Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
1972. SZEPTEMBER 17., VASÁRNAP PEST megyei kJCívlap //■ „olyan lesz, mint egy dazu” Szállítómunkások Monoron túl, az útszélen zöld teherautó ácsorog. A vezetőfülke üres, egy idős, overál- los férfi támasztja a sárvédőt. A kérdésre — miért, hogyan lett kocsikísérő? — szívesen válaszol: — Ötvenéves vagyok, de még mindig erős, pedig sok minden történt már velem. A háború előtt maszek téglagyárosnál dolgoztam, trógeroltam. Aztán kivittek a frontra, fogságba estem, negyvennyolcban jöttem haza. Egy mezőgazda- sági kísérleti telepre jelentkeztem, itt kapáltam, kaszáltam. 1950-ben a központba kerültem, segédmunkásként szenet hordtam a tárolókba, ötvenháromban az iparba jöttem, raktárban hórukkoltam az árut. Végül is a kocsinál kötöttem ki, hozzuk-visszük az alkatrészeket, mindenfelé járunk. Ezt a munkát szeretem, mert nem vagyok senki ■szeme előtt. Igaz, csak 1800— 2000 forintot keresek, de én az utazások alatt jót pihenhetek. Megérkezik a gépkocsivezető, ráförmed az öregre: mit diskurál? A kocsikísérő felkászálódik az ülésre, a motor íelberreg. — Merre, hova tartanak? — kérdezem. — Mi köze hozzá! — így a pilóta. Nem több: 50 kiló Milyen a szállítás szervezete egy vállalatnál? Udvardy György, az Ipari Szerelvény és Gépgyár anyagellátási főosztályvezetője elmondotta, hogy náluk 16 szállítómunkás dolgozik. üt teherautóval és égy kis furgonnal járják az egész országot. Huszonnégy öntödéből szerzik be az öntvényeket, összesen évente hat és fél ezer tonnát. Ezenkívül szükség van kötő- és tömítőanyagokra, tartozékokra is, amelyek szintén gépkocsin érkeznek a gyárba. A Lenin Kohászati Művekből vagonokban indítják el az évi tizenháromezer tonna hengereltárut, iparvágányról rakodják le, s viszik a kovácsműhelybe. A termékek elszállításáért ők felelnek, idén például 5200 mellsőtengelyt visznek az Ikarusba, a többi teherautó pedig a Csepel Autógyárba indul. A szállítómunkások reggel hatkor kezdenek, s általában este hatra befejezik a fuvart. Tizenkét órán túl ritkán dolgoznak. Ha a métászalkai gyáregység a célpont, akkor két napig tart az út, ilyenkor a Nyírségben megalszanak. Az ISG szállítómunkásai nem emelnek nagyot, maximum 40—50 kilós öntvényt, ezzel a súllyal két ember megbirkózik*. Dologgá változna? Ceglédbercelnél egy gépkocsivezetőt utóiért a „balsors”, defektes lett a hátsó kerék. A sofőr kilazítja a csavarokat, a kocsikísérő téblábol mellette, segíteni akar. A pilótával szóba elegyedem: — Szereti ön ezt a munkát? — A kerékcserélést nem, de a vezetést igen. Az ember megy, pihenteti a fejét, s kifárasztja a lábát, a karját. Nem könnyű a kormányt forgatni, a kuplungot, a féket nyomkodni. Én úgy pihentetem a fejem, hogy sokat gondolkozom. — Miről gondolkozik vezetés közben? — Sok mindenről, arról is, hogy értelmes dolog-e szállítani. Az ember egy csomó tárgyat visz a rendeltetési helyére, a dolgokkal együtt érkezik a célba, a tárgyakba költözik munkája, ereje — mintha maga is dologgá változna. — Hogyan lehetne könnyíteni a munkájukon? — A rakodást kell megváltoztatni. Embertelen dolog, amikor az ember nekifeszül a súlynak, erőlködik, szuszog, hórukkol, olyan lesz, mint egy daru, pedig az ember értékesebb egy villástargoncánál. Ne haragudjon, hogy ilyen érthetetlenül beszélek, a munkatársak is nevetnek, ha magunkat daruhoz hasonlítom. Ilyenkor hecceinek: neked is hiányzik jgy kereked. Feljegyeztem a gépkocsivezető adatait: Tvirnyák Dezsőnek hívják, 25 éves, technikuj mot végzett, ő a Csepel Vas- j és Fémművek egyik szállítási szocialista brigádvezetője. Pufajka és nyolc általános Milyen emberek a szállító- munkások? Az ISG-ben Csasz- nyi Imre, szállítási osztályvezető-helyettes, gépkocsielőadó szerint környékbeli emberek, nem mindegyikük rendelkezik nyolc általánossal. Aránylag keveset keresnek, átlag a 9,50- es órabér, kétezer forint körüli a fizetésük. Mázsapénzt kapnak a hulladék szállításáért, vagy ha gyors rakodásra van szükség. Bemutat néhány szállító- munkást, Bukovszky József csoportvezető: szorgalmas, egyébként segédmunkás, nemcsak dirigál, de meg is ragadja az öntvényt. Pataki László: mindenféle feladatot ellát. Persze nem mindenki ilyen, van olyan is, aki az egyik nap jön, a másik nap elmegy. Ha nem mondják neki, sosem tenne arrébb egy szalmaszálat sem. Mi a feladata a gépkocsivezetőnek? Munka előtt a teherautót műszakilag ellenőrzi, ha rendben találja, jelentkezik fuvarra — a kísérővel együtt, kap egy menetlevelet. Ha a kísérő nem bírja el az árut, segít a rakodásban (havonta 240— 300 forint rakodópénzt kap). Vezet. lí*ja a menetlevelet. Ha visszatér, leadja a gépkocsit. A pilóták a jogosítvány „korától” függően 3000—3500 forint jövedelemhez juthatnak. A kocsikísérő rakodik, megszámolja az árut, ő felel a szállítmányért. Ezért kocsikísérő csak megbízható ember' lehet. A szállítómunkások a következő juttatásokban részesülnek: munkaruha, bakancs, védőkesztyű, pufajka, télen védőital; a tea.^ ' • n.,,.(s Maga rendőr? Presszó előtt áll a teherautó, senki sincs a vezetőfülkében. Várok. Végre megérkezik két férfi, megtorpannak, túl közel állhatok a kocsihoz. Aztán megindulnak, a pilóta kikerül, s kinyitja az ajtót. — Pálinka, sör, bor? ' — Maga rendőr? — Mit szállítanak? — Kérdeztem, hogy rendőr-e? Mutassa az igazolványát, vagy különben megnézheti magát. Ez a riport elmaradt. Ital és feketefuvar Az ISG-ben ritkán van baj a szállítómunkásokkal. F. gépkocsivezető jó ideig rendesen dolgozott, aztán az egyik nap nem jött be a gyárba, kimentek a lakására, ott sem találták. A kocsmában volt. Elpanaszolta az előadónak, hogy a gyereke beteg lett, éjszaka kórházba szállították — ezért van az ivóban. Később a feleség elmondta, hogy semmi baj sincs a gyerekkel1. A pilótának igazolatlan napja nem lett, mert beteglapot hozott. Ha egy orvos ad ... Egy sofőr teherautóval elment anyagért, de előtte útbaejtette a fatelepet, kátránypapírt akart venni. A cél a Baj- csy-Zsilinszky úti Szerelvényértékesítő volt, de ide csak nem érkezett. Végül a fatelepi portásnő telefonált az ISG-be, hogy ez és ez a rendszámú gépkocsi nem állt meg a kapu előtt, hanem elviharzott. Lopott egy kis kátránypapírt — feketefuvarban. Az egyik teherkocsi felborult a kanyarban, az ok: ittas vezetés. A pilótától egy évre megvonták a jogosítványt, a műhelyben dolgozott, aztán lejárt a büntetése és újra a volán mögé ült. ★ „Ezt a. munkát szeretem, mert nem vagyok senki szeme előtt.” „A tárgyakba költözik a munkám, mintha magam is dologgá változnék.” „Külön- ben'-megnézheti magát. Mi köze hozzá!” A szállítómunkások élete nehéz, minden programra szükség van, amely ezt a munkát könnyebbé, mássá teszi. Fóti Péter SZABADSÁGON” A GÉP Minden évben egyszer kéthetes „szabadságot” kap a papírgyártó gép Szentendrén, a papírgyárban. Az egyébként éjjelnappal működő gépet most vizsgálják-javítják, hogy megint megállás nélkül dolgozhassa végig a következő évet. Ékes János felvétele IKLAD-DOMONY-ASZÓD Új autóbuszjárat Aszód lakóinak régi kíván-1 sága volt a buszközlekedés megjavítása, s ez ügyben már | tavaly országgyűlési képviselőjük, dr. Baskay Tóti Bertalan gödöllői egyetemi tanár segítségét kérték. Ennek nyomán idén májusban forgalomba állt az új helyi járatú autóbusz, amely a távolabbi településekről szállította volna az utasokat a vasútállomáshoz. A várt eredmény azonban elmaradt. A megcsappant bevételen kívtjl most újabb fordulat késztette a buszforgalom felülvizsgálatára az illetékeseket. Iklad, Domony és Aszód községek tanácsai kérték összevonásukat. S így már nem a kis bevételű járat beszüntetéséről, hanem újabb községek bekapcsolásáról esett szó a minap tartott közlekedési bejáráson. Az illetékesek itt eldöntötték a jelenlegi helyi járat útvonalának módosítását és új buszjárat megindítását az Iklad—Domony—Aszód útvonalon. Az új útvonal bejárására a tervek szerint már októberben sor kerül. Csiba József Magyar-román megállapodás Dr. Ájtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének meghívására dr. loan Ursunak, a Román Szocialista Köztársaság Tudamányos és Technológiai Országos Tanácsa elnökének vezetésével szeptember 14-től 16-ig román tudományos műszaki delegáció tartózkodott Budapesten. Tárgyalásokat folytattak a két ország közötti együttműködés és kooperáció fejlesztéséről, tapasztalatokat cseréltek a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés irányításának, tervezésének és finanszírozásának magyarországi, illetve romániai rendszeréről. A tárgyalások eredményeként aláírták 'az együttműködésről és kooperációról szóló megállapodást, s az együttműködés 1972—73. évi tervét. Sajtóértekezlet Szombaton sajtóértekezletet tartott Budapesten az Uruguayi Széles Front öttagú küldöttsége, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hívott meg hivatalos magyarországi látogatásra. Egyharmadát kötet sző A legtöbb sz^bfínyséftés a sütő- és tejiparban Pest megyében betartják — Beszélgetés az MSIH jogászával — Hogyan tartja be az ipar és a kereskedelem a szabványokat, és mi a leggyakoribb szabvány elleni vétség? — erről érdeklődtem Fehérvári Józseftől, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal jogászától. — Most készítettünk egy felmérést — hangzott a válasz —, s megállapítottuk, hogy a szabványokat általában tiszteletben tartják, bizonyos szabványok ellen szinte sohasem vétenek, akadnak viszont olyanok, amelyektől igen gyakran, mondhatnám, rendszeresen eltérnek. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy előírásainkat legtöbbször a sütő- és tejiparban sértik meg, de akadnak a szabványoknak nem megfelelő termékek a vastömegcikkek között is. És hogy a kereskedelem hibáit se hagyjuk ki, nem ritka a vásárlók megkárosítása a helytelen osztályba sorolás miatt. © Ügy tudom, rendszeresen ellenőrzik: betartják-e a vállalatok a szabványokat. Csak a Szabványügyi Hivatal végez ilyen vizsgálatokat? — Az MSZH-n kívül a kereskedelmi felügyelőségek és a minőségellenőrző intézetek is figyelemmel kísérik, hogy betartja-e az ipar vagy a kereskedelem a hivatalunk által előírtakat. Jelenleg több mint nyolcezer országos szabvány van érvényben, és ennek egyharmadát kötelező betartani. Ha egy termék egyetlen tulajdonsága gyengébb, mint ahogy azt a szabvány előírja, de a vevőnek ebből anyagi kára nem keletkezik, akkor szabálysértési eljárást indítunk. Jelenleg több ilyen eljárás is folyamatban van. @ És ha anyagilag is károsodás éri a vásárlókat? — Akkor a szabálysértési eljárásnál sokkal szigorúbb büntető eljárást indítunk. A leggyakoribb ilyen jellegű szabványsértések: ha rossz minőségű termékeket értékesítenek vagy a második-harmadik osztályba tartozókat első osztályba sorolják. A Szabványügyi Hivatal épp a közelmúltban tett feljelentést az egyik fővárosi KÖZÉRT- vállalat egyik vezetője ellen, ugyanis a boltokat a vágott baromfi olyan darabolására utasította, amely — amellett, hogy a vállalat jogtalan haszonra tehetett szert — az előírásoknak sem felelt meg. O Pest megyében is felfedeztek ilyen visszaéléseket? — Nem. Pest megyében az idén még nem kellett büntető eljárást indítanunk. Persze, ez csak azt jelenti, hogy itt az idén vigyáztak a szabványokra ... O A gazdasági bírság még a büntetőeljárásnál is szigorúbb, s az egész vállalatot vagy szövetkezetét sújtja. A szabványok be nem tartása miatt gazdasági bírságot azonban igen ritkán rónak ki. — Valóban, csak egyetlen példát tudok mondani. A legfőbb ügyész indítványára a miskolci Ital- és Vegyicikk Gyárat a közelmúltban 1,9 millió forint bírsággal sújtották, mert azzal, hogy húsz hónapon keresztül az előírtnál kevesebb szörpöt tettek a Bambiba, 1,3 millió forinttal károsították meg a fogyasztókat. A gazdasági bírságot a vállalat a nyereségéből köteles kifizetni. © A hazai vállalatok tevékenységét tehát a minőségellenőrző intézetek, a Magyar Szabványügyi Hivatal és a kereskedelmi felügyelőségek figyelik, ellenőrzik. Felmerül azonban a kérdés: megfelelnek-e a hazai szabványoknak az importcikkek. — Általában igen, hiszen egyre intenzívebben folyik a nemzetlíözi — és ezen belül a KGST-országok közötti — szabványosítási munka. Mégis akadnak olyan termékek, amelyek nem felelnek meg, illetve nem is felelhetnek meg a magyar szabványoknak, de szükségünk van rájuk. Indokolt műszaki vagy gazdasági okokból ilyenkor el lehet térni a szabványtól, de az a törekvésünk, hogy az előírttól inkább pozitív, mint negatív irányba. Czibor Valéria r Politikai vitakörük televízió eífy-egy Fórum-műsorára „ömlenek” a kérdések, lehet akár nemzetközi, akár gazdaságpolitikai témájú a Fórum. A politika iránti érdeklődés a szocialista demokrácia fejlődésével megnőtt, az emberek érteni akarják, mi miért történt úgy, ahogyan tapasztalják vagy hírt kapnak róla. Van véleményük, és kíváncsiak társaik véleményére is. Különösen népszerűek az olyan politikai tájékoztatók, pártnapok, ahol az élőadó nem súlyban mérhető papírhalmazzal jelenik meg, hanem lehetővé teszi hallgatói számára, hogy kérdezzenek. Igénnyé vált a politikai eszmecsere — tíz, tizenöt ember beszélgetése az általuk választott témáról — tájékozott, felkészült pártmunkás segítségével. Ezt tapasztalva született a döntés, hogy fokozatosan létrehozzuk a politikai vitaköröket. A kis közösségben _(csoportban), alapszervezetenként 10—15 ember körében folyó politikai eszmecsere fórumának létrehozásával fejeződne be az a több éves munka, amely a szóbeli agitáció rendszerének újjáalakítására irányul. A politikai vitakör felvilágosító, tájékoztató, értelmező, mozgósító funkciójával ugyanis a szóbeli agitáció feladatait látja el. A szóbeli agitációs rendszer részeként fejleszti majd az alapszervezetekben a politizálást. A vitakörben részt vevő párttagok ugyanis felkészítik önmagukat a politika hatékonyabb közvetítésére, a napi részkérdésekre, de az összefüggésekre, a folyamatokra is utaló válaszok megadására. Ezzel „menetközben” kialakítják a rétegagitáció követelményének megfelelő helyi érvrendszert, segítve a párt napi politikájának szervezettebb és színvonalasabb közvetítését. A politikai vitakörben a politikai eszmecsere lehetőségét teremtjük meg, és ezzel segítjük, hogy növekedjen a párttagok politizáló készsége. A tapasztalatok ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy szaporítani kell azokat a formákat, amelyek minél több párttag számára teszik lehetővé a felkészülést az érvelésre, a meggyőzésre, a politizálásra, a felvilágosításra, a mozgósításra. A vitakört éppen ilyen formának szánjuk: az itt folyó beszélgetések során fejlődik a részvevők politizáló készsége, gondolkodásmódjuk érvelőbb lesz, erősödik a „politikai izomzatúk”. Itt a politikában jártas, felkészült vitakörvezető segítségével a napi politika (bel-, gazdaság-, kultúr-, pártpolitika, nemzetközi politika) időszerű kérdéseit értelmezhetik, elemző választ kaphatnak a politika részkérdéseiről és összefüggéseiről. Azokban a pártszervezetekben, ahol ez év őszétől működik majd a politikai vitakör, a körvezetők már megkapták a témajavaslatokat, és közülük a leginkább érdeklődésre számottartót tűzik majd napirendre. Tapasztalataik, tanácsaik alapján haladunk hónapról hónapra, hogy 1973 őszére már általánossá tudjuk tenni a politikai vitaköröket. Addigra módszertanilag is fel kell készíteni a vitakörvezetőket. A szemináriumvezetésben gyakorlott, gazdag tapasztalatokat szerzett pártmunkásoknak most új, a korábbitól alapvetően különböző feladatot kell ellátniuk: az aktuális, a mai politika kérdéseiről kell vitát vezetniök. Ez pedig nem „visszakérdezést”, beszámoltatást, hanem politikai eszmecsere kialakítását feltételezi, nyílt, őszinte kérdésfeltevést, kendőzetlen válaszokat, érvelést követel. A pártoktatási igazgatóságok segítik a körvezetők módszertani orientálását, de akik ilyen pártmegbízatást kapnak, maguknak is fel kell készülniük erre az új feladatra. Akik már járattak be autót, azok tudják, hogy a legnagyobb gondosságra, körültekintésre, türelemre az első kilométereknél van szükség. Ez a mi esetünkben is hasznos tanács. A körültekintő szervező munka, valamint a helyi igények figyelembevétele a siker két alapvető feltétele. De mindkettőnél fontosabb a vitakörvezetők módszertani felkészítése. E munka sokféle haszonnal jár majd. Tovább fog erősödni a helyi kiadói tevékenység, az érvrendszer sokoldalúbb, hatásosabb lesz. De mindenekelőtt megerősödik a szóbeli agitáció évről évre fejlődő rendszere, a párt tapasztalt propagandistáival, társadalmi munkásaival gyarapodik az agitáció szervezett ereje, s így hatásosabban tudjuk majd közvetíteni a párt politikáját. Dr. Ritter Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője
