Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
1973. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK “"si/Círlap 3 Egymillió tonna áru a konténerekben „Bliccelő” vállalatok A Közlekedéstudományi Egyesület és a MAHART közös rendezésében megtartott nemzetközi konferencia szerdán befejeződött a Technika ^Házában. A kétnapos tanács- 1 kozáson 11 ország szakemberei előadásokon, konzultációkon foglakoztak a korszerű szállítótartályos árufuvarozás eredményeivel, műszaki, szervezési kérdései- , vei. fcA. magyar közlekedéspolitikai {koncepció végrehajtásában (fontos szerep hárul a konté- perizációra, ezt jelzi, hogy (1968 óta a közlekedési tárca mintegy 120 millió forintot fordított erre a célra. A gyorsütemű fejlődésre jellemző, hogy az idén fél év alatt 132 324 tonna árut továbbítottak konténerekben, a jövő évi áruforgalom pedig már eléri az egymillió tonnát. A konténerizáció széles körű bevezetéséhez az eddigieknél szervezettebb hazai és nemzetközi ösz- szefogás szükséges.' [ E munka során megállapodás jött létre egyebek között .magyar—szovjet közös konténer-terminál létrehozására, amely a kelet—nyugati irányú konténeres tranzitforgalom egyik fontos állomása lesz. Cselekvőén a békemunkában Szerdán ülést tartott az Opus Pacis intéző bizottsága és az Országos Béketanács katolikus bizottsága. Dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar, az Opus Pacis intéző bizottságának és az OBT katolikus bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést, amelyen részt vett a püspöki kar több tagja is. Weisz Ferenc c. prépost, a budapesti Bazilika plébánosa tartott előadást a katolikus papi békemozgalom elmúlt félévi nemzetközi és hazai tevékenységéről, és előterjesztette a papi békemozgalom munkaprogramját a következő időszakra. Az ülés résztvevői egyhangúlag jóváhagyták a beszámolót, és a munkaprogramot; hangsúlyozták, hogy továbbra is cselekvőén részt kívánnak venni a nemzetközi és hazai békemunkában, és a vietnami kérdésben nyilatkozatot adnak ki. — Vajon ki ellenőrzi a vállalatokat ? — A revizor — mondja Csekő Jenő, a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága Pest megyei hivatalának vezetője. — Nálunk 32 revizor végez nyomozásnak beillő- munkát Sőt, az ő feladatuk Maig- ret-énél annyival nehezebb, hogy „helyszíneléskor” még nem sejtik, történt-e egyáltalán „bűntény”, azaz szabálytalanság. Ha sikerül felfedni, hogy valahol hiba csúszott a könyvelésbe, akkor azt kell kideríteni, mi volt az, szándékosan követték-e el, és milyen céllal stb. • Gyakori a gazdasági vétség? — összesen 450 vállalat, ipari, szövetkezet, ÁFÉSZ és mezőgazdasági termelőszövetkezet mérlegét vizsgáljuk meg átvételkor, s körülbelül 50—60 százalékukban találunk kisebb-nagyobb hibát. • Es melyek a legsúlyosabb, a népgazdaságot legjobban megkárosító szabálytalanságok? — A helytelen eredmény- kimutatás, s ennek következtében az alap- és adóhiány vagy -többlet. A hibás mérleget benyújtó szervek egy részénél a gazdálkodás eredményét kevesebbnek, másik részénél többnek tüntetik fel. Érdekes, hogy míg az állami vállalatok és ipari szövetkezetek inkább az eredménycsökkentés eszközeihez folyamodnak, és ritkábban mutatnak ki a ténylegesnél nagyobb nyereséget, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek többsége fordítva, a valóságosnál nagyobb nyereséget mutat ki. Hogy mi lehet ennek az oka? Tételezzük fel, hogy valamelyik vállalat beruházásokat indít el fejlesztési alapja terhére, amely azonban időközben kimerül. Ilyenkor úgy próbálják megszerezni a szükséges pénzt, hogy a valóságosnál kisebb nyereséget mutatnak ki, ezután kevesebb adót kell befizetniük, s a be nem vallott nyereséget és annak adóját használják fel a beruházás befejezéséhez. • Mivel büntetik az efféle okosságot? — Éles szemű revizoraink mindig felfedezik a turpisságot, s ilyenkor nemcsak az adót, hanem büntetésként annak további 20—50 százalékát kell befizetni. Az idén eddig öt-hat millió forintnyi bírságot szabtunk ki. küli befektetéssel járult hozzá. • És most összesen menynyit ér a maszek benzinkút? — Becslésék szerint mintegy 800 ezer forintot. S ami az egész ügyet még érdekesebbé teszi; nem rögzítették az öt év utáni tulajdonjogot. • A büntetés ... ? — Mi, mint adóhatóság, csak az állami kötségvetést megrövidítőkre szabhatunk ki bírságot Más, a gazdálkodással kapcsolatos szabálytalanságra felhívjuk az illetékes felügyeleti szervek figyelmét, ezúttal a monori járási hivatalét és a monori pártibizottságét. ★ Naponta kérik a revizorok egy-egy vállalatnál, szövetkezetnél a mérlegbeszámolót, hogy 20—25 napos, alapos vizsgálat után azt mondhassák: köszönöm, rendben. Czibor Valéria Bencsik István előadása A Hazafias Népfront szerepéről, az V. kongresszus utáni sokrétű feladatairól előadást tartott szerdán Bencsik István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. Azon a közéleti akadémián beszélt, amelyet a mozgalomnak a munkások közül megválasztott vidéki tisztségviselői, megyei népfronttá-.' zottságok .alelnökei részére rendeztek Budapesten, a SZOT Tárogató úti továbbképző iskoláján. Az előadást elemző véleménycsere követte. Ki fürdetés Váczi Mihálynak, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete budapesti bizottsága elnökének 70. születésnapja alkalmából, eredményes munkájának elismeréseként, az Elnöki Tanács a Munkaérdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS Következetesebben az önállóságért [ A Pest megyei Tanács tisztségviselői tegnap vezetői megbeszélésen értékelték a megyei tanács vb dabasi járási hivatalának munkáját. A hivatal tevékenységéről Boros András, a hivatal elnöke adott jelentést. A vezetői megbeszélésen részt vett Csipái Ferenc, >az MSZMP dabasi járási bi- izottságának titkára is. i A járási hivatalok tevékenységének a megyei vezetői (értekezleten történő értékelése egyike azoknak az újszerű (vezetési módszereknek, menyek a tanácstörvény végrehajtása során a megyében megvalósulnak. E fórumon nem testületi döntés, hanem í kollektív vezetői irány- t mutatás alapján történik | az eredményesebb munkavégzést gátló tényezők feltárása, az eredményesebb tevékenységhez szükséges jövőbeni feladatok meghatározása. A tanácskozók megállapították, hogy a dabasi járási hivatal megtalálta a helyét a tanácstörvény áltel meghatározott új tanácsi szervezet- rendszerben. A felsőbb pártszervek által meghatározott újszerű követelményeknek megfelelően érvényesül a járásban a tanácsi szervek pártirányítása. Sokoldalú és gyümölcsöző a járási hivatal együttműködése a nem tanácsi szervekkel, ami többek között a lakosság számára hasznos, hiszen a közös beruházásokban, építkezésekben, a tanácsi munka tömegpolitikai bázisának szélesítésében nyilvánul meg. A vezetői megbeszélésen az eredmények mellett nyílt, kritikus és önkritikus szellemben mondották el a járási hivatal munkájának fogyatékosságait, az elkövetkezendő időszak megold,ásr a váró feladatait Javítani kell a többi között például a szövetkezetek állami felügyeletén,. A szövetkezetek önállóságának, a szövetkezeti demokráciának tiszteletben tartása mellett következetesen érvényre kell juttatni az ez irányú központi állami célokat, érvényt kell szerezni a hatósági és egyéb irányú jogszabályi rendelkezéseknek. Ugyancsak következetesebb munkát igényel a helyi, tanácsok önállóságának, népképviseleti jellegének érvényre juttatása. Helyes politikai érzéket és megalapozott szakmai ismereteket igényel a járási hivatalból, hogy egyrészt következetesen érvényre juttassa felsőbb szintű jogszabályokat, a kormányzati döntéseket, másrészt segítse a községek, nagyközségek tanácsi testületéit abban, hogy éljenek bővülő jogkörükkel és a lakosságot közvetlenül érintő ügyekben gyorsan, határozottan döntsenek. A lakosság ügyeinek körültekintőbb, gondosabb intézését várják a járási hivataltól. Meg kell szüntetni az eljárási határidők túllépését — szerencsére ilyen viszonylag ritkán fordul elő. Hasonlóan fontos követelmény, hogy az állampolgárok ügyeit a tényállás körültekintő tisztázása után a törvényességnek megfelelően döntsék el. A helyileg megoldható problémákon kívül fény derült olyan gátló tényezőkre is, melyeknek elhárítása országos szintű intézkedéseket igényel. Ilyen például a tanácsi munka jogi szabályozásának problémája, A tanácstörvény és végrehajtási rendelkezései egyértelmű jogi kereteket biztosítottak a tanácsi munkához. A tanácsi tevékenységgel összefüggő, a különböző időszakokban keletkezett, többször módosított, kiegészített jogszabályok bonyolult, áttekinthetetlen rendszert alkotnak. A túlszabályozottság, az egyes rendelkezések ellentmondásai, nehezen hozzáférhetősége a tanácsi fiiadat eredményes ellátására kedvezőtlenül hatnak. A Dabasi Járási Hivatal beszámoltatása alapján a megyei tanács vezetői sok fontos, hasznos dologról tájékozódtak, s ez más járási hivatal számára is tanulságul szolgált. Arany István •US. tetszéssel kísérték az előadást. Hiába gondolkodom, nem jut eszembe, hogy láttam volna máshol gyermekelőadóktól ilyen jó színvonalú, színesen összeállított, háromórás műsort, és egy műsorban ennyi tehetséges gyereket. Igaz, a szereplőket a főváros legtehetségesebb fiataljai közül válogathatják ki. Az Üttörőpalotába a tanulásban felmutatott jó eredmény, kiváló szorgalom alapján járhatnak a diákok fél évig, egy évig, s a szakkörökben folyó munka sok alkalmat ad az itt dolgozó pedagógusoknak, szakkörvezetőknek, hogy felfigyeljenek minden gyerekre, aki bármely területen kissé is kiemelkedik társai közül, s az ő kibontakozásukat külön foglalkozások, szerepeltetések segítségével is siettessék. —:------------------ Kungzam negyede egyike Phenjan 27 kerü,| Óvodában. | létének, lakói között többségben vannak a ■----------------------- munkások, többségben tehát az ő gyermeke ik járnak abba az óvodába, melyet megmutattak nekünk. Az óvoda 1954-ben nyílt meg, a háború után emelt legelső épületek egyikében. Kétemeletes, háromszáz gyermek jár ide a környező utcákból. Az óvoda vezetőnője kalauzol bennünket, megmutatja a hálótermeket, ahol korcsoportonként pihennek a kisebbek. A nagyobbakat a játszótermekben találjuk a polcokon, szekrényekben sorakozó rengeteg játékszer között, a legidősebbekkel, az öt-hat évesekkel a tágas, csupa ablak teraszon találkozunk, énekszóra körbetáncolnak. Kis műsorral produkálják magukat ők is, ének, tánc, szavalat, jelenet váltja egymást, az előadásmódnak abban a sajátos stílusában, melyet már megismerhettünk az Űttörőpalota kis amatőr művészeitől. Egy másik nagy teremben a középen elhelyezett asztalnyi makettet állják körül az öt-hat éves gyerekek, Kim ír Szén szülőfalujának, Mangande-nak a makettjét. A mindig mosolygó óvónő kérdez, minden gyerek egyszerre nyújtja fel a kezét, s a szólított gyerek magas, kántáló hangon, folyékonyan fújja a feleletet. Az óvodának saját konyhája, étkezdéje, külön orvosi rendelője van, állandó orvosi felügyelettel. Mindennek kialakult, láthatóan sok tapasztalatra támaszkodó rendje van itt: a bölcsődék és óvodák megépítésének, a különféle rendeltetésű szobák és termek belső berendezésének, szőnyegekkel, képekkel, szobrocskákkal, művirágcsokrokkal stb. való földíszítésének, a használati tárgyaknak és játékszereknek, akárcsak a napi beosztásnak, a gyerekekkel való foglalkozásnak. A bölcsődék és óvodák ingyenesek, az ide járó gyerekek az étkezésen s a velük való foglalkozáson kívül ingyen kapják a j ruhát is. Gergely Mihály | • A mezőgazdaságban miért gyakoribb a fordított helyzet, azaz a valóságosnál nagyobb nyereség feltüntetése? — Mert míg az iparban a részesedés csak kiegészítése a fix fizetésnek, a termelőszövetkezetekben a részesedés jelenti a fő jövedelmi forrást. Nem mindegy tehát, hogy mennyit osztanak. Ha nagyobb nyereséget mutatnak ki, többet lehet szétosztani. ■ Tudna konkrét példát Is mondani? — Hogyne. De előbb szeretném megjegyezni, hogy revizoraink az idén tíz esetben bukkantak teljesítés nélküli árbevétel könyvelésére, összesen 4,8 millió forint értékben. Ennek az összegnek csaknem a felével, az ecseri Egyesült Tsz próbálta növelni nyereségét, nem gondolva arra, hogy a mintegy másfél millió forintot a nemzeti jövedelemből vonták el, s előbb-utóbb úgyis meg kell dolgozniuk az előre kiosztott pénzért. • Mi a legsúlyosabb kiróható büntetés az ilyen előre felvett pénzekért? — A szanálás. Idei példát még nem tudok mondani, tavaly azonban találtunk olyan tsz-eket (mint a nyársapáti Aranykalász vagy a nagykőrösi Rákóczi), amelyek any- nyira fiktív eredményeket mutattak ki (az első 24, a másik 8 millió forintot „tett rá” eredményére), hogy ezt saját erőből már nem tudták volna előteremteni. Mindkét tsz-t szanálni kellett. • A kőtelező befizetések elmulasztásán kívül milyen más jellegű vétséggel találkoznak? S hol fordulnak elő leggyakrabban ezek? — A legkörültekintőbben az ÁFÉSZ-eknél kell vizsgálnunk, ugyanis a vegyesprofil miatt számos lehetőség nyílik a szabálytalanságokra, s ezt bizony sokszor ki is használják. Egy-egy ÁFÉSZ gyakran olyan vállalkozáshoz adja nevét — bizonyos jutalom ellenében —, amelyeknek célja az egyéni haszonszerzés. A súlysáéi ÁFÉSZ például tavaly tüzelőolajkutat létesített, amelynek költségeit két helyi lakos, Borbás Antal és Lukács István fedezték: egyrészt 184 ezer forint célrészjegy vásárlásával, másrészt az útépítési, villanyszerelési munkák finanszírozásával. Utóbbiakról 381 ezer forint összegű elszámolást nyújtottak be a szövetkezetnek, egyetlen számla csatolása nélkül. Ennek ellenében az ÁFÉSZ szerződésben vállalta, hogy öt éven át az eladott fűtőolaj 29 százalékáért literenként 7 fillért ad a vállalkozóknak, további 5 fillért pedig kútkezelői munkabérként fizet nekik. De még nincs vége az ügynek. Az idén kiegészítették a kutat normál- és szuperbenzin töltőállomással. Ehhez az említett két „kistőkés” 113 ezer forint értékű célrészjegyjegyzéssel és újabb 104 ezer forintos, alapbizpnylat nélTIZENÖT ÉVE kis műhelyekből állt a gyár, néhány munkás dolgozott a gépek mellett — javítással, szolgáltatással foglalkoztak. Aztán megnőtt a gyár — szükség volt termékükre — csarnokokat építettek, korszerű berendezéseket vásároltak és most új üzem avatására készülnek. A gyáriak hangulatát a fejlesztési törekvés határozza meg. E gondolatnál Időzzünk el egy kicsit: fejlesztési törekvés. Ez bizony kellemes állapot, látni a változást, figyelni, hogyan kell egyre több munkás, leírni a nagyobb termelési értéket, nyereséget, érezni a korszerűsödést — remek dolog. A fejlesztés pozitív érzelmekkel telítődött szó. Csakhogy a változást sok helyen szimplán értelmezték: csak az a fejlődés, ha új gyárat építenek, ha új gépet vásárolnak, ha új műhelyt avatnak, ha még több munkást hívhatnak az üzembe. Pedig ez csak a fejlődés egyik összetevője, amelyet az extenzib jelzővel jellemzőnk. Es a másik, egyenértékű lehetőség, az intenzív fejlesztés? Általában kisebb részét birtokolja a változtatási akarásnak. Sokan nem tekintik igazi tettnek, ha ugyanannyit, ugyanolyan gépen termelnek többet, ha nem munkást csalogatnak a gyárba, hanem a munkafegyelmet szilárdítják, nem millió forintokért könyörögnek, hanem a technológián, a termelés szervezetén változtatnak. Pedig ez ma inkább tartalma a fejlesztési vágynak., TÉRJÜNK VISSZA TÖRTÉNETÜNKHÖZ: a gyáriak hangulatát a fejlesztési törekvés határozza meg. Aztán a fiatal igazgató nehéz döntésre kényszerült, a jövő évben nem vesznek fel új munkásokat, csak a termelékenység növelésével fokozzák eredményeiket. Miért nehéz ez a döntés, sok helyen már megtették könnyedén. Azért, mert náluk egyszerre lehetne extenzíven és intenzíven fejleszteni. Méghozzá — a fiatal igazgató véleménye szerint — gazdaságosan. A termelés mennyiségének növelését azonban a megrendelés hiánya akadályozza. E gondolatnál is időzzünk el egy kicsit: lehetőség lenne a nagyobb arányú fejlesztésre, de áruik iránt csökken a kereslet. A mai gazdasági helyzetből kell kiindulni: nem élünk már a mennyiség bűvöletében, nem akarunk mindenáron többet termelni, csak olyan cikkeket igyekszünk előállítani, amelyekre igény, piac van. De ebben a gazdasági meghatározottságban egy gyárból nem származik annyi érték, mint amennyire lehetőség lenne? Ez biztos, hogy nem jó. A kör bezárul: több termékre nincs szükség, tehát nem számít, hogy a gyári lehetőségek elenyésznek? A kérdésre a választ majd később próbáljuk megadni. Most térjünk vissza újra történetünkhöz: gazdaságosan többet termelhetnénk, de nincs elegendő megrendelés. Vajon miért? Az igazgató szerint, a készletező vállalatok telepakolták a raktárakat, bőkezűen rendeltek és szerényen adtak el. Aztán ahogy nőttek az adóik, rádöbbentek, hogy túl vagyunk már az ötletszerű igényeken, a piacra kell termelni, és nem a polcra. Mit tehettek tehát a készletező vállalatok —, remélem csak azután, hogy körülnéztek a piacon —, csökkentették a megrendeléseket. A megyei gyár tehát nem fejlődhet töretlenül? AZ ELŐBB MEGFOGALMAZOTT KÉRDÉSHEZ térjünk vissza: több termékre nincs szükség, tehát nem számít, hogy a gyári lehetőségek elenyésznek? Próbáljunk részletekben határozott választ adni. Egy: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy adottságokat veszni hagyjunk. Kettő: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy adottságokat értelmetlenül hasznosítsunk. Három: az adottságokért nemcsak a gyár felel, hanem a hozzá kapcsolódó többi gazdasági egység is. Négy: a kapcsolódó gazdasági egységek lehetőségeiért a gyár is felel. A részválaszokból próbáljunk definíciót csinálni: a hasznosítható lehetőségeket kell kibányászni a gyárban — a kapcsolódó kereskedelmi vállalatok intenzív segítségével. Hogyan? A gyáriak feladata sok: kialakítani egy változatosabb termékösszetételt, kiépíteni egy rugalmas termelésszerkezetet, kidolgozni a rendelések gyors kielégítésének feltételeit, megtervezni a gyors átállás „hadműveletét” — s talán így valóban teljes ■ gőzzel dolgozhatnak. A kereskedelmi vállalatok feladata sokrétű: jobban ismerni, kézben tartani a piacot, bővebb, gyakorlatibb információkkal szolgálni, körültekintőbb prognózisokat adni, variációs lehetőségeket kidolgozni, s a gyár segítését saját ügynek tekinteni —, így a kereskedők is teljes gőzzel dolgozhatnak. Elméletben ilyen egyszerű a megoldás, a gyakorlati megvalósítás szakemberekre vár. VÉLEMÉNYEM SZERINT csak a gyárat elmarasztalni, mert a piac ismerete nélkül fejleszteni akar, vagy csak a kereskedőket bírálni, mert nem tudják, hogy mennyit, miért rendelnek — féligazság. Viszont igazságtalanság, ha a kereskedelmi vállalat tehetetlenségét a gyár viseli, a gyár meggondolatlanságát pedig a kereskedők nyakába varrják. E példa figyelmeztet: egész gazdasági területek szorulnak „összeszervezésre”. F. P. Hogyan lesznek fillérekből milliók ? Nem lehet félgőzzel dolgozni
