Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-13 / 216. szám

1972. SZEPTEMBER 13., SZERDA PEST MEGYEI wÁ&rltm MTA: áramlástechnikai konferencia Butkpes! alatt másfélszeres szennyesidés Száz környezetvédelmi szabvány Huszonegy ország szakembereinek részvételével áramlástechnikai konferenciát rendeznek e héten a Magyar Tudományos Akadémián. Az üzemek, lakóte­lepek hideg-melegvíz ellátása és a szennyvizek elve­zetése egy sor áramlástechnikai problémát vet fel, ame­lyeket a résztvevők 104 előadásban próbálnak elemez­ni, megoldani. A konferencia adta az ap­ropóját, hogy megkeressük Túrt Kálmánt, a Magyar Szabványügyi Hivatal munka­társát, és kifaggassuk a kör­nyezetvédelem szabványügyi kérdéseiről. Magyarországon ugyanis több szerv tekinti feladatának a vizek és a le­vegő tisztaságának megóvását, munkájuk egységesítésére pe­dig a Szabványügyi Hivatal­ban dolgoznak új környezet­védelmi szabványokon. • Hány környezetvédelmi szabvány van jelenleg? — Pillanatnyilag több mint száz országos szabványt tar­tunk nyilván, valamennyi a felszíni vizek vizsgálati mód­szereit és a vizek minősítését írja elő. Zárójelben megemlí­teném, hogy a legrégibb — csaknem 40 éves — az ivóvíz­szabvány, amelyet már több­ször is korszerűsítettünk. A környezetvédelmi szabvá­nyoknak mintegy felét a ha­zai kutatási eredmények és a KGST vízügyi vezetőinek ér­tekezlete által kialakított vizsgálati módszerek alapján már átdolgoztuk, a többit 1974 végéig korszerűsítjük, s egészen új előírásokkal egé­szítjük ki. • Miért szükséges a szab­ványok időnkénti korszerűsí­tése? — Mert a technika fejlődé­sével számos, eddig ismeret­len szennyeződés jut a folyók­ba és a tavakba, ugyanakkor a vizsgálati módszerek is egyre korszerűbbé válnak. A hazai és külföldi környezetvé­delmi szakemberek épp most dolgoznak ki a folyók szeny- nyeződésének előrejelzésére egy automatikus rendszert, amely négy-ötféle szennyező­dést és a meteorológiai körül­ményeket együtt jelzi. Az utóbbi időben azonban olyan vegyületek is bekerültek a folyókba mint a nehézfém­sók, amelyek kimutatását szabvány még nem írta elő. A vidéki ipartelepítések során sok helyen rendeztek be gal­vanizáló műhelyt, vagy meg­kezdték a felületkikészítést, maratást, mely eljárások kö­vetkeztében óhatatlanul a vizekbe jutnak az élővilágra káros fémek és azok vegyüle- tei. • Köztudott, hogy a Duna jóval szennyezettebben hagyja cl a fővárost, mint ahogy el­éri azt. (A Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet vizs­gálatai szerint míg Pesttől északra a Duna vizének min­den literje körülbelül 8* milli­gramm szerves szennyeződést tartalmaz, addig Budapesttől délre ez a szám már megha­ladja a tizenkettőt.) Ügy tu­dom, e szennyeződések kimu­tatására fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat Irt elő a szabvány. — így igaz, s szeretném hozzáfűzni, hogy most készül­nek az .első talajvíz és a csa­padék szennyezettségének ki­mutatására vonatkozó szabvá­nyok. A fúrt kutak vizét ugyanis egészségtelenné tehe­tik az elásott ipari , hulladé­kok, a csapadék pedig sugár- fertőzött lehet. • Hallottam egy olyan el- képzelésükről, amely világvi­szonylatban is újdonságnak számít. — Hazánk messze földön híres gyógy- és termálvizei­ről, a medencék vize azonban nem eléggé tiszta mindenhol. Van ugyanis olyan gyógyfür­dő, melyet csekély vizű for­rás táplál, ezért tisztítás után a vizet újra felhasználják. Csakhogy ilyenkor veszít gyó­gyító értékéből. Elképzelé­sünk szerint a szabvány elő­írja a strandvizek tisztaságá­nak ellenőrzési módját, s azt is, hogy milyen gyakran kell cserélni. Napjainkban kániku­la idején már olyan zsúfoltak és annyira szennyezettek a strandok, hogy könnyen tö­meges fertőzés okozóivá vál­hatnak. • Ez nagyon időszerű prob­léma és nyilván külföldön is érdeklődnek az önök munkája iránt. — A különféle vízvizsgála­ti módokra három szabvány- tervet készítünk az idén, s ezekre az Egészségügyi Világ- szervezet is bejelentette igé­nyét. • Vannak érvényes szabvá­nyok a levegő szennyezettsé­gének vizsgálatára is? — A levegő tisztaságának vizsgálatával eddig egyetlen szabvány sem foglalkozott, most azonban öt-hat készül arról, hogyan kell mintát ven­ni a levegő por-, füst-, gáz- és korom tartalmának megha­tározására. Cz. V­Kétszázezres csikók A Bábolnai Állami Gazda­ságból húsz éve „helyezték át” a lipicai lótenyészetet a fajta eredeti tenyészhelyének, a jugoszláviai Lipica adott­ságainak megfelelő természe­tes környezetbe, a Bükk- fennsíkra. A lipicai lovak iránt fokozódott a külföldi kereslet. Az utóbbi három év alatt a külföldre eladott lovak száma meghaladja a harmin­cat. Egy-egy csikó ára száz- hatvan-kétszázezer forint kö­zött változott. Percenként 4000 öltés A sikeres gyártmányfejlesz­tő munka eredményeként egyidejűleg több konfekció- ipari varrógéptípus készül a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat 1. számú gyárában. Segítségükkel jelentősen fokozható a varrodák, il­letve a bőr-, cipőipari mű­helyek kapacitása. A V 1200-as nevű új gép­család „tagjai” két-, illetve egytűs, valamint tüpidkikap­MAJUS 7. RUHAGYÁR Nyolcszázezer kabát A jövő esztendőben — fo­gyasztói áron számítva — mintegy 500—600 millió fo­rint értékű árut, összesen több mint 800 ezer kabátot, kosztü­möt bocsát a Május 1. Ru­hagyár a belkereskedelem rendelkezésére. A most bemutatott leg­újabb választékban a rendkí­vül divatos téli, tavaszi kabá­tok, nyári köpenyek mellett nagyon sok a nadrágkosztüm, a különféle blézer, a 'ballonból készült sportruházati cikk és rpár nagyon népszerű autóska­bát. A férfi- és fiúruha nagy­kereskedelmi vállalat, a cent­rum áruházak, a Rubolt, a Nő- renvé, a megyei nagykereske­delmi vállalatok képviselői már feladták rendeléseiket, s mint kiderült, a felajánlott termékmeny- nyiség még kevésnek is bizonyult. A ruhagyáriak, számításba véve a már végrehajtott és a még tervezett fejlesztéseket, 1975-ben előreláthatólag kö­rülbelül 40 százalékkal több árut tudnak majd adni a bel­kereskedelemnek, amellett, hogy jelentősen növelik az exportszállításokat is. csolásos változatban készül­nek és azokat speciális igé­nyeinek megfelelően alkal­mazhatja a konfekció, illetve cipőipar. Míg a vállalat ré­gebbi, saját gyártmányú üyen gépeinek a fordulatszá­ma percenkénti 3000 volt, az új változatok a maximális percenkénti 4000 öltésre is képesek. Már számos hazai iparvállalattól, szövetkezettől érkezett megrendelés a gépre. Számon tartanak a vállalatnál több exportmegrendelést is lengyel, román, csehszlovák és NDK-beli konfekcióipari üze­mektől. Ugyancsak a közelmúltban került fel a gyártmánylistára az új zsákszájvarró gép, amely papír-, PVC- és jutazsákok le­zárására egyaránt alkalmas. A 3.5 kilogrammos gépet nyakba akasztva működte­tik, 42 voltos motorjával együtt, könnyedén szál­lítható a munka helyére. Az új konstrukcióra méltán büszkék a vállalatnál, mert eddig ilyet nem gyártottak a szocialista országokban. Nagy az érdeklődés a tőkés piacról is. Jövő évre már 2000-ret rendeltek az új zsákszájvar­ró gépből hazai, illetve külföldi cégek. A próbaüzem bíztató Éle te végéig... ? Holta után folytatták a pert P. György néhány esztende­je rendkívül olcsón jutott ah­hoz az érdi ingatlanhoz, amely­nek tulajdonosát előzőleg ő tartotta el. Hogy milyen szín­vonalon tett eleget a szerző­désben rögzített kötelezettsé­gének, arra némi támpontot ad a volt tulajdonos, N. K. András bírósághoz benyújtott, s a tartási szerződés felbontá­sát kérő keresete. Az ingatlanátruházással egy­bekötött eltartási szerződést a bíróság felbontotta. A volt el­tartott ezután — 1965 augusz­tusában — adásvételi szerző­dést kötött. Szintén az általa lakott házingatlan volt az adás­vétel tárgya, s a vevő: a volt eltartó! Ezt nyilvánvalóan simább, egyértelműbb, könnyebben behajtható szerződésnek vélte N. K. András. S annál meg- nyugtatóbbnak érezhette ezt a megoldást, mert a házát érté­kén alul adta el, negyvenezer forintért, kikötve, hogy élete végéig bentmaradhat szoba- konyha-kamra-verandás laká­sában. 1967 elején azonban vég­képp kiderült, hogy tévedett: lakása elhagyására kénysze­rült. Hogy miért, az csak hol­ta után derült ki. Az adásvé­teli szerződés módosítására irányuló keresetének ítéletére A GANZ MŰSZER ÁRAMMÉRŐGYÁRA eladja az alábbi, használaton kívüli berendezéseit: egyenirányítók fémhuzal-orsózó gépek élköszörű Poligon ’dobtisztító préspor-tablettaőrlő tolósúlyos, 10 000 kg-os hídmérleg bolgár gyártmányú, láncrostélyos kazánok, ügyintéző: Csepeli Jánosné, telefonszáma: Gödöllő, 11/171 -es m. á. ugyanis csak ekkor kerülhe­tett sor. Ezt a pert azonban már N. K. András jogutódja: J. Lajosné érdi lakos folytat­ta jogfolytonos felperesként. Csak az alperes maradt a ré­gi : P. György, a, volt eltartó. Miért kellett előbb a tartási, utána az adásvételi szerződés felbontását is kérnie? Miért kellett közvetlenül halála előtt J. Lajosnét megtennie örökö­sül? Erre s a többi kérdésre a Pestvidéki Járásbíróság ak­tái adják meg a választ. A járásbíróság mindenek­előtt azt vizsgálta: a va­lóságnak megfelelő-e a felperes (illetve jogutód­jának) állítása, amely szerint az alperes erő­szakkal akadályozta a felpe­rest az ottlakásban. Kilenc tanú egybehangzóan val­lotta, s a csatolt büntető ira­tok is kétséget kizáróan bi­zonyították, hogy P. György, a volt tulajdonost többször tett- leg bántalmazta, s ottlakását nemcsak lehetetlenné tette, hanem mások segítségnyújtó kí­sérleteit is megakadályoz­ta, kijelentve: úgyis kiül­dözi a lakásból. S amint mondotta, úgy is tett: magatartásával rákényszerí- tette N. K. Andrást, hogy 1967 elején J. Lajosné lakásába költözzön, s ott húzza meg ma­gát 1969 februárjában bekö­vetkezett haláláig. Mint a já­rásbíróság megállapította, eszerint mindössze egy. és egy­negyed évig gyakorolhatta la­káshasználati jogát, holott a ház vételárát lakott állapotú­ként szabta meg. S mert ily módon P. György valóságos értékénél lényegesen olcsób­ban jutott a házhoz, ezért a bíróság az ingatlan vételárát utólag módosította, s ítéleté­ben kötelezte az alperest, hogy fizessen ki J. Lajosnénak 10, ezer forint tőkét és ,800 forint perköltséget. Az értékmegálla­podásnál azonban nem vehet­ték alapul az Ingatlanközvetí­tő Vállalat értékelését, ennek megejtésében ugyanis meg­akadályozta őket az alperes; az ingatlant ígv ötvenezer fo­rintra taksálták. Két hét múl^a fellebbezési óvást emelt a Budai Járási Ügyészség, indítványozva: helyezze hatályon kívül a Pest megyei Bíróság az ítéletet, s utasítsa új el- I járás alapján meghozandó új határozatra a járásbí­róságot. Az ítélet megalapozatlan — mondja ki az ügyészségi óvás —, minthogy: nem vitás ugyan, hogy az alperes lénye­gesen olcsóbban szerezte meg az ingatlant, de tisztázatlan ma­radt annak tényleges" értekéi Elengedhetetlen, hogy megál­lapítható legyen: értékénél mennyivel olcsóbban szerezte meg a házat az alperes a vé­tel időpontjában. Ezt csak szakértő állapíthatja meg. Az alperes magatartása, amellyel megakadályozta a szakértői szemlét, kimeríti a rosszhisze­mű pervitel kritériumát, s mint ilyen, hivatalból meg­akadályozandó, megismétlő­dés esetén tehát pénzbírság és egyéb szankciók alkalmazha­tók. A Pest megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság tett pontot a különös, posztumusz per végére, s ennek kapcsán közölhette a Pest megyei Főügyészség a Budai Járási Ügyészséggel, hogy az új eljárás folytán meghozott jogerős ítélet az al­perest a felperes jogelődjének haláláig szóló, 2600 forint la­káshasználati díj megfizetésé­re ítélte. Péreli Gabriella 1973-tól hazánkban 600 ezer tonna kénsavat gyártanak évente, ebből 550 ezret, a Ti- szamenti Vegyi Művekben. Az idén júniusban indult a ne­gyedik szolnoki kénsavgyár- ban a próbaüzem. A 209 ezer tonna évi kapacitásúra terve­zett gyár a próbaüzem tapasz­talatai szerint azonban ennél is többet: 220 ezer tonnát tud majd előállítani. Az új üzem megindulása le­hetővé teszi a régi, elavult kénsavgyárak leállítását, s a szuperfoszfát műtrágya gyár­tásának fokozását. E gy ismerősöm érkezett látogatóba Ame­rikából. — New Yorkban élek — mesélte — Egyszer súlyosan, megbetegedtem, és kór­házba vittek. Gyomorfekély, hashártyagyul- ladás. Az orvos már lemondott rólam. Meg is mondta a nagybácsikámnak: — Tessék elkészülni a legrosszabbra. — Pszt, ne olyan hangosan — ijedt meg nagybácsim, és az ágyamra mutatott: még meghallja. — Már nem hall semmit — mondta az or­vos, és tárgyilagosan megkérdezte: — Óhajt a temetéséről tárgyalni? — Máris?! — riadt meg az öreg. — Véletlenül itt van a „Panoráma”-temet- kezési egylet elnöke. Ha önnek mindegy, ak­kor csinálják a temetést a Panorámával. Tő­lük ugyanis öt százalék jutalékot kapok. Az orvos meglátta a temetkezési ügynököt a folyosón, aki a haldoklókat írta össze, és be­hívta a szobába. Az megkérdezte: — Második osztályút akar 400, vagy harma­dikat 300 dollárért? — Négyszázasat kérek — válaszolta gondol­kodás nélkül a nagybátyám. — Dalárdával? — Igen. — Lehet kard az énekesek oldalán? — Lehet. — Hat gyertya, vagy tizenkettő? — Ha lehetne huszonnégy. Az ügynök szeme felcsillant. — Akkor talán válasszunk első osztályú te­metést 600 dollárért? Amerikai történet — Lehet. Szerettem volna megcsókolni az öreget, aki még délszaki növényeket és 500 szavas beszé­det is rendelt. — Milyen legyen a beszéd? — kérdezte az ügynök. — A legmeghatóbb, könnyfakasztó gyászbeszéd: 80 dollár. Gyászbeszéd: 50 dol­lár. Beszéd: 30 dollár. / . — A 150 dollárost kérem. Az ügynök azután odajött az ágyhoz, és nyilván a koporsó miatt, megmért. Lehajolt hozzám, és akkor jól belerúghattam. Neki­esett az orvosnak, aki csodálkozva nézett rám. — Maga nem haldoklik? Ez nem egyezik a diagnózisommal. Megnézte a láztáblát, és rámkiáltott: — Megsértette a kórház szabályait! Magá­nak már órák óta agonizálnia kellene. Most felborította a Panoráma temetkezési egylettel kötött megállapodást is. Dühös lettem: — Nézze, én végighallgattam a temetkezé­si tárgyalást, és hallottam a maga öt százalé­káról is. Ami ebben a kórházban folyik, ah­hoz jó gyomor kell. Ha mostanáig kibírtam itt, akkor nekem jó gyomrom van. Akkor vi­szont miért haljak meg? Tehát semmi.értel­me, hogy itt feküdjem. Felöltöztem és elmentem. Palásti László

Next

/
Thumbnails
Contents