Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 220. szám

MOKSMfflŰX-Af^P 'E;5,f:vM EGY E I ■' H í Rt A P.'KÜLÖ.N KIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 17., VASÁRNAP Miért tanulnak tovább? Nem létező telephely Moneren Mit lehet működési engedéllyel végezni? „Szeretek politizálni" Beszélgetés a marxista-leninista egyetem hallgatóival A pártbizottság kis tanács­kozótermében minden szék gazdára talált. A Pest, megyei pártbizottság marxista—le­ninista esti egyetem kihelye­zett tagozatának második év­folyamos hallgatói jókedvűen, de némi szorongással várják az előadó megérkezését. Figyelem az arcokat. Öszes, kopaszodó tejek, egy élet min­den tapasztalatával. Fekete, göndör haj, a pályakezdők fia­talos derűjével. Nők és férfiak. Mezőgazdasági mérnök, párt­titkárok, tanácsi tisztviselők, előadók és csoportvezetők. Munkásnő. Osztályvezető és gyógyszertári asszisztens. Mun­kás. Erdészeti vezető és egész­ségügyi dolgozó... lehet kát! továbbképezniük magu­Márkus Sándorné, a Maglódi Vas- és Fémipari Ktsz • mun­kásnője meglepődve néz rám, amikor arról faggatom, hogy miért, mi célból tanul. Ho­gyan bírja, hiszen gyermeke van, háztartást is vezet a ne­héz fizikai munka után. — Szeretem a politikát, és politizálni is szeretek. Rájöt­tem azonban, nem mindegy, hogyan politizálunk. Érteni ■kell azt is, különösen most, amikor a politikai kérdések is kifinomultabbak, bonyolultab­bak, mint azelőtt voltak. Nem könnyű ám eligazodni, szóval rájöttem, tanulni kell ezt is. És én szeretek tanulni. A ktsz nőfelelőse vagyok, a köz­ségi párt-vb-nek ^agja. Eg$s kötelezettségeket is rónak rám, például azt, hogy maga­sabb szinten képezzem magam. Ha Pestre kellene járnom, ta­lán nem vállalnám, de így ? ... Malik Károly, a Nagykunsá­gi Erdőgazdaság csévharászti üzemegységének műszaki ve­zetője. — Az összes alapfokú sze­mináriumot végigjártam. El­végeztem a marxista középis­kolát is. Most továbbléptem eggyel. Különben, mintegy 110 dolgozó van a kezem alatt. A vezetéshez" pedig nagyon fon­tos mindaz, amit itt tanulok. Az erdőben dolgozók is olvas­nak újságot és rádiót is hall­gatnak. Kérdeznek, nekem vá­laszolnom kell, mégpedig jól, a valóságnak megfelelően. Le­het jól felelni tanulás nélkül? Erdélyi Miklós, 'az üllői Kos­suth Tsz függetlenített párttit­kára. — Tizenkét évig mint me­zőgazdasági szakember dol­goztam a tsz-ben. Aztán két éve párttitkárrá választottak, amire gondolni sem mertem volna. Ám, ha megválasztot­tak, bíznak bennem — várnak is tőlem. Aztán nem születtem én párttitkárnak, tanulnom kell és tanulók is, bár láthat­ja, nem tartozom már a mai gyerekek közé. Annak, hogy valakiből ve­zető, jó vezető legyen, a Poli­tikai Bizottság határozata ér­telmében, három feltétele van. A politikai megbízhatóság, a kellő szakmai képesítés és a vezetői rátermettség. A monori járási pártbizott­ság igen helyesen cselekedett, amikor évekkel ezelőtt szor­galmazta 'a kihelyezett egye­tem létrehozását, hogy ezzel is megkönnyítse a járásban dol­gozók és továbbtanulók hely­zetét. Ezt bizonyítja az évről évre végző és jó eredményt elérő hallgatók száma és a minden­napi élet gyakorlati tapaszta­lata is. Az igény, a politikai tudás iránti „éhség” évről év­re nő. Minden évben több és több a jelentkező. Kovács György Miért késik a monori új postahivatal ügye? Ez év tavaszán hírül adtuk, hogy megvalósul a monor-új- telepiek régi vágya: a Buda- pestvidéki Postaigazgatóság tervbe vette a monori 2-es postahivatal létrehozását. Két­személyes fiókpostáról volt szó. ' Ez a hír osztatlan örömet kelteit, hiszen legalább há­romezer érdekeltet érintett. Annak idején úgy adtuk hí­rül, hogy a helyét már biz­tosították, és folynak a tár­gyalások a kivitelezésre, ami­re negyedéves határidőt tűz­tek ki. Ez az idő immár lejárt, s a jelek szerint még nem sok történt. A semminél alig több. Hosszú hetek telnek el levélváltásokkal. Jól meg­fontoltan, de kínos lassúság­gal dolgoznak a tervezők, s a kivitelezést, mivel jórészt bel­ső munkáról van szó, a téli hónapokra óhajtják halasz­tani. Nagyon sajnáljuk, hogy az általunk közölt jó hír ez ideig kacsának bizonyult e hu­zavona által. Kár, hogy az il­letékesek a monoriak égető gondját ráérősen kezelik. Miért van az, hogy egy ügy jelentőségét néha nem a való helyzet, hanem a tekin­télyes aktatömeg határozza meg? A telepieknek nem. azokra a levelekre van szükségük, amelyeket az ügyben még váltanak az illetékesek, ha­nem azokra, amelyeket már az új postahivatal kézbesíthet­ne vagy továbbíthatna. Bízunk benne, de kérik a telepiek is, hogy erre ne kelljen mégis tavaszig várni. F. J. Ebéd — időben Nagy gondot jelentett Ve­csésen a korábbi években az ebédszállítást. A központi konyháról bizony órákkal ha- rharább el kellett szállítani az ebédet, hogy időben az óvodások és az iskolai nap­közisek asztalaira kerüljön. Nos, ezen a gondon segí­tett a Vecsési Nagyközségi Tanács azzal, hogy a szállí­táshoz kát és fái tonnás te­herautót vásárolt, fgy idő­ben melegen, frissen a gye­rekek asztalára kerül az étel. A közelmúltban értekezle­tet tartottak a járási hivatal­nál a községi tanácsok ipari előadói. XJnyi Győző, a Pest megyei Tanács ipari osztályá­nak képviselője, az újonnan megjelent jogszabályokról tá­jékoztatta a megjelenteket. Erre azért volt szükség, mert a községeknél — személycse­rék következtében — új elő­adók végzik az elsőfokú ipar­hatósági munkát. Ezután Gál Sándor, a járá­si hivatal ipari főelőadója a kisiparosok ellenőrzése során szerzett tapasztalatokat ismer­tette. Az első és legfontosabb megállapítás: az elsőfokú iparhatóságok ritkán el­lenőrzik a kisiparosok te­vékenységét. Néhány hiányosság, amelyen a jövőben feltétlenül változ­tatni kell: a kisiparosok egy részénél hiányzik a cégtábla. A telepengedélyhez' kötött ipart nemegyszer engedély nélkül űzik. Az érvényben levő rendel­kezések szerint, egy kisiparos három alkalmazottnál többet csak hatósági engedéllyel tarthat. Nos, ebben az évben a monori járás több mint ezer kis­iparosa közül senki sem kért hatósági engedélyt. Az ellenőrzésekkel függösz- sze az is, hogy az idén meg­lepően kevés szabálysértési el­járást indítottak a községi ta­nácsok a kisiparosok ellen. Pedig sokan megsértik a tör­vényt, visszaélnek azzal. A járási hivatal 15 eset­ben indítványozott sza­bálysértési eljárást az első félévben. Az ipari főelőadó hangsú­lyozta, a jövőben az árhatósá­gi ellenőrzéseket is rendsze­ressé kell tenni. László István, a járási hiva­tal műszaki csoportjának ve­zetője az építő kisiparosok te­vékenységéről beszélt. Azok a kisiparosok, akik csak műkö­dési engedéllyel rendelkez­nek, csupán javítást végezhet­nek. Mégis sokszor előfordul, hogy új házakat építenek, sőt terveznek is! Példa erre az úri eset. A községben működik egy kö­zépfokú végzettségű építőipa­ri szakember. A községi ta­nácstól megkapta a működési engedélyt, ám a javítás mel­lett házak építésével, tervezé­sével, sőt tanácsadással is foglalkozik. A törvény szerint na­gyobb építőipari munkát csak iparigazolvánnyal rendelkezők végezhetnek. Mesterlevéllel vagy felső­fokú építőipari végzett­séggel rendelkező szemé­lyek. Néhány községben súlyos visszaéléseket tapasztaltak az ellenőrök. Gyömrön például egy fuvaros kisiparos monori telephelyet jelentett be, ám az ellenőrök rájöttek, a moi^>ri telephely nem létezik ... A jelenlevő ipari előadók­nak a megyei és járási hiva­tal képviselői feladatul tűzték ki a gyakoribb ellenőrzést. Ez a lakosság érdekeit szolgálja, hiszen az elmúlt hónapokban elég sok panasz érkezett a monori járásban a kisiparo­sok ellen. G. J. Sporthíradó Megkezdődött a megyei ko­sárlabda-bajnokság őszi for­dulója! Csütörtökön délután került sor az első találkozóra, a monori gimnázium szabad­téri pályáján. Monori SE—Ceglédi Kos­suth Gimnázium női, ser­dülő 30:12 (Í2:7). A monori iányok jó játékkal lepték meg ellenfelüket. Jók: Gasz- ner, Gál,,. Naszvadi, Széli. Monori SE—Ceglédi Gim­názium női, ifjúsági 77:24 (31:2). A monori — Antal, Éentár, Bajkai, Benkő, Katus, Morvái összeállítású — csapat minden tekintetben jobb volt ellenfelénél és biztosan győzött, nagy kosárarányban. Monori SE—Ceglédi Gim­názium ifjúsági férfi 36:32 (19:12). Az első félidőben hét ponttal vezető monori csa­pat a második félidőben erő­sen visszaesett, a kosárelőnyt a ceglédiek nemhogy ledol­gozták, még a vezetést is megszerezték. Az utolsó há­rom percben 32:30 arányban a ceglédi ifik vezettek. A monoriak az utolsó két perc­ben, huszáros bravúrral men­tették meg a két pontot. Ma indul az NB III őszi for­dulója, délelőtt 10 órakor Mo­nori SE—Közgazdasági Egye­tem női, 11 órakor Monori SE—Szállítók férficsapata játszik. A mára kisorsolt Monori SE—Maglód labdarúgó-mér­kőzés elmarad, mivel a mo­nori csapat az NDK-ban ven­dégszerepei. A mérkőzés szeptember 27- én kerül lejátszóra Monoron. Vitéz Imre Orvosi ügyelet Gyomron, Mendén és Péte­riben: dr. Halmai Géza (Gyömrő), Monoron, Monori- erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr Rados Mária (Mo- nor, Petőfi u.), Maglódon és Ecseren: dr, Szuhaj János (Maglód), Pilisen, Nyáregyhá­zán, Csévharaszton és Vasa­don: dr. Illanicz Elemér (Pi­lis, Rákóczi u.), Sülysápon és Üriban: dr. Bugyi István (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasár­nap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén vasár­nap reggel 8-tól 13 óráig, és délután 15-től 19 óráig Mono­ron, a főtéri gyógyszertárban. MŰSOR Mozik Ecser: Holt vidék. Gomba: A csendőr nyugdíjba megy. Gyömrő: Belorusz pályaudvar. H: Funny girl I—II. Maglód: A homok asszonya. H: Hekus lettem. Mende. Hekus lettem. H.: A homok asszonya. Monor: A „Sirály” éjszakája. Első elő­adáson: Aladdin és a csoda­lámpa. H: Egy az ezerhez. Nyáregyháza: Hekus lettem. H: Kardiogram. Péteri: Mouret abbé vétke. Pilis: ... És hama­rosan a sötétség. H: Négy gyilkosság elég lesz, kedve­sem. Tápiósáp: Négy gyilkos­ság elég lesz, kedvesem. Úri: Átutazóban Moszkvában. Üllő: Tudom, te vagy a gyilkos. H: Murphy háborúja. Vasad: Az ügyvéd. Vecsés: A pap fele­sége. Matiné: Hattyúdal. H: Támadás hegedűszóra. Bál • üllő, művelődési otthon, 17- től 22 óráig: ötórai tea, játszik az Alfa együttes: Gomba, mű­velődési otthon, 17-től 22 óráig: ötórai tea, játszik a Little Boys együttes. Hírek Vecsíjsen, a Kun Béla téren, ebben az ötéves tervben egy 4—5 ezer ember ellátására alf kalmas áruházat épít másfél millió forintos költséggel a Ceglédi Élelmiszerkiskereskc-, delmi Vállalat. A Vecsési Nagyközségi Ta­nács a község egész területén felmérte a közterületeken tá­rolt építési és egyéb anyagok tárolásának területi nagyságát és aszerint adják ki a közterü­let-foglalási engedélyeket és szabják ki a helyfoglalási dí­jakat. Aki színekben gondolkodik „A vecsési búcsú képemet is a falumúzeumnak szánom” Gál Ferencné pénzügyi cso­portvezető a gyömrői tanács­nál. Mellette ül férje, aki fi­zikai munkás, fémnyomó. — Együtt iratkoztunk be. Az első éven már túl is va­gyunk. Nézze — veszi át a szót Gál Ferenc —, én csak nyolc általánost végeztem, bár szak­mám kettő is van. Párttag vagyok, ez pedig kötelez. Az­tán, ha már itt van Monoron az iskola és a feleségem is ve­lem jár, a tanulás is könnyeb­ben megy. Félre ne értse, nem könnyen, csak könnyebben. A feleségem sokat segít. Amikor tovább faggatom, kifakad: — Csak nem találja furcsá­nak, hogy egy egyszerű párt­tag, egy melós továbbtanul? Neme sale a vezetőknek kell és — Már játszanak velem a színek, talán csak a lelkem­ben születnek meg... Romlik a látásom, talán a fehér bot fenyeget? Az az, amitől na­gyon félek... De hát minden­ki azt veszti el, ami legdrá­gább számára. A muzsikus a hallását. Én színekben gon­dolkodom, pedig már nem tudnám kikeverni az éjszaka, a vihar, a fény, az árnyék szí­neit. A híres Holdas est-ek puha, sötétkék, bársonyos csillagok­kal beszórt, a telihold csodá­latos fényével beragyogott égboltjai, a'Falu vége-k este­li holdárnyékos udvarai, ut­cái, a híres Primulák csoda­szép színei tanúsítják: Gam­mel József avatott mestere volt a színek titkának. Palet­táján oly. színek születtek, amelyek a siker útját tudták megnyitni számára. — Soha nem a sikerélmé­nyért. s nem haszonszerzésért alkottam. A művészet adta örömért. Az élet sivár volna művészet nélkül. Ma is alko­tok, ha nem megy másképp, hát grafikát. Elkészült az Em­ber arca százféleképpen — so­rozatom. A témát nem keres­tem, azt az élet során gyűj­töttem. Ott ül az emberarco­kon ... Öröm az vagy bánat. A mély barázdák: ez Gam­mel József ihletője, mikor az élet már tele rajzolta az em­ber arcát, akkor válik csak modelljévé. Gyermekarcot ritkán örökít meg, pedig a gyerekek körül-' állják, mikor a földön, a por­ba rajzolja egyiket-másikat. Aztán viszi a művet a szél... Nem bánja. Elviszi a szél a rózsaszínű virágszirmokat is, megcsodálja, de vásznam csak ritkán jutott hely az ilyen de­rűs örömöknek. — A fájdalmat, a szenvedő arcot nehezebb ábrázolni; azokhoz komor színek kelle­nek, s hogy mi az, ami engem arra hajtott, nem tudom. Ta­lán a saját régi nyomorúsá­gom? Később már nem tud­tam a sötét színekről leszok­ni. — Siker? Az élet bőkezű ... Eszembe jut ilyenkor az én örökszép emlékű nagy meste­rem, tanítóm, Szabados Jenő, aki ezt adta útravalónak: „A sikert nem lehet köttetni, megjön az magától, de dolgoz­ni, csak dolgozni kell értof’. A Magyar Nemzeti Galéria korai alkotásaimból 40 dara­bos válogatást őriz. A ceglédi Kossuth Múzeum 150 alkotá­sát. A sikersort akár zárhat­nánk is, de Gammel József még ma is alkotó művész. Ha a festészet nem megy már, megy a rajz, az írás. Aforizmakötet kiadására ké­szül: életmű az a kétezresnél többre tehető gyűjtemény. Eb­ből 500 művészeti aforizma, amely a közeljövőben nyom­tatásban is napvilágot lát, és Gammel Józsefet új oldaláról mutatja be tisztelői előtt. A vecsési honismereti kör dia- filmsorozatot készített leg­kiemelkedőbb késői alkotá­saiból. S a legfrissebb, legizgalma­sabb siker: a fennállásának 700. évfordulóját ünneplő Kískunlacháza meghívása a monori járás Nagy István kép­zőművészeti csoportjának; Gammel József a monori já­rás nagy öregje is eleget tesz a meghívásnak Szántó-vető, Kazal, Felnőtt iskolás, A mai falu, Második műszak télen (Vizép) című olaj és grafikai alkotásait küldte el, — Van még egy hő vágyami községemben, Vecsésen, falu­múzeumot teremteni... Min-> den képem a múzeumnak adom. Ott vannak Szabados Jenő, Goldmann György mű­vei, felbecsülhetetlen érték... Otthont kell kapjanak. Én, aki 60 éve vecsési vagyok, szív­vel, lélekkel vecsésinek érzem magam. A legkedvesebb, a pótolhatatlan Vecsési búcsú című képem is a falumúzeum­nak szánom. Fekete Gizella

Next

/
Thumbnails
Contents