Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L WPfc=r'rT'i'if"iBJ"i..rr , 1 •. 1 n»:».., . -. ■; ".r.1• ■■" — XVI. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM 1972. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Két hét múlva kukoricatörés Szedik a szőlőt, vetik az árpát Látogatás a Magyar—Szovjet Barátság Tsz Il-es üzemegységében A BOXY] KRÓNIKA A tsz udvarán felcsendült a Kossuth-ncta Ünnepség az emlékműnél Pávások Salgótarjánban A jászkaraiak sikere A Magyar Rádió Folklór ’72 műsorának s a műsorban a Röpülj páva!-körök találkozó­jának színhelye Salgótarján volt szeptember 17-én, vasár­nap. A jászkarajenőiek együt­tese harminc személlyel képvi­selte magát a rendezvényen, melyet esti műsorában a rádió is közvetített. Vasárnap este Jászkarajenón még a cukrász­da vurlitzerének rikoltó zené­jét is halkra fogták a fiatalok, s inkább a szereplő együttesek hangját hallgatták. A jászka- rajenői csoport nagy sikert aratott. Az együttes a salgótarjáni utat egy kis túrával kötötte egybe: megnézték a Mátra vi­dékét, Párádon meglátogatták otthonában Asztalos Johákot, a fafaragó művészt, akinek szobácskája állandó kiállítóhe­lye szép alkotásainak. A napokban más nagy öröm is érte a jászkarajenői citera- zenekar és menyecskekórus tagjait: meghívást kaptak a jövő nyárra Svédországba, egy népzenei fesztiválra. Rendőrségi felhívás Ä ceglédi városi-járási rend­őrkapitányság kéri, jelentkez­zenek azok a károsultak, akik­nek ismeretlen tettes az alábbi gyári rendszámú és márkájú kerékpárját ellopta: Csepel férfikerékpár, 094109 gyári számmal; Csepel férfikerékpár E—02739 gyári számmal; Cse­pel férfikerékpár, T—011324 gyári számmal és egy szovjet gyártmányú kerékpár, 44469 gyári számmal. A károsultak a rendőrkapi­tányság I. emelet, 8. számú szobájában jelentkezzenek. BÜTORKIÄLLITAS nyílt a jászkarajenői művelődési házban. Szombaton, szeptem­ber 24-én, a szokásos tánces­tet a szomszédos Kőröstetétle- nen tartják meg: oda várják a környékbeli fiatalokat a ze­nés, táncos esti szórakozásra. , -— Ebből a kislányból fodrász lesz, akárki meg­lássa — mondogatták a hölgyvendégek a székben ülő anyukának, aki mel­lett kislánya szorgosko­dott: ügyesen adogatta a csavarokat, csipeszeket a fodrász kezébe. Amikor anyukája elvonult a szárí­tó burához, a kislány mel­lételepedett, és várakozott. Anyuka rögtön tudta, mi kell. Táskájából előkerült a mesekönyv. — Egyszer volt, hol nem volt — kezdődött a mese. Az asszony jó hangosan olvasott. A zümmögő bura alatt ugyanis mindenki erősebb hangon beszél a szokottnál, mivel a zúgás­tól nemigen hallja saját hangját. A kezekből ölbe került az újság, összecsu­A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Il-es üzemegységében az el­múlt hét elején megkezdték a szüretet. A több mint száz­holdas területen iskolások se- gítkeznek a munkában. Szük­ség is van a szorgos kezekre, a termés, ha minőségben nem is lehet a tavalyihoz mérni, mennyiségben megközelíti 'a múlt évi átlagot. Még 40 holdnyi szőlő vár leszedésre. A termést az üzemegységben levő feldolgozóhelyen préselik. Kadarka-, rizling-, kövidinka- és ezerjómust kerül a hordók­ba. . Mintegy 100 holdon vetik az őszi árpát, a rozsot és Kár, hogy a tv mintaboltjá­ban nem kóstolgathatják a Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi, Kossuth Ferenc utcai sütödéjének kenyerét is. Talán mindegyiknél jobban ízlene a zsűrinek. De elég a vásárlók véleménye, hogy szárnyakat kapjon a jó hír: e boltban mindig jó minőségű kenyér kapható. A sütöde 18 mázsa kenyeret süt naponta, de még a kenyérgyárból is kell hozni pótlást, hogy a 21—22 mázsás napi forgalmat lebonyolíthas­sa. Két kemencéje van. A dol­gozók vaskosarakban rakják kódtak a nyitott könyvek: mindenki a mesét hallgat­ta. Valaki még a rádiót is kikapcsolta. Mert ez a me­se nagyon szép volt Igazi, anyumesélte mese. A területi bajnokságban már az ötödik fordulót rendezték meg. A MEDOSZ eddigi sze­replését nem kísérte sok si­ker, mindössze egy pontot szerzett. Most végre megszü­letett az első győzelem. Ceglédi MEDOSZ—Farmos 4:0 (1:0). MEDOSZ: Boda — Kovács, Kozma, Kalmár P., Cseh II. az őszi káposztarepcét, ezzel egyidejűleg folyik a silózás, amely a közös gazdaság állat­állományának téli ellátását biztosítja. Koczka Ferenc, az üzemegy­ség vezetője elmondotta: ha az időjárás nem fordul rosz- szabbra, e hónap végén, de legkésőbb a jövő hónap elején megkezdik a kuko­rica betakarítását. 300 holdas területükön 20—22 mázsás termésre számíthat­nak holdanként, májusi mor- zsoltban számolva. Az idén kedvezett az idő a kukoricá­nak, s még jobb termést taka­ríthatnának be, ha 'a nyár eleji be a szenet, délután kezdik el a fűtést. Hajnali négykor már van friss kenyér. Fehérből 2 és 3, barnából 4 kilós vekrii- ket készítenek. Kenyerük jó minőségének híre túljutott a város határain. A környező községeken kívül, a bolt előtt állnak meg vásá­rolni azok az autósok is, akik­nek a fővárosból, vagy más te­lepülésről erre visz az útjuk... Egy-egy autóval néha hat­nyolc ropogós héjú cipót is visznek. EMLÉKTÁBLÁT helyeztek el az abonyi vasútállomás épü­letén, a budapest—szolnoki vaspálya megnyitásának 125. évfordulója alkalmából. Az emléktáblát leleplező ünnep­séget a nagyközségi tanács és a Hazafias Népfront-bizottság rendezte. (Kiss), Nagy — Sárik, Fodor, Máté Lajos (Sebők), Fehér, Kalmár S. A MEDOSZ lelkesen, s he­lyenként nagyon jól játszott. A csatárok rengeteg gólhelyzetet dolgoztak ki, s ha azok kihasz­nálása jobban sikerül, még nagyobb lehetett volna a győ­zelem. Különösen a két szélső nyújtott jó teljesítményt: min­den megmozdulásuk gólve­szélyt jelentett az ellenfél ka­pujára. Góllövők: Sárik, Fehér, Koz­ma (11-esből), Kalmár S. Jók: Kozma, Cseh II., Nagy, Kalmár S., Sárik. „Az absztraktfestő nem a természet mintájára alkot, ha­nem úgy dolgozik, mint ma­ga a természet, nem utánozza a természetet, hanem kérdése­ket intéz hozzá” — mondja Leopold Zahn. Fritz Éva fes­tőművész képei, a Fegyveres Erők Klubjában megnyilt ki­állításon, épp a fenti állítás igazságát bizonyítják. Az absztrakt festészet vagy jégverés nem pusztította vol­na el a növények egy részét. A mezőgazdaságban dolgo­zóknak az egyre rövidülő na­pok mind gyorsabb tempót diktálnak. A Il-es üzemegy­ségben a jól szervezett munka a biztosíték, hogy időben vé­geznek az őszi betakarítással. Cs. I. Az abonyi MÁV-állomás egyidős a 125 éves Budapest —Szolnok vasútvonallal. Épü­lete már 1847. szeptember 1- én, amikor az első vonat be­gördült, a mai formájában állt. Nem sikerült felderíteni, de valószínű, hogy akkor csak egy vágánypár volt, mely az­óta hatra emelkedett. Bár a II. világháború előtt, a helyi elő­kelőségek tiszteletére, min­den gyorsvonat megállt Abonyban, az utazási lehető­ségek csak a felszabadulás után javultak. Ma már a vo­natok többsége 70—80 perc alatt eljut Budapestre, s ugyanennyi vissza is az uta­zási idő. A fizető utasok havi átlaga eléri a 40 ezret, s ha­vonta 300 tehervagont raknak meg, illetve raknak ki a nagy­község vasútállomásán. A te­herszállítmányok címzettjei és feladói többnyire a helyi TÜZÉP, az ÁFÉSZ, a termelő- szövetkezetek, a ktsz-ek és a Mechanikai Művek az utóbbi időben mind nagyobb forgal­mat lebonyolító helyi gyáregy­sége. Nem csekély a Törtei, Jászkarajenő, Kőröstetétlen címzésű, illetve feladású rako­mány száma sem. A környék valamennyi exportra szánt élőjószág-szállítmánya Abony- ból indul útnak. Fél tucat bekeretezett oklevél Dr. Pál János állomásveze­tőt írógépe mellett találom, tágas irodájában. A nyitott ablakon át gőzmozdony tem­pós pöfögése és egy diesel éles berregése hallatszik. A frissen festett falakon több mint fél tucat, bekeretezett oklevél függ. Elismerések a szocialista munkaversenyben elért ered­ményekről. — Az állomás személyzete 1967 óta egy brigádban ver­senyez — mondja dr. Pál Já­nos. — A vállalásokat mi is a hármas jelszó jegyében tettük meg, és hajtottuk végre. Cé­lunk, hogy a kocsik tartózko­dási idejét csökkentsük, a te­herkocsik raksúlyát kihasznál­juk, a jelentkező szállítási igé­lyeslést vált ki, de nem tun meg a közömbösséget. Fritz Éva képei is igénybe veszik teljes aktivitásunkat. Szinte részt veszünk képei rendjének felépítésében, átéljük festmé­nyei keletkezési folyamatát; ezek az alkotások együttműkö­désre kényszerítenek. > A kiállítást október 3-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. Kedden, . szeptember 19-én, kora délután gyalogos, kerék­páros csoportok, fiatalok, idő­sebbek igyekeztek Abony ka­nyargós utcáján a Ságvári Tsz Kossuth üzemegysége felé. Az utca itt szokatlanul nem a homoktengerbe, az Alföld messze nyúló síkjába fut, ha­nem a tsz teremtette, pompás kiserdőbe, mely körülveszi a központi épületet, annak vi­rágos kis parkját,- s közrefog­ja azt az emlékművet is, me­lyet az egykori Kossuth Ter­melőszövetkezet — a társulás előtti — állított névadója em­lékére, a tsz-ek megalakulása 20. évfordulójának évében, 1968-ban. Az országban ez volt az első ilyen emlékmű. Nemzeti szín zászlók lobog­tak a domb tövében, melyen ott áll a Kossuth fémbe öntött arcmásával díszített emlékosz­lop. Katonazenekar játszott pattogó indulókat: zeneszó fo­nyeket maximálisan kielégít­sük. Eddig még minden esz­tendőben sikerült is mindez nekünk. A brigádból ketten megszerezték az általános is­kolai végzettséget, hárman si­keres érettségi vizsgát tettek és ketten elvégezték a tiszti tanfolyamot. A brigád 1969- ben zöldkoszorús, majd ezüst­ös 1971-ben aranyjelvényt szerzett. — Milyen feladatot ró az ál­lomás dolgozóira az őszi csúcs- időszak? — Csak az átmenő forga­lom lesz jelentős, a helyi fel­adások nem emelkednek, mi­vel a tsz-ek közvetlenül Szol­nokra szállítják a cukorrépát. Piros tányérsapkával a fején — Az 516-os mehet-e?... Megjött a személyzet a 703- mon? ... Az 1716-os jöhet! — hangzik a telefonban Pusztai Dezső forgalmi szolgálattevő hangja. Engedélyt ad a vona­toknak, és egy mozdulattal váltót, jelzőt állít. — Ez az úgynevezett „do­minó”, melynek segítségével az állomás beérkező és kiindu­ló vonatforgalmát irányítom — rrtutat az asztalra. — A be­rendezés, melynek kapcsoló- táblája látható itt, helyettesíti mindazt a munkát, amelyet eddig kézi erővel végeztünk. A Budapest és Szolnok közötti vasútvonal kisebb állomásai közül Abony kapott elsőként ilyen berendezést. Mindent tud, megbízható, de alapos szakértelmet kíván. Közben ismét cseng a tele­fon. Űjabb intézkedés. Még véget sem ér, az egyik álldo­gáló vonat személyzetének két tagja jön be. Velük rövid meg­beszélést folytat a forgalmista. Az emberek elégedetten tá­voznak. gadta azokat, akik eljöttek ün­nepelni ide, Kossuth Lajos 170. születésnapján. Az egybegyűlteket Győré Pál, a nagyközségi tanács tit­kára köszöntötte, majd Zsem­lye János, a Hazafias Népfront járási titkára mondott emlék- beszédet. Beszéde után a nagy­község iskolái, intézményei megkoszorúzták az emlékmű­vet. Az ünnepség a Ságvári Tsz Kossuth-üzemegysé- gének központi épületében folytatódott, a fiatalok hangulatos, szép pinceklubjában, ahol a Petőfi Művelődési Ház irodalmi szín­pada tartott alkalomhoz illő, igényesen választott mondani- valójú irodalmi műsort, Márky Péter rendezésében. Október 1-én abonyiak, ceg­lédiek és járásbeliek indulnak majd Monorra, hogy megko­szorúzzák Kossuth Lajos szü­lőházának emléktábláját. Pusztai Dezső huszonhárom éve dolgozik a vasútnál, 1957 óta van Abonyban. — Ha újra kezdené, akkor is vasutas lenne? — Az.., Folytatná, de kis kattanás hallatszik a „dominó”-asztal- ról. Azonnal odafigyel, majd amikor mindent rendben ta­lál, a mikrofonhoz hajol: — Személyvonat érkezik Szentesről, a harmadik vá­gányra, és tovább indul Buda­pest Nyugati pályaudvarra. A vágány mellett tessék vigyáz­ni! Feláll. A piros tányérsapkát gondosan fejére illeszti, majd fogja a menesztőt, s kifelé in­dul, a szerelvényt útjára bo­csátani. Gy. F. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Albertirsai Toliüzeme magas áron felvásárol ÚJ ÉS HASZNÁLT LIBA­ÉS KACSA- TOLLAT Albertirsán, a Köztársaság út 16. szám alatt, szombat kivételével 7-től 15 óráig. Kislány, táska nélkül Tizenkét óra múlt. A város fő­utcáját benépesí­tik az iskolából jövő gyerekek. Ki­pirult arcú, kócos leánykák, kigom­bolt kabátú, tás­kát himbáló srá­cok igyekeznek hazafelé. Előttem nagyon jól öltözött, amo­lyan „skatulyá­ból” kilépett, hét év körüli, piros szivacskabátos kislány lépked. Valami kellemet­lensége lehetett, mert igen morcos képpel bandukol. Feje búbján gon­dos, anyai kezek által kötött nylon­masni. Pár lépés­sel mögötte — lát­hatólag fáradtan — egy fekete ken- dös, öreg néni igyekszik, de a fe­hér térdzokniba bujtatott, apró lá­bak iramával nem tudja felvenni a versenyt. Kezét a kislány degeszre tömött táskája húzza, a másikban az uzsonnatáska lóg. — Nem tudnál egy kicsit gyor­sabban jönni? — szól hátra türel­metlenül a kis­lány, és nagy, kék szeméből szemre­hányó pillantáso­kat lövell a nagy­mama felé. A nagymama nem szól egy szót sem. Egy pillanat­ra megáll, leteszi a táskát a földre, hogy a terhet át­váltsa. Az egyik Kossuth Ferenc utcai ház kapuja elé érve, fölnézek az ablakra, ahon­nan fiatalasszony hajol ki. A kis­lány meglátja, és uccu neki! A nagymama egyik kezét sza­baddá teszi, hogy a másikkal meg­támaszkodhasson. Cs. I. Mese a bura alól Hajnali süfés Autózó ceglédi cipók Területi labdarúgás Az első győzelem Igénybe veszi telj es aktivitásunkat Fritz Éva kiállításáról heves ellenzést vagy lelkes he­Százhuszonöt éves az állomás VASUTASOK Hat vágánypár, havonta háremszáz tehervagon — Ez az úgynevezett dominó... Gyuráki Ferenc felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents