Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-19 / 221. szám
1972. SZEPTEMBER 19., KEDD PEST HEGYEI ÍMftrlap Epiil az újudvari rádió- cs tv-torony A Nagykanizsa közelében levő Újudvar község határában, a környék legmagasabb pontján megkezdődött a televíziós és rádióslánc egyik állomásának építése. A 168 méter magas, felfelé fokozatosan szűkülő, henger alakú betontörzset a terv szerint 6 hónap alatt húzzák fel csú- szózsalus építési módszerrel a 31-es Állami Építőipari Vállalat munkásai. A lent 18 méter átmérőjű építmény 168 méter magasban 4 méter átmérőjű lesz, efölé építik az acél antennaszerkezetet. A torony betontestén 7 körerkóly helyezkedik majd el, amelyekbe különböző technikai berendezéseket szerelnek. A televízió, a Kossuth és a Petőfi rádió műsorvételének javítását szolgáló erősítő államás előreláthatóan a negyedik ötéves tervidőszak végére készül el. AZ ALAPOZÁST MAR KEZDIK Új lakótelep épül Szentendrén A városfejlesztés a tanács-vb napirendjén A Szentendrei Városi Tanács végrehajtó bizottsága közelmúltban megtartott ülésén az idei városfejlesztési terv végrehajtását értékelte és megállapította, hogy a munkák kielégítő ütemben haladnak. Mindenekelőtt a lakásépítés helyzetét vizsgálták. A Felszabadulási lakótelepen — amely teljes kiépülte után közel 1300 lakást foglal magában — most az első 126 OTP- lakúst építik. Tervezett átadásuk a jövő év tavaszán lesz. Mellettük már újabb lakóházak alapozása kezdődött meg. Az úgynevezett 1. ütemben, az ötéves terv végéig összesen 600 lakásnak kell itt állnia. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat a gödöllői és a váci módszert alkalmazza Szentendrén is, az alagútzsalus építés egyik fajtáját, a stem módszert, s megfelelő munkaszervezéssel ezzel a módszerrel gyors is az építkezés. ' A Rózsakerti lakótelep építése lényegében befejeződött, itt 132 lakás áll, az utolsó 21- be az év elején költöznek be a lakók. A tereprendezés és a csatornázás a közelmúltban készült el, jelenleg a parkoló, a játszótér é!s a park építése folyik: Hátravan még egy esztétikai igényeket is kielégítő kerítés megépítése. A lakótelepen sok a kisgyermek, a 11-es út és a Pannónia út viszont forgalmas ... Befejezés előtt áll a Dózsa György úti lakótelep építése Ajándék a fejedelemasszonynak Bormúzeum Tolcsván Kedves ajándékot kapott Lorantfjy Zsuzsanna fejede- lemas&zony 1650-ben: Ore- mus nevű szőlőjéből tokaji aszút szállított számára Szepsi Laczkó Máté, Sátoraljaújhely református prédikátora. Így volt, nem így volt — ki tudja; tény viszont, hogy a nevezett évet emlegetik, mint a „királyok bora, a borok királya” születési idejét. A KIRÁLY VÁRBAN Jeles dátum: az oldottabb perceket kedvelő milliók dicsérték már, kezdve XV. Lajos francia királytól — aki azt a bizonyos királybor aforizmát mondta —, egészen Kölcsey Ferencig, aki viszont „nektárként” emlegette a Tokaj szőlőves&zeiről származó nedűt. Világszerte ismert a tokaji aszú, s így nem csoda, hogy ma már külön múzeum őrzi szőlője termesztésének, leve sajtolásának — egyszóval örökös újraszületésének tárgyi- emlékeit. Tolcsván, a Rákócziak egykor oly híres gazdaságában, a Királyvár,nak is nevezett barokkpalota földszinti szobáiban nyílt meg nemrég ez a különös múzeum, s ahogy Takács Béla múzeumvezető mondja, már-már az utolsó pillanatban: — Most éljük a nagy váltás, a gépesítés bevezetésének idejét; ezért aztán végleges elkallódásra ítéltettek a hagyományos szőlőművelés, borkészítés kellékei... A szomszédos Erdőbényé- röl — egykor szintén jeles Rákóczi-birtok — már repedt, roskatag állapotban került elő az a házmagasságú bálvány — azaz óriás sajtó, amely a bormúzeum számára is óriásnak mutatkozott: a Király udvar házeresze alatt tudták csak elhelyezni a múzeumi szobák helyett A GÖNCI HORDÓ A kisebb — szintén fából eszkábált, csurgatóval, öntőkáddal felszerelt — sajtó már közelebbről, Tölcsváról való. Akárcsak az egykor „űrszabványként emlegetett, vaspánt helyett még fanyűvel összefogott gönci hordó. — Sokan idézgetik, de kevesen tudják; tulajdonképpen mekkora is volt a boroknak ez a tartálya? — 136—140 literes — mondja Takács Béla, s mint a hegyaljai szőlőtermesztés krónikása, hozzáteszi, hogy évszázadokon át milyen fontos volt ez az űrmérce: egy- egy gönci hordó borhoz adogatták a 20—25 literes puttonyokkal mért aszúlekvárt, Aszúszemeket századfordulóról). válogató asszonyok (fényképfelvétel a a kézzel válogatott aszú szőlő megtaposott, valóban lekvár- szerű maradék masszáját. Ha nagyon jó bort akart, négy, öt, sőt — nagyritkán — hat puttony aszúlekvárt adott a gönci hordók tartalmához a szőlősgazda, de ha csak három puttonnyal töltetett rá, akkor is kiváló aszúja lett (Korábban két- puttónyos aszúk is forgalomba kerültek — manapság viszont a legkisebb puttonyszám, a három.) Ahogy az idő telt Lorántffy Zsuzsanna emlékezetes megajándékozása óta. úgy „iparosodott”, gépesedett a szőlő- termesztés, borkészítés To- kajhegyalján. Igaz, az ágaskapa maradt, s hasonlóképpen a görbe, a szemzőkés, de lassacskán megjelentek a nehéz munka egy-egy fázisát megkönnyítő masinák. — Például ez a palackozógép — mutat a tolcsvai bormúzeum egyik érdekes kiállítási tárgyára Takács Béla, majd be is mutatja: a múlt század végétől kezdve miképpen is működött a vasból öntött, kézzel nyomható dugaszoló. Oklevelek, díjak, címkék, szerszámok sokasága egészíti még ki a különleges múzeum különleges gyűjteményét, amelynek bemutatását nagyban segítette a világszerte ismert borvidék mai gazdája, a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát is; így elsősorban Kapás Pál, a borkombinát vezér- igazgatója, aki nemcsak a tokaji aszú — s persze a szomorodni — történelmi rangjának megőrzéséért tesz sokat, de aki a „borok királya, a királyok bora” históriájának összegyűjtését is feladatának tekinti. GÉPPEL DARABOLJÁK Noha a tokaji bor már nem úgy készül, mint régen — az aszúszemeket géppel darálják —, s az óbor meg a hozzátöl- tött aszútészta keverékét is pneumatikus (sűrített levegővel működő) préssel sajtolják ki, továbbra is illő tiszteletet érdemel Tokaj szőlője, bora. Joggal idézi hát fel múltját a Tolcsván megnyílt — meglátogatásra, megcsodálásra egyaránt érdemes — bormúzeum! Akácz László is. Huszonnégy — úgynevezett hagyományos kivitelű — lakást már az elmúlt évek so rán birtokukba vettek a lakók, az utolsó tizenkettőben már csak a szakiparosok dolgoznak És nincsenek még meg természetesen a belső utak, a par kok, a kerítések. A város területén levő üzemek és szervek támogatásával megkezdődött egy leendő új lakótelep közművesítése, a Vasvári Pál út környékén. Az összesen 165 lakásból egyszerre 65 épül meg, alapozásuk a közeli napokban kezdődik. A munkákat a szentendrei Építőipari Ktsz végzi. Ha — miként a tervekben szerepel — jövő év szeptemberében át akarják adni a 65 lakást, akkor még az idén kész kell legyen az alap és a vázszerkezet Utak, hidak építésére és karbantartására a város az idén 6 millió forintot költ, nagy összeg ez és mégis kevés. Harminc kilométernél hosszabb úthálózat tartozik a városhoz, állandó gond a karbantartásuk, s emellett új utakat is kell építem. Az év hátralevő hónapjaiban meg kell építeni a Vasvári Pál úti lakótelep útjait és az épülő szupermarkethez vezető utat is. Az összeg jelentős részét erre költik. Külön pénz — 700 ezer forint áll rendelkezésre parképítésre, fenntartásra. Ennek mintegy feléből már parkosították a Teátrum étterem környékét, kert épült a Papszigeten, és elkezdődött a Postás-strand környékének rendezése. Elültették a város főutcáján a gömbakácokat is. Az év hátralevő hónapjaiban hozzákezdenek — a többi között — a Bükkös-pataknál a parti sétány kialakításához. D. G. Japán rózsa jó] fizető bogyói Vas megyében, az erdőrendezési szakemberek javaslatára két nagyüzemi gazdaság — a rátóti és a körmendi tsz — telepített kísérletként egy japán rózsafajtát, a rosa rugósát. A növény kedveli a sok csapadékot, a savanyú talajokat, egész nyáron át virágzik, s kora ősszel hozza a magas C-vitamint tartalmazó termését. A szakemberek véleménye szerint holdanként mintegy tizennégyezer forint értékű termést ad. Az első termés szüretelését megkezdték. A kísérleteket folytatják, s az előzetes számítások szerint a mostoha adottságú őrségi talajon a következő évben tovább szaporítják a jól jövedelmező japán rózsát. Idénygyógyszertár itNv..' Leányfalun, a Petőfi Sándor utca végén, egy Pilis típusú ÉRDÉRT-faházban idénygyógyszertárat rendeznek be. Az új gyógyszertár tavasztól őszig, öt hónapon át tart nyitva. Ékes János felvétele Nemzetközi tanácskozás az élelmiszerek tartósításáról Az Élelmezéstudományi és Technológiai Nemzetközi Egyesülés (IUFOST) négynapos tanácskozása kezdődött hétfőn Budapesten, a TIT Bocskai úti természettudományi stúdiójában. A tanácskozáson részt vevő mintegy 60 külföldi és hazai szakember az élelmiszerek tartósításának kombinált módszereit vitatja meg, amelyekkel a konzervált hús, gyümölcs, zöldség minősége tovább javítható. Folytatják a partsétányt? Újabb partvédő müvek a Balatonnál A Balatonon a jég beálltáig folytatják a tavasszal elkezdett szabályozási és építési munkákat. Az idén is több ezer köbméter követ és betont építettek be a Balaton partszegélyébe. Ezzel a Balaton állandó és ideiglenes partfalainak hossza már meghaladja a 60 kilométert. Ezek mintegy kétharmada a somogyi oldal hullámveréstől és eróziós károktól leginkább veszélyeztetett részein épült. Balatonszabadinál már több kilométeres szakaszon elkészült az az új partvédő mű, amely újabb körsétány feltöltésére ad lehetőséget. Ez a partszakasz része lesz annak a hosszú védőműnek, amely a déli partot óvja a hullámveréstől. Rendezték a partvonalat Balatonkenese környékén is. A keszthelyi öbölben a tó fenekén összegyűlt iszaptömeget kotorják, s megszabadították a homokzátonytól a tihanyi szoros hajóútját is. A tihanyi félsziget mellett bányászott jó minőségű homokot felhasználják az egyes partszakaszok feltöltésénél. Csak egészségesek Évente négyszer veszélytelen a véradás A betegségek megelőzésében és gyógyításában nélkülözhetetlen a szervezett vérellátás biztosítása: napjainkban ugyanis egyre bővül a gyógyítás azon területeinek a köre, ahol nagy mennyiségű emberi vért használnak fel. Természetesen nem minden betegnek lehet t szüksége vérátömlesztésre, de a vérből előállított speciális gyógyszerekre annál inkább. Az egészségügyi szervek szorgalmazzák, hogy lehetőleg minden egészsén: em tudom, hogy a kedves olvasó megfigyelte-e: zenés eszpresszóink, esti szórakozóhelyeink egyre sötétebbek lesznek. Kezdetben, mondá a Főközpont vezetője: legyen világosság! S lön! A vendéglátóipari létesítmények egymással versengve igyekeztek túlvilágítani a konferenciát. A csillárok nappali fénybe borították a szórakozóhelyeket. Ám az utóbbi egy-két esztendőben sorra kialudtak ezek a lámpák, és sok zenés helyen ma már csak néhány szál gyertya vagy egy sápadt huszonötös villanykörte világol. A napokban betértem egy kis konyakra a „Fehér Holló”-hoz címzett szórakozóhelyre. Hunyorogva álltam meg az ajtóban, szemem csak lassan szokta meg a sötétséget. — Legyen szíves, vezessen egy asztalhoz — mormoltam csak úgy bele az éjszakába. Valaki karon ragadott, és egy asztalhoz cipelt. Lenyomott egy székbe. , — Én vagyok a pincér — suttogta az illető sejtelmesen. Igyekeztem magam elé képzelni a hang tulajdonosát. Milyen lehet? Fiatal felszolgáló fiú, vagy kopaszodó, középkorú pincér, vagy esetleg egy csinos platinaszőke, férfias hangú felszolgálónő. — Mit parancsol? — érdeklődött kissé türelmetlenül. Sötétben — Mutasson egy itallapot. Szeretném kitapogatni, milyen innivalók közül választhatok. Egyébként miért van ilyen sötét maguknál? — Kérem szépen, a hangulat miatt. Gyertyafénynél jobban lehet mulatni. Rózsa Sándor is így érezte jól magát. — De gyertyából is alig pislog egy-kettő. — Igen. Tetszik tudni, néhányat már elfújtunk. Ezzel is jelezzük a közeli zárórát — mondta udvariasan, és letette elém a fél konyakot. Nem láthattam, meddig van megtöltve a pohár, de bíztam benne, hogy ki van az öt centiliter. — Fizetek — mondtam, és levéltárcámból találomra kihúztam egy papírpénzt. Azután arra kértem a felszolgálót, hogy vezessen ki az utcára. Jólesően néztem fel az utca fölött szikrázó neonba. Mindössze az bántott egy kissé, hogy a sötétben, tévedésből, húsz forint helyett, egy százassal fizettem. De azért mégsem lehetett olyan sötét, mert a főpincér elfogadta. Galambos Szilveszter ges ember évente legalább egyszer adjon vért, s egyben, felhívják a donorok figyelmét az' ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra: A szakorvosok szerint véradásra minden 18 és 65 év közötti ember alkalmas, s a hiedelmekkel ellentétben, 3—4 deciliter vér levétele nem befolyásolja sem a közérzetet, sem a munkaképességet, se az egészségállapotot. Sőt — mivel a véradókat gondos vizsgálatnak vetik alá —, lappangó betegségek felismerése is lehetővé válik. Orvosi tapasztalat szerint a véradásnál vesztett folyadékot a szervezet fél óra alatt pótolja, s a vörösvértestek három hét alatt újratermelődnek. A véradásra azonban — mint a: egészségügyi szakembere hangsúlyozzák — csak teljese, egészséges ember jelentkezzél.. A véradó számára fontos a: ésszerű, rendszeres táplálkc zás, a testmozgás és a szabai levegőn való tartózkodás. Ak egészséges életmódot folyta: elejét veheti hűvösebb időbér a meghűlésnek, náthának, folyamatosan megőrizheti jó kondícióját és kellemes közérzetét. Ilyen körülmények között, ha szükségessé válik, kevesebb az akadálya annak, hogy vért adjon, segítsen a rászoruló embertársain. Napjainkban a vérátömlesztés modern módszereivel nagyon sok ember egészsége, élete megmenthető.