Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

APESJ MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Egyedülálló anyák előnyben Kétszázan jelentkeztek - hetvenötöt felvettek Az óvodai felvételekről GRATULÁLUNK Járásunk olimpikonjai A 4., 6. ÉS Szinte naponta adják hírül iaz újságok, N. községben öt­ven-, százszemélyes óvodát avattak. A monori járásban is évről évre sikerül egyre több kisgyermeket elhelyez­ni az óvodákban. Jelenleg is több óvoda építése folyik a járásban. A maglód-nyaralói ötven- személyes óvoda átadása hamarosan megtörténik; Vecsésen, Gyomron, Ül­lőn és még néhány köz­ségben is bővítették a már meglevőket. Tavaly Csévharaszton avat­tak óvodát, abban a község­ben, ahol ez idáig nem volt. Bényén sem volt még óvoda, most építenek. Már elkészül­tek az alapozással, a lakos­ság is segített, és várják to­vábbra is őket a hátralevő munkálatokhoz. Ennyit rö­viden az óvodai helyzetről a járásban. Külön és kiemelten kell szólni a monori helyzetről, ahol az idén is súlyos gon­dok vannak a felvételek kö­rül. — Mi a gondok eredője? ■— kérdeztük Gulyás Lászlót, a nagyközségi tanács műve­lődési felügyelőjét. — Monoron négy óvoda van jelenleg, ám sajnos, ez sem elég. A Kossuth Lajos utcai óvoda 100, a Dózsa György úti 50, a vásártéri 40, a Toldi utcai 60 szemé­lyes. Ez összesen azt jelen­ti, hogy 250 gyermeket tud­nak fogadni az óvodák. A valóság azonban más. Minden óvodában igye­keznek az előírt létszám­nál többet felvenni. így történt ez az idén is. Ám, mivel az idén kevés gyermek került át az iskolák­hoz, így közel sem tudtak annyi gyermeket felvenni, mint az elmúlt években. — Hányán jelentkeztek, és hányat tudtak felvenni? — Kétszázan jelentkeztek, hogy szeretnék gyermeküket óvodában elhelyezni. A ké­relmek zöme jogos, de ennyi gyermeket nem tudunk fel­venni. Hetvenöt új felvételt tud­tunk csak biztosítani, a jelentkezők kétharmadát el kellet utasítani. — Milyen szempontok alap­ján döntöttek az óvodai fel­vételekről? — Az óvodai rendtartás szabályai szerint, a felvételi bizottságokba beválasztották a szülői munkaközösségek elnökeit, a szakmaközi bi­zottság, a pedagógus-párt­szervezet, valamint a tanács képviselőjét. Az óvónők kör­nyezettanulmányt végeztek a jelentkező családoknál Az egyedülálló anyák fel­tétlenül előnyben része­sültek az idén is a fel­vételeknél. Ahol a szociális körülmé­nyek indokolták, ott sem gör­dítettünk akadályt a felvé­tel elé. Minden híresztelés el­lenére, egyetlen gyermeket sem vettek fel protekcióval az idén az óvodák. — Javul-e jövőre a helyzet a felvételek ügyében Mono­ron? — Feltétlenül! Az épülő, 100 személyes óvoda a Tán­csics utcában, a vasúton túli terület gondjait megoldja. A nagyközségi tanács a négi sportpálya helyén tervbe vette egy újabb 100 személyes óvoda meg­építését. Az építkezést előreláthatólag már 1973-ban elkezdik. Ez­zel sem oldódik meg teljesen a probléma, de a helyzet so­kat javul — mondotta befe­jezésül Gulyás László. Ignéczy Imre és családja Gyomron, az Imre utcában lakik. Egy éve annak, hogy beszámoltunk róla: vállalatá­nál, a FUTÖBER-nél súlyos baleset érte. Egy fűtőtest csavarógépe elkapta őt, s rokkant lett. Ignéczy Imrét szerették a munkatársai, fő­nökei, pedig alig néhány évet dolgozott csak az üzemben. A kis gyömrői ház, ahol még jelenleg is laknak, vizes, kicsi, egészségtelen. Még balesete előtt elkezdte új há­zának alapozását. Hogyan to­vább? Ez volt a kérdés ' ak­kor ... Sánta György, a FÜTÖBER KISZ-titkára Üllőn lakik. Fel­kereste a járási KlSZ-bizott- ságot, és javasolta: kössön szocialista szerződést a válla­lat és a KISZ-bizottság Ig­néczy Imre házának felépíté­sére. A szerződést megkötöt­ték és még ez évben el is kezdődött a ház építése. A vállalat íninden anyagi erejét latba vetve, biztosította az Vigyázzunk! Reggel 7 és 8 óra között si­etnek a gyerekek a Kossuth iskolába, egyenként és csopor­tosan. A reggeli órákban nagy az autó- és az autóbuszforga­lom a Kossuth Lajos úton. A gyerekek minden körültekin­tés nélkül szaladgálnak át az úttesten, hol egy autó, hol egy autóbusz előtt. Igaz, az út burkolása előtt, a templomnál, a zebra jól látható volt, ezt az iskolás gyerekek megszokták, de most nem találják. Az út burkolása után még nem került sor az átkelőhelyek felfestésére; ad­dig is követendő példa lenne az a megoldás, amit az Ady úti iskola előtt láttunk: kis úttörőrendőrök, fehér sapká­ban és tárcsával a kezükben, vigyáznak a többi iskolás gye­rek testi épségére. Ezt kellene tenni a Kossuth iskola előtt is, amíg az út csíkozása meg­történik! (vitéz) IVíf SOR Mozik Gomba: A beszélő köntös. Monor: A feketeszakáll szelle­me. Űri: Csak rá kell nézni. Vecsés: A pap felesége. Kiállítás Üllő, művelődési otthon: Bá­nyász Béla vecsési festőmű­vész kamarakiállítása, nyitva naponta 15-től 20 óráig. építkezéshez az anyagot. A TÖVÁL-ban jó partnerre akadt, az vállalta ugyanis az összes építőipari munkák el­végzését ★ Amikor belépek a kapun, meglepő kép fogad. Takaros vaskerítés, betonalappal. Évi­ké, Ignáczyék négyéves kislá­nya az épületből szalad elém. — Tessék megnézni a há­zunkat — mondja kedvesen selypítve. Fogja a kezemet és beljebb invitál. Ignéczyné a lakásban serénykedik. — Nagyon boldog vagyok — mondja. — Először, ami­kor szóbakerült a ház felépí­tése, még gondolni sem mer­tem volna, hogy az álomból valóság lesz. Csalódtam. Csak hálával tudok szólni férjem vállalatáról, a TÖVÁL-ról és mindazokról, akik napokig itt dolgoztak nálunk. Sánta Gyu­ri csaknem minden szombat­vasárnap itt volt, és megfeszí­tett erővel dolgozott. Szikszay Befejeződött! Két hétig iz­gultunk, szurkoltunk a televí­zió, a rádió előtt, a nagy sporttalálkozó magyar sike­reiért. Járásunk három spor­tolója szerepelt minden idők legnagyobb olimpiáján, és di­cséretükre legyen mondva: mindhárman derekasan helyt­álltak, döntőbe kerültek. Legjobban a vecsési Don- csecz József szerepelt. Bár az első fordulóban őt is — mint annyi magyar birkózót — igazságtalanul leléptették a VB-ezüstérmes román Stoicu- val együtt, utána volt ereje újítani éss három bravúros győzelemmel, végeredményben a nagyon előkelő 4. helyen végzett. Doncsecz élete első Nagy munka hárult ezekben a napokban a monori köny­vesbolt három dolgozójára. Nem kevesebb, mint 25 tonna Bertalan, a TÖVÁL kőműve­se olyan mintaszerű munkát végzett, hogy nem is tudom, hogyan köszönjem meg neki. Aztán az elmúlt hét vége örökké emlékezetes marad számomra. Szewczyk Ede, a TÖVÁL igazgatójának veze­tésével a vállalat irodistái is eljöttek segíteni. A teljes va­kolást megcsinálták egy nap alatt. Másnap Feith Dénes, a vállalat KISZ-titkára és a KISZ-esek a betonozást vé­gezték el a helyiségekben. Hamarosan befejezik az épít­kezést, azt mondják, á hónap végén vagy október elején beköltözhetünk. Egyszoba- összkomfortos lesz a lakásunk. Bevezetik a vizet, még a cse­répkályhát is beállítják. Szeme könnybe lábad, nem tudja érzékenység nélkül folytatni a történteket. — Nem is tudom, mit mondjak majd az átadásnál, hogyan köszönjem meg azoknak, akik itt segítettek hétről hét­re. 12. HELYEN ' olimpiáján kitűnően helytállt a folytatás Montrealban re­mélhetőleg még jobb lesz. Az ecseri Steer Antal szin­tén kitűnően szerepelt, és ? 6—7. helyen végzett. Képessé­ge, szorgalma biztosíték arra hogy nem ez jelenti számára a csúcsot. Az üllői Csik József nagyon előkelő mezőnyben harcolta ki a gerelyvetők között a dön­tőbe jutást. Ezt bizonyítja, hogy előtte világnagyságok, köztük a magyar Kulcsár is elbúcsúzott. Bár a döntőben nem sikerültek dobásai, vég­eredményben a 12. hely is je­lentős ebben az igen rangos mezőnyben. — szatti — tankönyvet értékesítettek, il­letve osztottak szét a járás ál­talános iskolái között. A nyol- cadikbsok történelmi könyvét kivéve, már valamennyi könyv eljutott az iskolákhoz. A rádió, a tv is bemond­ta, a még hiányzó könyv a jövő héten hétfőn vagy kedden érkezik meg, a könyvesboltokba, így Mo- norra is. A tankönyvek mellett nagy forgalmat bonyolítottak le egyéb iskolaszerekből is. Az idei nemzetközi könyv­év jegyében már eddig is sok könyvet eladtak. A polcokon most is több könyvújdonság között válogathatnak a vásár­lók. Egy kis ízelítő a kollek­cióból. Druon: Az elátkozott ki­rályok V—VI. kötete; az első négy kötetet napok alatt elkapkodták a könyv­barátok. „Az 51-es dosszié” című könyv sok-sok izgalmat ígér azok számára, akik szeretik a kém­regényeket. Nemrég jelent meg Szerb Antal: A magyar irodalom története című köte­te, amely iránt Monoron is nagy az érdeklődés. A könyvesboltban már ké­szülnek Petőfi Sándor születé­sének 150. évfordulójának méltó megünneplésére. Az évforduló alkalmából kis könyvkiállítást ren­deznek Petőfi műveiből, Jegyzet G. J. Dolgos hét vége Ignéczyék hamarosan beköltözhetnek A MONORI KÖNYVESBOLTBAN Befejezés előtt a tankönyvvásár HAYDN-, MOZART- ÉS RAVEL-LEMEZEK SIKERE Ki javítja a kerékpárt? Két férfi ment előttem az úton, mindkettő kerékpár­ját tolta. Egy helyre igye­keztek: a műszerészhez, aki sokáig nem volt itthon, s most, hogy visszaérkezett, futótűzként terjedt el; is­mét lehet javíttatni a ke­rékpárt. Akkor el is gon­dolkodtam ezen, s magam­ban számolni kezdtem, há­nyán is javítanak ebben a nagyközségben kerékpárt? Kettőig jutottam. A minap egy albertirsai olvasó jött a szerkesztőség­be. A járás néhány közsé­gét látogatta Virág Mihály bácsi. — Öröm volt látni — mondta —, hogy bővül a szolgáltatás, Üllőn két szol­gáltatóház is van. De ke­rékpárt, azt sehol nem ja­vítanak. Vagy az nem tar­tozik a szolgáltatásokhoz? De igen. Ám annak elle­nére, hogy vidéken a ke­rékpár a fő közlekedési esz­köz — boltba, állomáshoz szaladnak vele, könnyebb terheket is azzal szállíta­nak — kerékpár javító alig- alig akad. Hát nem furcsa dolog ez? (zs.) Villamosítás Kész a villamos felsővezeték Budapest és Nagykáta között. Sokat javít majd a közlekedésben a villamosítás, de hogy za­vartalan legyen, ellenőrizni kell a felsővezetékeket, mint ké­pünkön, a sülysápi részen teszik. Péterffy felvétele A lövőspisztoly... A gyerek, mit- sem törődve az anyai nyugtatás- sal, csak sírt, sírt . . . — Látja, mi­lyen sok játék van ' körülötte, még a padlás is tele van; de neki egy sem kell... Most lövőspisztoly miatt nyaggat — mondja karját széttárva a fiatal- asszony, s mondó- káját megtoldja: — Bezzeg, a mi gyerekkorunk­ban, nekünk sem­mi játékunk sem volt és azért fel­nőttünk. Nem?!... — Hát tényleg semmi játékuk sem volt? — De igenis, volt és mennyire szerettük azokat! Ilyen kedves já­tékszerünk volt az üres gyufásdobo- zokból készített... minek is nevez­zem? „Huzentróg- liból”, „strum- pándliból” kihú­zott gumiszála­kat fűztünk a vá­gásokba, s a fe­szülő húrokat gyufaszállal pen­gettük. Nagyon szépen szólt. Es a traktor, ami elem meg fogaskerék nélkül is haladt?... Üres cérnásguriga peremrészét bics­kával körbefarag- tuk, drótot hajlí­tottunk, egy da­rab gumi né­hányszor megte­kerve, s a szerke­zet méltóságtelje­sen haladt előre. Igen, puskánk az nekünk is volt. Kócpuska. És ez nem romlott el olyan hamar, mint a mai, mo­dem játékfegy­verek __ Nos, a va lódi kócpuska mindenkor bodza­ágból készült, mégpedig úgy, hogy a puha belét hegyes dróttal át­fúrtuk, ebbe jól illeszkedő ellen­darabot farag­tunk, kócgalacsi- nokat csináltunk, s irány: „nyúlva- dászatra”... Mennyi kedves emlék a gyer­mekkorból, amire oly szívesen gon­dolok még ma is! Ne higgye sen­ki, hogy tán az irigység vagy a maradiság késztet ilyen gondolatok­ra. Éppen ellen­kezőleg! Szívből örülök annak, hogy ma már mindent, a leges­legújabb játéko­kat is azonnal megkapják gyer­mekeink. Külön­ben is: a technika és a tudomány gyors ^fejlődése a mostaninál meré­szebb, csodálato­sabb játékszere­ket varázsol a já­tékboltok polcai­ra. így, ami ma még divatos, könnyen lehet, hogy holnapra érdektelen, el­avult lesz. Mon­dom, szívből örü­lök, hiszen így van ez rendjén. Es miért tagad­nám, annak ide­jén bizony sírtunk mi is, ha jaj, de mennyiszer! Em­lékszem, egyszer a kishúgommal édesanyánk egyik harisnyáját vág­tuk ötfelé. A da­rabokat ronggyal kitömve, végeit elkötve rúgtuk a labdát. A rongy- labdát. S a szá­monkérésnél hiá­ba mondtuk, hogy a másik harisnya még megvan... — Gyere lab­dázni! — szólt ekkor gondola­taimban megza­varva a fiúcska, aki nem sírt már. Miért is sírna? Anyuka holnap úgy is hoz neki Pestről lövőspisz- tolyt. Jandó István * A ház néhány hét múlva elkészül. Ignéczy Imre és családja hamarosan beköltöz­het a gyönyörű lakásba. Az összefogás szép példáját ad­ták azok, akik segítettek ne­kik. Azt mondják, az ünne­pélyes átadás még ebben a hónapban megtörténik. Ig- néczyék boldogsága határta­lan. A vállalat, a TÖVÁL, a KISZ-esek, azok, akik itt dol­goztak csak ennyit monda­nak: emberi kötelesség amit tettünk. Ügy vélem, több annál... Gér József és az érdeklődők sok-sok Pe- tőfi-mű között válogathatnak. A lemezfronton a táncdal­fesztivál számai mérsékeltebb sikert arattak az idén. Kovács Kati: „Add már uram az esőt” cimű és a Bergendy-együttes lemeze aratott csupán kimagasló sikert. A komoly zene rajongói sem panaszkodhatnak. Haydn, Mo­zart és Ravel művei iránt van is szép érdeklődés. Lehotka Gábor orgonaművész lemeze is kapható, és még sok komoly zenei újdonság. — g — SPORT Vecsés: négy mérkőzés - egy pont Alighanem ennél jobb kez­dést terveztek a vecsési szak­vezetők az NB III rajtja előtt. Bár a sorsolás igen kedvezőt­lenül alakult a vecsésiek szá­mára —hiszen az első három találkozón a csoport három legjobb csapata volt az ellen­fél —, mégis jóval többet várt a szurkolótábor. A cső­szerelők elleni találkozóra már csak alig százan mentek ki. Igaz, ebben közrejátszott a zuhogó eső, az olimpia, de nem utolsósorban a vecsési együt­tes igen gyenge játéka is. Mert az ellenfél — valljuk be őszintén —, gyengécske kis csapat, kiesési gondokkal. Ki ellen nyerjen a vecsési tizen­egy, ha ellene sem? Nos, úgy látszik, nehéz lesz ilyen ellenfelet találni. A cső­szerelők lelkesebbek, tervsze­rűbben játszottak, közelebb álltak a győzelemhez. Marad tehát a nyeretlenség, négy mérkőzésből egy pont. Az év eleji merész álmok azóta alig­hanem módosultak; ma már csak egy álmuk lehet a vecsé- sieknek: bentmaradni az NB Ill-ban. (szalontai) — Országos állat- és kira­kodó vásárt tartanak szep­tember 17-én, vasárnap Pili­sén. Mint két tojás A hatéves Marikát kézen fogva vezeti az apja, s közben találkoznak egy ismerős néni­vet. — Mint két tojás, úgy ha­sonlít ez a kislány az apjára — fakad ki láttukon, majd meg­simogatja Marika haját, és így szól hozzá: — Hogy vagy ebben a nagy melegben, kicsikém? Marika — úgyis, ■ mint az egyik tojás: — Lágyan. r— áCS----

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents