Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-05 / 183. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ARA 80 FILLER 1972- AUGUSZTUS 5., SZOMBAT Félidőben A múlt év végén, amikor már látni lehetett a gazdaság nekilendülését és az évi munka eredményeit és problémáit — ez volt az új ötéves tervidőszak első esztendeje —, többen emlegették a túlfűtött mozdony példáját. Ez a hasonlat ugyan korántsem volt tökéletes, de hogy a „mozdony” túl vehemensen neki iramodott, azt érezni lehetett a maga után vontatta szerelvényekben. Más szóval: a növekvő lehetőségek láttán, túlságosan felfokozódtak az igények, nagyon megnőtt az étvágy a terjeszkedő jellegű ágazati, vállalati és helyi fejlesztési programok, beruházások, középítkezések gyors megvalósítására. S mert hazai forrásból ennyit nem lehetett fedezni, egészségtelen feszültségek keletkeztek főleg az építési beruházások területén, és romlott a külkereskedelmi fizetési mérleg. Korlátozó intézkedésekre került sor, amelyek átmenetileg bizonyos félreértésekre is alkalmat adtak. Némelyek „visszahúzó” lépésektől tartottak, féltek a megtorpanástól. Augusztus lévén, ismertek már a Központi Statisztikai Hivatal adatai 1972. első felének gazdasági munkájáról. Részben kifejezetten jó eredményekre valló, részben biztató számok sorakoznak a jelzőtáblán, s ha egyben-másban mutatnak is bizonyos nehézségeket, élénken cáfolják, hogy a népgazdaságban valamiféle visszaesés történt volna, vagy ilyentől kellene tartanunk. Az ötéves terv céljai megvalósulóban vannak, és ami különösen örvendetes, éppen egyes nehéz terepszakaszokon értünk el szép előrehaladást. Az említett hasonlattal élve, a mozdony tehát jól húz, némileg egyenletesebben, mint a közelmúltban, noha megfontoltabban adagoljuk a fűtőanyagot, azaz hogy éppen azért. M indenekelőtt érdekesek az ipar értékesítési adatai. Ezek ugyanis a termelés növekedését jelző adatoknál érzékletesebben jelzik a hasznosítás irányát, célját is. Nos, a belföldi termelői és kereskedelmi felhasználás nagyjából ugyanúgy bővült, mint maga a termelés, beruházási célra azonban az egy évvel ezelőtti, kiugróan magas értéknél lényegesen kevesebbet használtak fel, a külkereskedelemben viszont 16 százalékkal többet értékesítettek az iparvállalatok, mint tavaly az első félévben. Elsősorban ezért is alakult igen kedvezően a fél évi külkereskedelmi egyenleg; azaz export-oldalon 22 százalékkal magasabban, a behozatalban pedig hat százalékkal szerényebben, mint a múlt esztendő első felében. T tt mindjárt álljunk is meg egy percre; a kivitelnek és a behozatalnak ez a kedvező irányzata a múlt évi lanyhábban növekedett exporthoz és igen nagy arányú importhoz képest mutatkozik, éppen ezért nem állandósítható! Különben is, a mérleg egyensúlyát nem egy-egy évben, hanem hosszabb időszakokban, tendenciaszerűen lehet csak és kell megteremteni. Közben igen figyelemre méltó szerkezeti átalakulásnak is tanúi lehetünk az ipari termelésben. Feltűnően gyors ütemben csökken a széntermelés és növekszik a földgáz- és kőolajbányászat. Mint ismeretes, a behozatal is az energiafelhasználás ilyen jellegű felhasználását sietteti, valóban a korszerűség jegyében. A gép-és a vegyipar némelyik erőteljesen szélesedő hazai szükségletet és élénk nemzetközi keresletet kielégítő ágazata, illetve gyártmánycsoportja is dinamikusan előretör a termelésben. Elegendő itt a szintetikus anyagok, a közúti járművek, főleg autóbuszok, különböző műszerek gyártásának gyors térhódítására utalnunk. Jól ismerve az építési — ezen belül lakás-, közmű- és útépítési szükségletet, felettébb örvendetes a tégla- és cementtermelés újabb nekirugaszkodása. A könnyűipar, s főleg a ruházati ipar viszonylag csekély előrehaladása pedig, reméljük, átmeneti jelenség — folyamatban van a bútor-, valamint a textil- és ruházati ipar nagyszabású rekonstrukciója —, hiszen a hazai szükséglet is tovább fog növekedni, és a külföldi piacokon is mutatkozik kereslet a gondos és figyelmes gyártó, illetve eladó számára. A mi a munka hatékony- -'*• ságát illeti, elég any- nyit mondani, hogy a növekvő ipari termelés a múlt évinél kevesebb ember munkájának eredménye, a termelékenység tehát számottevően nőtt, még ha az iparban foglalkoztatottak számának csökkenése alaposabb vizsgálatra szorul is. A kérdés ugyanis az, hogy vajon hol, milyen munkakörökben, szakmákban, foglalkoztatási helyeken esett vissza elsősorban a létszám. A mezőgazdaságról — a szarvasmarha-programról adott minapi bő tájékoztatás után — elégséges annyit megjegyezni, hogy tekintélyes mértékben növekedett ismét az értékesítés. Figyelmeztető azonban, hogy az idényáras cikkek bolti, még inkább piaci árszínvonala megközelítően kilenc-tíz százalékkal emelkedett, amiben persze része van az időjárásnak, de a kínálat hiányosságainak, illetve a termelési módszerek elmaradottságának is. ' zzel voltaképpen el is jutottunk a közfogyasztás, azaz a vásárlók kérdéséhez, amely ugyancsak mutat néhány érdekességet. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis tisztes mértékben megint- csak nőtt. de lendületét ez idén elsősorban nem az iparcikkek és a tartós, értékes holmik beszerzésének élénkségétől nyerte, mint azt mostanában megszoktuk. Viszont, némi pangás után, fellendült a ruházati kereskedelem. Az iparcikkek viszonylagos háttérbe szorulása, természetesen, nem maradhat tartós jelenség, a vásárlóerő, a pénz készenlétben van, s a kedv is megjő, ha az ipar és a kereskedelem további erőfeszítéseket tesz. Balog János £■ Porter-paradox A párizsi négyes értekezleten részt vevő amerikai delegáció vezetője, Porter nagykövet közölte a vietnami tárgyalópartnerrel, hogy a jövő heti találkozón „diplomatiku- sabb eszmecserét” vár tőlük. Szóvivője ugyanakkor cáfolta, hogy Porter szavai a következő ülés amerikai _ részről való bojkottálását jelentik. Mindazonáltal hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem járult hozzá, hogy „automatikus alapon” vegyen részt a tárgyalásokon. Jarring-nyitány Gunnar Jarring, az ENSZ- főtitkár közel-kpleti megbízottja, aki nemrég tért vissza New Yorkba, hogy felújítsa közvetítő tevékenységét, csütörtökön megkezdte tárgyalásait a közel-keleti válságban közvetlenül érdekelt országok diplamatái- val. Nagy-Britannia A síiikságáll apót első napja Az angol kormány csütörtökön megint a szükségállapothoz folyamodott, ezúttal a dokkmunkások sztrájkjának letörésére. A szükségállapot csütörtökön éjfélkor lépett érvénybe. Utoljára február 9-én rendeltek el szükségállapotot Angliában, akkor a bányászok sztrájkjának követelményeire hivatkozott Edward Heath kabinetje. Képünkön Robert Carr brit külügyminiszter (középen) visszaérkezik Londonba a yachtról, ahol a királynő pihen: ott Íratták alá II. Erzsébettel a szükségállapot kihirdetéséről szóló proklamációt. A szükségállapot — egy 1920-as törvény szerint — kivételes hatalommal ruházza fel az angol kormányt, abból a célból, hogy a törvény szavaival élve — „biztosíthassa a közösség létfeltételeit”. (Kommentárunk a 2. oldalon.) Bukott legenda Jurij Golosubov, a moszkvai Izvesztyija hírmagyarázója a lap pénteki számában foglalkozik az Atlanti-óceán északi térségében „Strong Express” fedőnévvel megrendezésre kerülő nagyszabású NATO-hadgyakor- lattal. Mint írja, 11 NATO tagállam 64 000 katonája, 300 hadihajója és 700 repülőgépe vesz részt a hadgyakorlatokon. Észak-Európa térségében nem először rendez provokációs hadgyakorlatokat a NATO- szoldateszka, a küszöbönálló hadgyakorlatok méretei azonban minden eddigit meghaladnak. Ez a körülmény feltétlenül nyugtalanítja a skandiná- vokat, csakúgy, mint Európa más népeit. Európában most jelentős lépések történtek a politikai légkör megjavítása területén. A kontinens békéje megszilárdításának, a megbízható kollektív biztonsági rendszer megteremtésének, az európai együttműködés fejlesztésének eszméje mind határozottabban utat tör magának. A Szovjetuniót, a szocialista közösség más országait, minden békeszerető erőt áthat az az eltökélt szándék, hogy megszilárdítja és továbbfejleszti a már elért sikereket. Ebben az irányban fontos határkő kell, hogy legyen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — hangsúlyozza Golosubov. — Az országok többsége állást foglal amellett, hogy Helsinkiben mielőbb tartsák meg a sokoldalú konzultációt e fórum előkészítése érdekében. Ilyen körülmények között a NATO-stratégák akciói nyilvánvalóan ellenkeznek a népek várakozásaival, mert mesterséges akadályokat állítanak az európai feszültség további enyhülésének útjába. A NATO-stratégák fokozatos nyomást gyakorolnak skandináv partnereikre és ennek során előhozakodnak az északot fenyegető „szovjet veszély” bukott legendájával is — írja az Izvesztyija hírmagyarázója. Az USA szenátusa ratifikálta a rakétaelhárít« fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai szerződést Az amerikai szenátus csütörtökön 88 szavazattal kettő ellenében ratifikálta a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Moszkvában aláírt szerződést a rakétaelhárító fegyverrendszerek korlátozásáról. A stratégiai támadófegyverek korlátozásáról szóló ideiglenes megállapodás ratifikációs vitája hétfőn kezdődik. Ennek sorsát azonban befolyásolhatja a Nixon-kormány egy meglepő lépése. A szenátusban ugyanis Henry Jack- son szenátor egy fenntartásokat tartalmazó kiegészítés csatolását javasolta. A szenátor módosítási javaslata figyelmeztetné a Szovjetuniót, hogy minden olyan lépés, amely „veszélyezteti” az amerikai stratégiai erőket, ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel. Ugyanakkor felszólítja az amerikai kormányt: a jövőben csak olyan szerződést kössön, amely a Szovjetunióval szemben „nem kényszeríti az Egyesült Államokat az interkontinentális erők területén a Szovjetuniónál alsóbbrendű helyzetbe”. Jackson határozati javaslatának társszerzője Hugh Scott szenátusi republikánus vezető, ami — megfigyelők szerint — azt jelenti, hogy a Nixon- kormány áll a terv mögött. A ratifikációs vitában Edward Kennedy azzal vádolta a Nixon-kormányt, hogy aláássa a SALT-szerződést, mert engedve a Pentagon követeléseinek, újabb összegeket biztosít új, a szerződés által nem korlátozott fegyverrendszerek kidolgozására. Csütörtök éjszaka Nixon elnök nyilatkozatban juttatta kifejezésre elégedettségét a SALT-szerződés szenátusi ratifikálása felett. A szerződés hatályba léptetéséhez még az elnöknek is alá kell írnia a dokumentumot. Utcai harcok Quang Tríben Dél-Vietnamban pénteken folytatódtak a heves utcai harcok Quang Tri tartományi székhelyen. A kormánycsapatok kétezer tengerészgyalogosa sikertelen kísérleteket tett arra, hogy behatoljon a város citadellájába. Ifjúsági szántóverseny Gödön Gödön, az Egyesült Duna- menti Termelőszövetkezet területén pénteken rendezték meg Pest megye első ifjúsági szántóversenyét. Németh Ferencnek, a KISZ megyei bizottsága titkárának megnyitója után 19 ifjú traktoros kezdte meg a szántást. Feladatuk az volt, hogy meghatározott időn belül, az ekefejek számától függően, 2000, illetve 3000 négyzetméter területet szántsanak fel. Munkájukat különböző követelmények alapján bírálták el. A legtöbb pontot az a versenyző kapta, aki egyenletes mélységű, tiszta, egyenes barázdákat húzott erőgépével és a kiforgatott földet a legsimábban terítette el. A gödi vetélkedő győztese tagja lett annak a csapatnak, amely két hét múlva a mosonmagyaróvári országos versenyen képviseli majd Pest megyét. LAKASFENNTARTAS Növekszik a szövetkezetek szerepe Ahogy a lakásépítésben, úgy a lakásfenntartásban is egyre inkább növekszik a szövetkezetek szerepe, s ezt bizonyítja, hogy ma már a megyében tizenöt ilyen közösség működik. A továbbiak alakulásával, számítások szerint, 1975-ben már több mint hétezer otthon fenntartásának gondját oldják meg szövetkezeti alapon a megyében, elsősorban a városokban, de a nagyközségekben is. Eddig sok problémát okozott, hogy a szövetkezetek akkor alakultak meg, amikor a tulajdonosok a lakásba már beköltöztek, azaz nem nyílt mód a kivitelezés ellenőrzésére, a műszaki átadás-átvételnél való közreműködésre, s így a garanciális hibák megszüntetésének gyors lebonyolítására sem. E felismeréstől vezéreltetve napjainkban a lakásépítő szövetkezetek egyben a lakásSZALAGHAZ Nagykőrösön, a Ceglédi út mellett új lakótelep körvonalai bontakoznak emeletes szalagházak közül néhányat már az idén átadnak. negyUrbán Tamás felvétele fenntartásra is vállalkoznak, így jött létre például Dunakeszin, Ráckevén, Kartalon, Százhalombattán, Ecseren egy-egy, Vácott és Monoron két-két újabb közösség. Gondot jelent ugyanakkor az is, hogy a szövetkezetek többsége csupán 30—40 lakást fog össze, holott számítások szerint 120— 150 lakás képezné a jó működés alapját. Fölmerült ezért a gondolat, hogy a kisebb lakásszövetkezetek — közülük is elsősorban a közvetlenül szomszédosak, mint például a ceglédiek — egyesülése javítaná a munkát s lehetővé tenné az önálló ügyintéző, illetve karbantartó részleg foglalkoztatását is, ami napjainkban még hiányzik. Szükségesnek látszik a szövetkezetek és a városgazdálkodási vállalatok, költségvetési üzemek fokozott együttműködése, mert a gyarapodó szövetkezeti lakásállomány elengedhetetlenné teszi a karbantartás, javítás szilárd kereteit. Előzetes felmérések szerint a negyedik ötéves terv végére a jelenlegi tizenöttel együtt — amelyek közül öt Gödöllőn, négy Cegléden működik — már hetven körül lesz a lakásfenntartó szövetkezetek száma, a tagoké pedig meghaladja a 14 ezret. Mivel a kezelésükben lévő hétezer lakás kétmilliárd forint értéket testesít meg, részletes programot dolgoznak ki arra vonatkozóan, mi módon javítható e közösségek tevékenységének eredményessége. Ehhez mind az Általános Fogyasztási Szövetkezet Pest megyei Szövetsége, mind a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága építési, közlekedési és vízügyi osztálya ajánlásokat és irányelveket dolgoz ki s juttat el a tanácsok, a szövetkezetek vezetőihez.
