Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-03 / 181. szám
A CEGLEPI JARAS ES CEOL.É.P VÁROS RfeSZ.ÉRE XVI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK EGY NEB-VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI Rosszak vagy drágák a gyermekholmik Hiánycikkek — Jogos panaszok Kossuth Tsz, 4-es üzemegység Még nem volt szükség kaszára A napokban, készült el a ceglédi népi ellenőrzési bizottság jelentése arról a vizsgálatról, amelynek során a gyermekellátási költségek növekedésének okait kutatták. A vizsgálat a gyermekcipőkre és ruházati cikkekre, a bébi, egészségügyi cikkekre, felszerelési tárgyakra terjedt ki az ÁFÉSZ, az élelemiszer-, iparcikk- és ruházati kiskereskedelmi vállalatok ceglédi boltjaiban. A vevők régi, jogos panasza, hogy nem tudnak olcsó és egyben jó minőségű árut vásárolni, a boltvezetők viszont számlákkal igazolták, hogy olcsó árukat még leértékelés után is nehezen tudnak eladni. Ennek oka az, hogy ezek az árucikkek nem divatosak és minőségileg sem megfelelők. Hosszú a hiánycikkek listája is. Nem kielégítő az ellátás bébi- és gyermekcipőből, a megrendeléseknek csak töredéke érkezik a boltokba. Ezek között is sok a hibás, rossz minőségű. Nyári lánykaruhák egyáltalán nem kaphatók. Fiú gyermekruhából a hagyományos fazonokat nem vásárolják, a szabad áras öltönyöket keresik, pedig azok lényegesen drágábbak. Kevesen vásárolnak az élelmiszerboltokban kapható 13 féle bébiétel közül, hiánycikk viszont a tejkon- zerv és a tejpor. Megállapították a népi ellenőrök, hogy a boltok a minőségi reklamációkat a szabályoknak megfelelően, de hosz- szadalmas adminisztrációval intézik. A kölcsönzőbolt árukészlete, korszerűsége messze elmarad a követelményektől. A bútorbolt évenként 40' garnitúra gyermekbútort kap, pedig 150—160 készletet tudna eladni. — A KNEB utasítására végeztük ezt a vizsgálatot és javaslatot készítettünk a hibák orvoslására — mondta Széchenyi János, a népi ellenőrzési bizottság városi-járási elnöke. — Még sok más területen is végzünk szerteágazó gazdasági felméréseket. Munkánk másik része az ellenőrzés, amelynek keretében például azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok a belső ellenőrzési feladatokat helyesen, kielégítően hajtják-e végre. — Egyéni bejelentésekkel csak akkor foglalkozunk, ha általános, mindenkit érintő problémákról szólnak. Amelyek nem ilyenek, azokat az illetékes szerveknek továbbítjuk. Cegléden és a ceglédi járásban 250 népi ellenőr végzi társadami munkában az ellenőrzéseket. — Az egyik kőröstetétteni élelmiszerbolt vezetője ellen sorozatosan érkeztek panaszok arról, hogy többet számol, drágábban adja az árut. Próbavásárlást végeztünk a boltban, és megállapítottuk, hogy a panaszok jogosak. A boltvezető ellen A SÍNEK FELETT remeg a levegő. Amott az állomásfőnök kutyája fekszik egy fa alatt, a nyelve kilóg a nagy melegtől. Lépéseimet csak a szemével kíséri, ugatnia már nincs kedve. A sínek között vezényszavak hangzanak: — Fogás! — Emelés! — Letenni! Pályamunkások dolgoznak a ceglédbercel—cserői állomás átépítésén. Még két perc, és ebédszünet következik. Miszabálysértési eljárást indítottunk, és pénzbírsággal bün- tettettük, árdrágításért. Egy másik esetben szintén sok bejelentés érkezett az építőtéglák rossz minőségével kapcsolatban. Széles körű vizsgálatot indítottunk, szakértők bevonásával, a ceglédi és az abonyi téglagyárban. A panaszok jogosnak bizonyultak. A vizsgálat eredményeként az említett két gyár a bejelentőket kártalanította, és új gyártási technológiát vezetett be a minőség javítására — mondotta a NEB elnöke. — Szegeden — a melegebb napokban — nagy számban jelentek meg a szárnyas, repülő bogarak. A dermestidae családba tartozó, feketés barna színű, hosszúkás testű, úgynevezett szalonnabogarak nappal sötét helyeken, falüregekben, egyéb zárt mélyedésekben kor megszólal a falu tornyában a harang, a délelőtti utolsó sínt is helyére teszik. A gépek állnak. Ebédszünet. Az aktatáskákból előkerülnek az otthonról hozott paprikás vagy füstölt szalonnák, kolbászok, konzervek. Vannak, akik a környező bokrok ágait tördelik, tüzet raknak, és nyárson sütik a szalonnájukat. „Egy kis változatosság’’ — mondják. Más-más tájak gondjait, örömeit hozták. Aggódó féltéssel esik szó az otthoniakról. Ebéd után vizet kérnek a kannásfiútól, és — árnyékot keresve — végigdőlnek a fü- vön. Kalapjukat arcukra téve, máris alszanak: a félórás ebédidőt ki kell használni. Láttuk egy gyermekkori képet idéz. Csépléstől elpilledt apáink épp így pihentek annak idején. Még a széles sza- lagú, zsíros kalap is úgy feküdt az arcukon, mint itt most nekik. NAGY MIHÁLY PÄLYA- MUNKÄS a negyvennyolc évéből már huszonkettőt töltött el ebben a munkakörben. Otthon felesége és gimnazista lánya várja. — Ha nehezen is, de tovább taníttatom, hogy neki könnyebb legyen az élete. Nyíregyházáról jött a MÁV- hoz dolgozni. — Abban az időben még egészen más világ volt. A nagyobb darab kenyérért jöttünk a vasúthoz. De nem gondoltuk komolyan, hogy végleg ittragadunk. Én sem. Aztán mégis. Mint kotlós alatt a csibék, úgy összeszoktunk. — Péntek délután utazunk haza, és vasárnap este vagy 'hétfőn reggel érkezünk visz- sza. Hét közben pótoljuk az elvesző időt. Az ördög érti ezt, ha az ember itt van, akkor mindig otthon jár az esze. Ha meg hazamegy, folyton a munkahelyével foglalkozik. — Talán, ha egyszer végleg otthon maradna az ember ... A feleségem mindig azt mondja, maradj itt, helyben is taA ceglédi Kossuth Tsz 4-es számú üzemegységének központja felé kanyarodik az út. Traktorok jönnek-raennek pöfögve. A gazdasági épülete« között üdítői eg hat az iroda’ előtti virágos kert. Donner Géza, az üzemegység vezetője éppen most tér vissza a raktárból. Az irodába lépünk. — Mi most a legfontosabb munka? — kérdezem. — Még tart az aratás. A gabona hatvan-hetven százalékát már levágtuk. Szerencsére nem kellett elővennünk a kaszát, eddig mindent géppel végeztünk. — Mivel foglalkozik az üzemegység a szántóföldi növénytermesztésen kívül? — Van új telepítésű erdőnk. Szőlőnk nagy részét a tagok vállalják el művelésre. Állat- tenyésztéssel is foglalkozunk. Jelenleg negyvenhét hízómarha és kétszázharminc anyajuh az állományunk. — Hány tagja van az üzemegységnek? — Az állandó létszám hatvan. A nagyobb munkák idején a családtagok, nyugdíjasok is segítenek. — Vannak-e fiatalok? — A növénytermesztésben csak elvétve akadnak, a legtöbben traktorosok, rakodók, fogatosok. — Télen milyen munkát biztosítanak a dolgozóknak? bújnak meg, és az esti órákban rajzanak. A villanyfényre érzékenyen reagálnak, a nyitott ablakokon berepülnek. A bogarak nem közvetítenek betegséget. Kellemetlenkedésük ellen szúnyoghálóval, illetve rejtekhelyükön rovarirtó szer kiszórásával lehet védekezni. lálsz munkát, nagy város Nyíregyháza... Ej, hagyj engem békén, mondom neki, de azért érzem, hogy igaza van. Az idő elszállt felettem, észre se vettem. Ilyen idős korában meg már nehezen mozdul az ember. A huszonkét évemet sajnálnám. így van ezzel a többi is. Maradunk most- már. — A körülmények? Ma már istenesek. Huszonkét évvel ezelőtt lakókocsikban éltünk. Télen minden eresztékén befútta a havat a széL És a lavórban, ha nem tüzeltünk egész éjjel, megfagyott a mosdóvíz. Nyáron meg úgy fürödtünk, hogy egy fa kiálló ágára felkötöttük a locsolókannát, vizet bele, madzagot rá, és kész volt a „zuhany”. — Ebben az évben még korszerűbb munkásszállást kapunk Cegléden, mint amilyenben idáig laktunk. Ez az épület gázfűtéses, fürdőszobás, kultúrtermes lesz. — Mi a különbség a mostani és a régi pályamunka között? — Ég és föld. Az akkori legnehezebb munkát, a kram- pácsolást, ma már aláverőgépek végzik, de a sínfelszedéstől a lerakásig, okos gépek segítik munkánkat. — Mi a dolga a pályamunkásnak most? — Bekötési munka a pályaépítésnél, szabályozás, váltóépítés. Azt végezzük, amire a gép nem képes. Akad itt tennivaló az ember két kezének, meg aztán a gépeket is ki kell szolgálni. EGY PILLANATRA megakad a beszélgetés. Előttünk éppen a kitérő sínéit „köti be” egy csoport. Nagy Mi- hálytól megtudom, az ezüst fokozatot elért Tart szocialista brigád tagjai. Közéjük tartozik ő is. — Nagy jelentősége van itt az összefogásnak — mondja —, mert nálunk elsősorban ezt jelenti a bi igádmozgalom, hiszen áz ilyen nagy és nehéz munkához egy ember önmagában kevés. Ülés István — ősztől tavaszig működik a savanyítóüzem, ott nagy számban foglalkoztatunk nőket is. Ezenkívül hagymát tisztíthatnak. A falon függő vándorzászlók, oklevelek eredményes munkáról tanúskodnak. — Három szocialista brigádunk van. Közülük kettő nőbrigád. Már évek óta tartják a magas színvonalat, többször értek el első helyezést. D. E. Ex Eibris-RiáElítás Augusztus 19-én ex librisekből nyílik kiállítás a ceglédi Kossuth Művelődési Központban. A tablók igényes összeállításával a kisgrafikák készítői és gyűjtői szemléltetni akarják a műfaj kínálta alkotási lehetőségeket. ALBERTIRSAI BAL. Vasárnap este, hét órától éjfélig, búcsúi bál lesz Albertir- sán, a művelődési házban. A budapesti Synchron együttes szolgáltatja a zenét. A rendezvényre szívesen látják a szomszédos településeken élő fiatalokat is. , Helyükről kimozdított polcok, katalógus-fiókok, könyvek, újságok egymás hegyén- hátán. A nagy felfordulásban alig találom meg a könyvtár vezetőjét, Godó Jánosnét. Végül az egyik polc mögül kerül elő. Kezében mérőszalag. Gondterhelten méricskél. Kérdezés nélkül is látom, kevés a hely. — Nagyon nehéz a dolgunk. Kéthetenként vásárolunk könyveket. Minden alkalommal ezer forintért, tehát minden második héten minimum 25 könyvvel gyarapszik állományunk. Idáig, némi átrendezéssel, sikerült beszorítanunk egy-egy új polcot, de újabbat most már szinte lehetetlen. Megérkezett az új katalógusszekrény is, de nem tudom elhelyezni. Ha csak valami szerencsés fordulat nem segít, szűkös napoknak nézünk elébe. Ha másik épületet nem is tudnak biztosítani, egy raktárhelyiségre feltétlenül szükségünk van. Az első a járásban — Mikortól vezeti a könyvtárat? — Pontosan tíz éve. Akkor kétezer kötetünk volt, most tízezer. Egyre több újságot és folyóiratot járatunk. Már több mint hatvanféle közül válogathatnak az olvasók. Jelenleg két könyv jut minden lakosra: á járásban levő községek között az első helyen állunk. A járási átlag lakosonként 1,4 könyv. Egy-egy olvasónkra körülbelül tíz kötet jut. Pillanatnyilag 850 olvasónk van, év végére azonban már ezernél több lesz. Egyetértés — Mi szerez örömet a könyvtárosnak? — Mindenekelőtt az, amikor olvasóimtól hallom: „Jaj, de jó volt a könyv, amit ajánlani tetszett!” Vagy, ha elmondanak egy-egy epizódot, s megindokolják, miért, esetleg miért nem tetszett. Kimondhatatlan öröm számomra az is, ha azt tapasztalom, a kellemes időtöltésen túl valami pluszt is jelentenek a könyvek. Nagyon aranyosak a kis elsősök, szinte tömegesen jönnek: „Veronka néni, én is tudok ám már olvasni!” S igen jóleső az az egyetértés, mely köztem és az olvasók között kialakult. Derű — Kiknek a művei a legkeresettebbek? — Erre nem tudok egyértelmű választ adni. Talán Hemingway, Móricz, Mikszáth a legnépszerűbb, a fiatalok szívesen olvasnak modern lírai Kétszázezer forint értékű társadalmi munka Nyársapát lakói az idén is kivették részüket a társadalmi munkából. Mintegy 2600 méternyi utat építenek a község belterületén. A szépen rendezett óvodai park is az ő kezük nyomát dicséri. Az új utcákban 200 nyárfa elültetésére vállalkoztak. Ebben az évben eddig csaknem kétszázezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Kardvirágok Sok ezer szál szegfű után a nyár elején szebbnél szebb kardvirágokból is sokat juttatott a ceglédi piacra a Magyar —Szovjet Barátság Tsz kertészete. A szálas virágokon kívül rózsatöveket is nevelnek, illetve értékesítenek. ÉRIK A FÜGE A Balaton északi partján beérett a szórványosan tenyésző fügebokrok termése. A korábbi hetek meleg időjárásának hatására szép, ízletes gyümölcsöket hozott a hazánkban ritka növény. alkotásokat is. A művek jellegét tekintve pedig elsősorban a történelmi regényeket, kalandos történeteket, elbeszéléseket és útleírásokat keresik. Érdekes, meglepően sokan olvassák „Maszupant”. — Maszupant? Szégyellem, de nem is hallottam róla. — Én is megjártam vele! Tegnap egy idős néni hozta vissza a könyveket „Igazán jó volt ez a Maszupan!” — mondta. Erre én: „Kik ellen is háborúzott az a Maszupan?” — Nem viselt az háborút, ha csak a kiadókkal nem! — álmélkodott a néni. s kezembe nyomta Maupassant egyik könyvét Győri Mária Magyarul Az albertirsai Dimitrov Tsz ceglédi, Szolnoki úti helyiségébe hatalmas tábla csalogatja a száraz torkú, szomjazó embereket. Rajta a felírás: BORPOHARAZÓ. A tábla tanúsága szerint elsősorban Bacchus isten hódolóinak, a borok kedvelőinek látogatását várják. Ezek közül is elsősorban azokét, akik nem csupán egy-két deci nedűt hörpin- tenek fel, hanem „poharasnak”, vagyis betértükkor még nem tudják, távozáskor pedig már nem tudják, hányszor ürítették poharukat. Nincs is ebben semmi különös. Csupán a kiskocsma neve meglepő, értelmét sokszor próbáltam megfejteni. Minden elismerésem a névadónak, hiszen jól tudom, nem könnyű frappáns, érdekes cégért kiötleni, bár ilyen a jó bornak — állítólag — nem is kell. Ezen elgondolkodva, csapongó fantáziám is szült néhány torz kifejezést. Ezeket elrettentő példaként közreadom. Ilyen a borharapó, a borkóstoló, vagy az igazán groteszk borozó. Jól tudom, ezek nem méltó versenytársai a BOR- POHARAZÓ-nak, de előnyük, hogy magyarul hangzanak, és van értelmük. Különben: — Egészségünkre! (khim) Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik drága, felejthetetlen kislányunk, Végh Erika Mónika temetésén megjelentek, fájdalmunkban részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a Budapesti Heim Pál Kórház sebészeti osztálya főorvosának, orvosainak, ápolóinak segítőkész fáradozásaikért. Végh Miklós és a gyászoló család. Hűtik, pasztőrözik A Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat ceglédi üzeméből hatvanezer liter tej kerül naponta az üzletekbe. A nagy melegben fokozottan ügyelnek a jó minőség megóvására: gyorsan pasztőrözik és hütik a tejet. Apáti-Tóth Sándor felvétele Mai pályamunkások Korszerű szállás épül K. A. Szúnyoghálóval, rovarirtó szerrel A törteti könyvtárban Tízezer kötet, hatvanféle újság KEVÉS A HELY
