Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

1972. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK '“^sgfCírlap 5 l/ésjz'fesé^es termékek Sokféle számítás - sokféle eredmény Gazdaságos termelés és a piac A Porkohászati Vállalat üzemeiben sok ezer féle termé­ket készítenek, a többi között keményfém-lapkákat, csap­ágyakat, gyémánt szerszámokat, szénfúró villákat, fúróko- szorúkat, esztergakéseket, különféle húzószerszámokat. Csaknem 700 dolgozónak ad munkát a vállalat, amely nye­reséges, tavaly 35 millió forintnyi eredményt, az idei első fél évben 13 millió forintot könyveltek el. Léteznek-e veszteséges termékek egy nyereséges vállalatnál? — e kérdésre kértem feleletet Radványi Miklós gazdasági igaz­gatóhelyettestől, a költséggazdálkodási osztály vezetőjétől, Fajth Tamástól, a tervosztály vezetőjétől és Ughy József­től, anyagforgalmi osztályvezetőtől. — A Porkohászati Vállalat­nál veszteséges termék nincs, kivéve a Görling-kooperáció- ban készülő alkatrészeket. 0 Milyen számításokkal mutatják ki egy-egy gyárt­mány gazdaságosságát? — Minden vállalatnál jól nyilvántartják egy-egy gyárt­mány szűkített önköltségét, vagyis azt, hogy mennyi anya­got, bért, szerszámot haszná­lunk el az új érték előterem­téséhez. A teljes önköltség ki­számítása már bonyolultabb dolog, kimutatni, hogy egyes termékekre mennyi fel nem osztható üzemi, vállalati költ­ség esik. A fel nem osztható költségek pontos arányát mi sem ismerjük, de ha 20—22 százaléknyi a vállalati nyere­ség, akkor nem nagyon lehet veszteségességről beszélni. 0 A gazdaságos termelés azonban megkívánná, hogy minden egyes termék nyere­ségét ismerjék, hiszen csak így lehet elhatározni, hogy egy-egy gyártmányból többet készítenek, vagy felhagynak termelésével. — A teljes önköltség válla­lati szinten pontosan kimutat­ható, átlagszámokkal is dol­gozhatunk, de egy-egy ter­mékre lebontani nem tudjuk, hogy a sokféle rezsi közül me­lyik terheli az X gyártmányt — ezért nem is lehet kimon­dani, hogy az esztergakés nye­reséges, a csapágy viszont Veszteséges. 0 Ezek szerint számolás­technikai problémák van­nak? hászati termékkel kell ki­egyenlíteni. A mi alkatré­szeink lengéscsillapítókba ke­rülnek, s cserébe kész autóal­katrészeket kapunk. Mi vesz­teségesen dolgozunk az ala­csony ár miatt, de ha tetszik, ha nem, gyártanunk kell, mert a lengéscsillapítók hiánya ve­szélyeztetné a hazai közúti járműprogramot. Segítséget kapunk, az állam dolláronként nyolc forintot visszatérít ne­künk. 0 A közgazdászok és a műszaki szakemberek között van vita egy-egy termék gaz­daságosságáról? — A műszakiak is számol­nak, egészen más módszerrel. Gyakorlati problémák is fel­merülnek: igaz, ez a gyárt­mány gazdaságosabb lenne, de a másikhoz kevesebb szerszám kell, könnyebben termelhető stb. Ezt az alkatrészt csak ezen a gépen lehet megcsinál­ni, de az éppen rossz... Egyes szakemberek között is van el­lentét, de országosan is most foglalkoznak ezzel a kérdéssel. 0 Hogyan befolyásolja a termékösszetételt a kereske­dő? — Amiről tudjuk, hogy ke­vésbé gazdaságos, abból na­gyobb megrendeléseket ké­rünk, mert a nagy sorozat nye­reségesebb lehet. És felhívjuk a műszaki fejlesztők figyel­mét a korszerűsítésre. Veszte­séges terméket csak szerződés kielégítésére, vagy felsőbb döntésre gyártunk. 0 Mire van szükség, hogy egy-egy áru gazdaságossága nyilvánvalóvá váljék? — Űjra példát mondanánk: a gyémántszerszámoknál más­fél millió forint átlag anyag- igazgatási költséggel számo­lunk, pedig az alapanyag sze- ménykocsin, egy aktatáskában érkezik. Ugye elhiszi, hogy ez a szállítás nem kerül ilyen sokba. A legegyszerűbb, egy­séges számolási metodikát kell kidolgozni, hiszen a nyeresé­gek különbségei is fontosak a döntéshez. Méghozzá a számo­lási módszer nem lehet bonyo­lult, mert gyorsan kell az adat az operatív vezetéshez. Ügy gondoljuk, először az árképzés technikáján kellene változtat­ni. 0 Mi hátráltatja még a gazdaságos termelést? — A rendelések hiánya be­folyásolja a nyereséges termé­kek kiválasztását, hiszen a szükség kényszerít, hogy bár­mit elfogadjunk. A piac hatá­sa ma úgy érvényesül, hogy azt is el kell vállalnunk, ami kevésbé* jövedelmező. Ha pe­dig a nyereségünk nem emel­kedik, a jövedelmeket sem nö­velhetjük, a munkásokat ne­hezebben tartjuk meg, s fej­leszteni sem tudunk a kívánt mértékben. Ez a gazdasági helyzet hátráltatja a gazdasá­gos termelést. Fóti Péter Vízzsák a vasúti pályán Vízáteresztő anyagokkal — Igen. Erre is mondunk példát: szigorúbb mércékkel, más metodikával kiszámítot­ták 80 KGM-vállalat nyeresé­gét, e számítás szerint a mi nyereségünk nem 22 százalék, hanem 6, hatvan eredményes vállalatból pedig veszteségeset csinált az új számítási mód­szer. 0 Hogyan lehet kiszámíta­ni egy termék nyereségét? Úgynevezett vízzsákot távo­lítanak el a vasúti pályáról Balatonalmádi-fürdő és Alsó­örs között. A vasúti szak­nyelven találóan vízzsáknak nevezett üregek a pályatest vizet át nem eresztő rétegei­ben keletkeznek, s megtelnek vízzel. Ha időben észre nem veszik, deformálják a síneket, s végső soron veszélyeztetik a forgalmat. Sok munkát adó és költséges kísérői ezek a vas­úti pályafenntartásnak. Egye­lőre nincs módszer a megelő­zésükre. Eltávolításukkor le­vágják a töltéskoronát, kive­zetik a vizet, s a helyét víz- áteresztő anyagokkal, kavics­csal töltik ki. Nyertek a bírálók A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Kiállítás és Vásár idején a Borgazdasági Válla­latok Trösztje pavilonjában több ezren kóstolták meg a kiállított borokat és szavazó­lapon közölték, hogy szerin­tük melyik a legjobb ital. Az érdekes közvéleménykutatás során 821 vendég találta el az I. borvilágversenyen arany­éremmel kitüntetett borok valamelyikét. Az eredményes borbírálók között több láda pezsgőt sorsoltak ki jutalom­ként, s a szerencsés nyerte­seket most levélben értesítet­ték, hol vehetik át az italo­kat. Sör- és üdí'őeHenőrzés Tavaly több száisav hiányzott A megyei (fővárosi) élelmi­szer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek munkatársai az el­múlt hetekben az üdítő ital, szikvíz- és szeszipari vállala­tokat ellenőrizték. Százalékos arányban az elmúlt évinél ugyan valamivel kevesebb ki­fogásolnivalót találtak, mégis sok esetben kellett felelősség- revonást kezdeményezniük. A győri intézet munkatársai Mo­sonmagyaróváron találtak a helyi üzemben olyan citrom­szörpöt, amelynek minősége nem felélt meg a követelmé­nyeknek, s emiatt a szörpöt leérté­kelve hozhatták csak for­galomba. A nagykanizsai sörgyárból ke­vés szénsavval került ki a ba­latoni világos sörszállítmány, s további kifogás volt, hogy az üzemben több esetben hanya­gul címkézik a Kinizsi sört, — ezért figyelmeztették a válla­latot. A pécsi intézet munka­társai Baranya megyében indí­tottak szabálysértési eljárást az egyik megyei szíkvíz- és szeszipari vállalat ellen, rossz minőségű üdítő ital gyártásá­ért. A kecskeméti ellenőrök olyan Sztár üdítő italt találtak az üzletekben, amelyből hiány­zott a szénsav egy része. Megállapították, hogy egyik budapesti üzemben követték el a mulasztást, s megfelelő rendszabályokat kezdeményeztek. JEGYZET Az öregek és a tél — Vegyük mintának a gyé­mántszerszámokat, ezeknél magas az anyagköltség és ki­csi a munkaigény. Az ember arányíthatja a fel nem osztha­tó költséget az árbevétellel, ekkor több mint kétmilliós nyereség jön ki; aztán más módszerrel a munkabérre ve­títheti a rezsiket, ekkor 929 ezer forint eredményt kap végeredményként; ha a har­madik metodikával él: az üze­mi általános költséget bér­arányba hozza, az egyéb költ­ségeket árarányba, s így 527 ezer forint veszteség jön ki. A három szám közül a negyedik, vagy az ötödik járhat közel az igazsághoz, pedig megnyugta­tó költségszámítás kell az op­timális gyártáshoz. A gyé­mántszerszámoknál a nagy anyaghányad borítja fel a szá­mításokat. 0 És e háromféle számítás milyen eredményekre vezet a többi terméknél? — A többi terméknél mind á három variációban nyereség jött ki. Egyébként az egész or­szágban e hároró módszerrel számolnak. Ha ugyanabban a metodikában végezzük a mű­veleteket, ahogy az árat ké­peztük, akkor a nyereség min­dig kijön ... Azért, ha két ter­méket letesznek az asztalunk­ra, eldöntjük, hogy melyikből lenne jobb többet termelni. 0 Miért veszteséges a Gör- ling-cégnek szállított alkat­rész? — Még az önállóság előtt, a nagyvállalat vásárolt egy li- cencet, amelynek árát porko­ILYENKOR OSZIDÖN a termelőszövetkezetek irodáin sűrűbben kopogtatnak az öre­gek, mint bármiikor más év­szakokban. Nyugdíjasok és já­radékosok jönnek, hogy a sorsuk felől érdeklődjenek, már ami a közelgő telet illeti. Megkérdezik, van-e mód arra, hogy a háztáji termésüket a tsz fogata vagy vontatója ha­zaszállítsa? És a gabonafej­adag meglesz-e? Elvégzi-e a szántást a traktor náluk is, a jövő évi háztájin mint tavaly, vagy azelőtt. Kérdéseik, kéré­seik a gazda jogán hangzanak el, 6 annyira változatosak, hogy néha szinte meglepő. Türelem kell a válaszokhoz az irodabeliek részéről, sőt több is olykor: tisztelet, meg­értés. Hiszen itt élnek közöt­tünk több mint 100 ezren csak a minimális járadékból élők, s évről évre növekszik a jobban ellátott, de nem gondok nélkül élő nyugdíja­sok száma. Földjük a közös­ben, java munkaerejük is be­épült idők folyamán a közös vagyonba. A nemzedékváltás gyors ütemű változásaiból számukra — érthetően — az a legfontosabb, magáénak te­kinti-e őket továbbra is a kö­zösség, futja-e annyira az em­berségből, hogy az öregekről nem felejtkeznek el. NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT az ilyen és hasonló kérdése­ket a legtöbb szövetkezetben meglehetősen drámaian kel­lett feltenni. A közös gazda­ságok megszilárdulásának időszakában a szociálpolitikát is meg kellett előbb alapozni, azonkívül az öregeknek is akadt némi tartalékuk. Nap­jainkban, a megerősödött kö­zösségektől azonban már ok­kal és jogosan kéri számon a társadalom az intézményesí­tett támogatást annál is in­kább, mivel túl az állam ha­vonta érkező segítségén, a család támogatásán, csak a téesztől várhatják gondjaik további enyhítését az öregek. Figyelembe véve a járadék és a nyugdíj összegét, a gye­rekek hozzájárulásait, a nyu­godt megélhetéshez nem nél­külözhető a szövetkezet rend­szeres támogatása. Ma már elmondhatjuk; a termelőszövetkezeti közössé­gek legtöbbjét nem érheti szemrehányás amiatt, hogy el­feledkezik öregjeiről. Polgár­jogot nyert a rendszeres tá­mogatás, amelyet a vezetők így fogalmaznak: erőnk sze­rint igyekszünk könnyebbé tenni a járadékosok és nyug­díjasok életét. ITT ELSŐSORBAN a jára­dékosokról van szó. Bár a ta­valy hozott minisztertanácsi rendelkezés óta voltaképpen nincs olyan ember hazánkban, aki az állami támogatás vala­milyen formáját ne élvezné. A folyósított járadékok, alka­lomszerű segélyek összege azonban, mint tudjuk, ma még mélyen a létminimum alatt van. Ezért különösen ör­vendetes, hogy növekszik azoknak a téeszeknek a száma, amelyek gazdasági eredmé­nyeik következtében havonta rendszeresen juttatnak 100— 150 forint jövedelemkiegészí­tést a járadékosoknak. Másutt évente kétszer-háromszor na­gyobb összeggel segítenek. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy nem ajándékozásról van szó, hanem olyan járandóság­ról, amelyet törvény nem ír ugyan elő. a lelkiismeret annál inkább. S a szándék: nem maradhat mindennapi kenyér nélkül senki ott, ahol a dol­gozó tagság egyre-másra új házakat épít, a legújabb divat szerint öltözködik, s rég el­múlt az az idő, amikor az embereknek még filléres gond­jaik voltak. KIALAKULTAK A SEGÍ­TÉS más formái is. Az egyik ÚT ÉS VILLANY Leányfalun 300 méteres új utat építenek. A munkát rövi­desen befejezik. Ugyancsak a vége felé közeledik a község vil­lanyhálózatának bővítése is. Ékes János felvételei Lezárult a személyhajózási idény Vasárnap indul utoljára a ráckeve-tassi járat Az. idén már nem közleke­dik többet a budapesti esti sétahaj ójárat. Ezentúl csak délután indul sétahajó, az idő­járástól és az érdeklődéstől függően. Lezárult a folyami személyhajózás főidénye, amely a MAHART gyorsje­lentése szerint az idén kedve­ző eredményeket hozott. A dunai személyhajópark a nyáron 1,1 millió utast szállított. alföldi nagyközségben tavaly a fiatalok társadalmi munkában vágták fel az egyedül élő öre­gek tüzelőjét. Más vidékeken a közösség gondoskodik arról, hogy a betegség miatt ágyhoz kötött idős embereknek tejet, friss hús vigyenek. Egyre több helyen létesítenek napközi otthont az öregek számára, amelyekben a naponként biz­tosított meleg étellel egyenér­tékű az a körülmény, hogy ott közösségben élhetnek, újból társadalmi lényekké válhatnak azok is, akiknek egyetlen tár­suk a magány. Az utóbbi idő­ben hírek érkeznek arról is, hogy egyik-másik községben elvégeznek bizonyos apróbb javításokat, amelyekre igen nagy szükség van a magányos öregek többnyire elhanyagolt portáján. Újakkal cserélik ki a törött cserepet a házon, megigazítják a bedőlt kerítést, rendbe teszik az udvart. Többnyire fiatalok teszik ezt, akik munkájukért nem várnak jószerint köszönetét sem, ter­mészetesnek veszik, hogy segí­tenek azokon, akikkel öreg korukra mostohán bánik az élet. AZ IDŐJÁRÁS OKOZTA viszontagságok miatt több száz termelőszövetkezet háza táján sűrűsödik a gond ezek­ben a hetekben. De nem lehet olyan nagy a hétköznapok ter­he, hogy mellette elfelejtkez­zenek az öregekről. Meg ke11 hallgatni őket, segíteni kell raituk, kinek-kinek ereie. te­hetsége szerint. Ne érezzék egyedül magukat a világban. K. I A Budapest—Bécs—Budapest között közlekedő Sólyom szár­nyashajó az előző évi forga­lomnak csaknem kétszeresét bonyolította le, 11 600 utassal. A két Sirály „szárnyas” 78 külön turistajárattal a tavalyi teljesítmény kétszeresét érte el. A Sólyom már korábban be­állt az újpesti hajójavítóba, most teszi le a szolgálatot a Kossuth hajó, utána sorba mennek a többiek is a téli ki­kötőbe. Az utószezonban menet­rend szerint naponta már csak Budapest—Eszter­gom között közlekedik hajó. Vasárnap indul utoljára a Ráckeve—Tass közötti járat, s szombatonként és vasárnapon­ként megy még hajó Buda­pestről Surányba. Egyedül a kis-dunai Ráckeve—Dömsöd— Tass közötti „pecás” járat ma­rad forgalomban, az időjárás­tól függően november köze­péig. Most már a különhajó- járatok szezonja is lejárt, epvedül a SZOT „Felsza­badulás” üdülőhajója fo­gad még vendégeket, október végéig bérelték ki bé­csi és al-dunad kirándulásokra. lárt a föld alatti szanatórium Az idén májusban kezdték meg az aggteleki barlang­vidéken lévő jósvafői Béke­barlangban az asztmatikus és légzőszervi betegségben szen­vedők gyógykúráztatását, amely most fejeződött be. A Borsodi Szénbányák szakszer­vezeti bizottsága által fenn­tartott „föld alatti szanató­riumban” az idén hat csoport­ban megközelítőleg 300 bá­nyász, valamint az ország kü­lönböző részeiből érkezett más beteg vett részt a klímaterá­piás kezelésben. A betegek között külföldiek is voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents