Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

1972. AUGUSZTUS 30., SZERDA PEST MIGVEI Indokínai szolidaritási hét BÉKEÜYŰLÉSEK, KIÁLLÍTÁSOK 9 Szeptember első hete a sza­badságukért harcoló indokínai népekkel való szolidaritás he­te lesz. A községekben, váro­sokban békegyűléseken, meg- 'mozdulásokon fejezi ki a la­kosság együttérzését a harco­lókkal, és tiltakozását az ag­resszió ellen. Békegyűléseket tartanak a többi között Abony- ban, a szövőüzemben és a Me­chanikai Művek telepén, Ceg- iédbercelen, az iskolában és 'Kocséron, a Petőfi Termelő­iszövetkezet melléküzemében. Kipkunlacházán, az ÉGSZÖV- nél a gyűlést követően levetí­tik a Baktérium- és vegyi fegyverek alkalmazása Viet­namban című filmet. Röpgyű- léseket tartanak a monori já­rás üzemeiben, gazdaságaiban is, az iskolákban pedig az osz­tályfőnöki órákon emlékeznek meg Vietnam hősi harcáról. A könyvtáraik és a művelődési házak közösen könyv-, fény­kép- és plakátkiállításokon mutatják be az agresszorok pusztításait. Kiállítások nyíl­nák Üllőn, Vasadon, Sülysá­pon, Vecsésen, Monoron, Gyömrön és a járás számos más községében. Szolidaritási megmozdulásokra kerül sor a megye többi részén, Pilisszán­tón, Pomázon, Csobánkán, Kis­orosziban és Tahitótfalun is. Az IBUSZ jubileuma f Ünnepélyes közgyűlést tar­tott kedden, alapításának 70. évfordulója alkalmából az IBUSZ. Dr. Tausz János ve­zérigazgató méltatta a vállalat 70 éves múltját, majd az igaz­gatóság nevében előterjesztet­te az 1971-es évi mérlegbe­számolót, melyet a közgyűlés jóváhagyott. TÖBB TEJ ES HUS Bölcsőben utazik a borjú Megkezdődött a háztáji üszőborjú-felvásárlás Pest megyében A szarvasmarha-állomány- fejlesztésére, a több tej és hús termelésére komoly támogatást biztosító kormányintézkedé­sekhez kapcsolódó akció in­dult meg — gondos előkészítés és szervezés után Pest megyé­ben is: megkezdték 'a háztáji üszőborjak felvásárlását. Ed­dig a háztáji gazdaságok üsző­borjai, ha mégoly értékes tu­lajdonságokkal is rendelkez­tek, nagyrészt elvesztek a te­nyésztés szempontjából, érté­kesítésük sokszor nehézségek­be ütközött. Az akció tehát egyrészt a háztáji üszőborjak értékesítését könnyíti meg, és ezzel fokozza a gazdák tehén­tartási kedvétn másrészt meg­gyorsítja a termelőszövetkezeti szakosított tehenészeti telepek benépesítését egészséges, to- vábbtenyésztésre alkalmas üszőkkel. A tehenészettel foglalkozó nagy gazdaságok többnyire sa­ját állományuk kiegészítésére, fejlesztésére megtartják üsző- szaporulatukat, tehát főleg az .újonnan létesülő tehenészetek részére kell igénybe venni azt a tartalékot, ami a háztájiban kínálkozik. Csak kilenavenkilenc községből Az akciót 'a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán^ az Állategész­ségügyi Felügyelőség szervezi a megyei Állategészségügyi Ál­lomás segítségével. Felvásár­lásra ugyanis csak teljesen egészséges környezetből szár­mazó üszőborjak jöhetnek számításba. Vagyis, csak olyan községből veszik át a felkínált borjakat, amelyek gümőkór- és. brucellózismentesek. Az Állategészségügyi Ál­lomás kilencvenkilenc ilyen községet tart nyílván a megyé­ben. De még itt is minden egyes esetben újra átvizsgálják a község tehénállományát és az udvart meg istállót, ahol a kis- borjú született, hogy meggyő­Segít a kőbánya és a tsz Ifjúsági park épül Dunabogdányban Ifjúsági parkot épít a duna- bogdányi ÁFÉSZ KlSZ-szer- vezete a községi művelődési ház telkén. A fiatalok már ki­gyomlálták a gazt, elegyenget­ték a talajt, s körös-körül cserjenövényt telepítettek ke­rítésül. Hamarosan elkészül a tvö- rös színű beton tánctér a park közepén, s az elő­adásokra alkalmas kis színpadi emelvény is. A parkot asztalokkal és szé­kekkel rendezik be, százötve­nen fémek el mellettük. Egyébként közvetlen kijárata van a Dunára, a vízparti sé­tányra, tehát strandolásra és csónakázásra is alkalmaf te­remt az odasereglő fiatalok számára. A szép, egészséges környezetben levő park bizo­nyára vonzó találkozóhelye lesz a helybelieknek és a kör­nyékbelieknek. A parkot — amely a járás első ifjúsági parkja lesz — szeptember közepén nyitják meg. A munkálatokban a Kőbá­nya Vállalat és a termelőszö­vetkezet munkaerővel és mun­kagéppel segít. Együttesen ala­kítják majd ki a különböző programokat is, bár a park fenntartását és gondozását az ÁFÉSZ KISZ-alapszervezete vállalta Nem kelt ki a gyom a zöld fólia alatt A Borsodi Vegyikombinát agrokémiai osztályánák kuta­tómérnökei érdekes kísérlete­ket kezdtek a gyárban ké­szülő pvc fólia mezőgazdasági hasznosítására. A kísérlet első szakaszában, azokban a sző­lőskertekben és kertészetek­ben, ahol nem tudnak géppel kapálni, fekete fóliával pró­bálták megakadályozni a gyo­mok fejlődését. Ez a kísérlet nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket. A fekete fólia alatt a gyomok tovább fejlődtek. Ezután zöld fóliata­karóval próbálkoztak, s ez már igazolta a feltevéseket: a zöld fólia alatt a gyomnövény már ki sem kelt. A kísérlete­ket tovább folytatják részben azzal a céllal, hogy tisztázzák, meddig használható ilyen cél­ra a fólia, másrészt pedig a színhatást akarják tovább ja­vítani. ződjenek az egészségügyi kö­rülményekről. Magát a borjút is állatorvosi vizsgálatnak ve­tik alá, amelyet még labora­tóriumi vizsgálat is kiegészít. S nehogy a kisborjút egészségi károsodás érhesse, a vizsgála­tok eredménye alapján rögtön átveszik. Nem lehet tíz napnál fiatalabb, de harminc napnál idősebb sem. Az Állategészségügyi Fel­ügyelőség a 99 községben te­henet tartó 260 gazdával írás­ban ismertette az átvételi fel­tételeket, és a mellékelt por­tómentesített levelezőlapon értesítést kért róla: ha vemhes tehenük üszőt ellik, hajlan­dók-e azt eladni. Eddig arány­lag sokan nem válaszoltak. Pe­dig a felvásárlási feltételek rendkívül előnyösek. A fel­ügyelőség kilónként 35 forintot fizet, éspedig a szokásos hét- százalékos súlylevonás nélkül. Jászkarajenö jelentkezett A felügyelőségnek keresni kellett olyan termelőszövetke­zeteket, amelyek hajlandók az előírt körülmények között fel­nevelni az üszőborjakat. Első­nek a jászkarajenői Lenin Tsz jelentkezett. Vállalta, hogy egyik meglevő épületét a cél­nak megfelelően borjú-, a má­sikat pedig üszőnevelőnek ala­kítja át. Az egyikben hathó­napos koráig marad a borjú, a másikban pedig vemhessége hetedik hónapjáig. Akkor a tsz szakosított telepébe sorolja, mert a jelenlegi 150 tehenet számláló telepét fejleszteni szándékozik. Később a vemhes üszőket más téeszeknek ajánl­ja fel. A felvásárlás megkezdésével várni kellett azonban addig, amíg a jászkarajenői tsz-ben befejezik az átépítést. A bor- júnevelő elkészült, és most mór megindulhatott a felvá­sárlás azoktól a gazdáktól, akik az ellést követő 24 órán belül erről a felügyelőséget írásban, a községi állatorvost pedig szóban értesítették. A borjakat a steril nevelőbe az Állategészségügyi Állomás csukott, könnyen fertőtleníthe­tő tehergépkocsiján szállítják, mégpedig úgy, hogy a gyenge kis jószágokat „bölcsőbe” te­szik, és egymástól elkülönítve viszik új otthonukba, ahol rögtön ismét állatorvosi vizs­gálatnak vetik alá valameny- nyit. Az állatorvos ezenkívül mindegyiket gammaglobulinos védőoltásban részesíti, vitami­nokkal is ellátja. A mendei Lenin is A jászkarajenői f,enin Tsz kötelezte magát, hogy öt esz­tendőn át félévenként 100—100 üszőborjút vesz át nevelésre ugyanolyan áron, mint amilyet értük a felügyelőség a gazdák­nak kifizet. Tehát egy-egy te- nyészborjúért 1800—2000 forin­tot fizet. A múlt hét végéig 40 darabot vett át, a legutóbbi szállítmány 24 kisborjúból ál­lott, ebből 16 származott Tá- piógyörgyéről, ahol a tehéntar­tás hagyománya az utóbbi években sem szűnt meg. Néhány héten belül megte­lik a jászkarajenői borjúne­velő. Akkor a másik üszőne­velést vállaló tsz-re, a mendei Leninre kerül a sor. Ez a gaz­daság évenként 240 üszőborjú felnevelésére kötelezte magát. Évről évre növekszik a gü- mőkór- és brucellózismentes községek száma megyénkben és a tehéntartásra serkentő Szeptember végén Ovcdaavatás Erdőkertesen Régi gondja Erdőkertes­nek: mind a mai napig csu­pán egy negyvenkét szemé­lyes szükségóvodával rendel­kezik, amelyben kénysze­rűségből hatvankilenc gye­reket helyeztek el. Egy hó­napon belül azonban végre pont kerül e régi gond vé­gére : szeptember utolsó napjaira elkészül a százsze­mélyes, korszerűen felszerelt új óvoda, amely házilagos ki­vitelezésben, mindössze egy­millió forintos beruházással készült. A 'megyétől a na­pokban háromezer forintot kaptak belső berendezésre. A lakosság kétszázezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az építkezéshez. Amint megtörténik ünnepé­lyes átadása, a régi óvoda helyén a Népruházati Ktsz varrodát rendez be, amely huszonöt-harminc erdőkerte- si asszonynak biztosít majd munkalehetőséget. kormányintézkedések követ­keztében nyilván fejlődik a háztáji tehéntartás is, vagyis több üszőborjú felvásárlására és elhelyezésére kell felkészül­ni. A két tsz egyébként sem rendezkedhet be a már most felvásárolható valamennyi üszőborjú átvételére. Éppen ezért az Állattenyésztési Fel­ügyelőség több más tsz-szel is tárgyal, és a közeljövőben meg is állapodik. A felkínált háztá­ji üszőborjak átvételét tehát folyamatosan, zavartalanul bo­nyolíthatja le. Megvesz min­den üszőborjút, kivéve a korcs vagy alacsony tejhozamú tehe­nek borját. Sz. E. Nyolcféle munkát tud NDK-import a T 159 önjáró hidraulikus forgó-rakodó. Mi­előtt piacra kerülne, a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben alaposan megvizsgálják, mit tud és milyen célokra használható biztonságosan. Sokat tud, a képen látható marko­lókanalat hét más munkaszerszámmal lehet helyettesíteni. Ékes János felvétele KlSZ-lakásépítés Dunakeszin Egy szétesett kollektíva Társadalmunknak és társa­dalmi, politikai szervezeteink­nek egyik vívmánya, hogy kö­zös akciókat indít, kollektív»' módon old meg sok problémát. Így segít az egyénen, aki egy­maga erőtlenebb, mintha egy kollektíva tagjaként te­vékenykedik. Ilyen például a KISZ-la- kásépítési akció, amely nem­csak egyszerűen gazdasági kérdés — vagyis a fiatalok könnyebben, gyorsabban, ol­csóbban juthatnak lakáshoz —, nemcsak a KISZ tekinté­lyének kérdése — a fiatalók politikai nevelése mellett ez­zel az akcióval érdekvédel­met is ellát >—, hanem társa­dalmi, politikai kérdés is: kollektív mozgalom is. Nem szabad engedni, hogy egy kollektív mozgalom vé­gül is elemeire bontódjon, hogy kollektív jegyeit el­veszítse, s kiengedje szár­nyai alól az egyént. Pedig most ez történt Du­nakeszin. A Dunakeszi Járműjavító KISZ-bizottsága lakásépítési akciót szervezett, amelynek első üteme sikeres is volt. A második ütemben három, ti­zenkét lakásos társásház fel­építésére kötöttek szerző­dést a Dunamenti Építőipari Szövetkezettel. Hatmillió-há- romszfizha tvanké tezerkettő- száztizennyolc forintért vál­lalta a ktsz, hogy elkészíti a harminchat lakást. A jármű­javító KISZ-bizottsága, il­letve a lakásakció harminc­hat résztvevője intézőbizott­ságot alakított, három tagból, az üzem műszaki vezetőt je­lölt ki a dolgozók közül, aki munkaidő-kedvezménnyel — és pártmegbízatásban is — ellenőrizte az építkezést. A lakásokat 1970. augusztus 20- ra kellett volna átadni, de a ktsz csak november 7-re adhatta át. Bizonyos hát­ráltató tényezőkre hivatko­zott, s kérte az építtetőket, hogy nézzék el ezt a kis ké­sést. Az akció résztvevői nem is csináltak problémát a határidőkésésből. Amikor beköltözhettek a lakásokba, viszont láthatták, hogy azo­kon még dolgoznak a ktsz emberei, és sok a hiba. A ké­sőbbiekben a garanciális ja­vításokat végezték el a ktsz emberei, a lakók szerint azonban ' nem mindegyik ja­vítást. Ebben a helyzetben bom­baként érte a KlSZ-lakásak- ció résztvevőit, hogy 1970. december 16-án arra kérték őket a ktsz vezetői: a több­letmunkát fizessék meg; a megállapodás szerinti ösz- szeg kevés volt. a lakók fi­zessenek még kétszázkilenc- ezer-kilencszázhatvanhárom forintot. Mivel erre a lakók nem voltak hajlandók, a ktsz oerre vitte a dolgot a Váci .Tárásbíróságnál. Illetve, a ’ bí­rósághoz készített egy bead­ványt 1971. július 1-én. Köz­ben kötelezvényeket gyár­tott, harminchat darabot és . rá akarta venni az építtető­ket, hogy írják alá, misze­rint: ha hajlandó megfizet­ni a kért összeget, akkor „a végszámlából a kivitelezőtől szdzozerkilencszázhuszonki- lenc forint engedményt kap­tam azzal, hogy a még fenn­maradó százkilencezerhar- mincnégy forint összegből a rám eső részt (háromezerhúsz forintot) meg kell fizessem. E kötelezvénnyel a jövőben egyénileg állok szemben a kivitelező ktsz-szel... ha nem teljesítem, az adott en­gedmény érvényét veszti, s az engedmény egyharminc- hatod részét is meg kell fi­zetnem’’. Érdekes ez a „kötelezvény”. Egyrészt azért, mert ha a kö­vetelés jogos, a számla pontos, akikor hogyan teheti meg a ktsz, hogy engedményt adjon, ki fizeti meg vajon az engedmény összegét? Más­részt azért is érdekes, mert miért csak utólag derült ki, hogy a kész házak többe ke­rültek a rendelkezésre álló összegnél? Harmadrészt azért is érdekes ez a kötelezvény — ezért a legérdekesebb! — mert a célja az volt, hogy a kollektívát felbomlassza „egyé­nekké”, hogy ne egy KISZ- lákásépítési akció kollektívá­jával álljon szemben, hanem egyszerűen olyan fiatalokkal, akik lakást építettek és vettek. Kellett ez a „kötelezvény” ar­ra, hogy bírósághoz fordulja­nak, mert az „egyént” könnyű feljelenteni a bíróságon, annál furcsább lenne egy KlSZ-lakás- építési akció kollektíváját. Persze ez a kollektíva nem ön­álló jogi személy, perelni nem is lehetne, tehát: perelhetővé kellett tenni. így vált_ egy KlSZ-ikollaktíva perelhetővé. A "kötelezvényeket aláírták az építkezők — erről még lesz szó, hogy miért. Erre 1971. augusztus 24-én a váci járás- bírósághoz írt levélben a ktsz vezetői bejelentették, hogy a pert szüneteltetik, még mielőtt megtörtént volna egyetlen tárgyalás is. Néhányan fizet­tek, de sokan nem, aláírásuk ellenére. Ezért a ktsz ismét perre vitte a dolgot, s néhány napja, 1972. augusztus 15-én megtörtént az első tárgyalás. Itt az építkezők közül Tinka Árpád például kijelentette: ,.A kötelezvényt aláírta ugyan, de csak rábeszélésre”, mert akik rábeszélték, úgy állították be, hogy „mintha egyedül én lennék az, aki a kötelezvény aláírását megtagadja”. Tinka azt is elmondta, hogy az egyik szoba a terv szerintinél har­mincnégy centivel kisebb, a ktsz mégis a terv szerinti költségeket számolta el, ötöd- osztályú. mozaiklapot használt — legalábbis Tinka lakásában — első helyett, a festés minő­sége rossz, a garanciális javí­tásokat nem végezték el. Orbán Ilona elmondta, hogy 5 ugyan kifizetett már kétezer forintot, de a maradék ezer- huszat nem hajlandó, mert a garanciális javításokat nem végeztéik el. Nagy Lajos és felesége azt állította, hogy. a kötelezvényt „aláírtam, mert velünk azt közölték, hogy az aláírás után állunk csak jogviszonyban a ktsz-szel... A háromezerhúsz forintot megfizetem, ha a fel­peres kimutatja, hogy ez jo­gos.” Tehát az építkezők nincse­nek • meggyőződve a követelés jogosságáról. Mit mond erről az építőközösség vezetője, Vá­sárhelyi György: — Máig sem tudjuk ponto­san, hogy egy lakás mennyi­be került. Befizettünk fejen­ként huszonhétezer forintot,' felvettünk százhétezer forint OTP-kölcsönt és kaptunk har­mincháromezer forint állami támogatást. Vállaltunk fejen­ként tízezer forint értékű tár­sadalmi munkát is, vagyis, so­kat dolgoztunk mi ezen az építkezésen. Kértünk mi rész­számlákat, de nem adtak, olyan számlák vannak, hogy például kőművesmunka ennyi és ennyi, dehát hogy lehet ezt ellenőrizni. Azt mondják, hogy közben drágult minden építő­anyag. Ez igaz, de a szerződés­ből nem derül ki, hogy ezt a drágulást nekünk követnünk kell, egyszóval nem derül ki, hogy vajon fixáras-e ez az építkezés, vagy sem... © A gyár által kijelölt műszaki vezető, Herde Károly szerint: — Sem erőnk, sem módunk nem volt ahhoz, hogy ellen­őrizzük, vajon minden egyes tétel összege ténylegesen any- nyi, mint amennyit kimutat­tak. Az egész rákfenéje az, hogy a költségvetés és a ter­vek százszázalékosan kidolgoz­va nem voltak. Aztán az is sokszor felmerült, hogy az építkezők munkáját hogyan számolják el. Normadíjat ka­pott mindenki, aki a saját la­kásán dolgozott, de erre a munkára a ktsz-nek nem volt rezsije — vagyis SZTK, mun­karuha, stb. -^, tehát olcsóbb munkaerőt kapott a kivitelező. Ügy néz ki a dolog, hogy hiá­ba számolták le az akció rész­vevőinek munkáját a lakások árából, ha kiszámítanánk en­nek a munkának az értékét, több lenne, vagyis mindenki­nek legalább óránként tíz fo­rintjában volt az, hogy dolgo­zott. Felkerestük a ktsz elnökét, akitől meg szerettük volna tudni, hogyan vélekedik mind­erről, amit nekünk elmondtak, hogy ő is elsorolhassa érveit. Az alkalmat nem ragadta meg, a beszélgetésre nem volt hajlandó, azt mondta: majd a bíróság dönt, remélem, neküní ad igazat. Tehát a kollektívából egyé­nek laza összessége lett. Hibás lépés volt. Berkovits György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents