Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

MECi 1J»7*>. Al>G*JSZTUN 30., SZERDA kKmvUxp Kiállításra viszik az új boronát A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár szombathe­lyi gyárában megkezdték a nagy teljesítményű, 7,Q méter munkaszélességű X-rendszerű tárcsás borona gyártását. Az új munkagép kísérleti példá­nyait sikerrel próbálták ki. Nagyon kedvezőek a tapaszta­latok, s ebben az évben még hatvanat kapnak belőle a nagyüzemek. Eddig a legna­gyobb teljesítményű tárcsás borona négy méter szélességű volt. Az új munkagép iránt máris nagy az érdeklődés, s a gyár szeptemberben a moszk­vai kiállításon is bemutatja. Négy brigád a szocialista címért Vállaltak kétszázhatvan órát A dabasi Építőipari és Költ­ségvetési Üzemben ez év ele­jén négy brigád kötött szerző­dést az üzemmel. Mind a négy brigád a Jegyzetellátó Válla­lat dabasi üzemének építkezé­sén dolgozik. Mind a lakatos-, mind az asztalosbrigád vállal­ta, hogy segíti a kőművesbri­gád munkáját, és a nyomdaüzemet, az eredeti december 31-i ha­Huszonötmillió éve vált el Pest és Buda Trópusi tenger maradványa a Parlament alatt Az idén ünnepeljük a 100. évfordulóját annak, hogy a fővárost alkotó városrészek Budapestté egyesültek. Azt azonban általában csak a geo­lógusok tudják, hogy Buda és Pest kereken 25 millió évvel ezelőtt vált el egymástól — földtörténeti szempontból. Erről a másik „évfordulóról” szól Juhász Árpád geológus Az ismeretlen Budapest című tanulmánya (Természet Vilá­ga, 72. V.). Juhász sorra veszi a Duna két partján található rétegeket és a bennük rejtő­ző növényi és állati marad­ványokból vonja le következr tetéseit annak igazolására, hogy ezen a területen trópusi tenger volt az ősidőkben. Nem ■ szegény tengeri állatok maradványaiban a hárshegyi homokkő és a kis- celli agyag sem. Az oligocén kori tengernek ezt a durva, kavicsos homokkövét -egyéb­ként az egész országban, ahol előfordul, „hárshegyinek” ne­vezik, akármilyen messze van is Budától a lelőhelye. A kis- celli agyagról pedig annyit, hogy olyan sokféle ősállatot tartalmaz, hogy egész Európából ide jár­nak azonosítani a korabeli agyagrétegből származó csiga-, rák-, teknőc- és halmaradványokat. Á budai oldalon a metró hosz- szan halad ebben a rétegben. Üjabb fúrások a pesti síkság alatt is megtalálták ugyanezt az agyagvonulatot, ami bizo­nyítja, hogy a Duna két part­ján elterülő részek földtörté­neti kettéválása „csak” 25 millió évvel ezelőtt történt meg. Most pedig ejtsünk néhány szót arról, hogy mit árulnak el az említett tengerüledékek­ben talált növényi, állati és ásványi részek. A tenger ál­tal lerakott agyagrétegben a metró Országház és Ba­zilika előtti szakaszán vul­kánikus porréteget talál­tak az akkori vulkánkitö­rések bizonyítékaként. A fővárosi talajrétegekben ta­lált koralltelepek pedig csak 20 Celsius-foknál melegebb, jól átvilágított vizekben él­tek. Ebből és a Rózsadomb környékén talált pálmakövü­letekből arra következtet­tünk, hogy a Pannon-tenger a mai, Földközi-tengerhez volt hasonlatos, csak éppen a mai tengeri lények ősei lubickol­tak benne; a budafoki sziklákban rej­tőző Ostrea nevű óriás kagyló például a mai oszt­riga őse, míg az akkori lá- basfejűek nemzedékét ma a tintahal és a polip kép­viselik, s ha egy mai rák visszafelé haladna az időben, találkoz­hatna évmilliókkal ezelőtt kúpalakú mészházakban itt élt rokonával, a Balanus né­ven számon tartott „kacsalá­bú” rákkal... M. T. Hrnrnm ni| MHÚIMIHl A NYUGELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS, ÖSSZES FONTOS KÉRDÉSBEN MINDENKIT ELIGAZÍT A NÉPSZABADSÁG KÜLÖN KIADVÁNYA, AMELY A LEGFRISSEBB RENDELKEZÉSEKET IS TARTALMAZZA. ÖN IS KISZÁMÍTHATJA, ELLENŐRIZHETI BELŐLE Ml ILLETI MEG, MIRE TARTHAT IGÉNYT. Meddig kaphat a szövetkezeti tag öregségi és munkaképtelenségi járadékot? Mikor és hogyan kérhető a nyugdíjra jogosító idő megállapítása? Mikor mentesül a szövetkezeti tag a nyugdíjjárulék fizetése alól? Ezekre is és még számtalan kérdésre válaszol a kiadvány. Kapható az újságárusoknál és a postás kézbesítőknél. Ára: 4 forint táridő előtt, már szeptem* bér 31-én átadják az üze­meltetőnek. Felajánlásukhoz csatlakozott a Vásárhelyi Pál útépítő brigád is, s így most rövid egy hó­nappal a befejezés előtt neiji kis örömmel néznek a kilenc hónap alatt megszülető léte­sítményre. A négy brigád az utóbbi hó­napokban összeforrt, egy em­berként dolgoznak azért, hogy vállalásaikat teljesítsék. Mind a négy brigád vállalta, hogy 260 óra társadalmi munkát ajánl fel az üzem területén felépítendő 140 ezer forintos műhelycsarnok megépítésére. A csarnok alapját a kőműves­brigád lerakta, Kajdácsi Mik­lós brigádja a lakatosmunkát végezte el, s most ismét a kő­művesbrigád következik. A brigádok arra töreksze- nek, hogy a mozgalom jelsza­vát minden tekintetben telje­sítsék — „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni!” — A célkitűzések szellemében a brigádok első és legfontosabb törekvése az építőmunka ered­ményessége. Emellett természetesen nem hagyják számításon kívül a kulturális tevé­kenységet sem. Csatlakoztak a nemzetközi könyvév alkalmából közzé­tett felhíváshoz: „Könyvet mindenki kezébe!” Részt kí­vánnak venni a politikai isme­retterjesztő oktatásokon, elő­adásokon. Közös színházláto­gatást szerveznek. Négy új brigád indult útnak. Négy új brigád, céljuk a szo­cialista cím elnyerése. Barsi Sándor Dabas Egészségügyi kombinát másfél millióért Másfél mUlió forint értéket meghaladó egészségügyi kom­binát építéséhez kezdtek Szentmártonkátán ez év ta­vaszán, s a korszerű épület a tervek szerint év végére elké­szül. Az épületben helyet kap egy orvosi rendelő és váró, egy gyógyszertár és egy-egy szolgálati lakás az orvos és a gyógyszerész részére. Az épít­kezés költsége pontosan egy­millió 643 ezer forint, s ehhez a községi tanács saját fejlesz­tési pénzéből közel 800 ezer forintot adott. A Pest megyei Tanács Gyógyszertári Köz­pontja i 600 ezer forinttal, az állam 150 ezer forinttal és a helyi Klíma Ktsz mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi munkával segíti a nagyszabású terv megvalósítását. v Ék Nem műhold, ház a pap szigeti kempingben. nem is űrállo­más, csak egy újfajta víkend­Gábor Viktor felvétele Külföldihez felerészben Kibérelnek tizenhárom autóbuszt Törzsvendég Becsben Műszereket visznek a magyar vállalatok A magyar árubemutató úgyszólván törzsvendég a bécsi őszi vásáron, amely az idén először nyolc he­lyett öt napig lesz nyitva, szeptember 6-tól 10-ig. Az idén 19 magyar külkereske­delmi és exportjoggal felru­házott vállalat, összesen 432 négyzetméternyi területen tárja fel a magyar ipar és mezőgazdaság termékeinek exportkínálatát. Az osztrák piacon kedvelt magyar élel­miszeripari és könnyűipari termékeken túlmenően ez­úttal különösen nagy teret szenteltek a gép- és műszer­ipari újdonságoknak. Többek között a Gamma Művek fel­vonultatja nukleáris műsze­réit, á Labor Műszeripari Művek is korszerű műsze­rekkel jelentkezett, s a Vi­deoton legújabb számítógé­peit mutatja be, mégpedig működés közben. Évente , jelentős összeget fordít a galgahévízi Rákóczi Termelőszövetkezet a tsz-ta- gok és dolgozók művelődé­sére, szórakozására. Évente mintegy 25 ezer forinttal járul hozzá a községi mű­velődési ház fenntartásához, 1 s jelentős szerepe van a termelőszövetkezeti támo­gatásnak abban, hogy a Röpülj, páva-kör sikere­sen működik, s hírt szerez magának a köz­ség határain túl is. Az együt­tes legutóbb, augusztus 19-én, Budapesten, az országos talál­kozón szerepelt, ennek költ­ségeihez hozzájárult a szö­vetkezet is. Rendszeresen játszik Gal- gahévízen a Déryné Színház, s előadásainak rendszeres lá­togatói a tsz-tagok. A MILLENNIUMRA Esztergomi emlékművek Esztergom jövőre ünnepli fennállásának ezeréves jubi­leumát. Az évforduló alkal­mából két emlékművel gaz­dagodik a város. Az egyik — a millenniumi emlékmű — Vigh Tamás kétszeres Mun- kácsy-díjas művész alkotása. A másik szobor az Eszter­gommal szoros kapcsolatban állt nagy hadvezért, Bottyán Jánost ábrázolja. A szövetkezet alkalman­ként 40—50 jegyet vesz meg, s jutalomként leg­jobb dolgozóinak adja. Galgahévízről jött kirán­duló tsz-tagokkal az elmúlt években az ország szinte minden részén lehetett talál­kozni. Évente 12—13 autó- I buszt bérel a szövetkezet, s a 40—50 fős csoportok felkeresték már Sopront, Pécset, Győrt. A kétnapos utazás költségeit a közös gazdaság fizette. Felerészben hozzájárulnák a külföldi kirándulások költ­ségeihez is. Jártak már szö­vetkezeti csoportok Jugoszlá­viában, az Adriai-tenger partján, és a Szovjetunióban. Legutóbb, május 1-én a Szovjetunióban járt bé­kevonatnak öt galgahé­vízi résztvevője volt, s ketten mennek a Szovjet­unióba november 7-én. Az idei kirándulóévad tu­lajdonképpen ezekben a na­pokban kezdődik, eddig min­den figyelmet és erőt lekö­tött a mezőgazdasági munka. Az idén a tsz saját jármű­vein viszi a kirándulókat, legközelebb mintegy 40 t&z- tagot egy hét végi kirándu­lásra Egerbe. Alkalmi bunda I: (Áll az ajtó előtt és támaszkodás közben megnyomja a csengőt, kezében bőröndöt tart.) II: (Felrántja az ajtót, kinéz.) I: Jó reggelt! II: Jó reggelt. Kánikula van és ön folyton csenget. I: Igen, nagy a meleg. Nem kellene az ötödik emeleten laknia ilyen meleg­ben. A csillagokba nehezen tudok fel­mászni. Nagyon kimerültem. II: De miért a csengőnek támaszko­dott?... I: Ez általában így van, ha én ne­kitámaszkodom valaminek. Én is hal­lom, hogy cseng, nem vagyok süket. II: Magának nem borzasztó hallgatni ebben a melegben, hogy szüntelenül csenget? I: Megkapta már az újságját? II: Igen... I: Tegye a csengő kalapácsa alá. Ab­bahagyja. II: Phű ...! Segítene nekem, ha már itt van ? Egyedül nem tudom megcsi­nálni ebben a melegben. I: Szívesen, ha már úgyis itt va­gyok. (Bemennek.) I: Hallja most? II: Nem. I: Nem hallja, hogy abbahagyta a csengetést? II: Hogy hallanám, ha már nem cseng ...! I: Igaza van. Ez nem jutott eszem­be. Semmi se jut eszembe ebben a hő­ségben. II: (Rámutat egy székre.) Nem ülne le? I: Köszönöm. Phű...! Tudja, hány fok.van? II: Huszonnyolc. Ez az, amiért fel­keresett? I: Dehogy... Nem akar bundát vá­sárolni? II: (Izzadtságát törölgeti.) Nem! I: Miért? II: Nem fázom. I: És mi lesz télen? II: Nem tudok most a télre gondolni! I: Azt hiszem, önnek mégis kellene egy bunda. Most kaphatja cSak meg alkalmi áron. II: Nem kell... I: De önnek szüksége van rá. II: Nincs. I: Dehogynincs! II: Becsületszavamra, ha elég erőm lenne, kihajítanám magát gz ajtón...! Phűű... I: És én újra elkezdenék csengetni, így: klin-klan, klin-klan... De hát ne­künk nincs erőnk... Hát essünk túl az alkun. A bunda itt van a bő­röndben. (Kinyitja a bőröndöt és ki­vesz belőle egy kopott bundát.) II: Phűű ... Látom I: Mit gondol, milyen bunda ez? II: Sejtelmem sincs... Nerc? I: Ugyan kérem ...! II: Amerikai görény?... Phű... I: Próbálja meg1 ingerelni. II: Miért? I: Az amerikai görény büdös szagot bocsát ki, ha ingerük. Most legalább meglátjuk.. .1 II: Én nem ingerlem az állatokat. I: Hát akkor próbálja fel. II: A fenébe is... — felveszi. — Jól áll? I: Nem egészen. II: De hiszen ez női bunda! I: Az hát. II: Akkor megvan, hogy miért nem áll jól! I: Miért? II: Én férfi vagyok. I: Hadd próbáljam akkor fel én..'. Phű... II: De hát ön is férfi. I: Majd a feleségemnek adom. II: Akkor miért hozta ide? I: Az ön feleségének, (ő is fel pró­bál ja, körbeforog) Jól áll? II: Nem nagyon. I: De az ára nem sok. Alkalmi... II: A szőrme valóban silány. I: Úja, ezek mind ilyenek nyáron. Télen a bunda megvastagszik, megfé- nyesedik és megsötétedik. Még sose hallotta? II: Akkor jöjjön télén. I: Télen? Minek? II: Csak úgy. Kicsit becsengetni. Égy teára, beszélgetni, hallgatni a rádiót. Phű. Nem csincsilla ez véletlenül? I: Lehet. Hány fok van? II: Körülbelül ötven. I: Árnyékban? II: Nem, bundában. I: Akkor mi a csodának van raj­tam? II: Nehogy levegye! I: Könnyebb lenne gondolkodni. II: De cipelni könnyebb, ha magán van. I: Jó isten! Izzadok. És altkor itt van ez a bunda ... Szóval mennyiért akar­ja? II: Semennyiért. Azt akarom, hogy érezze a meleget. I: Köszönöm, ön valóban... Phű..i Nem tudom, de úgy gondolom . . II: Nem bánom, megveszem; Alkal­mi áron kánikulában hordani megéri ... Nem...? Naná! Jeremi Prgybors (Fordította: Ottó Judit)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents