Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-02 / 207. szám
JEGYZET Emberek és kutyák A kutyákról mindenféle megható történetet tudunk, hogy milyen hűségesek, ragaszkodók, okosak. A kutyakiállításokon örömmel nézelődünk, felsoroljuk a díjakat, gratulálunk a gazdiknak. De másképp is tudunk viselkedni. Sajnos. Feldúlt, felháborodott arccal jött be egy monori asz- szony a szerkesztőségbe, a Somogyi Béla utcából. Azzal kezdte: ha mi sem tudunk semmit csinálni, vegyük úgy, hogy 6 itt sem volt. Elmesélte: szomszédja minden évben kiirt egy kutyát. Az idén éppen tegnapelőtt kerített sort a „kutyairtásra”: egy fiatalembert kért meg, hogy pusztítsa el a kis korcsot, az pedig elvállalta. Harci kedvében odáig ment, hogy a kerítésre akasztotta fel a kutyát, s az állat percekig kínlódva nyüszített. Szörnyű érzés volt nézni —panaszolta az asszony. Nemrég egyébként hasonló eset történt: a Móricz Zsigmond utcában állítottak meg, és kértek, nézzem meg, a szomszéd mit művel a kutyájával. Azt művelte, hogy háromszor belelőtt. El akarta pusztítani, de a szerencsétlen jószág nem múlt ki rögtön, még három napig kínlódott a kert végében. Senki nem mert közel menni hozzá. — A kert az enyémmel szomszédos — panaszkodott a Móricz Zsigmondi utcai asszony — és nem merek hátramenni, mert nem bírom látni azt a kínlódást... Félreértés ne essék, nem tartozom az olyan kutyarajongók közé, akik egymásnak esnek, hogy ki húzza ki előbb a kutya talpából a tüskét. Sőt: sajnos, még csak segíteni sem tudok, nincs jogom büntetéseket osztogatni. Csak azt kérdezhetem szerényen: minek az ilyen embernek kutya?! (k. zs.) XIV. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT Vecsési üzemek Hogyan dolgoznak a fiatalok? •• Jelentős társadalmi munka — üzemi négyszögek A KISZ járási végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tájékoztató hangzott el a " vecsési KISZ-alapszervezetek termelést segítő tevékenységéről. Vecsésen, a csúcsvezetőség irányításával hét KlSZ-alapszer- vezet dolgozik, 160 KISZ-tag- gal. Két iskolai, egy területi és három munkahelyi alapszervezet működik a községben. A termelést segítő tevékenység, természetesen, a három munkahelyi alapszervezetnél nyilvánul meg elsősorban. Nevezetesen a gázüzemben, a VIZÉP-nél és a Vegyes Ktsz-ben. A vecsési termelőüzemek viszonylag kis létszámúak, s ezért a termelést segítő tevékenység nem közvetlen KISZ-irányítású, hanem szoros együttműködésben történik az üzemi, gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetéssel. \ A vecsési KISZ-szervezetek csatlakoztak a nagyközségi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága által meghirdetett „Virágos Vecsésért” mozgalomhoz. Az aszófői úttörőtábor építésében is részt vettek a vecsési fiatalok. A gázüzem fiataljai védnökségre hívták fel a többi alapszervezetet. Az utóbbi időben Vecsésen jelentős feladat volt az óvodák, iskolák bővítése, felújítása. A VIZÉP KISZ-esei a Halmi-telepi óvoda építésében végeztek jelentős munkát; a Vegyes Ktsz fiataljai a Kis- faludi utcai óvoda tatarozásában tevékenykedtek; a gázüzemi KISZ-esek a Martinovics téri iskola tatarozását és a Vörös Hadsereg utcai óvoda bővítését segítették. Azoknál a gazdasági egységeknél, ahol KISZ-szervezet is működik, 24 szocialista brigád van. Önálló ifjúsági szocialista brigád dolgozik a gázüzemben, amely élen jár a munkában. A szocialista brigádokban a fiatalok megállják a helyüket, munkájukkal elégedettek. % Az újítómozgalom Vecsésen igen aktív, öröm, hogy ebből a fiatalok is kiveszik a részüket. A jó KISZ-munka egyik alapfeltétele, hogy bizonyos anyagiakkal rendelkezzenek. Valamennyi üzemben szívesen vállalnak a fiatalok a munkaidő után feladatokat, s a kapott pénzt befizetik a KISZ- szervezet pénztárába. A Vegyes Ktsz KISZ-esei 300 darab kávéőrlőt készítettek el munkaidőn túl, s ez 30 ezer forintos termelési értéket jelentett. A szövetkezet vezetősége kétezer forint jutalomban részesítette őket. A VIZÉP KISZ-szervezete a munkaidőn kívüli akciókra konkrét szerződést kötött a vállalattal, amelynek célja az üzem műszaki színvonalának emelése, a piaci versenyképesség fokozása, az üzemi létesítmények megvalósításának elősegítése. Ennek keretében a KISZ-es fiatalok két D—108-as motort újítottak fel. Elkészítettek ezenkívül 50 darab kőzsákot a KISZ védnökséggel épülő kiskörei vízlépcsőhöz. Mindezért négyezer forint került a KISZ-szervezet kasszájába. A vállalat technológiai osztályán dolgozó fiatalok társadalmi munkában kidolgozták az 5 és 50 köbméteres olajtartályok technológiáját. A sok szép eredmény mellett, vannak még megoldatlan problémák is. Előfordul, hogy a felszabadult szakmunkás fiatalokat nem a szakmájukban foglalkoztatják. A Vegyes Ktsz-nél két fiatallal történt meg, s a KISZ-ve- zetőség közbenjárására sem sikerült e gondot megoldani. Nagymértékű a fluktuáció, különösen a VIZÉP-nél. A bérezés területén sok probléma megoldatlan, kevés az ipari tanuló, a jövőben feltétlen többet kell foglalkoztatni az üzemekben. Az üzemi négyszögek minden vállalatnál működnek, így a párthatározat célkitűzései megvalósultak. Az érdekvédelmi munka különösen a VIZÉP-nél lépett előre, az elmúlt hónapokban. összességében elmondható: a fiatalok aktív részesei a termelésnek, az üzemekben továbbra is számítanak jó munkájukra. ____________ G. J. A KISZ Központi Művészegyüttes Vecsésen A KISZ Központi Művészegyüttesének vendégjátékára szeptember 10-én, délután 17 órakor kerül sor Ötórai tea — éjfélig Hét vége - Maglódon Vecsésen, a szabadtéri színpadon. Az együttes legújabb produkcióinak 'egy részét mutatja be. Vadásztanya Újlengyelben Megkezdődött a vadászati idény — Házi múzeum A közelmúltban hírt ad- ; tunk arról, hogy a monori járási Fácán Vadásztársaság megvásárolta Újlengyelben a Bogár Imre-féle vadásztanyát. A társaság 50 tagja az elmúlt hetekben rendbehozta a tetőt, kicserélte a nyílászáró szerkezeteket. A társadalmi munka értéke csaknem 40 ezer forint. Most az épület tatarozásán munkálkodnak. A tetőszerkezet átalakításakor érdekes leletekre bukkantak a vadászok. Egy XVII. századbeli vadászpuskát találtak a tetőbe beépítve. Egy 60 éves vadásztöltényre is rábukkantak, s úgy tervezik, hogy házi vadászmúzeumot rendeznek be az egyik helyiségben. Szeptember 1-én, hivatalosan is megkezdődött a vadászidény. Egyelőre vadkacsára, fogolyra, fácánra, őzre és üregi nyúlra lehet vadászni. Az első szervezett vadászatot szeptember 10-én tartják. Elszaporodtak a területen a vaddisznók, s ezért a vadászat során tervezik a vadkanok kilövését is. G. J. Elefántnak, zsiráfnak: terüljasztalkám A kaszálógép beáll a lucernatáblába, és vágja a rendet, aztán megrakják a fuvart. A frissen vágott, zöld lucernával irány: Budapest. Az ál- latkerben már várják a ve- csésieket. Először mennyiségileg ellenőrzik a rendszerint 35 mázsa tételt, aztán minőségileg vizsgálják, még azt is, nem homokos-e a finom, zöld csemege, mert, ha igen, akkor a kedvenceink számára élvezhetetlen lenne. Márpedig ebből lesz a terüljasztalkám a türelmetlen, ormányát ide-oda csavargató elefántoknak, a hosszú lábú, hosszú nyakát emelgető, tartó zsiráfoknak. Hetenként háromszor, rendszerint hétfőn, szerdán és pénteken jelenik meg a vecsési Ezüstkalász Tsz szállító kocsija a lucernakaszálás megkezdése óta az állatkertben. Azelőtt — április 15-től — zöldtakarmány-keveréket vittek heti két alkalommal, 25— 25 mázsás tételekben, az állatkert éléskamrájába. Hogy ez az éléskamra télen-nyáron tele legyen, azt szerződésekkel biztosította az állatkert. A vecsési Ezüstkalász két évre szóló szerződést kötött, amelynek értelmében augusztustól októberig 170 mázsa takarmánytök egészíti ki a menüt. A sárgarépa sok-sok állat fontos élelme, egyeseknek csemegéje, s még a rabságban tartott madaraknak, sőt, a kedves, mókás majmoknak is fontos vitaminforrása. Ki ne figyelte volna már meg, hogyan rágcsálja a majom a sárgarépát, hogyan csipegetik a madarak, pótolva az elveszített természetes környezet adta kókuszt, banánt, erdei bogyókat, gyümölcsöket. Vitaminnal könnyebben viselik az állatok a fogságot, szépek maradnak. Talán még jó- kedvűek is ... Hát ez a fontos vitamin-„lelőhely”, a sárgarépa nagy szerepet kap az állatkert lakóinak étrendjében. A vecsési határban végeláthatatlan sorokban „hízik” a sárgarépa. A szerződésben 600—700 mázsa termesztését, egy részének téli tárolását is vállalta az Ezüstkalász Tsz. Ez év szeptemberétől 1973 áprilisáig szállítják majd le a szerződött mennyiséget. Fekete Gizella Ügyeletes orvos Gyomron, Mendén és Péteriben: dr. Halmai Géza (Gyömrő), Monoron, Monori- erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Kövesi László (Monor, Táncsics u.), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Marjai Viktor (Pilis, Rákóczi ú. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Bugyi István (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László,. Vecsésen: dr. Pauchly Géza tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatoik bejelentése a monori járás területén szombaton 12-től 19 óráiig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig, dél után 15-től 19 óráig Mono- ron, a főtéri gyógyszertárban. Nemrégiben Maglódon jártam, arra voltam kíváncsi, hol és hogyan tölti a hét végét a maglód! ifjúság? Tanácstalanul állok a vasútállomás előtti kis téren, amikor fiatalokból álló csoport közeledik felém, tőlük kérek segítséget. — Mondják, itt Maglódon hová érdemes szórakozni menni? Egy pillanatra meghökkennek a nemvárt kérdés hallatán, aztán a társaság lánytagja válaszol: — Itt? Sehová! — De, hát valami mégis csak van? Kell hogy legyen — érvelek. — Nézze — fordul felém az egyik fiatalember —, van egy mozi, egy kisvendéglő meg egy cukrászda. Ez minden. — Es művelődési otthon? — Van az is, de ott szombatonként semmi sincs. ★ Több mint egy évvel ezelőtti cikkből idéztem. Most ismét ellátogattam Maglódra, hasonló céllal, s persze, a változást is keresve, és — ami akkor nem sikerült — hosszabb beszélgetést remélve a fiatalokkal. A tervezett körkép színhelyei: a mozi, a kisvendéglő és a művelődési otthon. Ez minden. A moziban a Zöld rakéták című filmet vetítik. Az előadás megkezdéséig még bőver van idő, az előcsarnok meglehetősen hangos a fiataloktól A mozi vezetőjének távollétien Potocska Istvánné gépészt térdezem: szeretnek-e a fiatalok moziba járni ? — De mennyire, és nagyon rendesen viselkednek. Vendégeink többsége fiatal, gyakran különelőadásokat is tartunk. Eddig 170 ifjúsági bérletet adtunk el. Hogy milyen filmek a legkedveltebbek? Mint mindenhol, itt is a kalandos, izgalmas filmeket szeretik. A maglódi mozi tehát a monori járás egyik leglátogatottabb filmszínháza. Szélesvásznú, az épület azonban kopott, tatarozásra, felújításra szorulna. — Ha lehet, írja meg — kér a mozi gépésze —, hogy már három éve állnak egymásra dobálva a nézőtér új széksorai az előcsarnokban. Három éve tart a tatarozási, felújítási ügyben a huzavona a Gyömrői Építőipari Szövetkezettel... Pedig, ha szebb lenne a mozi, biztosan még több fiatal járna hozzánk. Hangos és népes a szemközti kisvendéglő söntése is. Kinyit az éttermi rész, s rövid időn belül fiatalokkal népesül be. Üdítő italt kérek. — Sajnos, kólánk nincs, nemrég fogyott el — mondja udvariasan a felszolgáló. Van viszont kőbányai világos sör, kellemes zene szól, táncolni is lehet, s ez is valami. A művelődési otthon falán plakát hirdeti: „ ... este nyolctól éjfélig ötórai (?) tea lesz, a Kamarás együttes közreműködésével ...” A zenekar már hangol, így néhány fiatallal a csendesebb KISZ-he- lyiségben ülünk le. Mi a véleményetek erről? — mutatom az egy évvel ezelőtti újságcikket. — Jó volt, igazat írt. — És történt azóta változás? Szeder Anna KlSZ-vezetőségi tag: — Sokáig semmi. Ép- i pen ez a mai lesz az első ötórai teánk. Ezeket a zenés, táncos estéket a jövőben rendszeressé tesszük. Bálint Katalin KISZ-tag: — Szerettünk volna a gyümrői- hez hasonló magnósklubot Disc-Jockey programmal, de itt nem engedték meg... Ecseren biztosítottak helyet e népszerű klubnak. Czine Károly, a Páva-kör- fiatalok párostánc-csoportjá- nak egyik táncosa: — A 20 főnyi, KISZ-tagokból álló együttesünk kicsit a maglódi fiatalok hírnevét is „öregbíti”. Sikerrel szerepeltünk Szarvason, Sóskúton, Mátraszentimrén és másutt az országban. Legutóbb a Dózsa-évfordulón, Cegléden. — Jónak mondható a kapcsolatunk a helyi pártszervezettel, társadalmi munkában lőteret építettünk, segítjük a magányos öregeket, jövőre parkosítunk, kerítést építünk — sorolja Varga Márton KISZ-vezetőségi tag. Közben panaszok, kérések is elhangzanak. „Van magnónk, de azt mindenki használja ...” „Szegényes a klubhelyiségünk”. „Miért nincs pezsgő KISZ-élet?” „Úgy tudjuk, a maglódi művelődési otthon az egyetlen, amelyben nincs presszó...” Nyitott, megválaszolatlan kérdések sokasága, jogos panaszok, kívánságok. De hát ismerünk olyan KlSZ-szerveze- tet is, ahol megvan a szép, berendezett klubhelyiség, csak éppen a legfontosabb hiányzik: nem becsülik azt a fiatalok. De végül is, hogyan töltik a hét végét Moglód fiataljai? Úgy vélem, valamivel tartalmasabban, mint egy esztendővel ezelőtt. Jandó István TÁRLATON Egy érett művész képei Úgy emlékszem, egy iskolai kirándulás szűkre szabott pár percében jutottam el először tárlatra. Fehér ingben, megkeményedett műanyag nyakkendőben nyüzsögtem a többi gyerek közt. Falusi létünkre sehogy sem értettük, miért pisszegnek folyton a komoly arcú felnőttek, s hogyan képesek 5—10 percet is álldogálni egy-egy kép előtt. Közben egy idős férfi karolta át a vállam: — Gyere csak fiacskám, no, gyere. Mondd, tetszik neked ez a kép? Erőteljes — bár inkább otromba — férfialakot ábrázolt, valami felismerhetetlen pózban. De nem is ez volt a lényeg, hanem a színek! Sohasem láttam addig olyan vakmerőén tiszta és élénk színeket. Akkora erő sugárzott belőlük, hogy — gyerek létemre — szjnte megijedtem. Korántsem volt azonban ilyen ünnepélyes hangulatú az a kiállítás, amit legutóbb láttam. A monori József Attila Gimnázium kultúrtermét alaposan feldúlták Bányász Béla kiállításának utolsó előtti napjára. A színpadon (jó lett volna legalább a függönyt behúzni) könyvcsomagok „romhalmazai”, a fal mellett földre fektetett, szerelésre váró fűtőtestek képezték a „dekorációt”. Érdekes módon, ez mégsem rontotta a kiállított 14 kép hatását. E vásznak előtt találkoztam újra a színekkel való bánni tudás magas fokával. Bányász Béla mondanivalóját elsősorban nem a formák pontos kidolgozásával, hanem a színekkel közli. Kedvenc témája — a kiállított képek tanúsága szerint — a falu és a falut körülvevő, vele együtt lélegző világ. Az alkalom — festőművészt köszönteni Monoron — nem olyan gyakori, hogy ne érdemelne meg néhány mondatot. Bányász Béla szereti a falut. A régit. Az apró, fehér falú, nádfedeles házakat, amelyek között a poros vagy éppen sáros utcán, parasztemberek beszélgetnek. Talán épp a kovácstól jövet, kötőféken vezetve a hűséges igavonó társat, a kedvenc lovat, amely oly gyakran szerepel a művész képein. Szépek az Udvar, öreg ház, Falusi utca, Délután, Este, ősz sötét, mély színei; a borongós árnyalatok nosztalgikus kisugárzásával azonos érzéseket ébreszt, de jóval élénkebb színekkel a Piac című képe. Ennek a témának legszebb, legkedvesebb darabja kétségkívül a Népdal. A furulyázó fiú és mögötte a ló alakja, valamint a remek háttér valóban népdalok melódiáit csempészi szemünkön keresztül a fülünkbe. Érdekes kép az Üj falu is, mondanivalója — az egyéniség elvesztésének, elgépiesedésé- nek, a „túlcivilizálódásnak” a veszélye — azonban már nem új, s talán nem is helytálló. Három arckép tanúsítja, hogy ennek is mestere Bányász Béla. A Gondolkodó munkás arca elgondolkoztató, a Vonaton egymásra hajlók fejének vonásai valóban az ingázók fáradtságát, törődöttsé- gét tükrözik. A csúcs — azt hiszem — a Parasztfej. Benne van a művész tisztelete a munkás, becsülettel átdolgozott élet iránt, s egyben ez a mesterségbeli tudás legsikerültebb bizonyítéka. Csak üdvözölhetjük Bányász Bélát, akit a képein keresztül kicsit szomorú, borongós embernek ismertünk meg. Vele együtt üdvözöljük azokat is, akiknek a kiállítás létrejötte köszönhető, azzal, hogy folytatást várunk. Minél gyakrabban és mind szélesebb közönség előtt kell alkalmat adni a járás területén élő — ismert vagy még ismeretlen — művészeknek a bemutatkozásra. Így lehet a monori járás művészeti életét arra a rangra emelni, amelynek már hosszú ideje aspiránsa. V. J. Érettségizett dolgozókat szervezői munkakörbe felveszünk Állami Biztosító fiókja, Monor.
