Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-02 / 207. szám

JEGYZET Emberek és kutyák A kutyákról mindenféle megható történetet tudunk, hogy milyen hűségesek, ra­gaszkodók, okosak. A ku­tyakiállításokon örömmel nézelődünk, felsoroljuk a díjakat, gratulálunk a gaz­diknak. De másképp is tu­dunk viselkedni. Sajnos. Feldúlt, felháborodott arc­cal jött be egy monori asz- szony a szerkesztőségbe, a Somogyi Béla utcából. Az­zal kezdte: ha mi sem tu­dunk semmit csinálni, ve­gyük úgy, hogy 6 itt sem volt. Elmesélte: szomszédja minden évben kiirt egy ku­tyát. Az idén éppen tegnap­előtt kerített sort a „ku­tyairtásra”: egy fiatalem­bert kért meg, hogy pusz­títsa el a kis korcsot, az pe­dig elvállalta. Harci kedvé­ben odáig ment, hogy a ke­rítésre akasztotta fel a ku­tyát, s az állat percekig kínlódva nyüszített. Ször­nyű érzés volt nézni —pa­naszolta az asszony. Nemrég egyébként ha­sonló eset történt: a Móricz Zsigmond utcában állítot­tak meg, és kértek, nézzem meg, a szomszéd mit művel a kutyájával. Azt művelte, hogy háromszor belelőtt. El akarta pusztítani, de a sze­rencsétlen jószág nem múlt ki rögtön, még három na­pig kínlódott a kert végé­ben. Senki nem mert kö­zel menni hozzá. — A kert az enyémmel szomszédos — panaszkodott a Móricz Zsig­mondi utcai asszony — és nem merek hátramenni, mert nem bírom látni azt a kínlódást... Félreértés ne essék, nem tartozom az olyan ku­tyarajongók közé, akik egy­másnak esnek, hogy ki húzza ki előbb a kutya tal­pából a tüskét. Sőt: sajnos, még csak segíteni sem tu­dok, nincs jogom bünteté­seket osztogatni. Csak azt kérdezhetem szerényen: minek az ilyen embernek kutya?! (k. zs.) XIV. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT Vecsési üzemek Hogyan dolgoznak a fiatalok? •• Jelentős társadalmi munka — üzemi négyszögek A KISZ járási végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tá­jékoztató hangzott el a " vecsési KISZ-alapszervezetek terme­lést segítő tevékenységéről. Vecsésen, a csúcsvezetőség irá­nyításával hét KlSZ-alapszer- vezet dolgozik, 160 KISZ-tag- gal. Két iskolai, egy területi és három munkahelyi alap­szervezet működik a község­ben. A termelést segítő tevé­kenység, természetesen, a há­rom munkahelyi alapszerve­zetnél nyilvánul meg elsősor­ban. Nevezetesen a gázüzem­ben, a VIZÉP-nél és a Vegyes Ktsz-ben. A vecsési termelő­üzemek viszonylag kis létszá­múak, s ezért a termelést se­gítő tevékenység nem közvet­len KISZ-irányítású, hanem szoros együttműködésben tör­ténik az üzemi, gazdasági, párt- és szakszervezeti veze­téssel. \ A vecsési KISZ-szervezetek csatlakoztak a nagyközségi ta­nács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága által meghir­detett „Virágos Vecsésért” mozgalomhoz. Az aszófői úttörőtábor épí­tésében is részt vettek a vecsési fiatalok. A gáz­üzem fiataljai védnökségre hívták fel a többi alap­szervezetet. Az utóbbi időben Vecsésen jelentős feladat volt az óvo­dák, iskolák bővítése, felújítá­sa. A VIZÉP KISZ-esei a Halmi-telepi óvoda építésében végeztek jelentős munkát; a Vegyes Ktsz fiataljai a Kis- faludi utcai óvoda tatarozásá­ban tevékenykedtek; a gázüze­mi KISZ-esek a Martinovics téri iskola tatarozását és a Vö­rös Hadsereg utcai óvoda bő­vítését segítették. Azoknál a gazdasági egysé­geknél, ahol KISZ-szervezet is működik, 24 szocialista brigád van. Önálló ifjúsági szocialista brigád dolgozik a gáz­üzemben, amely élen jár a munkában. A szocialista brigádokban a fiatalok megállják a helyüket, munkájukkal elégedettek. % Az újítómozgalom Vecsésen igen aktív, öröm, hogy ebből a fiatalok is kiveszik a részüket. A jó KISZ-munka egyik alapfeltétele, hogy bizonyos anyagiakkal rendelkezzenek. Valamennyi üzemben szívesen vállalnak a fiatalok a munka­idő után feladatokat, s a ka­pott pénzt befizetik a KISZ- szervezet pénztárába. A Vegyes Ktsz KISZ-esei 300 darab kávéőrlőt készí­tettek el munkaidőn túl, s ez 30 ezer forintos terme­lési értéket jelentett. A szö­vetkezet vezetősége kétezer forint jutalomban része­sítette őket. A VIZÉP KISZ-szervezete a munkaidőn kívüli akciókra konkrét szerződést kötött a vállalattal, amelynek célja az üzem műszaki színvonalának emelése, a piaci versenyképes­ség fokozása, az üzemi létesít­mények megvalósításának elő­segítése. Ennek keretében a KISZ-es fiatalok két D—108-as motort újítottak fel. Elkészítettek ezenkívül 50 darab kőzsákot a KISZ védnökséggel épülő kiskö­rei vízlépcsőhöz. Mindezért négyezer forint került a KISZ-szervezet kasszájá­ba. A vállalat technológiai osz­tályán dolgozó fiatalok társa­dalmi munkában kidolgozták az 5 és 50 köbméteres olajtar­tályok technológiáját. A sok szép eredmény mel­lett, vannak még megoldatlan problémák is. Előfordul, hogy a felsza­badult szakmunkás fiata­lokat nem a szakmájuk­ban foglalkoztatják. A Ve­gyes Ktsz-nél két fiatallal történt meg, s a KISZ-ve- zetőség közbenjárására sem sikerült e gondot megoldani. Nagymértékű a fluktuáció, különösen a VIZÉP-nél. A bé­rezés területén sok probléma megoldatlan, kevés az ipari tanuló, a jövőben feltétlen többet kell foglalkoztatni az üzemekben. Az üzemi négyszögek min­den vállalatnál működnek, így a párthatározat célkitűzé­sei megvalósultak. Az érdekvédelmi munka kü­lönösen a VIZÉP-nél lépett előre, az elmúlt hónapokban. összességében elmondható: a fiatalok aktív részesei a ter­melésnek, az üzemekben to­vábbra is számítanak jó mun­kájukra. ____________ G. J. A KISZ Központi Művészegyüttes Vecsésen A KISZ Központi Mű­vészegyüttesének vendég­játékára szeptember 10-én, délután 17 órakor kerül sor Ötórai tea — éjfélig Hét vége - Maglódon Vecsésen, a szabadtéri szín­padon. Az együttes leg­újabb produkcióinak 'egy részét mutatja be. Vadásztanya Újlengyelben Megkezdődött a vadászati idény — Házi múzeum A közelmúltban hírt ad- ; tunk arról, hogy a monori já­rási Fácán Vadásztársaság megvásárolta Újlengyelben a Bogár Imre-féle vadászta­nyát. A társaság 50 tagja az elmúlt hetekben rendbehozta a tetőt, kicserélte a nyílászá­ró szerkezeteket. A társadal­mi munka értéke csaknem 40 ezer forint. Most az épület ta­tarozásán munkálkodnak. A tetőszerkezet átalakítása­kor érdekes leletekre buk­kantak a vadászok. Egy XVII. századbeli vadászpuskát ta­láltak a tetőbe beépítve. Egy 60 éves vadásztöltényre is rábukkantak, s úgy terve­zik, hogy házi vadászmúzeu­mot rendeznek be az egyik helyiségben. Szeptember 1-én, hivatalo­san is megkezdődött a vadász­idény. Egyelőre vadkacsára, fogolyra, fácánra, őzre és üregi nyúlra lehet vadászni. Az első szervezett vadászatot szeptember 10-én tartják. El­szaporodtak a területen a vaddisznók, s ezért a vadá­szat során tervezik a vadka­nok kilövését is. G. J. Elefántnak, zsiráfnak: terüljasztalkám A kaszálógép beáll a lucer­natáblába, és vágja a rendet, aztán megrakják a fuvart. A frissen vágott, zöld lucerná­val irány: Budapest. Az ál- latkerben már várják a ve- csésieket. Először mennyiségi­leg ellenőrzik a rendszerint 35 mázsa tételt, aztán minő­ségileg vizsgálják, még azt is, nem homokos-e a finom, zöld csemege, mert, ha igen, akkor a kedvenceink számá­ra élvezhetetlen lenne. Már­pedig ebből lesz a terüljasz­talkám a türelmetlen, ormá­nyát ide-oda csavargató ele­fántoknak, a hosszú lábú, hosszú nyakát emelgető, tartó zsiráfoknak. Hetenként háromszor, rend­szerint hétfőn, szerdán és pénteken jelenik meg a ve­csési Ezüstkalász Tsz szállító kocsija a lucernakaszálás meg­kezdése óta az állatkertben. Azelőtt — április 15-től — zöldtakarmány-keveréket vit­tek heti két alkalommal, 25— 25 mázsás tételekben, az ál­latkert éléskamrájába. Hogy ez az éléskamra télen-nyáron tele legyen, azt szerződésekkel biztosította az állatkert. A ve­csési Ezüstkalász két évre szó­ló szerződést kötött, amelynek értelmében augusztustól októ­berig 170 mázsa takarmánytök egészíti ki a menüt. A sárgarépa sok-sok állat fontos élelme, egyeseknek cse­megéje, s még a rabságban tartott madaraknak, sőt, a kedves, mókás majmoknak is fontos vitaminforrása. Ki ne figyelte volna már meg, hogyan rágcsálja a ma­jom a sárgarépát, hogyan csi­pegetik a madarak, pótolva az elveszített természetes kör­nyezet adta kókuszt, banánt, erdei bogyókat, gyümölcsöket. Vitaminnal könnyebben vise­lik az állatok a fogságot, szé­pek maradnak. Talán még jó- kedvűek is ... Hát ez a fon­tos vitamin-„lelőhely”, a sár­garépa nagy szerepet kap az állatkert lakóinak étrendjé­ben. A vecsési határban vé­geláthatatlan sorokban „hí­zik” a sárgarépa. A szerződés­ben 600—700 mázsa termesz­tését, egy részének téli tárolá­sát is vállalta az Ezüstkalász Tsz. Ez év szeptemberétől 1973 áprilisáig szállítják majd le a szerződött mennyiséget. Fekete Gizella Ügyeletes orvos Gyomron, Mendén és Péte­riben: dr. Halmai Géza (Gyömrő), Monoron, Monori- erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Kövesi László (Monor, Táncsics u.), Magló­don és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Marjai Vik­tor (Pilis, Rákóczi ú. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Bu­gyi István (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László,. Vecsésen: dr. Pauchly Géza tart ügye­letet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatoik bejelentése a monori járás területén szom­baton 12-től 19 óráiig és va­sárnap reggel 8-tól 13-ig, dél után 15-től 19 óráig Mono- ron, a főtéri gyógyszertár­ban. Nemrégiben Maglódon jár­tam, arra voltam kíváncsi, hol és hogyan tölti a hét végét a maglód! ifjúság? Tanácstala­nul állok a vasútállomás előtti kis téren, amikor fiatalokból álló csoport közeledik felém, tőlük kérek segítséget. — Mondják, itt Maglódon hová érdemes szórakozni men­ni? Egy pillanatra meghökken­nek a nemvárt kérdés halla­tán, aztán a társaság lánytag­ja válaszol: — Itt? Sehová! — De, hát valami mégis csak van? Kell hogy legyen — érvelek. — Nézze — fordul felém az egyik fiatalember —, van egy mozi, egy kisvendéglő meg egy cukrászda. Ez minden. — Es művelődési otthon? — Van az is, de ott szomba­tonként semmi sincs. ★ Több mint egy évvel ezelőtti cikkből idéztem. Most ismét ellátogattam Maglódra, hason­ló céllal, s persze, a változást is keresve, és — ami akkor nem sikerült — hosszabb be­szélgetést remélve a fiatalok­kal. A tervezett körkép szín­helyei: a mozi, a kisvendéglő és a művelődési otthon. Ez minden. A moziban a Zöld rakéták című filmet vetítik. Az elő­adás megkezdéséig még bőver van idő, az előcsarnok meg­lehetősen hangos a fiataloktól A mozi vezetőjének távollét­ien Potocska Istvánné gépészt térdezem: szeretnek-e a fiata­lok moziba járni ? — De mennyire, és na­gyon rendesen viselkednek. Vendégeink többsége fiatal, gyakran különelőadásokat is tartunk. Eddig 170 ifjúsági bérletet adtunk el. Hogy mi­lyen filmek a legkedvelteb­bek? Mint mindenhol, itt is a kalandos, izgalmas filmeket szeretik. A maglódi mozi tehát a mo­nori járás egyik leglátogatot­tabb filmszínháza. Szélesvász­nú, az épület azonban kopott, tatarozásra, felújításra szorul­na. — Ha lehet, írja meg — kér a mozi gépésze —, hogy már három éve állnak egymásra dobálva a nézőtér új székso­rai az előcsarnokban. Három éve tart a tatarozási, felújítási ügyben a huzavona a Gyömrői Építőipari Szövetkezettel... Pedig, ha szebb lenne a mozi, biztosan még több fiatal járna hozzánk. Hangos és népes a szem­közti kisvendéglő söntése is. Kinyit az éttermi rész, s rövid időn belül fiatalokkal népe­sül be. Üdítő italt kérek. — Sajnos, kólánk nincs, nemrég fogyott el — mondja udvariasan a felszolgáló. Van viszont kőbányai vilá­gos sör, kellemes zene szól, táncolni is lehet, s ez is vala­mi. A művelődési otthon falán plakát hirdeti: „ ... este nyolctól éjfélig ötórai (?) tea lesz, a Kamarás együttes köz­reműködésével ...” A zenekar már hangol, így néhány fia­tallal a csendesebb KISZ-he- lyiségben ülünk le. Mi a véleményetek erről? — mutatom az egy évvel ezelőtti újságcikket. — Jó volt, igazat írt. — És történt azóta változás? Szeder Anna KlSZ-vezető­ségi tag: — Sokáig semmi. Ép- i pen ez a mai lesz az első öt­órai teánk. Ezeket a zenés, táncos estéket a jövőben rend­szeressé tesszük. Bálint Katalin KISZ-tag: — Szerettünk volna a gyümrői- hez hasonló magnósklubot Disc-Jockey programmal, de itt nem engedték meg... Ecseren biztosítottak helyet e népszerű klubnak. Czine Károly, a Páva-kör- fiatalok párostánc-csoportjá- nak egyik táncosa: — A 20 fő­nyi, KISZ-tagokból álló együt­tesünk kicsit a maglódi fiata­lok hírnevét is „öregbíti”. Si­kerrel szerepeltünk Szarvason, Sóskúton, Mátraszentimrén és másutt az országban. Legutóbb a Dózsa-évfordulón, Cegléden. — Jónak mondható a kap­csolatunk a helyi pártszerve­zettel, társadalmi munkában lőteret építettünk, segítjük a magányos öregeket, jövőre parkosítunk, kerítést építünk — sorolja Varga Márton KISZ-vezetőségi tag. Közben panaszok, kérések is elhangzanak. „Van magnónk, de azt mindenki használja ...” „Szegényes a klubhelyisé­günk”. „Miért nincs pezsgő KISZ-élet?” „Úgy tudjuk, a maglódi művelődési otthon az egyetlen, amelyben nincs presszó...” Nyitott, megválaszolatlan kérdések sokasága, jogos pa­naszok, kívánságok. De hát is­merünk olyan KlSZ-szerveze- tet is, ahol megvan a szép, berendezett klubhelyiség, csak éppen a legfontosabb hiány­zik: nem becsülik azt a fiata­lok. De végül is, hogyan töltik a hét végét Moglód fiataljai? Úgy vélem, valamivel tartal­masabban, mint egy esztendő­vel ezelőtt. Jandó István TÁRLATON Egy érett művész képei Úgy emlékszem, egy iskolai kirándulás szűkre szabott pár percében jutottam el először tárlatra. Fehér ingben, meg­keményedett műanyag nyak­kendőben nyüzsögtem a többi gyerek közt. Falusi létünkre sehogy sem értettük, miért pisszegnek folyton a komoly arcú felnőttek, s hogyan képe­sek 5—10 percet is álldogálni egy-egy kép előtt. Közben egy idős férfi karolta át a vállam: — Gyere csak fiacskám, no, gyere. Mondd, tetszik neked ez a kép? Erőteljes — bár inkább ot­romba — férfialakot ábrázolt, valami felismerhetetlen póz­ban. De nem is ez volt a lé­nyeg, hanem a színek! Soha­sem láttam addig olyan vak­merőén tiszta és élénk színe­ket. Akkora erő sugárzott be­lőlük, hogy — gyerek létemre — szjnte megijedtem. Korántsem volt azonban ilyen ünnepélyes hangulatú az a kiállítás, amit legutóbb lát­tam. A monori József Attila Gimnázium kultúrtermét ala­posan feldúlták Bányász Béla kiállításának utolsó előtti napjára. A színpadon (jó lett volna legalább a függönyt be­húzni) könyvcsomagok „rom­halmazai”, a fal mellett föld­re fektetett, szerelésre váró fűtőtestek képezték a „deko­rációt”. Érdekes módon, ez mégsem rontotta a kiállított 14 kép ha­tását. E vásznak előtt talál­koztam újra a színekkel való bánni tudás magas fokával. Bányász Béla mondanivalóját elsősorban nem a formák pon­tos kidolgozásával, hanem a színekkel közli. Kedvenc té­mája — a kiállított képek ta­núsága szerint — a falu és a falut körülvevő, vele együtt lélegző világ. Az alkalom — festőművészt köszönteni Mo­noron — nem olyan gyakori, hogy ne érdemelne meg né­hány mondatot. Bányász Béla szereti a fa­lut. A régit. Az apró, fehér falú, nádfedeles házakat, ame­lyek között a poros vagy ép­pen sáros utcán, parasztembe­rek beszélgetnek. Talán épp a kovácstól jövet, kötőféken vezetve a hűséges igavonó társat, a kedvenc lovat, amely oly gyakran szerepel a mű­vész képein. Szépek az Udvar, öreg ház, Falusi utca, Dél­után, Este, ősz sötét, mély színei; a borongós árnyalatok nosztalgikus kisugárzásával azonos érzéseket ébreszt, de jóval élénkebb színekkel a Piac című képe. Ennek a té­mának legszebb, legkedve­sebb darabja kétségkívül a Népdal. A furulyázó fiú és mögötte a ló alakja, valamint a remek háttér valóban nép­dalok melódiáit csempészi sze­münkön keresztül a fülünkbe. Érdekes kép az Üj falu is, mondanivalója — az egyéniség elvesztésének, elgépiesedésé- nek, a „túlcivilizálódásnak” a veszélye — azonban már nem új, s talán nem is helytálló. Három arckép tanúsítja, hogy ennek is mestere Bá­nyász Béla. A Gondolkodó munkás arca elgondolkoztató, a Vonaton egymásra hajlók fejének vonásai valóban az in­gázók fáradtságát, törődöttsé- gét tükrözik. A csúcs — azt hiszem — a Parasztfej. Benne van a művész tisztelete a munkás, becsülettel átdolgo­zott élet iránt, s egyben ez a mesterségbeli tudás legsike­rültebb bizonyítéka. Csak üdvözölhetjük Bányász Bélát, akit a képein keresztül kicsit szomorú, borongós em­bernek ismertünk meg. Vele együtt üdvözöljük azokat is, akiknek a kiállítás létrejötte köszönhető, azzal, hogy foly­tatást várunk. Minél gyakrab­ban és mind szélesebb közön­ség előtt kell alkalmat adni a járás területén élő — ismert vagy még ismeretlen — mű­vészeknek a bemutatkozásra. Így lehet a monori járás mű­vészeti életét arra a rangra emelni, amelynek már hosszú ideje aspiránsa. V. J. Érettségizett dolgozókat szervezői munkakörbe felveszünk Állami Biztosító fiókja, Monor.

Next

/
Thumbnails
Contents