála­tot elutasító demagóg rádió­előadónak. A publicisztikus válasz a műsor talán legjobb, gondolatilag legérdekesebb, legtömörebb — mélyebb része volt. Többek között írói füg­getlenségét fejtegeti Nagy La­jos, és így fogalmaz: „én ha akarom, még Herczeg Feren­cet is megdicsérem”, amellyel itt egyértelműen az ellenzé- kieskedő, az ellenzéki szerepé­ben tetszelgő, s nagyon is kö­tött írói magatartás ellenében foglal állást. József Attiláról szóló emlékezését rögzítette (Folytatás a 2. oldalon.) / — Milyen fő műsoraira em­lékszik legszívesebben? — Talán az egyik legbenső­ségesebb adássorozat a „ven­dégasztál” volt. A műsor há­zigazdái között felsorolhatom Erdei Ferencet, Csizmadia Ernőt, Romány Pált és Soós Gábort is. De nagyon szeretem a „Szülőföldem”-sorozatot. Ed­dig négy készült el belőle, amit már láthatott a közönség. Örülök, hogy sikert aratott a „Szülőföldem Makó” Erdei Ferenccel, vagy a mezőszilasi film, melynek középpontjában Németh László volt. Darvas József Orosházát, Urbán Ernő "pedig Sárvárt mutatta be. Mindketten érvényesítették különlegesen izgalmas, egyéni látásmódjukat. — A „Szülőföldem”-sorozat gyarapszik-e a közeljövőben új filmekkel? — Részben már el is készült Simon István szülőföldjéről, Bazsiról forgatott film. Csák Gyula Püspökladányt, Végh Antal pedig az Erdőhátat mu­tatja be. — A rovat októberben mi­lyen műsorokat mutat be? — Októberben négy műsor­ral is jelentkezünk. Láthatják majd a nézők a „Falu a pusz­tán”, a „Badacsony azóta” és a „Hogyan tovább?” című ösz- szeáUításainkat. R. I. A rádió állandó műsorszámai KOSSUTH RADIO: 4.25: Rákőczi-induló. 4.30: Hírek. Idöjárasje- lentés. 4.45: Szót kérek! 5.00: Reggeli krónika. 5.20: Műsorajánlatunk. 5.30: Hírek. Idöjárásjelentés. 5.40: Falurádió: 5.59: Pontos időjelzés. 6.oo: Reggeli krónika U. 6.20: Reklám. 6.30: Hírek. Idöjárásjelentés. 6.45: Szót kérek! 6.50: Reklám. 6.59: Pontos időjelzés. 7.00: Reggeli krónika in. Utána: Körzeti időjárásjelentés. 7.20: Reklám. J.33: Mü- sorajánlatunk. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 9.59: Pontos időjelzés. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 11.59: Pontos idő­jelzés. 12.00: Harangszó. Utána: Déli krónika. 14.59: Pontos időjelzés. 15.00: Hírek. Időjárásjelentés. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.59: Pontos időjelzés. 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 18.59: Pontos Időjel­zés. 19.00: Esti krónika. 21.59: Pontos időjelzés. 22.00: Hirek. Időjá­rásjelentés. 24.00: Hirek. Időjárásjelentés. 0.25: Himnusz. 0.30: Vlzjul- zőszolgálat. PETŐFI RADIO: 4.25: Rákóczi-induló. 4.30: Hírek. Idöjárásjelentés. 5.00: Hírek. Időjárásjelentés. 5.30: Hírek. Idő járás jelentés. 6.00: Hírek. Időjárásjelentés. 6.17: Reklám. 6.20: Torna. 6.30: Hírek. Időjárásjelen- tés. 6.45: Üj könyvek. 6.58: Hallgatóink figyelmébe! 7.00: Hírek. Idő- járásjelentés. 7.30: Hirek. Utána: Körzeti időjárásjelentés. 7.50: Mú­zeumi híradó. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hírek. Idöjárásjelentés. 9.00: Hírek. 9.59: Pontos időjelzés. 10.00: Hírek. Idöjárásjelentés. 12.00: Hí­rek. 13.00: Hírek. Idöjárásjelentés. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.30: Hírek. 15.30: Hírek. 16.30: Hirek. 16.33: Műsorismertetés. 17.30: Hírek. 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 19.54: Jó estét, gyerekek! 19.59: Pontos időjelzés. 20.00: Esti krónika II. kiadás. 23.00: Hirek. Időjárás- jelentés. 24.00: Hírek. Idöjárásjelentés. URH RADIO: 18.00: Hirek. Időjárásjelentés. 23.00: Hirek. Időjárás- Jelentés. Szombat-vasárnap: 16.00Í Hírek. Idöjárásjelentés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents