Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

I Az elmúlt heti esős időjárás után derűs idő köszöntött a rnonori járásra is. A termelő- szövetkezetekben a több mint egyhetes kényszerszünet után már vasárnap folytatni tud­ták az aratást. A legfrissebb jelentések | szerint a monori járás- \ ban a csaknem 8 ezer hek­tárnyi aratni való terület­ből még mintegy 750 hek­tár van hátra. Ezekben a napokban kedvez az idő, s így meggyorsult az ara­tás. Pest megye is nehéz hely­zetben van az aratást illetően. A munka meggyorsítása érde­kében megyei operatív bizott­ság alakult a napokban. A Ny u lak — exportra Á monori járásban sokan foglalkoznak házinyúltenyész- téssel, mert kifizetődő. A nyu- lakat az ÁFÉSZ-ek vásárol­ják fel és továbbítják a Ba­romfifeldolgozó Országos Vál­lalatnak. A BOV aztán vagy feldolgozza, vagy külföldre szállítja. A legtöbb nyúl Olaszországba és Angliába ke­rül. Az értékesítés legfőbb sza­bálya: a tenyésztőnek köteles­sége közölni, legalább 10 nap­pal az átadást megelőzően, hogy hány nyulat kíván átad­ni. Ez azért fontos, mert az átvevőnek tudnia kell, hogy a túraautóban hány ketrecet sze­reljen fel, ha ugyanis többet zsúfolnak a ketrecbe, mint amennyi belefér, az állatok elhullanak. Az üllői ÁFÉSZ körzetében minden páratlan héten van nyúlátvétel, mégpedig: augusz­tus 8-án és 22-én, szeptem­ber 5-én és 19-én, október 3- án, 17-én és 31-én, november 14-én és 28-án, valamint de­cember 22-én. Nem kocsmát akarnak Új étterem Üllőn Lebontották az állványokat Üllőn, az ÁFÉSZ épülő ven­déglője elől, s fehér, meszeli „ikszek” jelzik, hogy az abla­kozás is befejeződött. A tágas belső térben már a kövezők dolgoznak. Amikor Pálinkás János kereskedelmi főosztály- vezetőt az átadási határidőről kérdezem, óvatosan nyilatko­zik: — Az biztos, hogy még eb­ben az évben. Sajnos, bennün­ket is érintett a beruházási „stop”, anyagi erőink is kime­rülőben vannak. Ott segítünk magunkon, ahol tudunk. Házi­brigádunk készíti a belső be­rendezést, és a konyhai felsze­relést. — Milyen lesz az étterem? — 250—300 fő étkezési igé­nyeit tudjuk kielégíteni. Le­het majd reggelizni, ebédelni és vacsorázni. Elsősorban a község lakóira gondoltunk, de nem feledkezünk meg az át­utazó autósokról sem. A két­féle menün kívül gazdag ét­lapról választhatnak a vendé­gek. Aki rendszeresen itt akar étkezni, annak kedvezményes előfizetési lehetőséget biztosí­tunk. Az étterem esténként ze­nés szórakozóhelyként fogadja az idelátogatókat. — Milyenek lesznek az árak? — Harmadosztályúak. Első­sorban az ételforgalmat tar­tottuk szem előtt. Ha itt ol­csón megebédelhet valaki, ak­kor újra visszajön. Mi ezt sze­retnénk, és nem egy új kocs­mát a falu közepén. Reméljük, hamarosan meg­nyílik az étterem, a nehézsé­gek ellenére is. (pesti) P E.ST'M E G Y E I HÍRLAP KÜI ONK I A D A SW XIV. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 9., SZERDA Napirenden A szövetkezetek belső ellenőrzése Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Milyen a belső ellenőrzés helyzete a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél, az ÁFÉSZ-eknél és a kisipari ter­melőszövetkezeteknél ? — ezt vizsgálta legutóbb a ceglédi, a dabasi, a gödöllői, a monori, a nagykőrösi és a váci Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgá­latok adatai a megyei jelentés­be kerültek, melynek summá­ja így hangzik: a belső ellenőr­zés jelenlegi helyzete nem mondható kedvezőnek, pedig a szövetkezeti szervek egyre növekvő és szélesedő feladat­köre bizony megkívánná a ha­tékonyabb ellenőrzést! A Monori Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság hat helyen végzett vizsgálatot: a pilisi és az üllői ÁEÉSZ-nél, a monori Kossuth Tsz-ben, az üllői Kos­suth Tsz-ben, a pilisi Ruházati Ktsz-ben és a monori Építő­ipari Ktsz-ben. A tapasztalatok nem a legkedvezőbb képet mu­tatják. Például: csupán a mo­nori Építőipari Ktsz-ben talál­tak szabályszerű, a rendelet­nek megfelelő „Ellenőrzési Sza­bályzatot”, amely pontosan meghatározza a belső ellenőr információs kötelezettségét, döntési jogkörét. Ellenőrzési terv — az üllői ÁFÉSZ kivételével — se­hol sem volt, de az üllőie­ké sem mutatott pontos időbeosztást. A vizsgálati jegyzőkönyvekkel nincs baj — világosak, olyan tényeket tartalmaznak, ame­lyekben nincs helye a „köntör­falazásnak”; s rögzítik azt is, ki a felelős a vizsgálatban ki­derült hibákért. Nincs azon­ban utóvizsgálat — a belső el­lenőrök csak egy-két esetben győződtek meg arról, hogy az általuk feltárt hiányosságokat megszüntették-e. Intézkedési terv csak a monori Kossuth Tsz-ben volt, ahol a gondok orvoslását is folyamatosan el­lenőrzik —, s egyedül itt tör­tént olyan intézkedés, amely a szövetkezet egész gazdálko­dási rendjét érintette. Pedig a belső ellenőrök feladata nem kevés: információk szolgálta­tása a vállalat vezetősége szá­mára, a megfelelő döntések meghozatalához, a társadalmi tulajdon megvédése, a hanyag gazdálkodás, a pazarlás és a gazdasági visszaélések felderí­tése, megszüntetése. Négy év telt el az ellenőrzést szabá­lyozó rendelet óta, s a tapasz­talat az: ez idő alatt a belső ellen­őrzés megszervezése sehol sem történt meg kellőkép­pen. A pilisi Ruházati Ktsz-ben nincs belső ellenőr, a monori Visszahozni a nézőt... Moziról - őszintén A napokban olvashattuk Bors Ferenc nyilatkozatát ké­pes színházi hetilapunkban. Bors Ferenc, a MOKÉP igaz­gatója a mozik látogatottságá­ról, a bemutatott filmek mi­nőségéről. a közönség igényé­ről nyilatkozott. Mi a helyzet járásunkban? Például Vecsésen? — Kétségtelen, hogy a Pest megyei Moziüzemi Vállalat milliókat költ a mozik felújí­tására. Valljuk be, őszintén, erre szükség is volt. Így aztán az átalakított vecsési vagy mo­nori mozi már-már fővárosi színvonalú. A látogatottsága is? — A jó filmek nálunk is telt házak előtt mennek. Törött fogaskerék t?j csarnokba kerül a ma-glódi Vasipari Vállalat forgá­csolóműhelye. A gépeket a szállítás és leállítás után ellenőr­zik, kicserélik a hibás alkatrészeket. Képünkön Pintér Imre marós törött fogaskerék helyett újat készít egy automata esz­tergagéphez. Péterffy felvétele — Mit ért ön jó film alatt? — Nekem az a jó film, amelyik érdeklődést kelt. Ipa­ri település vagyunk, nálunk elsősorban a szórakoztató és kalandfilmeknek van sike­rük. A válaszadó: Latzinger Gyu­la, a vecsési mozi vezetője. Latzinger Gyula válaszát meg tudom kérdőjelezni. Már csak azért is, Inert kevés olyan mozivezetőt ismerek, aki olyan sokat tenne a magyar és szov­jet filmek sikeréért, mint ő. Kevés olyan mozivezetőt is­merek, aki 'a haladó mondani- valójú filmek (Eper és vér, Zabriskie Point, vagy leg­utóbb az Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyész­nek) sikeréért annyit szervez­ne, mint ő. Mi kell hozzá? — Propaganda. Már hetek­kel korábban elkezdjük a szer­vezést. — Vissza lehet nyerni a né­zőket? — Vissza lehetne ... Itt feltételes módban v-rá­szól az üzemvezető, nekem kell kiegészítenem. Évek óta megoldatlan probléma a rend biztosítása a mozikban. A jegykezelők többsége idős nő. vagy fiatal lány, egyszerűen képtelenek szembeszegülni a zajoskodó és berendezést ron­gáló fiatalokkal. A vecsési mo­zi új székeinek negyed ré­sze hónapok alatt tönkrement, mert késsel kivágták a bőrülé­seket. — ... Utoljára a v — ,ya bá­csit láttam a moziban. Igazán ragyogó film, remek színészek­kel. Mégsem tudtam élvetni, mert egy-két, a moziba té­vedt huligán elviselhetetlen hangon kommentálta a fil­met — egy vecsési tanárnő véleménye. — Egyszer kértem segítsé­get, azt mondták elég nagy darab ember vagyok, minek. Mint a régi filmekben a kido­bós — mondja a mozi veze­tője. — Lehet-e a fiatalokat a moziba szoktatni? — Lehet. Tavaly tizenkét­ezren nézték meg az iskolások részére rendezett külön elő­adásainkat. Nyárra is eladtuk az összes diákbérletet. Példa­mutatóan segítenek az isko­lák. Azt, hogy példamutatóan, bizonyára a szervezésre értet­ték. Mert a filmnézés esztéti­káját ma sem tanítják. Közép­iskolákban akad ugyan elvét­ve egy-két filmesztétikai óra, de sajátságos módon, ezt is a televízióban nézik meg a ta­nulók. Így aztán a kitűnő ope­ratőri munkát igencsak jól kielemezhetik... — Van még ötlete? — Hogyne. Filmpavilont szeretnénk a piactéren felál­lítani, ahol piacnapokon né­hány rövid film mellett film­előzeteseket adnánk. Az ér­deklődők egy hónappal előbb megvehetnék a jegyeket. Ősz­től filmklubot szeretnénk lét­rehozni. Kérdés, hogy hol, ki­vel. (Még egy kérdés: vajon hány filtnklub működik a já­rásban?) A legfontosabbat és legérdekesebbet még nem is említettem: ősztől az óvodások számára mesefilmvetítéseket rendezünk minden hónapban egyszer. Szeretnénk már eb­ben a korban megnyerni őket. Befejezésül még annyit: Latzinger Gyulát jó szak­embernek tartják. Fi­zetése 1670 forint. A vállalat csak vasúti költség- térítést fizet, ö ezt nem vehe­ti igénybe, mert az utolsó vo­nat 9 órakor elmegy Buda­pestre. Autóbusszal jár, ez ha­vonta 400 forintjába kerül. De csinálja. Mert ez olyan dolog, hogy aki megszereti, az min­dent megtesz érte. Az eltűnt nézőket visszaszerezni — a te­levízió mellől felkelteni az embereket — csak így lehet. Szalontai Attila Építőipari Ktsz-ben egyetlen ember foglalkozik ezzel, ha jut rá ideje, ugyanígy a monori Kossuth Tsz-ben is. Pedig van­nak hiányosságok! Csakhogy ezeket a vállalatvezetők vagy éppen a pénzügyi ellenőrzés derítette ki. Pedig, ha valahol a veze­tésnek nincs módjában ha­tékonyabb ellenőrzést gya­korolni, a gazdasági vissza­élésekre szinte korlátlan a lehetőség. A vizsgálat után négy pont­ban összefoglalt javaslat szü­letett a monori járásban, ame­lyet a megyei NEB is elfoga­dott, s beépített vizsgálati anyagába. Javasolták egy olyan új rendelet kiadását, amely szabályozza a belső el­lenőrzés és revízió működését. Szükség van arra is, hogy a belső ellenőri hálózatba közgazdasági és műszaki szakemberek kerüljenek, hiszen nem elég a jó gaz­da gondossága, ha a szak­értelem hiányzik. Az alkalmazott belső ellen­őröknek időt kell adni ahhoz, hogy tehessék a dolgukat — ne vonják el őket éppen a vizsgá­lati időszakban munkájuktól. S' végül: az ellenőrző bizottsá­gok tevékenységének idejére az átlagkeresetnek megfelelő munkabért fizessenek az el­lenőröknek. Csak így lehet hatékony az ellenőrzés, s csak így láthat­ják el feladatukat megfelelően az ezzel megbízottak. S hogy a NEB vizsgálata, figyelmezteté­se nem volt falra hányt borsó, azt bizonyítja az üllői Kossuth Tsz-ből elsőnek érkezett levél, amelyet Győri József tsz-elnök írt alá: „A vizsgálatért köszö- netemet fejezem ki, útmutatást és figyelmeztetést adott”. De nemcsak köszönetét mondtak. Megküldték a precízen kidol­gozott ellenőrzési ütemtervet, és ügyrendet is. (k. zs.) Megszépül a monori állomás Festik, renoválják a mono­ri állomást. Mi tagadás, rá is fér, hiszen a járás legnagyobb forgalmú állomása elég elha­nyagolt állapotban fogadta az utasokat. A megszépült váró­termek most már esztétiku- sabb látványt nyújtanak, de félő, hogy nem sokáig. A ren­geteg szemét, a felelőtlen és hanyag utasok hamar tönkre­tehetik a nagy költséggel rend- betett várókat. Mi a megol­dás? Nehéz erre a válasz. Ta­lán a gyakoribb ellenőrzés, a hatékonyabb közbelépés, bün­tetés, de legfőképpen az uta­sok hozzáállása. Csak az uta­zó közönség maga tudja meg­fékezni a garázdákat, reni- tenskedőket, azzal, hogy meg­követeli a tisztaságot. Mert a tisztaság nemcsak fél egész­ség, de az utasok önmaguk iránti igényeinek kifejezője is. És ha már így megszépült az állomás — legyünk igényeseb­bek! Addig is, amíg újat nem kapunk. (sz) Jegyzet: Dzsungelsarok Sokszor örömmel állapít­ja meg az ember egy-egy községben, hogy a házak lakói milyen szépen rend­ben tartják az utcai részt. Elegyengetik a kátyúkat, az árok mentén a füvet rend­szeresen lekaszálják. Vannak azonban, sajnos, rossz példák is. Gyomron például a Táncsics Mihály és a Csokonai utca sarkán áll egy elhagyatott, hatal­mas telek. Azt mondják, van tulajdonosa a csaknem egy holdnyi területnek, mégis nagyon elhanyagolt. Azok akik erre járnak, jog­gal bosszankodnak, mert a fák, a bokrok, a telek mel­lett szinte lehetetlenné te­szik a járdán való közleke­dést. A telek oldalából ki­nőtt gallyak — különösen este — a dzsungelre emlé­keztetik a járókelőket. Ideje lenne már, hogy a tulajdonos retidbehozassa a telket, levágassa a gallya­kat, hogy az erre járó ut­cabeliek ne bosszankodja­nak tovább. (Gér) Paradicsomszüret Naponta 200 mázsa A monori Kossuth Tsz-ben megkezdődött a paradicsom­szüret. A kertészeti brigád tag­jai naponta 200 mázsa paradi­csomot szednek le, amelyet a tsz — a szerződés értelmében — azonnal a budapesti kon­zervgyárba szállít A csapatkapitány befejezte Hosszú, sikeres pályafutás után a csapatkapitány szögre akasztotta a cipőt. A cipőt, amely oly sok mérkőzésen en­gedelmeskedett a félelmetesen cselező lábaknak, amely oly sok mérkőzésen egetverő örömújjongásba hozta a ve­csési szurkolókat egy-egy Krausz-gól után. Krausz Pista befejezte. A legnagyobb vecsési tehetségek nyomdokain indult. Tizenhét éves korában már Pest megye felnőtt válogatottjában játszik. A Szegedi Dózsában eltöltött év után a SZEAC következik, innen hívják őt az NB I B-s BVSC-hez. öt évet tölt a vas­utascsapatnál. 1967-ben vissza­tér Vecsésre. Nagy az össze­fogás a községben — kitűnő csapatot sikerült összeverbú- válni. Az eredmény: első hely, feljutás az NB lll-ba A fel­sőbb osztály 3. helye után a következő év óriási sikere: megnyerik az NB III-at is. A folytatás? A befejezés? Lehetett volna szebb is. De nem Krauszon múlott. Mert volt, hogy gyengébben ment neki a játék, volt, hogy ő is hibázott óriási helyzetekben — de egy dologban példát muta­tott —, soha egyetlen percre nem hagyta cserben a csapatát. Soha egyetlen nyáron nem kezdte el a sokak által folyta­tott „megyek, maradok” játé­kot. És még valami: munka­helyén is csak a legnagyobb el­ismeréssel beszélnek róla. A vecsési lagdarúgás kimagasló alakja távozott vele a zöld gyepről — egy nagy tudású, szerény sportember adta át he­lyét a fiatalabbnak. (szatti) Siker Szegeden Győzlek a monori lányok A szegedi ünnepi játékok sportrendezvényei alkalmá­ból a monori női labdarú­gócsapat vasárnap Szege­den szerepelt. A városi női csapat ellen 3:1 arányú megérdemelt győzelmet arattak, Gál J., Kovács T. és Izmán Ilona góljaival. A szegedi csapat vasárnap délután viszonozza a láto­gatást, Monoron lesz a mérkőzés visszavágója. (ff.) MA: M aglód-Gyömrő labdarúgó-mérkőzés lesz Mag­lódon délután 5 órakor. A Rákóczi Kupa keretében méri össze erejét a két csapat. | monori járás tsz-einek egy ré- I sze is részt vállalt a váci já- | rás közös gazdaságainak meg­segítésében. Így a gombai Űj Élet a csomádi Zöldmező Tsz- nek 2, a mendei Lenin a püspökhatvani Aranyka­lász Tsz-nek segít szintén 2 kombájnnal. A péteri Rákócziból Perő- csénybe, az úri Békéből Po- mázra, a sülysápi Virágzóból örbottyánba indultak a kom­bájnok, és segítik máris az ot­tani közös gazdaságokban az aratást. Ha befejeződik a já­rásban az aratás, akkor továb­bi kombájnok indulnak majd a megye többi részébe segíteni. (Gér) MEGGYORSULT A MUNKA Kombájnok segítenek a váci járásnak

Next

/
Thumbnails
Contents