Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
1972. SZEPTEMBER 17., VASÁRNAP ‘‘‘xMrtap 7 1E23E3EÜ3 ÍECHNIKÁ E HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN AZ ORVOSTUDOMÁNY LEGÚJABB KUTATÁSAINAK EREDMÉNYEIRŐL SZÁMOLUNK BE OLVASÓINKNAK. Érzéstelenítés akupunktúrával A bécsi poliklinikán a közelmúltban két mandulaoperációt végeztek akupunktúrával előidézett érzéstelenítéssel. A második alkalommal a polikli- nika fül-, orr-, gégeosztályának főorvosa maga feküdt a műtőasztalra, hogy az érzéstelenítésnek ezt a módját rajta is kipróbálhassák. Műtét közben, az első mandula eltávolítása után az operáló orvos megkérdezte a műtőasztalon fekvő kollégájától, hogy érzi magát. „Pillanatnyilag valami nagyon kellemeset érzek” — hangzott a válasz. A műtétet a klinika előadótermében sok orvos és a sajtó képviselői is végignézhették. Az egyik újságírónőt, aki a látványtól elájult — akupunktúrával térítették magához. A poliklinikán az akupunktúrával történő érzéstelenítéssel további kísérleteket kívánnak folytani. Alkalmazzák majd a nőgyógyászatban is, elsősorban szülési fájdalmak megszüntetésére. Oltópisztollyal a járványok ellen A honvédségi egészségügyi szolgálat egyik alapvető problémája a polgári lakosság, valamint a hadsereg személyi állományának tömeges és gyors védőoltásokkal való ellátása a különböző járványveszélyek megelőzése érdekében. A kérdés jelentőségét támasztja alá az a tény, hogy optimális körülményeket feltételezve, egy orvos egy óra alatt négy segéderő fel- használásával, fecskendők sorozatának gondos előkészítésével sem tud 250—300 főnél több embert védőoltásban részesíteni. A probléma másik oldala — amit szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni — a fájdalomérzés, ami emberekként másként, különböző fokon és mértékben jelentkezik. E problémáik már régóta foglalkoztatják a kutatókat, tervezőket és az utóbbi évek során sikerült olyan oltópisztolyokat létrehozni, amelyek tű nélkül viszik be a szervezetbe az oltóanyagot. A tű nélküli oltópisztoly elve, hogy rendkívül kis átmérőjű fúvókán, nagy nyomás igénybevételével áramoltatja át az oltóanyagot. A fúvóka átmérője a milliméter egytizedánek felel meg, s a körülbelül 1 köbcentiméter mennyiségű oltóanyagot 1 másodperc alatt juttatja. be a szervezetbe. Az ehhez szükséges energiát az esetek többségében egy nyomórugó tárolja, amelyet hidraulikus, vagy pneumatikus úton húznak fel. Oltás alkalmával az oltópisztoly fejét szorosan az oltásra kerülő személy testéhez kell nyomni és ezt követően meg kell húzni az elsütőbillentyűt. Az el- sütőbillenytű elhúzásával felszabadul az energiatároló rugó és egy dugattyú lép működésbe, amely az oltóanyagot a fúvóka furatán keresztül a bőrbe nyomja. Az új módszerrel az oltáshoz szükséges időt a tizedére lehet csökkenteni amellett, hogy a fertőzés veszélye a minimumra csökkenthető. Nem hagyható figyelmen kívül az az előny sem, ami az oltótű elhagyásából adódik, Oltópisztoly — munka közben. Gyógyítás nagy nyomáson mivel nincs szükség sterilizálásra, légtelenítőire, amelyek rendkívül lelassítják az oltási folyamatot. Az oltópisztoly segítségével való oltásnak a módszerét már a 30-ais évektől kezdődően kezdték kidolgozni, az 1947—1967 közötti években pedig már széles körű vizsgálatoknak vetették alá. 1962- ig az Egyesült Államokban a hastífusz, kolera, pestis, influenza, tetanusz, sárgaláz, diftéria és szamárköhögés ellen kb 1,5 millió embert oltottak be. A Szovjetunióban, felismerve az új módszernek a jelentőségét, széles körű, a részletekig kidolgozott kísérleti munkába kezdtek a kutatók, s e munkájukhoz első lépésként sűrített levegővel működő oltópisztolyt használtak. Az oltópisztoly alkalmazása során természetesen kíváncsiak voltak arra. hogy az oltópisztoly milyen mértékben szünteti meg a fájdalomérzést. Az elemző munkához szükséges adathalmaz összeállítása céljából nagyszámú oltást, végeztek, s a beoltot- taktól nyert tájékoztatás alapján megállapították, hogy az oltópisztolyok alkalmazása nem küszöböli ki teljes mértékben a vakcinájáéi módszerek teljes fájdalomtüneteit. .Hazánkban is folytak hasonló kísérletek, amelyek a fájdalomérzés szempontjából rendkívül pozitív eredményt mutattak: a beoltottak semminemű fájdalmat nem éreztek. összehasonlíthatatlanul könnyebben viselve az oltással járó kellemetlen érzéseket, 'illetve pszichológiai hatásokat. Ne ijedjen meg tehát senki, ha a jövőben az orvos már nem a hagyományos oltótűvel akarja a járványveszélyt megelőzni, hanem oltópisztollyal. E rövid tájékoztatónak éppen az volt a célja, hogy a polgári lakosságot ne érje váratlanul egy úi technikai eszköz alkalmazása. \ Nikotin helyett — víz Több mint kétszáz, a cigarettázásról leszokni akaró dohányos vett részt nemrégiben egy ötnapos elvonókúrán Bad Homburgban. A dr. Fritz által kidolgozott csoportos terápia, mely a dohányzás következtében előállott betegségek részletes megbeszélésével kezdődött, egyik legfontosabb eleme a vizespohár. A cigaretta utáni automatikus mozdulatot Bad Homburgban „átfunkcionálták”. Az orvos a kezelés első 24 órájában a „leszokni vágyókkal” legalább hat pohár vizet vagy szörpöt itat meg, „hogy a nikotin maradványait kiöblítsék a testből”. A továbbiakban ugyanazt a tanácsot adja, amit egykor már Coué patikus is ajánlott: mondjuk el gyakran önmagunknak, hogy „én nem akarok többé dohányozni”. Az autoszuggessziónak ez a formája a legtöbb esetben bevált. Ha az embert ennek ellenére kerülgeti a kísértés, akkor 60 másodpercig rá kell nézni az óra számlapjára, utána egy pohár vizet inni, és ismételten várni még egy pár percet. Az NSZK-ban 1966 óta ha jtanak végre ehhez hasonló ötnapos akciókat; a résztvevőknek (eddig kereken ezer személy) több mint a fele örökre leszokott a dohányzásról. A dohányzás módosítja a gyógyszerhatást Egyes fájdalomcsillapító szerek koncentrációja a vérben sokkal gyorsabban csökken dohányosoknál, mint nem dohányzóknál — állapították meg amerikai kutatók. A Science c. folyóiratban közzétett tanulmány szerint most sikerült először megbízhatóan kimutatni a dohányzásnak a gyógyszerek hatására gyakorolt módosító hatását. A hatás oka valószínűleg a cigarettafüstben lévő rákokozó szénhidrogének által kiváltott enzimszintézis. Ezt a folyamatot phenacetinnel kezelt patkányoknál, amelyeket a kezelés előtt három órán keresztül cigarettafüst hatásának tette ki, szintén sikerült megfigyelni. Mindebből arra lehet következtetni, hogy egyes gyógyszerek hatását a dohányzás lényegesen módosítja. Ha az emberi szervezetet 1 nak kétszeresére vagy háromkörülvevő légtérben az oxi- szorosára növekszik, akkor a gén nyomása a szokványos- | vérben is kétszeres vagy háÜvegszáloptika - műiét helyett Fényvezetős endoszkóppal nemrégen egy erlangeni orvosnak a szájból kiindulva sikerült elérni a vastagbél befejező szakaszát. Eddig üvegszáloptikával csak a vékonybélig jutottak el. Az endoszkóppal vérzéseknek vagy daganatds megbetegedéseknek a bélrendszerben való diagnosztizálása műtét nélkül is megoldható, mivel ezzel a módszerrel a gyomor- és bélnyálkahártyának tetszőleges helyéről szövetmintát lehet venni. A nyugatnémet orvos eredménye azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mivel a gyomor-béltraktus teljes megtekintése eddig még az üvegszálműszereket tökéletesítő japán orvosoknak sem sikerült. Versterápia A már sikeres zene-, festés- és táncterápia után most vers- terápiával kísérleteznek. A betegeknek verseket kell olvasniuk, vagy verseket kell írniuk, esetleg felváltva a kettőt. Az új módszer egyéni és csoportos kezelésnél egyaránt alkalmazható. Nagy költők szövegeinek olvasása hasonló felszabadult- ság érzést vált ki a páciensben, mint a szokásos pszichoterápia. Versek írásakor pedig a betegek sokszor többet mondanak el magukról kezelőorvosuknak, mint a direkt kikérdezést módszer alkalmazásakor, mivel a versköltés változatosabbá teszi a kifejezési lehetőségeket. 1 romszoros mennyiség nyelődik el belőle íizi'aái oldódás- I sál. Az a megfigyelés, hogy három atmoszféra nyomáson már annyi oxigén oldódik a vérben, hogy vele az ember élete az oxigényhiány jelei nélkül egy ideig fenntartható, s a vérkeringés egy ideig akár szüneteltethető is, adta az ötletet Boerema holland professzornak, hogy a túlnyomásos oxigén belélegeztetését a sebészetben — kiváltképp szívműtétek esetén — felhasználja. E gondolat jegyében építették meg 1959-ben egy amszterdami kórházban az első túlnyomásos (hiperbarikus) műtőt, amelynek egy mai korszerűbb szovjet gyártmányú változata látható a képen (átmérője 2,2 hossza 5,6 méter). A túlnyomásos műtő tulajdonképpen egy nagy acélfalú, henger alakú kamra, melynek egyik végén légmentesen zárható acélajtó található. A műtőeszközök, a gyógyszerek vagy egyéb tárgyak be- és kijuttatására kis zsilip szolgál, hogy a műtét alatt a belső légnyomás ne változzék. A műtőasztalt megvilágító lámpákat a kamra fölött, kívül helyezik el, hogy ne melegítsék a belső légteret. A műtőorvos állandó kétoldalú hangösszeköttetésben van a külső műszerasztalnál szolgálatot teljesítő személlyel, aki a műtéti alany állapotparamétereit méri. Az operációs kamrában csupán a beteg kap egy maszkon keresztül nagy nyomású tiszta oxigént, az orvosok és segítőik csak túlnyomásos levegőt lélegeznek be. A kamrában a túlnyomásra azért van szükség, hogy a beteg szervezetében * jelentkező belső oxigénnyomást ellensúlyozza. _________ A szív állapotáról, működéséről gyors tájékoztatást adó eiektrokardiográfra (EKG) nemcsak helyhez kötötten (kórházakban, rendelőintézetekben) lehet szükség, hanem „külső” vizsgálatoknál is (elsősegélynyújtásnál, el nem mozdítható fekvőbetegnél, sportorvosi megfigyeléseknél stb). Erre a célra „Vi- sicard” néven kis hordozható EKG-készüléket hoz forgalomba egy freiburgi cég. A készülék három talpát a mellkas meghatározott pontjaira kell illeszteni a vizsgálatkor, közvetlenül a szív fölé. A műszert négy szárazelem táplálja. Az elülső műszerlapon helyezkednek el a kézelőgombok, szabályozók, a jelzőlámpa és az EKG-görbét mutató kisméretű katódsugárcső képernyője. Csecsemők és kisgyermekek vizsgálatához cserélhető, egymáshoz közelebb eső talpakkal szerelik fel a készüléket. Kézi EKG-készülék — szárazelemekkel Sok a bőrhete ff A különféle bőrbetegségekben szenvedők száma jelentékenyen megnőtt az NSZK-ban — fejtette ki az idei, Frankfurt am Mainban tartott bőrgyógyászkongresszus megnyitó előadásában a frankfurti egyetem bőrgyógyászati klinikájának egyik professzora.. Az orvosokat felkereső betegek átlag 20—25 százalékánál valamely bőrbetegség állapítható meg. Becslés szerinti ezek 3—4 százaléka ekcéma; ennél a betegségnél egyre gyakoribbak a foglalkozási ártalmak. Az összlakosság 1—2 százaléka szenved pikkelysömörbeh vagy herpeszes megbetegedésben. Fiataloknál különösen a szőrtüszőgyulladás terjed, az ebben megbetegedettek mintegy 20 százaléka 14—20 év körüli. A mértéktelen napozás következtében az utóbbi időben egyre jobban nő a bőr daganatos betegségeinek száma is. A mind divatosabbá váló nudizmus pedig a bőr gombás megbetegedéseinek terjedéséért felelős. Ólom súlyosbítja a fertőző betegségeket Olommérgezésben szenvedő betegeknél a viszonylag ártalmatlan fertőző betegségek is halálos kimenetelűek lehetnek. A New Orleans-i egyetem orvosi karán végzett vizsgálatok kimutatták, hogy patkányoknál és főemlősöknél a szervezetben lévő, önmagában még nem veszélyes ólommennyiség jelentősen növeli a baktériumos méreganyagok hatását. Ötöm jelenléte esetén a különben kitünően tűrt toxinmennyiségeknél keringési zavarokat tapasztaltait.
