Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

1972. SZEPTEMBER 19., KEDD PEST MEGYEI <J£írlap KISKUN ÜNNEP LACHÄZÄN Jubileumi nagygyűlés Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter ünnepi beszéde — Mezőgazdasági helytörténeti és bélyegkiállítás, bemutató az ipa ri tanulók munkáiból Vasárnap, a kiskunlacházi Jubileumi ünnepségen — ame­lyet lapunk 1. oldalán jelez­tünk — dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nagyobb teljesítményekre. Rá­mutatott ezzel összefüggésben arra is, hogy a mi társadal­munk alapja a munka. Ezért fordítjuk az ipar, a mezőgaz­Galambos Lajos, a Petőfi Tsz tagja, a ráckevei járási pártbizottság tagja, régi munkásmozgalmi emlékeit mutatja dr. Korom Mihálynak és dr. Mondok Pálnak. nak - tagja, igazságügyi mi­niszter ünnepi beszédében át­adta a nagyközség lakóinak a párt Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét. Emlé­keztetett arra, hogy hét év­századdal ezelőtt telepedtek le ezen a földön a magyarok­kal testvér kunok, hogy az­óta mind a mai napig egy nemzetként éljünk, dolgoz­zunk, harcoljunk együtt e hazában, a Duna—Tisza tá­ján. — A történelmi emlékeket ápolni, akár a régen volt szá­zadokra, akár pedig a hoz­zánk közelebbi időkre vonat­kozzanak is azok, közös cé­lunk és érdekünk — mondot­ta, majd utalt arra, hogy ezeket a történelmi emléke­ket azért ápoljuk, mert az elmúlt események tanulsá­gul szolgálnak számunkra, — Kiskunlacháza népének is — egyezően országunkéval — a saját múltjából az az egyik legfőbb tanulsága, hogy mindig akkor alkotott jelen­tősei, amikor az emberi ha­ladásért folytatott harcok és mozgalmak keretében lépett fel a szabadságért, a népek felszabadításáért vívott küz­delmekből vette ki a ré­szét. A nagyközség történelmé­nek lapjairól szólva tisztelet­tel emlékezett meg a minisz­ter arról, hogy Petőfi Sán­dor képviselőjelölése idején, az akkori úri vezetőkkel szemben is sokan állottak a forradalmár költő mellé, ép­pen úgy, ahogyan Kossuth Lajos és a 48-as szabadság- harc ügye mellé. Ezek az események jogos büszkeséggel dobogtatják meg Lacháza és környéke dolgozóinak szívét, s igaz hazafiságukról, nemes küzdelmeikről emlékezve, új erőt adnak a jövő számára is. Figyelmeztetett beszéde to­vábbi részében a miniszter arra, hogy az ilyen neveze­tes évforduló egyben számve­tés is. Ennek jegyében hi­vatkozott rá, hogy az MSZMP X. kongresszusának határoza­ta alapján népünk előtt a szo­cialista társadalom teljes fel­építésének történelmi fel­adata áll, amely megköve­teli napjaink tennivalóinak pontos meghatározását orszá­gosan és egy-egy községbe!} is. Áttekintést nyújtott ezután a nemzetközi helyzetről, amely nem hagyható figyelmen kí­vül továbbfejlődésünkben. A külpolitikai és belső hely­zet átfogó értékelésével meg­állapította : hazánkban -rend és jogbiztonság van, szilárdan uralkodik a szocialista tör­vényesség. Széles a tere és a lehetősége az alkotó, szocia­lista munkának az élet min­den területén. A népgazdaság egészének alapjában egészsé­ges fejlődéséről szólva, kitért a szövetkezetek munkájára, amelyeknek a szövetkezeti törvény jó' lehetőségeket biz­tosít a boldogulásra, a még daság, a kereskedelem minden területén a legnagyobb figyel­met arra, hogy munkánk még eredményesebb, hatékonyabb legyen. — A kormány mindenkor támogatja, segíti, elismeri és jutalmazza a tisztességes mun­kát — hangsúlyozta a minisz­ter —, de mindenkor fellép, ha kell, bírósági úton is, a visszaélésekkel szemben, bárki követi is el azokat. Nincs külön tribün és külön pálya. Mindenkinek kötelessége a becsületes munka, bármilyen poszton is. ■ — Az emberek, a gazdál­kodó egységek minden lépé­sét nem tudjuk, nem is akar­juk tilalomfákkal körülbás­tyázni — mondotta a to­vábbiakban. — A jogi nor­máknál nagyobb mértékben kell ezért érvényesülniük az olyan erkölcsi tényezőknek, mint a becsületesség, a tisz­tesség, az önzetlenség, a pél­damutatás, a szerénység. És jobban fel kell lépnünk po­litikai eszközökkel is a hará- csolás, a vesztegetés, a „ke­nés”, a kéz-kezet mos, az elv- telenség megannyi megnyil­vánulásával szemben. Társa- ' dalmi méretekben is jobban kell harcolnunk a szocializ­mustól idegen nézetek és cse­lekedetek ellen. Világossá kell tenni, .hogy a korrupció, a visszaélés a közösség, vagyis mindannyiunk zsebére megy. Dr. Korom Mihály beszéde befejező részében külön elis­meréssel adózott Kiskunlachá­za szorgalmas dolgozóinak, akik nagyarányú társadalmi összefogással járultak hozzá nemcsak a jubileumi ünnep­hez, hanem a nagyközség kö­zös fejlődéséhez, szépítéséhez. A nagy figyelemmel és • egyetértéssel kísért beszédet követően a Munkácsy Mihály Általános Iskola irodalmi'szín- pada eredeti műsorral színe­sítette az ünnepi eseményt: Buda Ferenc költőnek Kis­kunlacháza 700 éves fennállá­sára írt oratóriumát adta elő. Látogatás a kiállításokon A vendégek megtekintették azokat a kiállításokat, amelyek a jubileum alkalmából nyíltak a nagyközségben. Az iskola tornatermében be­rendezett mezőgazdasági be­mutatón láthatták az érdeklő­dők — Szűcs Béla tsz-elnök vezetésével — a Petőfi Tsz ki­váló zöldség-, gyümölcster­mésének mintadarabjait, pó­réhagymát, kelt, zellert, alT mát, szőlőt, a maguk porítottá, zacskózott kaprot, szép csö­ves kukoricát. Kiállították a segédüzemágban előállított cikkeket is, amelyeket a Me­dicor Műveknek készítőiek, el­sősorban a csonttörések keze­lésére alkalmas berendezést. A Pereg Tsz is különösen zöldségeivel váltott ki elisme­rést, az áporkai Egyetértés pe­dig — Bucsi Imre tsz-elnök bemutatásában — az e napok­ban átadott 380 férőhelyes szarvasmarhatelepének ma­kettjével hívta fel magára a figyelmet, továbbá étkezési paprikafajtáival. Az Üj Baráz­da Tsz — Szenicei Lajosné el­nök kalauzolásával — a 21,5 mázsás holdankénti őszi árpa, s őszi búzában 20,5 mázsás (Be- zosztája 1), illetve 25,3 má­zsás (Mikronovszkaja 808) ter­mésével büszkélkedhetett, ál­lattenyésztési és egyéb ered­ményei mellett. Az ÉGSZÖV (Pest megyei építőipari és mezőgazdasági gépjavító szövetkezeti közös "Vállalat) munkáját, kiállítási anyagát dr. Sándorfi László igazgató ismertette. Láthatók itt különféle és igen jól be­vált etázskazánok, amelyek kezdetben széntüzelésűek voltak, most gáz- és vegyestü- zelésűek. Vízlágyítók, alumí­nium, vas- és precíziós öntvé­nyek, s a vállalat magas- és mélyépítési objektumainak fényképei érdeklődésre szá­mot tartó részei a kiállításnak, amelyen hasonlóan sikerrel vesz még részt a Kis-Duna- menti ÁFÉSZ és a Kisipari Ktsz is. A helytörténeti kiállítást — a nagyközségi tanács épületé­ben — Gunszt Ferenc, a ta­nács vb-titkára mutatta be a vendégeknek." Érdekesen be­szélnek — jórészt helyi gyűj­tők szorgalmából — a kiállí­tott tárgyak a település múlt­járól, történelmi, néprajzi sa­játosságairól. A legrégibb tárgv egy időszámításunk előtti hamvveder, amit a helyi Tóth József ásott ki földjéből. A föld mélyéről, s a legrégibb korokból látható itt mammut- fog és mammutcsont, éppúgy, mint a nem is oly rég letűnt idők mezőgazdasági és napi használati tárgyai: csobolyók, kancsók, festőminták, dohány- vágó és mustrabot, cséphada- ró és gamó, jószerivel a mai fiatalság" egyikről-másikról már nem is tudja, hogy mire használták. De éppen ez a ki­állítás egyik haszna, tanulsá­ga, ismeretterjesztő szerepe. Bizonyos értelemben az is­meretterjesztést szolgálja a bélyegkiállítás is, amelyet Maurer Gyula, a MABEOS'Z főtitkára és Szepes József mu­tatott be, kiemelve az ott lát­ható motívumcsoportok, a tör­ténelmünket bélyegekben elénk táró kiállítás érdekességeit. A gyűlés napján egyébként az itt működő alkalmi postahivatal emlékbélyegzést használt. Az ipari tanulók és a helyi kisiparosok a MŰM 222. sz. •Ipari Szakmynkásképző Inté­zetében mutatják be munkái-' kát, Kalapács József igazgató és Gázon Gyula szakoktató rendezésében. Az igazán szép kiállítási tárgyak magyaráza­tául mindennél többet mond az a két vörös zászló, amely ugyancsak itt látható a Pest megyei KISZ-bizottság ver­senyjutalmaként. Az egyiket a megye 17 iparitanuló-intézete között folyt tanulmányi ver­senyben első helyezésért nyer­ték, a másikat pedig, mint a legeredményesebb kiállító is­kolai KISZ-szervezet. L. Z. A miből kevesebb van, mint amennyit igé­nyelnek, azt el kell osztani. Így van ez a la­kással. Amiből kevesebb van, mint amennyit igé­nyelnek, azt igazságosan kell elosztani: az emberek jobban figyelnek az ilyen döntésre; a közvélemény ellenőrzése nagyobb. A választás igazságosságát csak a széles demokratiz­mus biztosítja. Ezért volt helyes, hogy a lakáselosztó társadalmi bizottságok szerepét erősítettük. Amiből kevesebb van, mint amennyit igényelnek: a lakás. Cegléden tavaly egyetlen állami lakás sem készült el, mert késtek a házgyári elemek. Az idén meggyorsult a .munka, száz lakás tető alá hozását ter­vezték, s lehet, hogy az év végére 150-et építenek fel. Korábban úgy gondolták, hogy a negyedik ötéves terv időszakában 824 új lakás kulcsát adják át a lakóknak. Sokan szeretné­nek megfelelőbb otthont; az új lakásrendelet előtt az alföldi városban 1100 igénylőt tartottak számon, ma 710-en várnak kiuta­lásra. Az elosztás igazságossá­gát csak a széles demokra­tizmus biztosítja. Ennek szellemében szervezték új­ra Cegléden a lakáselosztó társadalmi bizottságot. Ti­zenkilencen képviselik á város különböző rétegeit; a bizottságban a párt-vb, a KISZ, a szakmaközi bi­zottság, a Hazafias Nép­front megbízottja dolgo­zik, de 'befolyásolja a ja­vaslatot pedagógus, egész­ségügyi, kereskedő, vas­utas, termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dol­gozó, a KÖZGÉP, az ÉVIG, a Május 1. Ruha­gyár, a szesz-, a húsipar küldötte, a ktsz-ek képvi­selője. Így megteremtették az igazságosság feltételeit. Lakáselosztás és demokratizmus A lakáselosztó bizottság ezután munkához lá­tott. Cegléden a ké­szülő harminc OTP-örök- lakásra 45-en áhítoztak. A tanács közművesíti a tel­ket, a takarékpénztárt el­sősorban a vásárló pénz­ügyi helyzete, az igénylő gyorsabb fizetőképessége érdekli; ezért be kell avat­kozni, hogy senki se ke­rüljön hátrányos helyzetbe. Az OTP és a tanács meg­egyezett, hogy az öröklaká­sok felével a város ren­delkezik, a tanács választ­ja ki a jogosultakat. A bi­zottsági tagok tavaly a la­kásukon keresték fel a vé­telre jelentkezőket, s a helyszínen szerzett tapasz­talataik alapján tettek ja­vaslatokat. Még nagyobb feladat volt az állami lakásra vá­rók besorolása. A bizott­ság tagjai 450 családot ke­restek fel lakásukon, meg­vizsgálták az igénylők je­lenlegi lakáshelyzetét, élet- körülményeit. A tapaszta­latokat összegezve bizott­sági ülésen állították össze a kiutalásban részesülők, illetve a vevők névjegyzék- tervezetét. A listát kifüg­gesztették a tanács hirde­tőtáblájára. A hirdetmény előtt mindig sokan állnak, nagy tehát az érdeklődés. A névjegyzékbe vétel el­len eddig érdemi kifogást senki sem tett, s a sorrend megváltoztatását sem kö­vetelték. Ez a tény azt igazolja, hogy a társadal­mi bizottság és a hatóság helyesen alkalmazta a ta­nácsrendelet irányelveit. A tanácsrendelet több lehetőséget tartalmaz az igazságosság érde­kében, például a hatóság a lakáshasználatbavételi dí­jat részben, vagy teljesen elengedheti, részletfizetési kedvezmény; adhat. Ezek a szabályok a kisebb jöve­delműek, a nagycsaládo­sok, vagy a kispénzű nyug­díjasok helyzetén segíte­nek. A szórványos lakás- kiutalásnál az igazgatási osztály alkalmazta a ked­vezményeket. Az ilyen szo­ciális javaslatoknál is sok feladat vár a lakáselosztó •társadalmi bizottságra. A lakáselosztó társadal­mi bizottság a vb javas lat­tevő, véleményező és köz­reműködő szerve. E kol­lektíva feladata tehát a döntés előkészítése. Mun­kájukkal a döntés közelebb kerül a döntést élvezőkhöz (vagy szenvedőkhöz), a ha­tározat valóságos helyzetet tükröz, az esetlegesség, a véletlen minimálisra csök­ken, kiküszöbölhetővé vá­lik a protekcionalizmus, az elvtelenség. Vagyis munká­jukkal az igazságosság diadalát segíthetik. Tény­kedésük egyúttal a de- mokratizmüs iskolája: a bizottság tagjai nap nap után tanulják a közéleti munka felelősségét. A meg­látogatott családok ' pedig érzik, hogy milyen mecha­nizmusok útján döntenek róluk, vagyis közvetlen ér­tőivé, ellenőreivé válnak a döntésnek Ez a demokra­tizmus másik oldala. A miből kevesebb van, mint amennyit igé­nyelnek, azt igazságo­san el kell osztani — széles körű demokratizmussal; Az igazságosságra törekvő munka is szerepet játszhat abban, hogy lakásgondja­ink minél kisebbre csök­kenjenek. F. P. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Horváth Gyula nyugalmazott miniszterhe­lyettesnek, több évtizedes munkásmozgalmi tevékeny­sége elismeréséül 60. szüle­tésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Bisjzku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Nemzetközi Duna-kutató konferencia Visegrádon A Nemzetközi Limnológiai Társaság Duna-kutató munka- közössége szeptember 18—25-e között Magyarországon tartja évi konferenciáját. Kilenc or­szágból több mint' 100 szak­ember vesz részt a háromna­pos visegrádi tudományos ta­nácskozásokon. Mindenütt van mit mondania Tősgyökeres vácinak hiszik ELSŐ A HIVATÁS SZIKORAÉKHOZ, a do­rogházi zsellércsaládba négy gyermek született. Pálból asz­talost neveltek. 1929-ben a fü- leki zománcgyár asztalosüze­mében kezdte tanulni a szak­mát. Itt dolgozott egyhuzam­ban 1947-ig. Az ifjúmunkás hamar megtalálta a kapcsola­tot a szociáldemokrata fiata­lokkal, ifjúsági szervező, a Népszava és az SZDP-kiadvá- nyok terjesztője, munkásbizal­mi lett. A II. világháború után Po­zsonyba küldték, egyik irányí­tója lett a határmenti lakos­ság cseréjének. A Magyaror­szágra költöző száz antifasisz­ta családdal együtt az ő csa­ládja is áttelepült. Így került 1947-ben Sóskútra. A KÖZSÉGI ELÖLJÁRÓ­SÁGNAK pénzügyi vezetőre volt szüksége, Szikora Pált ne­vezték ki. A Pénzügyminiszté­rium szaktanfolyama után Vácra küldik, a városi tanács adófelügyelőségének, majd pénzügyi osztályának vezetője lett. Ékkor gyökerezett meg. 22» *■ iir m ' ni m in ffg^jP|S||pgg» IP KßM Részlet a kiskunlacházi ünnepi gyűlésről (Gábor Viktor felvételei) Vácott lakott akkor is, amikor néhány évig a Pest megyei Ta­nács pénzügyi osztályát vezet­te. Kéjsőbb, egészen7 1958-ig a járási tanács elnökhelyettese volt. Különösen elnökhelyet­tesként sok ismerőst, barátot szerzett. Nagy helyismerete, kiterjedt ismeretségi köre tet­te őt alkalmassá arra, hogy az 1958-ban megalakuló váro­si-járási népi ellenőrzési bi­zottság elnökévé válasszák. A FIATALABB VÄCIAK Szikora Pált tősgyökeres váci­nak gondolják. Pártbizottsági és tanácsülések, termelőszö­vetkezeti és ÁFÉSZ-közgyűlé- sek nem múltak el nélküle. Mindenütt van mit mondania. Kis és nagy dolgokkal, vélt vagy valódi sérelmükkel nyu­godtan hozzáfordulhatnak az emberek. Kit eligazító, nyug­tató szóval, kit a NEB-vizs- gálat eredményével higgasz- tott le. A minap búcsúztatták. Bori Rudolf, a megyei NEB elnöke is lejött hozzá. Beszélgetésü­ket egy idős váci zavarta meg. Azt panaszolta, hogy április óta húzódik az ügye a váci SZTK-nái. Vendégek ide, ven­dégek oda, Szikora Pál leül­tette a panaszost, feljegyezte amit mondott. Mert a munka utolsó napjaiban is első a hi­vatás. ★ SZIKORA PAL, a váci vá­rosi-járási NEB elnöke, a Szo­cialista Hazáért Érdemérem és a Szocialista Munkáért Ér­demérem tulajdonosa nyuga­lomba vonulása alkalmából tegnap vette át a Szocialista Munka Érdemrend ezüst foko­zatát. Bányász Hédi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents