Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

Tanévnyitó ünnepély Szeptember 1-én, pénteken, délelőtt tíz órakor tartják a ceglédi Török János Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában az ünnepélyes tanévnyitót. Hut évtizede Két gyémánt oklevél Két idős ceglédi pedagógus több évtizedes munkásságát gyémánt oklevéllel ismeri el a Budapesti Tanítóképző Inté­zet. Az új tanév ünnepélyes megnyitásakor, az egykori kollégák jelenlétében adják át özv. Sztanyik Jánosnénak a kisegítő iskolában és Hunyadi Teréz tanítónőnek a Táncsics iskolában az oklevelet, öz­vegy Sztanyik Jánosné hatvan éve, Hunyadi Teréz hatvan­négy éve vette át tanítónői oklevelét. Vásár Albertirsán Vasárnap, szeptember 3-án délelőtt országos állat- és kirakodó vásárt tartanak Al­bertirsán, amelyre — szabá­lyos marhalevéllel — min­denféle állat felhajtható. — AZ IDEI, RENDKÍVÜL NEHÉZ ARATÄST az abonyi Ságvári Endre Tsz három dol­gozója segítette a község ha­tárain túl. Molnár József, Csá­szár István és Pásztor János kombájnosok a fóti Vörös­marty Termelőszövetkezetben jártak, ahol jelentős munkát végeztek a betakarításban. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK CEGLÉDI KOSSUTH TSZ Kezdik a szántást, vágják a silókukoricát Munkában a savanyító üzem A gabona betakarítása után, most a szántóföldi kertészet várja a szorgos kezeket. A ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezetben is szedik a para­dicsomot és a paprikát. A hu­szonnégy holdnyi szabadföldi paprika- és paradicsomter­més egy részét jégkár érte. Így is jó közepes termésre számítanak. Nagyobb részére a Nagykőrösi Konzervgyárral kötöttek szerződést, a többit a fővárosi és a helyi elárusító­helyükön értékesítik. Augusztus 10-én megkezdte működését a közös gazdaság savanyító üzeme, melyben a tél folyamán háromszáz mázsányi uborkát, húsos- és csercsznyepaprikát sa­vanyítanak. Szeptember elején kezdik a káposzta savanyítását: tíz va-y gonnyit adnak el a téli hó­napokban. Savanyúságaikkal, a ceglédi üzleteken kívül, a monori járás boltjaiban talál­kozhatnak a vásárlók. Viszik a sasz iát is Őszibarack, kékszilva - exportra Kedvezőbb az átvételi ár — Cegléd a helyi ellátást segítve évről évre egyre je­lentősebb részt vállal a gyü­mölcsexportból. Az utóbbi év­tizedekben a gyümölcsfák egy része elöregedett, de a megle­vőket a termelők gondosabban ápolják, s az igyekezet jobb termést eredményez. A zárt-, hobby- és házikertekbe új gyü­mölcsfákat telepítettek, me­lyek az elkövetkező esztendők­re még jobb eredményeket ígérnek — mondotta a napok­ban az ÁFÉSZ felvásárlótele­pén egy idős ceglédi termelő, Hajdú Béla, aki öt láda szép besztercei szilvájának átvéte­lére várakozott. A telepen most lüktető, lá­zas munka folyik. Ceglédről és a széles környékből naponta nagy mennyiségben hozzák a gyümölcs- és zöldségféléket, túlnyomó többségben kékszil­vát és őszibarackot. Hogy az átvétel meggyorsuljon, a ter­melők maguk is segítenek, ra­kodnak az exportládákba. Elégedettek az átvételi árak­kal. Détári Imre Mizsei úti háztáji szőlőjéből hozott két mázsa szilvát, melynek kilón­ként három forint az export­ára. Budai Béla Nyársapáiról szállított mosolygó, nagyszerű őszibarackot. — Hét forint ötven fillérért vették át — mondja —, most jobb az ára, mint a múlt év­ben volt. Szépen termettek a fáim. Még hozok egy párszor, úgy hallom, szeptember 5-ig veszik át exportra. Pusztai János, a felvásárló- telep vezetője tájékoztat: — Naponta 5—600 mázsa kékszilvát és 150—200 mázsa őszibarackot veszünk át. A szilva Csehszlovákiába és az NDK-ba megy, az őszibarac­kot a csehek, a keletnémetek és a lengyelek vásárolják meg. — Hozzák-e már a szőlőt? — Vesszük a korai cseme- gőszőlőt is és a saszlát, 8—10 forintos áron. A szilva és az őszibarack után nagyobb for­galomra a téli almából számí­tunk, melyből szeretnénk 80— 100 vagonnal felvásárolni, el­sősorban szintén exportra. K. L. Díszpark vagy tsz-központ? Van mit tanulni a dánosiaktól Albertirsáról Dánszentmik- lós felé fut a poros út, hogy a járás egyik szélső, homok­mezei települését összekösse a nagyvilággal. Az észrevehe­tően ősziesedő határ egy részén nem fasor és árok, hanem drótból font kerítés választja el a földeket az úttól. A kerítés mögött, vé­geláthatatlan sorokban, sö­vényalmás ágai kérkednek termésükkel. A golden sztár gömbjei most kezdenek üde zöldből aranyra váltani, pi­rul a jonatán, és hízik, sö­tétedik a starking, az almás- tertek királya. Az almaültetvényt megsza­kító út mentén portásfülke jelzi, merre a bejárat a Mi­csurin Termelőszövetkezet központjába. Befelé ismét a közös gazdaság díszére váló almafasorok következnek, s az épületek, raktárak és iro­dáik, műszaki üzemek és mázsaházak, hűtőtárolók mel­lett szökőkutas, pázsitos csu­pa virág park díszük, több száz négyzetméteren. Padjai szinte csalogatják ebédszü­netben a dolgozókat. Ügy fest az egész, mintha - ál­landó kiállítást tartana a tsz, látványosan bemutat­va, mit tesznek emberei a nagy közösségért, s mit tesz a tsz az embereiért. Tartaniuk nem kell attól, hogy ezt a sok szépet keve­sen látják, hiszen vendégük bőven akad. Gazdasági tár­gyalásokat folytatnak, üzle­teket kötnek, bemutatják, hogy mivel érték el hírnevü­ket. Nemrég például a „jo­natán alma hazájából”, a Nyírségből érkeztek szakem­berek egy kis ismeretszerzés­re, hogy a dánosiak almaül­tetvényét megcsodálják. Befejezték a 150 holdnyi magrépa cséplését, végé­hez közeledik a harmad- vetésű lucerna begyűjté­se is. A szántás elkezdését hátrál­tatta a kedvezőtlen időjárás. Ha ilyen marad az idő, szep­tember 1-én fognak hozzá az őszi árpa 400 holdas terüle­tének vetőszántásához. Egy hét múlva megkezdik a silókukorica betakarítá­sát. Ebből a takarmánynövényből az idén 150 holdon termeltek az állatállomány téli ellátásá­ra. Cs I. Eredményes KISZ-munkájáért Hat nap Krakkóban Hat napig egy lengyel vá­rosban, Krakkóban vendé­geskedett háromszáz magyar fiatal. A ceglédi Végh Ildikó is közöttük volt. Eredmé­nyes KISZ-munkájáért és az építőtáborban tanúsított szor­galmáért küldték a kirándu­lásra. — Nagyon örültem, ami­kor megtudtam, hogy kül­földre megyek. Itthon először el sem akarták hinni — mondja kipirultam Nagy izgalommal készülő­dött Ildi, hiszen ez volt az első külföldi útja. — Nem is tudom, mit em­lítsek a sok-sok élményből. A lengyel fiatalok kedvessé­gére például mindig szíve­sen emlékezem vissza. Az el­ső esténket egy ifjúsági klubban töltöttük. Amikor beléptünk, az Illések egy jól ismert száma hangzott fel. Meghatódva tapsoltunk, az­tán nagyon jól szórakoztunk. Megismerkedtek a törté­nelmi múltú város, Krakkó nevezetességeivel és bejárták a környéket. — Két idegenvezető kalau­zolt bennünket. Az egyik ma­gyar volt, a másik lengyel, Janusnak hívták. Ha mondani akartunk valamit Janusnak, csak oroszul boldogultunk, vagy a közismert „nemzetközi nyelvhez”, a kézzel-lábbal mutogatáshoz folyamodtunk. Gyönyörű volt Krakkóban a királyi vár trónterme, órákig elnéztem volna. Ki-4 rándultunk, majd megtekin­tettünk egy volt koncentrá­ciós tábort. Vonattal utaztak, nagyobb­részt éjszaka. Hajnalodott, amikor lengyel földet értek. — Átbóbiskoltuk az éjsza­kát, de reggel már mindenki az ablaknál tolongott. Gyö­nyörű volt a vidék. Ildi még nehéz próba előtt áll. Negyedikes a Kossuth gimnáziumban, az érettségi következik. — Ha sikeresen átvésze­lem, továbbtanulok. Tanárnő szeretnék lenni. Dobozi Eszter Októberben kezdődik a színházi évad Megkezdték a bérletek árusítását Az idei színházi évad első előadását október 7-én ren­dezik meg a Kossuth Műve­lődési Házban. A kecskeméti Katona József Színház tár­sulata Kövesdi—Nagy—Ná­das—Szenes Iván Ellopták a vőlegényem című zenés víg­játékát mutatja be. A kultúr- ház megkezdte a bérletek árusítását a színházi szezon­ra. AROXYl KRÓNIKA A javaslatot megvizsgálják Milyen az üzemi a téglagyárban? Alkalmazzák szélesebb körben Az üzemi demokrácia a munkaerkölcs fejlesztésének nagyszerű lehetőségét kínálja mindenütt. Hogy a lehetőséggel mennyire élnek és hogyan használják ki, erre a kérdésre az abonyi téglagyárban keres­tünk feleletet. Nagy András, a gyár vezetője adott választ. — A termelési tervek meg­állapításához kikí'cik-e a dol­gozók véleményét? — A mi gyárunkban nem készül külön termelési terv, azt központunktól kapjuk. Mi csak előzetes, mennyiségi ter­vet készítünk, amelyhez vi­szont kérjük dolgozóink véle­ményét. — A tervteljesítés érdekében végeznek-e szervező munkát? — A központunknál elkészí­tett tervszámokat mi napokra bontjuk le. Ez elsősorban a nyers gyártásra vonatkozik. A napokra lebontott tervszámo­kat a brigádvezetőkkel közöl­jük, és ők gyűléseken ismerte­tik a brigád tagjaival. — A gyár ügyeibe beleszól- nak-e a dolgozók? — Csak kevesen élnek a le­hetőséggel. A termelési tanács­kozásokon, brigádgyűléseken, többnyire egyéni sérelmeket adnak elő. — Nem is hangzott el helyes javaslat a dolgozók részéről? — Elsősorban termelést se­gítő javaslatokat tettek, me­lyeket eredményesen megvaló­sítottunk. Hiányolni lehet, hogy kevés volt az ilyen kez­deményezés. — Miben látja az okát? — Egyrészt az átfogó mun­kahelyi ismeretek hiányában, másrészt abban, hogy üzemi demokráciánk egyelőre nem eléggé kiterjedt. Sokat kel! még tennünk ennek érdeké­ben. Fontosnak tartanám, ha tömegszervezeteink még többet foglalkoznának az üzemi demokrácia jelentőségé­nek népszerűsítésével. — A vezetők szívesen fo­gadják a kritikát? — Feltétlenül. A magam ré­széről a véleményekből min­dig fontos tapasztalatokat szű­rök le, melyek meghatározói lesznek további tevékenysé­gemnek. Egyébként a vezetők és a dolgozók között szoros a kapcsolat. A vezetők többsége a nap minden szakában a dol­gozók között van. — Mi a javaslatok, kezde­ményezések sorsa? Tudnak-e mindennel foglalkozni? — Valamennyi javaslatra, észrevételre reagálunk. Ha né­melyikre abban a pillanatban nem is, amikor elhangzik, de egy későbbi időpontban fel­tétlenül visszatérünk rá. A de­mokrácia kedvezően befolyá­solja a munkaerkölcsöt, de még jobb és kedvezőbb lenne, ha szélesebb körben érvénye­sülne. Gy. F. Útban az o!vasáhcz Hosszú az út, amíg az újság eljut az olvasó kezébe. Az abonyi postahivatalban Torma Margit elosztó számolja Varga László kézbesítő kezébe a Pest megyei Hírlap példányait. Gyuráki Ferenc felvétele „Add már, uram, a kettest!” Ja v Amikor közéjük lépek, szétrebbennek. Lehajtják a fe* jüket, elfordulnak. Mindjárt megegyezünk: nem írom le senkinek a nevét. Ha megje­lenne a fényképük, szemüket fekete csík takarná. Ismét visszatér az izgaloműző neve­tés. Fiatalkorúak ugyan, de nem követtek el bűnt. Csak hibát. Bukott diákok, akik most javítóvizsgára jöttek. ★ „Add már, (tanár) uram, a kettest!”— dúdoljar mindany- nyiuk vágyát a nyurga srác. — Egy görbétől kivirágozná­nak a füleim! — folytatja. — Mi az a görbe? — Osztályzatok: kettes, hár­mas ... — Tudod az anyagot? — Én vagyok az, aki egy nyáron át tanult. Még a Bal­csira se engedtek le a drága szüleim. Azt mondják, van elég víz a fejemben is. — Nem volt semmi szórako­zás? — Mivel minden vágyam a kettes, kettesben sokat jár­tam. ★ — Felkészültél? — A legrosszabbra. — Tudsz majd felelni? — Magamért nem. — Egy csöppet sem izgulsz? — Van az több is. „Kábé” nyolc evőkanállal. ★ Izmos, barna bőrű fiú. — Olimpia van itt is. Igazán közvetíthetné a tévé! Birkó­zunk a példákkal, futunk a szerencsénk után, puskázni próbálunk. Ha átmegyünk, magasat ugrunk örömünkben, és úszunk a boldogságban. ★ — Miből húztak meg? — Matekból. Elszámoltam magam a tanulással. — S te? — Nyelvtanból kaptam fát. Pocsék a helyesírásom! Az volt a vesztem, hogy logi­kusan gondolkodtam. Ezt írtam a dolgozatban: Becsuk­tam az ajtóit.” így, két t-vel. Mert múlt idő, nem igaz? Rá­adásul kétszárnyú ajtó volt! ★ — Felléphettem volna a Ki mit tud? versenyein is. — Milyen kategóriában? — Bűvész vagyok. Kettest kaptam. S az én tudásomból ilyen jegyet elővarázsolná ...! ★ Derűsek az arcok. Ebből a csoportból mindenki átment. — Itt a szeptember, kezdhe­titek újból a tanulást. — Azt nem! Két hónap va­káció nekünk is jár! — Akkor találkozunk itt egy év múlva is. Ezt már nem hallják. Sza­ladnak. le a lépcsőn. (kohlmayer) TEKE Ceglédi Építők- Kecskeméti Petőfi 5:3 2608-2514 A két csapat három-három egyéni győzelmet ért el. Az Építők, kitűnő faarányával, még két pontot és nagyon fontos győzelmet szerzett. Jók: Szűcs (466), Rónaszé­ki (451), Raffai (441). NB tartalékbajnokság: Z. Danúvia „B”—Ceglédi Építők „B” 5:3 2444—2409 Jók: Nagy (434), Sárik (431), Hollósa (407). ü. L. Több lesz a tanuló a zeneiskolában Szeptember 1-én az abonyi Bihari János zeneiskola is megnyitja kapuit. Tanári ka­ra az új tanévben két neve­lővel bővül, így ötvennel több tanulót tudtak felvenni, mint korábban. A létszámnöveke­dés nemcsak a központi is­kolában, Abonyban, hanem a nagykátai járásba kihelyezett tagozatokban is jelentős. Az iskola hallgatóinak száma így eléri a hatszázat. A nevelőtestület az új tanév küszöbén nagy figyemlet for­dított arra, hogy elsősorban a tehetséges gyerekeket vegyék fel. A továbbiakban változat­lanul az a törekvés, hogy az ifjú tehetségeket megtartsák az iskolának, illetve a zené­nek. A fizikai dolgozók gyer­mekeinek tanulását igyekez­nek még eredményesebben se­gíteni, külön gyakorlóórákat iktatnak be számukra, melye­ket tanárok ellenőriznek. BEFEJEZÉSHEZ KÖZELE­DIK az abonyi sertéskombinát építése. A kivitelező szerint, a létesítmény műszaki átadásá­ra szeptember végén kerül sor. A kombinát benépesítését az év végére tervezik a közös gazdaságok.

Next

/
Thumbnails
Contents