Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CÉGI-fcP VÁROS RÉSZ XVI. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 20., SZERDA Pedagógiai bizottság alakul Segítik a szülői munkaközösségeket Ülést tartott a városi népfrontelnökség A népfront helyi elnökségei, bizottságai munkájukat az ötödik kongresszus program­jának végrehajtása jegyében végzik országszerte. váro­sunkban is. A hét végén az elnökség a városháza vb-ter- mében ülésezett. Győré Sán­dor, a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetője tartott tájékoztatót a Hazafias Népfront és a szülői munka- közösségek együttes feladatai­ról. Az osztályvezető elmondot­ta, hogy a családoknak és az iskoláknak közeledniük kell egymáshoz. Az iskolai fogadó­órákon kevés szülő jelenik meg, s a szülői értekezleteken is. A jövőben gyakorlatibbá kell tenni a szülői mun­kaközösségek működését. Ebben a népfront hasz­nos segítséget adhat, hiszen megvannak az eszkö­zei a munkaközösségek támo­gatására. Javaslatként hangzott el, hogy alakuljon a Hazafias Népfront városi elnöksége mellett működő pedagógiai bi­zottság, amelynek tagjai szü­lők és pedagógusok. Ennek a szervnek a feladata lenne a tapasztalatok gyűjtése, a munkatervek végrehajtásának ellenőrzése, az if jósággal kap­csolatos határozatok ismerte­tése, a fizikai dolgozók gyer­mekeinek támogatása, a pá­lyaválasztási gondok meg­könnyítése es a gyermekvé­delmi munka segítése. A .jövőben célszerű lenne tájékoztató előadásokat, tanfolyamot tartani, ta­pasztalatcseréket, közös megbeszéléseket szervez­ni a szülői munkaközös­ségek vezetőinek. Az elnökségi ülésen számos hozzászólás hangzott el, s a felszólalók mind a pedagó­giai bizottság megalakítása mellett foglaltak állást. T. T. Tovább dolgoznak a nyugdíjas kisiparosok A Minisztertanács és a SZOT három éve hozott ha­tározata a nyugdíjas kisiparo­sok foglalkoztatásáról az érin­tettek jobb megélhetését, a kontárok megfékezését szol­gálja. A Cegléden élő nyugdíjas kisiparosok több mint 30 szak­mára kaptak iparengedélyt. Városunk nem dicsekedhet olyan létszámú kisiparosgár­dával, amely maradéktalanul ki tudná elégíteni a javító­szolgáltató igényeket, de ha lassan is, fel tudják számolni a nagy számban tevékenyke­dő kontárokat, akik különö­sen az építőiparban használ­ják ki a lehetőségeket, mint­hogy kevés az iparengedély- lyel rendelkező kisiparos. Gyorsan megkedvelték i Behálózott fák alatt KELLEMETLEN, állan­dóan pötyörésző „eső” miatt bosszankodnak, im­már hetek óta, a törteliek. Ezúttal azonban különleges esőről van szó, amellyel az utcán sétálgató, gyanútla­nul jövő-menő embereknek gyűlt meg a baja. Amerre elhaladnak, valóságos her- nyóözön éri őket. Olykor a legjobb szomszédok között is nézeteltérés támad. Egyik-másik kifakad: — Szomszéd, igazán le­szedhetné már azokat a hernyókat! Hogy a szobába bejönnek, az még hagyján, de lassan már a levesembe is belemásznak! — Igaza van szomszéd­uramnak, de hát maga se volna okosabb az én he­lyemben! Ha a lábam nem fájna, akkor sem tudnék felmászni a fa tetejébe. HOL VANNAK a szép, terebélyes, csalogató lomb­koronák? Jobbára csak a fák kétségbeesett ágai me­rednek az ég felé. Próbá­lom fölfogni a levélerek köré font hálókból, félig le­rágott levelekről jövő pa­naszos zizegés értelmét: ■— Látom, platán öcsém, téged is behálóztak ezek a fenevadak. — —■ Ügy ám, eper testvé­rem! így kell itt állanom, a falu csúfjára. Nemhogy a gyerekek nem játszanak alattam, de mindenki utál- kozva néz rám. — Én már megöreged­tem, de még ilyen nem volt, hogy felém se jöjjön a gyógyító permetező autó. — En azért még remény­kedem, hátha csak az olim­pia kötötte le a permete­zőket. — (Á próféta szóljon be­lőled, platán öcsém — zi­hálja kissé reményre kap­va az öreg eperfa. Gy. M. A napokban megnyílt Cegléden, a Rákóczi úton, az egy­kori kézilabdapálya helyén, az új lakótelep ABC-kisáruháza. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat új üzletét gyorsan megkedvelték a vásárlók. Apáti-Tóth Sándor felvétele Cegléden jelentkezhetnek az NDK-ba készülő fiatalok Őszidő Házi vizsgán adtak számot a szerzett ismeretekről a na­pokban az NDK-ba induló fiatalok. Az ottani munkavál­lalás egyik feltétele a nyolc­hetes német nyelvtanfolyam elvégzése. A Ceglédről és kör­nyékéről utazó fiatalok a Kossuth Művelődési Központ­Marci bácsi BOGÁRHÁTŰ HÁZACSKA álldogál az albertirsai TÜ- ZÉP-telep szomszédságában, a vasútállomás mellett. A né­hány tucat négyszögölet kite­vő portát ritka léckerítés öve­zi, s a házikó utcára kandiká­ló ablaka előtt jó illatú virá­goktól tarkállö kertecske sze­rénykedik. Az udvar végében egy fás­kamrából átalakított esztergá­lyosműhely található, amely­ben a mester, a ház és a por­ta tulajdonosa, Bognár István tevékenykedik már évtizedek óta. A mokány termetű . kis­iparos közelebb van már a hetvenedik esztendejéhez, mint a hatvanhoz, és hogy szerény keresethez juthasson, a saját maga gyártotta cik­kekkel utazgat időnként egyik vásárról a másikra. Felesége is szívesen segít neki, de most csak néha akad rá ideje: ^ A házacska előtt, a kis pá­don, még a nyár elején ott ül­dögélt a gondban megőszült mester méginkább ősz homlo- kú édesapja, Bognár Marci bácsi. Ki ne ismerné Albert- irsán az öreget? A község Ma­tuzsáleme ő. aki idestova száz esztendős lesz. Csak ismét ott láthatnánk, azon a kis kerti bad on, _ ahol vígan eregette hosszú pipájából a füstfelhő­ket, s ahol — bármennyire is hihetetlen — szemüveg nélkül olvasta a napilapokat. Hat gyermeke közül öt ma is él az ország különböző vi­dékén. A felesége alig két esz­tendeje halt meg. A gyerekek tanakodása után, az esztergá­lyos szakmát folytató fiú vál­lalta az idős édesapa gondozá­sát, eltartását, feleségével egyetértésben. MARCI BÁCSI, aki világ­életében mozgékony ember volt, özvegységében sem sze­retett bent üldögélni a lakás­ban. Amikor kitavaszodott, nagy sétákat tett az utcában, meglátogatta az ismerősöket, sőt, még távol lakó gyerme­keihez is elutazgatott. A nyá­ron, amikor váratlanul hű­vösre fordult az idő, megfá­zott. Jelenleg az ágyat nyom­ja, beteg. A menye gondosan ügyel szinte minden mozdula­tára, mert Marci bácsi igen unja már a fekvést. A napokban, amikor meg­látogattam, leültetett ágya szélére, s a legnagyobb ámu­latomra, első kérdése az volt, hogy „hány aranyérmet sze­reztek már a magyarok az olimpián?” Nagyban folyt közöttünk a párbeszéd, amikor a szomszé­dok is benyitottak.* Pici üveg szíverősítőt, tányér süteményt hozott az egyik szomszédasz- saony, és megkérdezte: — Remélem, egy kicsit jobban van már, Bognár bá­csi? — Talán, talán! — bóloga­tott az öreg. — Csak egy nagy baj van. — Éspedig? Marci bácsi a bajuszát tö- rölgette: — Hát csak az, lelkem, hogy a menyem elrejtette a pipámat! — Oda se neki! A nikotin árt az ember egészségének! — vetettem oda gondolkozás nél­kül. Az öreg a könyökére tá­maszkodva, hamiskásan mo­solygott: — Ugyibár, az a beste niko­tin megtalálná rövidíteni az életemet? Erre szavam sem volt. Kis­sé zavarba hozott csattanós tréfája. A jelenlévők szeren­csére hangosan derültek. Marci bácsi gyöngén, erőt­lenül köhögni kezdett. — Nem szabad sokat fárasz­tani! — toppant be az aggódó háziasszony, s mi, valameny- nyien javulást kívánva, el­búcsúztunk Marci bácsitól. HÁTHA A SZÉP őszi na­pokon ismét ott találjuk majd a kis kerti pádon, ahol, hosz- szú szárú pipájából a füstöt eregetve, olvassa az újságot? Szívünkből kívánjuk ezt nagyon sokan. Rakovszky József ' ban hetenként két alkalom­mal vettek részt nyelvórákon. Az 1972-től szerződött cso­port október elején indul az NDK-ba, de a jövőre munkát vállalók verbuválására az elő­készületek máris megkezdőd tek. A korábbi gyakorlattól eltérően, nem a megyei tanács munkaügyi osztálya szervezi a Cegléden és a járás terüle­tén lakó fiatalok utaztatását, hanem a városi tanács mun­kaügyi csoportja. A fiatalok következő csoportja egy év múlva indul, de a kiutazási szándékot már most előjegy­zésbe veszik a városi tanács 33-as szobájában, hétfőn, kedden és péntek délelőtt, 8— 12 óra között. _________________(—gi) Di ákok segítenek A városi tanács egészségügyi osztályának szociális gondo­zónői naponta 15—20 idős, egyedülálló embert látogatnak meg otthonukban. Ehhez a munkához a közgazdasági szakközépiskolától kapnak se­gítséget: a fiatalok felváltva látogatják a magányos, öreg embereket. Ha kell, a bevásár­lásban és a takarításban is se­gítenek. Dolgozik a Sirokkó DOHÁNYSZÜRET A DIMITROV TSZ-BEN Mikebuda felé halad az út Albertirsáról. Vontató veri fel a porát, vaspántokból álló lá­daféléket visz a pótkocsiján. Gépdohogást hallani a távol­ból is, a messzi határ peremé­ről. Itt, ahol vége a nagyköz­ségnek, kettéágazik az út. Reg­gel a munkába menőket így irányíthatnák: borosok balra, dohányosok jobbra, mivel bal kéz felé a szőlőfeldolgozóhoz, jobbra pedig a dohányültetvé- nyekhez visz az út a Dimitrov Tsz földjén. Mind a két helyen javában dolgoznak. A szőlő szüretelését a napokban kezd­ték. A dohány leveleit július közepe óta szedik, s lesz még munkájuk október közepéig. Lenne tovább is, ha a kora­nyári jégverés csúffá nem te­szi a tsz gondozott dohányföld­jeit. 115 holdból 70-et ért a jég, 45-öt ki is kellett szán­tani, annyira szétverte. Szép termést mindössze 45 holdról szedhetnek, 3200 mázsa zöld dohányra számítanak. ARÁNYLÓ VIRGINIA A munkában segítő, kanadai dohánytörő kombájn kora nyáron ért a Dimitrov Tsz-be. Azt állították a munkába, a helyi terephez és szükséghez alakítva. A kombájn egyéb­ként mindentudó: használhat­ják palántálásra, növényápo­lásra, betakarításra. A dohány egy részét a tsz-tagok vállalá- sos alapon szedik. A sok eső nyoma meglátszik a húsos, zöld leveleken, a ró­zsaszínen árnyalt virágú do­hánytöveken. A termesztő szakembert nem kápráztatja el ez a pompa. Hogy mit ér a növény, az szárítás után de­rül ki, amikor majd a fölösle­ges nedvességtartalom elvész és a zöldből érett színre válta­nak a szárított dohánylevelek. Az ujjnyi vastag főérből gyufaszálnyi vastagságú lesz, mire a szárítóból kikerül, s a levél színe aranyszőkévé vá­lik. így okoz örömet a ter­mesztőnek, mivel a minőség a színtől is függ. Az albert­irsai határban hevesi zöldet, Virginiát termesztenek. JÓ MINŐSÉGŰ Hat szárítóépületben és két olajégős Sirokkó-kamrában szárítják a gondosan rende­zett, kötegbe fogott dohányle­veleket. Egy-egy kamrába 45 mázsa zöld anyag fér be, s egy hét múltán kiszedhetik a sú- lyukvesztett, szállításra előké­szített dohánykötegeket. A mennyiségre lehet panasza a tsz-nek, de a megmaradt do­hány minőségét nincs miért kifogásolni. A legtöbb megáll­ja a helyét exportszállítmány­ként is. A szárított, gondosan köte- gekbe fogott és osztályozott dohányt a tsz szállítókocsija viszi el Szolnokra, ahol érle­lik és további sorsáról gondos­kodnak a gépi fermentáló üzemben. A Dimitrov Terme­lőszövetkezetben nők foglal­koznak leginkább a dohánnyal. A szárítás utáni válogatást, bálakötést, a levéltörést, mind a nők végzik. Idősek, fiatalok egyaránt lelkes „dohányosok”. Tudják, hogy aranyat ér a kö­zös gazdaságnak ez a növény. SÜRGET AZ IDŐ A hideg, nyirkos idő hátrál­tatja a dohányszüretelőket. A tervezett határidőt azért min­denképpen szeretnék megtar­tani: október végéig minden­képpen végezni akarnak a do­hány adta munkával. Az idő sürgeti a határban dolgozókat. Nemcsak a dohánnyal, hanem minden más betakarítanivaló- val iparkodniuk kell, ha hasz­not akarnak látni belőle. E. K. Fortuna városa Minden héten egy négytalálatos Néhány hete Ceglédet For­tuna városának nevezték el a ceglédiek, nem kis örömmel. Nincs olyan hét, hogy a Sport- fogadási és Lottó Irodán vala­ki be ne kopogna, kezében nyertes szelvényt lobogtatva. Augusztusban szinte minden héten volt egy ceglédi négyta­lálatos lottószel vény-tulajdo­nos. A 37. héten ismét négyes találatnak örvendhetett Cegléden valaki. A 34. heti jutalomsorsoláson 15 ezer fo­rintos lakberendezési utal­ványt, Hajdú szuper mosógé­pet, élelmiszer-utalványt és ruházati cikkek vásárlására jo­gosító utalványt juttatott For­tuna a városba. A totózók közül a 36. héten tippelők egyik szerencsés nyertese, aki szintén ceglédi, a napokban vette át a 13 talá­latáért járó 22 ezer forint nye­reményösszeget. TORNA Tágabb teret adnak a sportnak A közgazdasági szakközépis­kola tornatermében került sor Pest megye 1972. évi ifjúsági és felnőtt III. osztályú egyéni tornászbajnokságára. A ser­dülők és a II. osztályúak még ezután találkoznak majd. Nagy mezőny indult: 7 egyesület 34 versenyzője mérte össze ere­jét. A sok induló és a színvo­nal bizonyítja, hogy a szövet­ség sok gondot fordít a megye tornasportjára, szélesebb ala­pokra helyezi ezt a sportágat. Hat szakosztály tornásznője végzett az első hat hely egyi­kén. A Ceglédi Vasutasból he­ten az élmezőnybe kerültek. A Közgazdasági Szakközépiskola, Asztalos révén, egy ötödik he­lyet ért el. EREDMÉNYEK: Ifjúságiak: 1. Tóth E. 2. Il­lés K. 3. Nemes A. 5. Varga I. Mind a négyen a CVSE spor­tolói. Felnőttek: 1. Horváth A. (Ráckevei Gimn.). 2. Sipos E. 3. Vörös, 4. Etédi J. (CVSE). 5. Asztalos (C. Közgazd. Techni­kum). A felnőttek között, nagy harc után, mindössze egy ti­zed pont döntött Horváth ja­vára. GYENGE MEZŐNY Birkózás, közepes színvonalon Az elmúlt hét végén két kor­osztály részvételével rendez­tek egyéni versenyt. A- Pest megyei 17—18 éves fiatalok, Abonyban, kiválasztó verse­nyen indultak. Elég gyenge mezőny gyűlt össze, s a szín­vonal is erősen közepes volt. A Ceglédi VSE-t két sportoló képviselte, mindketten súly­csoportjukban elsők lettek: 65 kg-ban: 1. Surmann András, nehézsúlyban: 1. Kónya Pál. Ugyancsak Abonyban me­gyei úttörőversenyre került sor. Itt négy ceglédi indult el. Halasi Sándor 41 kg-ban, Ko­vács László 53 kg-ban lett el­ső. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Albertirsai Toliüzeme magas áron felvásárol ÚJ ÉS HASZNÁLT LIBA­ÉS KACSA- TOLLAT Albertirsán, a Köztársaság út 16. szám alatt, szombat kivételével 7-től 15 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents