Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

2 1972. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK ti- -» ‘ lf ££ i £ ‘/fí'riap Koreai Vöröskereszt-tárgyalások Kézfogás a tárgyalóasztal fölött MEGÁLLAPODÁS A NAPIRENDRŐL Wi Lá Bum Suk, a dél-koreai delegáció vezetője (balra) és észak­koreai partnere, Kim Tae Hi. Az NSZK közel-keleti tervei Willy Brandt szövetségi kancellár hétfőn egyórás megbeszélésen fogadta Hei- kalt, az A1 Ahram című kairói lap Münchenben tar­tózkodó főszerkesztőjét. A megbeszélés élénk ér­deklődést keltett politikai berkekben és — elsősorban a libanoni lapjelentések alapján — olyan hírek lát­tak napvilágot, miszerint az NSZK politikai közvetítő szerepét készül vállalni a közel-keleti válságban. A közeli napokban, való­színűleg pénteken Ileikal Scheel külügyminiszterrel is találkozik. Mind Heikal, mind pedig illetékes bonni körök elha­tárolták magukat a bejrúti feltételezésekről és közöl­ték: szó sincs róla, hogy az NSZK bármilyen közvetlen politikai közvetítést vállal­jon akár Izrael és az EAK, akár az Egyesült Államok és az EAK között. Vitathatatlan viszont, hogy Bonn hosszú távon igyekszik megvetni lábát a közel-keleti térségben. A közelmúltban számos arab országgal állította helyre diplomáciai kapcsolatait, legutóbb Kairóba küldött nagykövetet. Politikai tö­rekvéseit azonban először a gazdasági kapcsolatok meg­szilárdításával és fejleszté­sével akarja megalapozni. Szeptemberben nyugatné­met gazdasági küldöttség utazik Kairóba, hogy meg­Scn Donna di Pia ve Usztasa Nyugatnémet gépkocsi vizsgálja, milyen távlatai vannak a gazdasági együtt­működés kiépítésének. E megbeszéléseken szó lesz Egyiptom adósságainak „konszolidálásáról” és új gazdasági hitelek nyújtásá­ról. Az NSZK tisztában van azzal is — amelyre például a Frankfurter Rundschau kommentárja burkoltan fel­hívja a figyelmet —, hogy egymaga nem jelentkezhet „nagyhatalomként” az arab világban, s mind politikai, mind gazdasági érdekei azt diktálják, hogy akcióját a Közös Piac cégérével hajt­sa végre. Gazdaságilag az NSZK — nyugat-európai partnerei­hez hasonlóan — elsősor­ban az arab kőolaj iránt ér­deklődik. Az arab világgal lebonyolított kereskedelmé­ben (értéke 1972 első felé­ben: kivitel 1,4 milliárd, behozatal 3.1 milliárd már­ka) a kőolajimport megha­ladta a 37 millió tonnát, ami teljes kőolajbehozata­lának 73.2 százalékát teszi ki. Sorrendben Líbia, Szaúd-Arábia és Algéria az NSZK legfontosabb partne­re. Egyiptomnak ebben a vonatkozásban csekély, bár növekvő jelentősége van. A gazdasági együttműködés valószínűbb területe az árucsere-forgalom és a tő­keberuházás. egy átmenti árokban FÓKUSZ Honolului randevú TANAKA KAKUEI japán miniszterelnök és Nixon ame­rikai elnök egyaránt tegnap ér­kezett a honolului csúcstalál­kozó színhelyére, de Nixon el­nök néhány órával előbb volt ott, s így fogadhatta japán vandégét. Az érdemi tárgya­lásokra ma és holnap kerül sor. Az amerikai elnököt a ta­lálkozóra elkísérte Rogers külügyminiszter, Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója, Robert Ingersoll to­kiói nagykövet, s kíséretében volt több ázsiai szakértő is. Tanaka, Ohira Maszajosi kül­ügyminiszter társaságában ér­kezett Honoluluba. NIXON elnök a találkozó elő­estéjén, keddi sajtóértekezle­tén kijelentette: a tanácsko­zástól a két ország közti kap­csolatok javulását várja. Ni­xon közölte, hogy a megbe­szélésen foglalkoznak a Ja­pánba irányuló amerikai ke­reskedelem deficitje csökken­tésének megoldási lehetőségei­vel. Az amerikai elnök szerint a 3,4 milliárd dolláros évi de­ficit mindkét ország számára kedvezőtlen. Nixon közölte, hogy Tanakával megbeszélik a Kínával való kapcsolatok nor­malizálása terén tett lépéseket is. Az amerikai elnök azt han­goztatta, hogy a „csúcstalálko­zó lehetőséget teremt nyílt párbeszédre a két gazdasági szuperhatalom között”. ELNÖKÉNÉL őszintébb — nem annyira diplomati­kus — az ameri­kai sajtó, melynek álta­lános beismerése szerint a két ország közötti kapcsolatokat jelenleg a kiélezett nézetelté­rések jellemzik gazdasági és egyéb területeken. Mint az U. S. New and World Report című folyóirat rámutat, ,,az amerikai—japán kapcsolatok elérték a kritikus pontot, meg­szűnt a kölcsönös bizalom ... Az amerikaiak és a japánok ma, mint versenytársak üt­köznek össze a politika és a gazdaság számos területén”. MINT AZ AMERIKAI HÍR- MAGYARÄZÖK rámutatnak, a tárgyalások legkiélezet- tebb problémája lesz a Japánnal folytatott ameri­kai kereskedelem óriási deficitje, amely 1971-ben elér­te a 3,2 milliárd dollárt és ebben az évben — a jelekből Ítélve — 3,8 milliárd dollárt tesz majd ki. AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOK, amely egyensúlyt akar teremteni a Ja­pánnal folytatott kereske­delemben, különböző módon korlátozza a japán áruk be­hozatalát, ugyanakkor pedig ragaszkodik ahhoz, hogy Ja­pán hatálytalanítsa az ameri­kai áruk behozatalára vonat­kozó korlátozásokat. A japá­nok azonban — mint az e kér­désekben eddig folytatott ja­pán—amerikai tárgyalások mutatták — nem sietnek az engedményekkel. Gazdasági fronton a konfrontáció — mint a Newsweek című folyó­irat írja — „kétségtelenül fo­kozza az Amerika-ellenes han­gulatot Japánban”. AZ amerikai katonai JELENLÉT Japánban ugyan­csak egyik oka a két ország közötti súrlódások­nak. A honolului talál­kozás előtt Ohira japán külügyminiszter értésül adta: Japán a jövőben nem szán­dékszik olyan béketűrést ta­núsítani, mint eddig a tekin­tetben, hogy a területén levő amerikai katonai támaszpon­tokat felhasználják a Viet­namban „megrongálódott technika” megjavítására, vala­mint a csapatok és a hadi­anyag átirányítására. AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOK — a News­week szerint — el akar­ja érni, hogy Japán magára vállalja „az ázsiai biztonság szavatolásával” kapcsolatos katonai kiadások nagy részét. Ha pedig ezt nem teszi meg, „fokozódni fog a feszültség az amerikai—japán kapcsolatok­ban”. A NIXON—TANAKA ta­lálkozó befejező, pénteki tár­gyalása után közös közle­ményt adnak ki. A japán mi­niszterelnök szombaton utazik vissza hazájába... Phenjanban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában szerdán megkez­dődtek a KNDK és Dél-Korea Vöröskereszt-küldöttségének tárgyalásai. A tárgyalások napirendjén az északon és délen csaknem három évtizede szétszakadtan élő családok felkutatása, köl­csönös látogatásainak meg­szervezése, a levelezés lehető­vé tétele, az északon és délen különélő családok egyesítése és egyéb emberbaráti problé­mák. állnak. Az első ülést Tae Hűi Kim, a KNDK Vöröskereszt-kül­döttségének vezetője nyitotta meg. Utána a szöuli Vöröske­reszt-delegáció vezetője szó­lalt fel. A megnyitó ülésen mindkét fél részéről hét-hét küldött, hét-hét tanácsadó és húsz-húsz főnyi adminisztra­tív személyzet vett részt. Ezenkívül a KNDK és Dél- Korea részéről hét-hét újság­író is jelen volt. E tanácsko­zás Észak- és Dél-Korea első hivatalos konferenciája azóta, amióta a második világhábo­rú végén kettéosztották az or­szágot. A KNDK Vöröskereszt-kül­döttségének vezetője megnyi­tóbeszédében aláhúzta a fo­lyamatban levő tárgyalások igen nagy jelentőségét, mert — mint mondotta — „azok közvetlenül összefüggnek or­szágunk békés egyesítésével”. A dél-koreai küldöttségvezető felszólalásában egyebek kö­zött leszögezte: „A mai na­pon új fejezet nyílik nemzeti történelmünkben. E fejezetet mi magunk fogjuk megírni, senki más”. A szerda délelőtti első — a résztvevők által „történelmi­nek” minősített — plenáris ülésén a pihenj ani Tedongan konferenciateremben megál­lapodást írtak alá a Korea két részében élő szétszakadt csa­ládok tagjainak felkutatásáról és a családok egyesítéséről folyó megbeszélések napi­rendjéről és arról, hogy mind­két fél mindent megtesz a tárgyalások sikeréért A több mint háromórás nyilvános ülés azzal ért vé­get, hogy a terem hosszanti tengelyében elhelyezett széles tárgyalóasztal fölött a két küldöttség tagjai és tanács­adói kezet nyújtottak egymás­nak, mintegy jelképesen is megerősítve azt az enyhülési folyamatot, amely a kettéosz­tott félsziget két része között tavaly nyár óta kibontako­zott. Bár a szerdán aláírt meg­egyezés lényegében nem megy tovább az előkészítő tárgyalá­sokon kidolgozott napirend megerősítésénél, s a konstruk­tív szándékok kinyilvánításá­nál, mindenképpen azt mu­tatja, hogy a két fél jó rajtot kíván biztosítani a tárgyalá­soknak, amelyeket az ország egyesítése felé vezető út fon­tos lépéseként jellemez. A szerdán aláírt megállapo­Az indiai fővárosban befeje­ződtek a magas szintű indiai— pakisztáni tárgyalások, me­lyeknek célja volt, hogy elhá­rítsák a két ország viszonyát rendezni hivatott simlai egyez­mény végrehajtásának útjában álló akadályokat. Az öt napig tartó tárgyalá­sokról kiadott sajtóközlemény szerint a felek megállapodtak, hogy a decemberi háború során elfoglalt területekről a köl­csönös csapatkivonásokat szeptember 15-ig végre­hajtják. Maga a simlai egyezmény a csapatkivonások határideje­ként szeptember 4-et jelölte meg. Megállapodás született to­dás bevezetőjében hivatko­zik észak és dél 1972. július 4-én aláírt közös nyilatkoza­tára. Ilyen módon a Vöröske­reszt-megbeszélések plenáris szakaszát formálisan is össze­függésbe hozza az Észak- és Dél-Korea közötti párbeszéd­del. vábbá a kasmíri tűzszünet! vo­nal újabb meghatározásáról, amit a simlai egyezmény i6 előír. Változatlanul nyitva ma­radt azonban a kasmíri ENSZ-megfigyelők problé­mája és Pakisztán továbbra sem vállalt kötelezettséget a Bangla Desh elismerésére. A közle­mény u\al rá, hogy ezeket a kérdéseket a későbbiek során vitatják meg. Jugoszláviában nagy érdek­lődéssel várják a választ arra a kérdésre, hogy mi rejlik a Szevo-család múlt héten Olaszországban történt meg­gyilkolása mögött. Augusztus 24-én éjjel a Ve­lence közelében levő San Don­na di Piave városka határá­ban egy árokba fordult nyu­gatnémet rendszámú gépkocsi­ban három holttestet találtak: Sztyepan Szevo 26 éves jugo­szláv származású nyugatnémet lakost, akinek Stuttgartban vendéglője van, ugyancsak 26 éves feleségét és 9 éves kis­lányát. Halálukat nem baleset okozta, hanem mindhár­mukat meggyilkolták. A bűncselekményről és előz­ményeiről az olasz rendőrség eddig semmi érdemlegeset nem közölt. Jugoszláviában azon­ban bizonyosra veszik, hogy e bűncselekmény alkalmával és a nyugat-európai országokban általában szabadon működő usztasa szervezetek belső har­cáról és egymás közötti leszá­molásáról van szó. A Mosztar- ban született Szevo is hírhedt usztasa volt, akinek stuttgarti vendéglője a fasiszta terroris­ták rendszeres találkozóhelye volt. A rendőrség többször tartott nála házkutatást, fegy­vereket is találtak, a bűnbar­langot azonban — jellemző módon — mégsem zárták be. A jugoszláv sajtó közlése szerint a „Horvát forradalmi testvérek” nevű fasiszta terro­rista szervezet, amelynek Sze­vo is aktív tagja volt, jelentős szerepet játszott abban a pél­dátlan akcióban, amelynek so­rán Ausztráliából és több nyu­gat-európai országból 19 terro­ristát csempésztek Jugoszlávia területére különböző bűncse­lekmények elkövetésére és aki­ket azután a biztonsági szer­vek a lakosság közreműködé­sével megsemmisítettek. Az olaszországi gyilkosság egyes részleteit és a bűncse­lekmények pontos indítékai* egyelőre még homály fedi és a jelekből ítélve sem az olasz, sem a nyugatnémet rendőrség nem siet ennek az eloszlatásá­val. Az olasz sajtó azonban, legalábbis annak egy része már kevésbé „tapintatos” és nyíltan megírja, hogy a kegyetlen hármas gyil­kosságnak politikai háttere van és a szálak az említett usztasa- szervezet központjába, Stutt­gartba vezetnek... A CHILEI FŐVÁROSBAN kedden felborult és kigyulladt egy autóbusz. A szerencsétlen­ségben húszán vesztették éle­tüket; továbi húsz ember megsebesült. A történtek kö­rülményei és okai egyelőre nem ismeretesek. Tűz a katedrádban Flamand meste­rek nagy értékű művei kerültek halálos veszélybe kedden este a bel­giumi Mechelen XV. századi góti­kus székesegyhá­zában, a St. Rom- boutsban. A reno­válás alatt álló katedrális padló­zatán észlelték először a lángokat, de a tűz nagy gyorsasággal ter­jedt fölfelé és ha­marosan elborítot­ta a csaknem lxtO méter magas ha­rangtornyot is. A mecheleni tűzol­tóknak nem vol­tak kellő hosszú­ságú tűzoltótöm­lőik, hogy az ol­táshoz hozzákezd­hettek volna, és olyan létrákat sem találtak a raktá­rukban, amelyek­ről elérhették vol­na Rubens, Van Dyck és más fla­mand festők ma­gasan a templom falán elhelyezett képeit. Körülbelül egy órán át tom­boltak a lángok, míg végre a Brüsszelből és Antwerpenből ér­kezett mentőcsa­patoknak sikerült elszigetelniük a tűzfészkeket, s a füstfüggönyön át­hatolva biztonság­ba helyezniük a festményeket. Azokat, akik a hamuszönyegen át beléptek a temp­lomba, szinte há­borús pusztítás látványa fogadta. A főhajóban ma­gasra torlódtak fel a szénné égett padsorok, a be­omlott mennye­zeten záporként zuhogott befelé a víz. A St. Rom- bouts lángjait n;1gy kilométer távolságból is lát­ták a környékbe­liek, a katedrális melletti főtérre pedig valóságos szikraeső hullott. A tüzet három­ezer mecheleni polgár szemlélte végig a> rendőrség és katonaság kor- dona mögül. A mecheleniek különben egyszer már furcsa hírt szereztek maguk­nak ... vélt tűz­vész miatt. A monda szerint a XV. században történt, hogy a székesegyház holdfénymosta tornyában a helyi földművesek tüzet gyanítottak, s minthogy csalóka természeti tüne­ménynél nem tör­tént egyéb, elne­vezték őket — „holdoltóknak”. A kedd éjsza­kai tűz okozta ká­rokat még nem mérték fel. A leg- n?"yobb pusztítás a harangtoronyban esett, ami azért is szomorú, mert a torony, 48 ha­rangjával fősze­replője volt a nyár esti harang­játékkoncertek­nek Mechelenben. NYUBDÍMRi mim | mBMIHL A NYUGELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS, ÖSSZES FONTOS KÉRDÉSBEN MINDENKIT ELIGAZÍT A NÉPSZABADSAG KULONKIADVANYA, AMELY A LEGFRISSEBB RENDELKEZÉSEKET IS TARTALMAZZA. ON IS KISZÁMÍTHATJA, ELLENŐRIZHETI BELŐLE: Ml ILLETI MEG, MIRE TARTHAT IGÉNYT. Hogyan kell kiszámítani a nyugdíjéveket? Hogyan vehetők figyelembe a más munkahelyen eltöltött évek a tsz-tagok nyugdíjazásánál? Mikor számít be a nyugdíjévekbe a családtagnak a közös munkában töltött ideje? Ezekre is és még számtalan kérdésre válaszol a kiadvány. Kapható az újságárusoknál és a postás kézbesítőknél. Ára. A. fnrint Kopernikusz-nyitány A Kopernikusz nevét viselő amerikai műhold kedden a mi Tejútrendszerünkben levő Zeta Ophiuchi csillagra szegez­te teleszkópját, és az előzetes ellenőrző próbák befejeztével „hivatalosan” is hozzálátott a világmindenség titkainak kuta­tásához. Elsősorban a csillagok ultraibolya-sugárzását kívánják vizsgálni a Kopernikusszal, minthogy a földi teleszkópok szá­mára az átmoszférába behatolni nem képes ultraibolya-suga­rak hozzáférhetetlenek. A Kopernikusz viszont 736 kilométer magasban, az atmoszféra fölött kering, s így az ultraibolya­sugárzás alapján adatokat képes szolgáltatni a csillagok ke­letkezéséről, mozgásáról, s a világmindenség jövőbeni elren­dezéséről. Indopuk-hözlemény

Next

/
Thumbnails
Contents