Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

Új erdőket telepítenek Bevált a cellulóznyár Tanácskozás a jövő évi programról Tanácskozást tartottak a na­pokban a Monori Járási Hiva­tal nagytermében a tsz-ek ve­zetői, erdészeti szakemberei részvételével. Az értekezleten áz időszerű erdősítési munká­latokról esett szó. Részt vett a tanácskozáson a debreceni er­dőrendezőség kiküldötte is. Először az elmúlt év őszén és az idén tavasszal telepített er­dő és cellulóznyár műszaki átvételének időpontját beszél­ték meg. örvendetes, hogy a monori járás egyre több közös gazdasága foglalkozik ezzel. Az idén negyven hektár vegyes erdőt és 143 hektár cellulóznyárt telepítettek. Kiemelkedő munkát vég­zett a vasadi Kossuth Szakszövetkezet és az üllői Kossuth Tsz. A szakemberek megegyeztek abban, hogy az újonnan telepí­tett erdők műszaki átvételét augusztusban tartják meg, et­től az időponttól nyilvánítják hivatalosan is erdőnek ezeket a területeket. Szó esett a jö­vő évi erdősítési programról is. Ezek szerint jövőre a járás­ban 220 hektáron vegyes er­dőt telepítenek a tsz-ek, 53 hektáron pedig cellulóznyárt. Ez utóbbit a monori Kossuth és a pilisi Hunyadi tsz tele­píti. Tájékoztatták a résztve­vőket arról, hogy az erdősítési prog­ram megvalósítására az ál­lam csaknem 400 ezer fo­rint támogatást ad célcso­portos beruházásként a kö­zös gazdaságok számára. Köllő Ferenc, a debreceni er­dőrendezőség igazgatója el­mondotta: kifizetődő a tsz-ek számára is az erdőtelepítés, és öröm, hogy a monori járásban is egyre több közös gazdaság ismerte fel ezt. g. j. Javultak-e a szolgáltatások? A NEB második félévi munkatervéből is, hogy a társulások működé­séhez megvannak-e azok a fel­tételek, amelyek a további fej­lődésüket, erősödésüket bizto­síthatják. Az alapító okiratban foglalt tevékenységet folytat­ják-e? Hogyan használják ki a helyi erőforrások — munka­erő, termelőkapacitás, fejlesz­tési alapok — adta lehetősé­geket? Milyen mértékben já­rulnak hozzá az alapító szövet­kezeteit eredményének növelé­séhez és gazdaságpolitikai cél­kitűzéseinek megvalósításá­hoz? Végezetül szerepel a NEB tervében a korábban beszer­zett öntözési berendezések ki­használásának kérdése. Mit tesznek a tsz-ek a területükön meglevő természetes és mes­terséges öntözési lehetőségek kihasználása érdekében? A té­ma felvételét a munkatervbe indokolta a tavalyi száraz időjárás, és a monori járás né­hány tsz-ében épült víztároló, amelyek kihasználása nem mindig történik meg. (f. o.) A monori járási Népi Ellen­őrzési Bizottság második fél­éves munkatervében a követ­kező vizsgálatok szerepelnek: A magánipar és magánke­reskedelem részére nyújtott adókedvezmények hatékonysá­gának és indokoltságának meg­vizsgálása. A jogosan megadott adókedvezményekkel javult-e a lakosság áruellátása, szolgál­tatása? Az engedély nélküli építke­zéseknek, valamint annak fe­lülvizsgálata, hogy az építte­tők kérelmének megadásakor a vonatkozó rendeletet betart- ják-e. Ezt a vizsgálatot a mo­nori járás hat községében ter­vezik. Megvizsgálják a lakosság ipari, kereskedelmi ellátottsá­gát és azt, hogy a lakossági szolgáltatások fejlesztésére ho­zott határozatokat milyen eredménnyel hajtották végre. A jobb ellátás biztosítására milyen további intézkedések szükségesek. Ellenőrzik a szövetkezeti társulásokat. A tsz-ek és ÁFÉSZ-ek az utóbbi időben je­lentős számú feldolgozási, ér­tékesítési, építőipari, gépjaví­tói stb. társulást hoztak létre a monori járásban is. A társu­lásokra vonatkozó szabályo­zók bonyolultak és különböző­en értelmezhetők. Ennek ered­ményeképpen nem tartják be mindenhol a törvényes előírá­sokat. Egyes társulások gaz­dálkodásában súlyos visszaélé­sek is felszínre kerültek. Meg­vizsgálják a népi ellenőrök azt MOHOMIDÍB A VP E S J M EGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 1., KEDD A szövetkezeti törvény szellemében Felülvizsgálták a tsz-ek tevékenységét ÚJ ALAPSZABÁLYOK - SZIGORÍTÓ RENDELKEZÉSEK - MEGSZŰNNEK AZ ARÁNYTALANSÁGOK A BÉREZÉSBEN A Monori Járási Hivatal élelmiszer-gazdasági osztálya a napokban fejezte be azt a szé­les körű vizsgálatot, amely a mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységi körét mérlegeli. A 4/1971. és az 1048/1971. Kor­mány számú rendeletek hatá­rozatai szabályozzák mindezt. A vizsgálat vezetője dr. llla- nicz György, az osztály igaz­gatási csoportvezetője volt. Tő­le érdeklődtünk, milyen ered­ményekkel zárult a több he­tes felülvizsgálat. — A helyszíni vizsgálat 16 termelőszövetkezetben és egy szakszövetkezetben történt meg. A monori Üj Élet, a ká­vai Haladás és a sülysápi Vi­rágzó termelőszövetkezetekben a vizsgálatra nem volt szükség, mivel ezek a közös gazdaságok kizárólag élelmiszer-gazdasági tevékenységet folytatnak. Megállapítottuk, a tsz-ek gazdálkodását a kiegészítő tevékenység kedvezően be­folyásolta. Ezt bizonyítja az, hogy a termelési érték a tsz-ekben 30—37 száza­lékkal nőtt. Különösen az új beruházások­hoz adott nagy lehetőséget a kiegészítő tevékenységből szár­mazó bevétel. Az arányok azonban szélsőségesek. Például az Egyesült Ecser—Gyömrő Petőfi Tsz bevétele 1971-ben 73 százalékban a kiegészítő te­vékenységből származott. A tsz-ek egy része használta csak ki a kedvező lehetőséget, eze­ken a helyeken lecserélték a teljes gépparkot, új magtára­kat és egyéb mezőgazdasági épületeket emeltek. A lakossági szolgáltatás sajnálatosan háttérbe szo­rult. A maglódi Micsurin Tsz esetében beszélhetünk csak erről, amely a napok­ban nyitotta meg a 31-es (Jászberényi) úton a gép­jármű-javító szervizét. A vizsgálat szerint a tsz-ek tiltott tevékenységet nem foly­tatnak, rendelkeznek — né­hány esettől eltekintve — a jogszabályok által megkívánt szakmai engedélyekkel. A fe­lülvizsgálat megállapította, hogy a járás közös gazdaságai jelenleg 28 olyan ipari tevé­kenységet folytatnak, amelyből 17 a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, kilenc a Könnyű­ipari Minisztérium, és kettő a Nehézipari Minisztérium fel­ügyelete alá tartozik. Ez azt is jelenti, hogy a tsz-ek ez esetben kizárólag állami vállalatokkal köt­hetnek csak a jövőben kooperációs szerződéseket. A rendelet több szigorítást is tartalmaz. A jövőben a tsz-ek a melléküzemekben dolgozók részére csak meghatározott összegű munkabért fizethetnek. Ez nem lehet csak tíz száza­lékkal több mint a koo­peráló vállalat hasonló munkakörében dolgozó munkások bére. Az elkövetkezendő hetekben ott, ahol az illetékes miniszté­riumok engedélye szükséges ki­egészítő tevékenység folytatá­sához, a tsz-eknek ezt külön engedélyben kell kérni. A fe­lülvizsgálat kiterjedt a munka- védelmi előírások betartásának ellenőrzésére is. Ez, néhány esettől eltekintve, kielégítő­nek mondható, vannak azon­ban kirívó szabálytalanságok is. A termelőszövetkezetekben megtartott vizsgálatok egyik általános tapasztalata: az állami vállalatok és in­tézmények igénylik a tsz­Hosszúberek mégis él... Hosszúberek Monortól, Ül­lőtől és Péteritől egyaránt 3 kilométerre fekszik. Házakat csak bontani lehet, építeni nem. Tehát halálra van ítélve. És Hosszúberek mégis él. Papp Gézánéval az utcai kútnál találkoztam. — Két gyermekem van, akiknek innét kell majd na­ponta busszal bejárni az isko­lába. Az orvos Péteriben, a nagy gyógyszertár Üllőn, piac pedig Monoron van. Mégis nagyon szeretem ezt a ... de mi is ez? — neveti el ma­gát. — Falu, vagy csak utca? Itt születtem. A férjem Pest­re jár dolgozni. Felvetődött már, hogy az öreg házat el­adjuk, mert rossz is, és csak egy szoba van benne, elköl­tözünk. De aztán csak marad­tunk mi is, mint a többiek. Inkább megtoldják egy szo­bával. Mert jó hely ez. Az emberek összetartok, mint egy család. És a bolt sincs mesz- szebb, mint sok embernek Monoron, vagy Üllőn. Csend, napfény és a gyerekek még az utcán is játszhatnak. Aztán nem kell még az utcára is öl­tözni. Tessék csak nézni, most is csak úgy mezítláb szalad­tam ki... — Ezt a kutat a hosszúb ea-kiek fúrták társadalmi mun­kában és vezették ki az utcára — mutatja Boczek János ta­nácstag és Papp Gézáné. Boczek János tanácstag há­lóköntösben fogad. — KRESZ-vizsgára készü­lök — mutat az asztalon levő könyvekre. — Hivatásos gép­kocsivezető leszek. Körülbelül 280 személy la­kik itt, gyerekekkel együtt eb­ben a két sor házban — mu­tat körül, amikor kijövünk az udvarra. — Van közöttünk se­gédrendőr, ha kell, ha tolvaj jár az utcában, intézkedik. Van egy gépkocsi is. Bármi­kor rendelkezésre áll, ha sür­gős ügyben menni kell példá­ul orvosért. Gond? Akad. Kel­lene vagy 5—6 kocsi salak az utcára, mert a régi már fel­kopott. ékkel létrejött gazdasági kapcsolatok elmélyítését, kiterjesztését, amit bizo­nyít az is, hogy igen jelen­tősek a megrendelések és az érvényben levő koope­rációs szerződések. — A szövetkezeti alapszabá­lyokban is szó van erről? — Igen. Ezekben a hetekben folyik valamennyi termelőszö­vetkezetben az alapszabályok módosítása, a szövetkezeti tör­vény szellemében. Az új alap­szabályokban rögzíteni kell a rendeletekben foglaltakat, és meg kell határozni a tsz tevé­kenységi körét, minden rész­letre kiterjedően. A tsz-ekben új bizottságok alakultak. így a vezetőségi bizottság helyébe a döntőbizottságok léptek. Szeptember 30-ig a járás valamennyi közös gazda­ságában elkészülnek az új alapszabályok, amelyeket a felsőbb szervek folyamato­san december 31-ig hagy­nak jóvá. — Mivel összegezné a vizs­gálat tapasztalatait? — összességében elmondha­tó, hogy a tsz-ek többsége igyekszik a kormányrendelet szellemében tevékenykedni. A járási hivatal élelmiszer-gaz­dasági osztálya folyamatosan végzi a beérkező kötelező szer­ződé smásolatok és jelentések kiértékelését, feldolgozását. Hogy ezek reális adatokat tar­talmaznak-e, ezt az osztály dolgozói ellenőrzik. Gér József Az olimpiai láng a monori járásban Megkezdődtek az előkészü­letek a monori járásban az olimpiai láng fogadására. Az Athénből induló láng au­gusztus 19-én délután érke­zik a járás területére, Pilisre. Innen tovább indul Monorra, majd Vecsésen, a Steinmetz kapitány szobornál ünnepség keretében búcsúztatják a lán­got. Ügy tervezik: a járás te­rületén az olimpiai szimbó­lumot volt heves járási spor­tolók viszik majd. JEGYZET: Reménytelenül Ötször próbálkozom pén­tek reggel a monori tele­fonközpont meghívásával, de néma csend. Az auto­matakészülék fényjelzése mutatja elszánt igyekezete­met, ám hiába, öt perc után feladom, aztán mikor mégis vonalat kapok, ké­rem a rendezőt. Ez persze újabb hét perc. — Kérem, szíveskedjék szólni a telefonkezelőknek, hogy jelentkezzenek be hí­vásra. öt-tíz perceket kell várakozni... — Sajnos, nem tudok mit csinálni. A lányok „két­naposak”, most ismerked­nek az előfizetőkkel. Maga mit csinálna a helyem­ben? Erre nem tudtam felelni. Annyit azonban hozzáten­nék, ehhez a „nesze semmi, fogd meg jól” beszélgetés­hez: a monori telefonköz­pont zavartalan működésé­nek biztosítása a posta fel­adata, és nem az előfize­tőé! (hörömpő) ★ Mi annyit tennénk hozzá a jegyzethez: pénteken ko­ra délelőtt kértük a mag­lódi tanácsot, a hétvégi or­vosi ügy eletet szerettük volna megtudni. Fél 12-kor már negyedszer sürgettük a hívást, amit egyébként már eleve sürgősre jegyez­tettünk. Tizenkettő előtt pár perccel újra megkér­deztük: vajon miért nem „jön be” Maglód? Sok a hívás — mondták —, jobb, ha nem is reménykedünk, Ezek után tényleg nem, merünk reménykedni. Bár ezt az állapotot roppant nehéz lesz megszokni... A szerk. JEGYZET: Sártengerben... Már többször szóvá tettük a monori-erdei Autócsárda előtti áldatlan útállapotokat. A helyzet azóta mit sem ja­vult, sőt azzal, hogy az útépí­tés miatt a parkírozóhely sző­kébb lett, csak rosszabbodott. Mély gödrök, autómarasztaló sár teszi tönkre az egyébként hangulatos és jó hírű vendég­látóhelyről alkotott véleményt. Nem beszélve arról, hogy az esőzések idején szinte lehetet­len megközelíteni az élelmi­szerboltot és a húsboltot, amikből ugyancsak egy van. Hogy ki az illetékes az út rendbehozásáért, nem tudom. Mindenesetre túl nagy befek­tetést nem igényel. Az érde­kelt szervek, vállalatok össze­fogása egykettőre rendet te­remthetne. Ami ugye, üdülő­telepről lévén szó, mégsem lehet senki számára közöm­bös. (Sz) Csak egy — És az orvos? — vetem közbe. Többen is panaszolták. — Közigazgatásilag Üllőhöz tartozunk, de orvoshoz Pé­teribe kell járnunk. Ez még nem lenne baj, illetve nem volt az, amíg el nem vették a járatot, ugyanis délelőtt nyoctól tízig rendel az orvos. Befelé, a rendelés elejére, van busz, de vissza nincs, csak 12.10-kor, ami azt jelen­ti, hogy két óra hosszat Péte­riben kell várakozni. Van egy vonat 10.15-kor, de ehhez sincs busz. Nekünk pedig ez felelne meg a legjobban. Amúgy elégedett vagyok — folytatja, de azért egy kicsit bizonytalanul vonogatja a vál­lát —, mert amit nagyon akar­tunk, megkaptuk. Itt van pél­dául az az utcai kút. Bár ide is kellene egy rendes kútfej, mert a jelenlegi csak ideigle­nes megoldásnak jó ... télig. Hosszúberek útja, mert tu­lajdonképpen csak egy utcá­ról van szó, közigazgatásilag most már teijes egészében Üllőhöz tartozik. Két évvel ezelőtt az első három ház Mo- norhoz volt csatolva. Az utcá­nak van- egy saját boltja, ál­lomása és két éve telefonja is. A lakók zömében Buda­pestre járó dolgozók Legtöb­ben munkások. Hosszúberek a 4-es számú műút mentén, Ül­lő és Monor között terül el a szántóföldek között. A műút- nál kezdődik és a vasútnál ér véget. Az állomáson Hosz- szúberekpéterinek, a mű- útnál levő buszmegállóban Péter bácsinak becézi a kala- i uz... Ács György I Szabályozták az iparitanu- ló-felvételt a kisipari szövet­kezetek részére. Az idén már csak közvetve, kiközvetítéssel szerződhetnek szövetkezetek­hez ipari tanulók. A gyöm- rői Vas- és Fémipari KTSZ például csak egy ipari tanu­lót vehet fel. RÁKÓCZI KUPA Sülysáp—Maglód 6:3 (5:1) Sülysáp, 400 néző, vezette Hörömpő. Nagy érdeklődés előzte meg a találkozót. A maglódiak tar­talékosán álltak ki, s ezért az első félidőben eléggé egyolda­lú játék alakult ki. Szünet után Maglód 5:3-ra feljött, ám ekkor Sülysáp is­mét rákapcsolt és újabb gólt szereztek. Megérdemelt hazai győzelem született, s ezzel meglepetésre Sülysáp jutott a Rákóczi Kupa döntőjébe, eb­ből a csoportból. BARÁTSÁGOS MÉRKŐZÉSEK FÖSPED Szállítók—Mo­nor 4:1 (1:1) Az NB II-be kiesett fővá­rosi csapat teljesen új fel­állásban érkezett Monorra, jó néhány NB I-es játékost iga­zoltak. Az első tíz percben ők irányították a játékot, majd a huszadik percben a volt cse­peli játékos, Gondár, megsze­rezte a vezetést. 0:1. öt perc­cel később Szabó egyenlített. 1:1. A második félidőben a vendégek ismét megszerezték a vezetést az 59. percben, 2:1. A hetvenedik és a nyolcvana­dik percben született a har­madik, illetve negyedik gól. Vecsés—KISTEXT II. 1:1 A hazai csapat a második félidőben helyenként jól játsz­va szerezte meg az egyenlítő gólt. Vecsés II—Gyömrő 3:2 Gyömrő 7 tartalékkal állt fél, s ez az eredményen is meglátszott. Vitéz—Gér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents