Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
ie:r.. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK y'EST MECVEI „Korszerű” madárijesztő Zöld még a kukorica levele, szára, de világosabb zöld foltok látszanak a kukoricaföldön, ha az ember Visegrád határában Gizellatelep felé jár. Nem nehéz rájönni, madár- ijesztés a rendeltetésük, s any- nyira korszerűek, hogy műanyagból készültek — más célra. Leányfalun meg Visegrádon a tanácsok bevezették a házi és az utcai szemét elfuvarozá- sát. Nyitott gépkocsit állítottak be erre a célra, nehogy azonban a szél a kocsiról széthordja a szemetet, világoszöld nylonzsákokat kap minden háztulajdonos és ugyanilyenek találhatók az utcai szemét- gyűjtőkön is. Már ahonnan, még mielőtt megteltek volna, el nem viszi valaki, úgy látszik, nem is károkozási szándékkal. Sőt! Mert a zöld foltok, amiket a szél lenget a kukoricásban, csupa szemétgyűjtőzsák. Egyikmásik talán nem is az utcákról került ki, hanem némelyek, a jó gazda gondosságával kártevő madarak elriasztására saját udvarukból vitték ki a földre. Vagy meglehet, a szeméttároló helyen ürítették ki, hogy rendeltetésétől eltérő módon szolgálhassák vele a termés védelmét. Beválik-e vagy sem a nylonzsák, még kérdéses. Felszerelése azonban egyszerű, mindössze rákötözik egy földbe szúrt faágra, nem kell hát vele annyit bíbelődni, mint a hagyományos felöltöztetésével. S ezenfelül olcsó ez a korszerű újítást jelképező nylon madárijesztő. Nem a kukorica gazdájának, hanem a köznek kerül pénzébe. Sz. E. A házasságok nem az égben köttetnek... Budakalász • • Ötezer méter Kővirág Elkészült az ötezredik méter Kővirág fantázianevű kabátszövet a budakalászi Gyapjú- szövő Gyárban. A szeptemberi mennyiséget a Győri Richard Finomposztógyárban festik, és ott készítik elő a kereskedelem számára. ... hanem a földön, földi törvényeknek engedelinesked- ve. Két fiatal megszeréti egymást — s aztán küzdeniük kell, hogy összeházasodhassanak. Most erről lesz szó, mert természetesen csak a kisebbségnek kell küzdenie... Vallás? Vácott beszélgetek L. Máriával és P. Zoltánnal. Nemrégiben házasodtak össze, de mégis külön laknak, mert a szülők ellenezték a frigyet, egyik sem segített nekik még ahhoz sem, hogy albérletet kapjanak. Nem kaptak, otthon lakik a lány, otthon a fiú, naponta hallgatják a szidást, amiért „azt a lányt” elvette, amiért „ahhoz a fiúhoz” hozzáment. A fiú özvegy édesanyja háromszobás lakásban lakik, nem engedte a fiatalokat magához. A lány szülei lebeszélték egyik ismerősüket, hogy kiadja szobáját a fiataloknak. A fiú technikus, a lány gép- írónő. Miért „nem illenek egymáshoz”, kérdezem a szülők szavaival. — Mert a Péter édesanyja evangélikus, mi meg katolikusak vagyunk — feleli mosolyogva Mária. — No és? — értetlenkedem. — így nehéz templomban esküdni — mondja Péter —, mert ehhez egyikünknek fel kellett volna venni a másik vallását. Dehát ki legyen az, ezen folyt az öregek között a vita. — Végül is? — Mivel Mária nem tartja a vallást, tehát nem evangélikus, s mivel én sem tartom, tehát nem vagyok katolikus, mi nem akartuk felvenni egymás nem létező vallását. Minek? MÁRKA A KÖZLEKEDÉSBEN A MÜÁRT által forgalomba hozott hosszanyagszállító utániutó és közüli pótkocsi L-4 UF típusú hosszanyagszállító utánfutó Raktárról, azonnal szállítjuk az alábbi típusokat: Egytengelyes hosszanyagszállító utánfutó L—4 UF típus L-6 UF típus 4 tonnás 4,3 tonnás Kéttengelyes hosszanyagszállító utánfutó PH-500-as típus PH-1000-es típus 5 10 tonnás tonnás EPL-3,5 típusú közúti pótkocsi Közúti pótkocsi EPL-3,5 típus 3,5 tonnás EPL-4-es típus 4 tonnás EPL-8-as típus 8 tonnás Megrendelhető: a MÜÁRT Raktárberendezések- szállítóeszközök részlegénél, Budapest Vili., Teleki tér 3. Telefon: 141-431. — Tehát nem akartak templomban esküdni? — Nem. — Akkor feleslegesen haragudtak a szülők! — Persze. De kötik az ebet a karóhoz, szidják Máriát, hogy befolyásolt engem — magyarázza Péter. — S szidják Pétert — mondja Mária. Most albérletet keresnek, mert menekülni szeretnének otthonról. Az esküvőn egyik szülő sem szólt a másikhoz, egymással szemben ültek a vacsoránál, de csak lapos pillantásokkal méregették egymást. — Majd megbékülnek egyszer — mondja Mária és Péter, de arcuk nem vidám. Komor. Neveltetés ? Amikor Cegléden H. Júlia és K. András esküdött, a házasságkötő teremben nem volt más, csak az ifjú pár, a két tanú, az anyakönyvvezető és a fényképész. A szülők előre megmondták, hogy nem jönnek el, ezért aztán barátaikat sem hívták meg a fiatalok, nem akartak szégyenkezni. Mindketten fiatal tanárok, egy Ceglédhez közeli falusi iskolákban tanítanak. — A fiatalok, mindketten pedagógusok, egymáshoz valók, nem? — kérdezem H. szüleitől. — Hiába tanár a fiú is, nem kapott olyan nevelést, mint a lányunk, mi külön tornára járattuk, zongorázni taníttattuk, amikor csak külföldre utaztunk, mindig magunkkal vittük. Nézze meg, milyen szép szobája volt, amit itthagyott. Nem is akartuk, hogy tanár legyen, dehát így sikerült, sajnos. — S a fiú? — Nézze, biztosan jóravaló fiú, dehát egy tanár; manapság egy férfi, aki általánosban Rovarvilágcsúcs az Állatkeriben Aranyat érő tanzániai madárpókok Csiszolt és festett üvegek Az elmúlt hetekben az Állatkert több gyűjtőexpedíciója tért vissza külföldi útjáról. Az általuk összeszedett ritkaságokat néhány napja már a nagyközönség is megcsodálhatja. Az expedíciók elsősorban a rovarház lakóinak számát növelték, többek között olyan fajtákkal, amelyeket eddig még nem láthattak a Fővárosi Állatkert vendégei. Ilyen ritkaság az a tíz erősen izmos, tenyér nagyságú tanzániai madárpók, amely valóságos fészket sző magának és gyíkokkal, egerekkel táplálkozik. A hazahozott példányokat tenyészteni kezdik és — mivel áruk igen magas, ahány grammnyi a súlyuk, ugyanannyi aranyat érnek — ha sikerül, külföldön értékesítik. Kevés — a világon csupán három-négy — helyen láthatók a kameruni és a dél-európai tarisznyarákok. Ezekből az édesvízi állatokból két különböző fajtát hozott az afrikai expedíció. E ritkaságokon kívül több más olyan rovarral is gyarapodott az Állatkert gyűjteménye, amely már volt korában is a rovarház tulajdonában, de mert nálunk nem tenyészthetők, mindig új egyedeket kellett vásárolni vagy gyűjteni. Afrikai gyászbogarakat és skorpiókat, dél-afrikai ezerlá- búakat eddig csak akkor mutattak be, ha valahol vásárolni tudtak. Most az expedíciók hoztak e ritkaságokból, sőt egy olyan trópusi pillangóval is gazdagították a gyűjteményt, amelyből a világon csak egyetlenegy van (ugyanis maguk kereszteztek két fajtát). Az új szerzeményekkel az Állatkert rovarháza a világ egyik legnagyobb rovargyűjteményének vált tulajdonosává, mert amíg az egyik leghíresebb rovargyűjteményben, a nyugat-berliniben 94, a magyar rovar házéban 134 különböző ízeltlábú látható. — r v — Óriás bányagép Visontán A visontai szénmezőn, a Thorez-külfejtéses bányaüzem területén, elfoglalta munkahelyét az új marótárcsás óriás kotrógép és a hozzá csatlakozó hányórendező. A Mátra óriását az NDK-ban gyártották, majd alkatrészenként szállították Visontára. Az Üvegipari Művek Parádi Üveggyárában csiszolt ólomkristály poharakat, kelyheket és díszmű tárgyakat készítenek, de sokféle festett ivókészlctct is szállítanak a hazai kereskedelemnek. A gyár évente 570 tonna üvegárut termel. Munkabirodalom A SZÖVŐNŐ | Tudnak beszélgetni, | ha akarnak. De ő nem akar, mert nem szeret, legfeljebb akkor, ha rfagyon fontos mondanivalója van. Azt sem szereti, ha valaki belép 'a gépei közé, ott ő maga szeret járkálni. Saját munkabirodalmában. Különben is, a szövődéi beszélgetéshez nem kell „emberközelség”, messziről is leolvassák egymás szájáról a mondanivalót. Ha a nyolcadik gép leáll, az ember megnézi, mi a hiba. Közben meg leáll az első is. Rohanni kell. Ha nagy baj van, kitesszük a kék táblát, ezzel hívjuk a befűzőnőt. Persze, sokszor magunknak kell a hibát kijavítanunk.--------------1-------------- 1946 óta | Kiss Andrásné | a Selyemipari Vállalat váci Bélésszövőgyárában dolgozik. Itt kezdte a munkát, s minden bizonnyal itt is fogja befejezni. Hajában még nem látszanak ősz szálak. — Tizenhat esztendős voltam, amikor kijártam az iskolát. Tudtam volna válogatni, tanulhattam volna, de megmondom őszintén, trehány voltam. Még akkor sem akartam tanulni, amikor innen a gyárból szerettek volna színiiskolára küldeni. Mert amatőr színjátszó voltam, s úgy mondták, nem is rossz. Nyolc gépet hajtani nem gyerekjáték. Ezt már csak önként vállalhatják. Vállalják is, ám csak a legjobbak, mert nyolc gépet figyelni csak az tud, akinek a szövődéi munka már a kisujjában van. Nyolc gép mellett csak úgy juthat szusszanásnyi időhöz a szövő, ha leállít közülük egyet vagy kettőt. A nagy melegek idején kérte is a vállalat vezetősége, hogy időnként menjenek ki mosdani. — Tudom, nagy szavak, de nem lehet másképpen megfogalmazni, mert így igaz: mindig be akartam kerülni ide, ahányszor csak elmentem a gyárkapu mellett. Az járt az eszemben, hogy én bizony csakis itt fogok dolgozni. A nővéremnek is ez volt a munkahelye, ő intézte el, hogy jöhessek.--------------------------------- elin-f | Nem volt könnyű I tézni. -------------------------------- Ha felvettek valakit, a kezét nézték. A durva tenyerek nem a selyemszálhoz valók! — M észáros nénit soha nem felejtem el, tanított engem. Ma már nyugdíjban van, de be szokott járni, átadja a munkamódszerét. Jó tanítóm volt. Mondom, bejár, pedig négy gyerekkel küszködik egyedül. Kiss Antalné hat emberre mos otthon. Hat felnőtt lakik egy szobában. Igaz, most csak öt, mert Béla fia katona. Támogatást a gyártól vár, s meg is tesznek mindent az új lakás megszerzése érdekében. — Idegölő munka a mienk. Ezt csak megszoktam már, de a járkálás a legnehezebb. Ha betöltőm az egyik vetélőt, a másik már beleszakad. Igen, azt mondják, csak járkálunk. De nézze végig valaki nyolc órán keresztül a mi munkánkat. A zörgés miatt idegenek nem is bírnak bentmaradni a szövődében. F. B. Törők mogyorófák A Veszprém megyei Réz községben a monda szerint , török hódítás idején portyáz török katonák mogyorószeme két dugtak el, s ezekből fej lődtek azok a 15 méter maga fák, amelyek a plébánia ud varán állnak. A magasra nőt mogyorófák a szakértők sze rint már négyszáz éve terem nek. A fák — amelyek a te nyérnyi nagyságú, szőlőre em lékeztető mogyorófürtöket ér lelnek — az idén is mázsány termést hoztak. Mnemotechnika A mnemotechnika valami egészen pompás dolog — fejtegette Hegymegi, akit balsorsom az utamba hozott. — Nincs többé szükség rá, hogy a telefonszámokat feljegyezze az ember, vagy pláne betanulja, mert a mnemotechnika segítségével bármilyen fontos számot bármikor emlékezetébe idézhet. — És hogyan? — kérdeztem pusztán udvariasságból, mert a Hegymegi dolgai sohase tudtak különösebben érdekelni. — Hát idefigyeljen! Mi a maga telefonszáma? — 129—831. — Nagyon könnyű, egyszerű kis szám. Az 1-et könnyű megjegyezni, mert az pont tized- része a legkerekebb számnak, a 10-nek. A 2 pedig kétszer annyi, mint a 10-nél kilencszer kevesebb 1. A 9 háromszorosa a mesékből népszerű 3-nak, a 8 negyedrésze a sakkfigurák számának, a 3 pedig egyharmada a 10-nél 1-gyel kevesebb 9-nek... Mi van még? Már csak az egyes, amelyet egyszer már meghatároztunk, de az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy az egyhetede a közismerten babonás számnak, a 7-nek ... Na, mit szól ehhez a könnyű számmegjegyzési módszerhez, amelyet hézagos külföldi források nyomán én dolgoztam ki, és emeltem a legmagasabb tökélyre? — Ezt majd megbeszéljük telefonon — feleltem, mert már kóválygott a fejem, és szabadulni szerettem volna a mnemotechnika tudósától. — Ügy is jó — mondta Hegymegi, és a noteszáért nyúlt. — Akkor írja fel a telefonszámomat. Ez az — folytatta némi lapozgatás után. — 555—555 ... — És magyarázólag hozzátette: — Tudja, azért akad egy-két ilyen komplikáltabb szám is, amelynél még a mnemotechnika is csődöt mond ... Heves Ferenc tanít — nem nagy perspektíva. Mikor lesz lakásuk, kocsijuk, mikor utaznak Nyugatra...? Emlékszem, amikor a lányunk bemutatta, milyen esetlenül mozgott, még kezet sem csókolt a feleségemnek, szóval nagyon rossz parti... — Miért rossz? — Semmije nincs se neki, se a szüleinek. Tanult, aztán tanár lett, de semmi több. En orvos vagyok, legalább egy orvost szerettem volna, ha a lányom nem lett az, legalább a vejem. — A fiatalok egyforma foglalkozást űznek, mi a kifogásuk? — kérdezem a K. szülőket. — Mi? Tudja milyen úrhatnámok? Bennünket lenéznek, hát ezt nem tűrjük. A férjem lakatos, én bedolgozó vagyok, taníttattuk a fiunkat, kapott volna az rendes családból származó lányt, olyat, aki hozzávaló. Majd figyelje meg, szerencsétlen lesz a fiunk, nem fogja tudni kielégíteni annak a lánynak a nagy igényeit... Foglalkozás ? Fordított esettel találkoztam Erden, ahol a fiatalember mérnök, felesége ápolónő, a szülők azért ellenezték a házasságukat, mert egy mérnökhöz nem illik ápolónő és fordítva. A szülők viszont mindkét részről kishivatalnokok. — Taníttattuk a gyereket — mondja a fiú édesanyja —, s most az a lány lehúzza, mert csak ápolónő. A fiatalok keserűen mosolyognak ezeken az előítéleteken. Előítélet! Szerencsére ezek az előítéletek megszűnőben vannak, ritkák, de még élnek itt köztünk a földön, s nem az égben. R. fi».
