Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 202. szám
1972. AUGUSZTUS 27., VASÁRNAP Több jog, több kötelesség, nagyobb felelősség Az iskolák és óvodák községi irányításának Pest megyei tapasztalatairól Az új tanácstörvény — a helyi önállóságot növelendő — az óvodák és általános iskolák fenntartására is a községeket kötelezi. A gazdálkodást a községek dolgává teszi, a munkáltatói jogokat a helyi tanácsokra ruházza. De az új tanácstörvény a központi irányítás fejlesztését is megjelöli: ezért került sor az általános és szakfelügyeleti hatáskör rendezésére a közoktatásban. Az óvodák és általános iskolák községi irányításának eddigi tapasztalatairól, az új helyzetről, ezen belül az oktatási intézmények jelenlegi eredményeiről és gondjairól beszélgettünk dr. Csicsay Ivánnal, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesével és Hargitai Károllyal, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. — Megfelelő-e az alapfokú oktatási intézmények anyagi fejlődése az új tanácstörvény életbelépése óta, amióta a községek önállóan gazdálkodnak? Elég lehetőség nyílik-e a beruházásokra és fejlesztésekre? DR. CSICSAY IVÁN: — A közigazgatás továbbfejlesztése kedvezően hatott ezen a területen. Például az egész negyedik ötéves tervre háromezerhétszáz új óvodai helyet terveztek, de 1971—72- ben már eddig kétezemégy- százat teremtettek bővítéssel és új óvodák építésével. Társadalmi összefogással, a helyi üzemek és szövetkezetek támogatásával a községek elsősorban a kisebb beruházásokat vállalják és teljesítik a nagyobb építkezésekre inkább csak a megyei tanácstól „átengedett bevétel” ad módot: ezt az ötéves tervidőszakok előtt osztják szét... — A tanácsok saját kezelésben hogyan gondozzák a meglevő javakat, karbantartják-e az épületeket, s taneszközt vásárolnak-e? — A fenntartás nagyon nehéz: megyénkben rengeteg az öreg, elavult iskola. S bár az elmúlt ötéves tervben két- százhjjsz tanterem épült, s a folyíJLptéves tervben i§, épül ugyanennyi, még mindig háromszáznegyvenhat szükség- tanteremben oktatnak a pedagógusok. Az iskolák, községek, sőt a járások között is nagy a színvonalkülönbség. A tapasztalatok szerint ezeknek ki- egyenlítésére a helyi tanácsok önerőből, alig képesek. 1971- ben, az egész kulturális ágazatban hatmillió forinttal költöttek kevesebbet megyénkben fenntartásra, mint az előző évben. Az ágazat több területen, így a közoktatásban sem kapta meg az állóeszközök arányában az úgynevezett felújítási aláprészesedést. — A taneszköz is kevés. Míg a vásárlására fordított pénz több járásban — például a ceglédiben, a monoriban, a dabasiban, — csökkent, addig az oktatási eszközök ára emelkedett. Több helyen még a meglevő épületeket és eszközöket sem használják ki eléggé. Ennek oka részint a pedagógusok felkészültségének, továbbképzésének bizonyos hiánya, másrészt az épületek szétszórtsága. Egy iskolában átlagosan csupán négy, öt tantermet találunk, s van község, ahol több ilyen épület van, szétszórtan. Kívánatos volna a felszerelés koncentrálása, a felső tagozatok összevonása egv-egy községben a legnagyobb iskolaépületbe. — A megvalósult új beruházásoknál, illetve bővítéseknél az a baj, hogy a beruházást segítő üzemek, szövetkezetek nem mindig vállalnak részt a fenntartásban. — A községekben az iskolák színvonalkülönbségének ki- egyenlítésére a tanácsok saját erejéből alig van mód, mondtuk. De sokat segíthet itt is a társadalmi összefogás. A váci járás húsz üzemében például az új tanévre tízezer kísérleti taneszközt készítenek. Ezenkívül az ottani gazdasági szervek és intézmények összesen hétszázneeyvenezer forinttal támogatták a gödi iskola építését. Ugyanebben a járásbar még az ..egy üzem. egy iskola" mozgalom keretében — a iá rás összes isko’ája. s több Av dája is kapott patronánst az idén hat-hétszázezer forint értékű társadalmi támogatásban állapodtak meg. — Milyen tapasztalatók szűrhetők le a tanácsok eddigi önálló bér- és munkacrögazdál- kod ásóból? HARGITAI KAROLY: * I — Itt is az egyik fő gond az, hogy különféle okok, így például a beruházások késése, vagy a szakemberellátás nehézségei s más tényezők miatt, jelentős bérmaradvány keletkezett sok helyen, míg máshol bérhiány van. Különösen a kisközségekben, már egy személyi változásnál is szinte megoldhatatlan nehézséget okoz a béralap kicsinysége ... A tapasztalatok szerint a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazása révén keletkezett bérmegtakarítást gyakran indokolatlan jutalmazásokra fordítják: ezáltal nagy fizetésI különbségek találhatók néhány iskola azonos munkát végző tanítói, tanárai között. Előfordul, hogy már nem is kénytelenségböl, de tudatosan alkalmaznak bérmegtakarítást, több túlóráztatás, több jutalmazási lehetőség miatt képesítés nélküli tanítókat, vagy elzárkóznak az idősebb, tapasztaltabb pedagógusok felvételétől, s csak kezdőket alkalmaznak ... — Általában, a képesítés nélküli pedagógusok. szánta tovább nőtt Pest megyében. Az óvónők tizennyolc és fél százaléka, s az általános iskolai nevelők hét és fél százaléka nem rendelkezett képesítéssel az elmúlt tanévben. Főként a kisközségekben találjuk őket. Ezekre a településekre is szolgálati lakással könnyebben kapnának okleveles, szakképzett nevelőket. A megyei tanács százötven-száz- ötvenezer forinttal támogatja e lakások építését. De éppen a kisközségek nem rendelkeznek hozzá elég pénzzel... — Több oldalról is bebizonyosodott tehát, hogy a kis települések iskolái, tanárai és tanulói hátrányos helyzetbe kerülnek. A társadalmi támogatás mellett, még hogyan lehetne segíteni a szegényebb iskolákon? — Az egész iskolai gazdálkodásban bizonyos korrekciós szabályozásra, kiegyenlítő jellegű intézkedésekre van szükség. Ehhez az első lépések már megtörténtek. A képesítés nélküli, felvett, és a fel nem vett szakképzett pedagógusok járási jutalmazási alapot képeznek. Ez elveszi az iskolák „kedvét” a képesítés nélküli nevelők alkalmazásától, csökkenti az indokolatlan jutalmazás lehetőségét és módot teremt arra, hogy a legjobban dolgozó pedagógusokat inkább támogassák. De ebből a járási alapból taneszközöket is vásárolhatnak a szegényebb iskoláknak. — Az új tanácstörvény a központi állami irányítást is erősíti: miben, és hogyan érvényesült ennek nagyobb hatékonysága az elmúlt időszakban a közoktatásban, a községekben? — Az új tanácstörvény a munkáltatói jogok decentralizálásával egyidőben a községi tanácsokat az intézmények vezetőinek kinevezésekor, minősítésnél és fegyelmi határozatnál a járási művelődés- ügyi osztállyal való egyeztetésre kötelezi. Volt, ahol ezt elmulasztották: például a budai járás több községében. Ez azonban az új határozatok bevezetésének, az átmeneti időzaknak nehézségeivel magya- .zható. A lövőben az általános felügyeleti szerv egyeztetési jogának feltétlenül érvényt szerez. — Az elmúlt időszakban, az új tanácstörvénynek megfelelően, sor került az általános és a szakfelügyeleti hatáskör rendezésére. Az alsófokú oktatási intézmények általános felügyeletét továbbra is a járási hivatalok művelődésügyi osztályai gyakorolják, míg a szakfelügyelet a járásokból és városokból a megyéhez került. Hogyan vált be az új szakfelügyeleti rendszer? Milyen konkrét példával lehetne bizonyítani az állami irányítás nagyobb hatékonyságát? — Előbb a példát. Az idén tavasszal az iskolák igen kevés pedagógusállást hirdettek meg: ennek előbb említett okait a járási hivatalok elnökei és művelődésügyi osztályai megvizsgálták, majd a mulasztást pótoltatták... De a járási felügyeleti szervek a jelenlegi kis létszámmal nem képesek hibátlanul ellátni a felügyeletet, teljesíteni a megnövekedett feladatokat. Erre a problémára a jövőben megoldást kell találni. Padányi Anna Vác, Zebegény Bolgár vendégeink látogatásai Cvetko Ilijevnek, a Szófia megyei pártbizottság titkárának vezetésével tegnap Vácra és a váci járásba látogatott bolgár testvérmegyénk öttagú pártmunkásküldöttsége Gön- dics Zoltánnak, a Pest megyei Pártbizottság osztályvezetőjének kíséretében. Vácott Balogh László, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a járási pártbizottság első titkára és Papp József, a városi pártbizottság titkára fogadták őket, és adtak tájékoztatást a város és az igen gyors ütemben fejlődő járás életéről. A vendégek és vendéglátóik között közvetlen beszélgetés alakult ki a területi pártmunka időszerű kérdéseiről, majd közösen látogattak el a váci kötöttáru- gyárba. A gyár termékeiből rendezett bemutatót tekintették meg, majd Bártfai Győző igazgatóhelyettes vezetésével üzemlátogatáson vettek részt. Bolgár testvérmegyénk pártmunkásküldöttsége Vácról Zebegénybe utazott át. Dániel Kornél, a Szőnyi István Emlékmúzeum igazgatója ismertette az itt élt festőművész munkásságát, s bemutatta az emlékmúzeumot, valamint a nemzetközi hírű képzőművészeti szabadiskolát. * ’ Uj kemence, új profil Naponta kétezerrel több fénycsőbura Minden új üzemnél, gépnél, berendezésnél számolni kell az indulás hibáival. így volt ez az Egyesült Izzó váci üzemében, az üveggyárban is, a kemence átépítése után. Itt azonban nemcsak a kemence volt új, hanem a profil is: hiszen, most, gyár.totr tak először Vácott fénycsőballont. De a váciak segítségére siettek az újpesti üveggyár szakemberei, s így sikerűt rövid idő alatt orvosolni a hibákat. Az újjáépített kemence hefűtése óta gyorsan emelkedett a váci üveggyár teljesítménye. A. dolgozók még nagyobb eredményekre törekednek: a gyártósorokon naponta kétezer fénycsőbúnával többet szeretnének készíteni. Hatvanmillió kilométer Több mint húsz országba szállítanak árut a IIUNGARO- CAMION Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat gépkocsijai. Aa új Scania, Volvo és Mercedes gyártmányú óriás teherautók egyaránt alkalmasak mélyhűtött vagy konténerekben tárolt áruk szállítására. A képen a szerszámok és az útipoggyász a kamion alján levő ládába kerülnek. Ötmifiónál több adat alapján... Új mérettáblázat készült a ruházati iparban Milyen konfekcióméretek felelnek meg leginkább napjainkban a hazai vásárlók testalkatának, termetének? — e kérdés eldöntésére a Köny- nyűipari Minisztérium megbízásából új mérettáblázatot dolgozott ki a férfi-, női és gyermekruházatra a Divattervező Vállalat. Az új mérettáblázatok ösz- szeállításához felhasználták a KGST-tagországok által a közelmúltban kialakított antropológiai méretadatokat és a hazai méretkutatás anyagát is. így a KGST 54 600, férfi-, nő- és gyermektestalkatról felvett 3 276 000 adata mellett 53 000 különböző korú, alkatú honfitársunkról készült 1 850 000 méretadat szolgált a feldolgozás alapjául. A hibátlan munka mozgalma F ranciául: Zéró Défaut (semmi hiba); az Egyesült Államokban és Japánban ugyanez a jelentésű Zero Defets; a németeknél: Alles Ohne Fehler (mindent hiba nélkül); Magyarországon: Dolgozz hibátlanul! Mi ez? Újabb agyon adminisztrálható mozgalom, amely már születése pillanatában — annyi látványos nekibuzduláshoz hasonlóan — közérdektelenségre ítéltetett? Kerüljük meg kissé az azonnali választ és idézzük előbb Burányi Imrét, a DH magyarországi úttörőiéként ismert Villamosszigetelő és Műanyaggyár igazgatóját. Az igazgató elmondja: a DH-munkarendszer bevezetését előkészítő vizsgálódásokat a szerszámkészítő üzemben kezdték, amelynek munkájától alapvetően függ a gyár többi részlegének minőségi és mennyiségi teljesítménye. A szerszámüzem gyártmányai között voltak, amelyek egyetlen próba után kifogástalannak bizonyultak, de sok olyan szerszám is volt, amelyet csak négy-öt pi,'óba után lehetett használatba venni. Megszervezték egy olyan minőségellenőrző szisztémát, amely kiterjed a szerszámgyártás minden fontosabb mozzanatára, s amelynek eredményeként, elgondolásuk szerint, növekednie kellett az „egypróbás”, tehát hibátlan szerszámoknak. S mert a módszert nagyon intenzív anyagi ösztönzéssel kötötték össze, az elképzelés bevált. Igaz: a műhelyben alaposan megugrottak a bérköltségek, de azért meg sem közelítették a hibás szerszámok javítgatásából eredő korábbi többletkiadásokat. Hibátlanul dolgozni, s a hibátlan munkát jól megfizetni tehát a munkásnak és a vállalatnak egyaránt kifizetődő dolog. De mi ebben az új? Tulajdonképpen semmi. Csakhogy — Baranyi Imre szerint — eddig rendszerint úgy könyveltek jó minőségű munkát, hogy abban nem tudták kellően érdekeltté tenni a munkásokat. A szerszámüzemnek az az összeszerelője, aki rosszul, pontatlanul megmunkált alkatrészeket kap és emiatt sem adhat kifogástalan szerszámokat, tehát veszélybe kerül a prémiuma, önmaga teremti meg — az esetek jó részében minden különösebb beavatkozás nélkül — azt a légkört, amelyben hibátlanul kell dolgozni. Jelképesen mondva: az emberek kezébe adtuk a „nagyítót” és azt használják is munkájuk ellenőrzésére és elemzésére. Baranyi Imre véleményének idézésével csak rendkívül leegyszerűsítve adhattuk vissza a DH lényegét. Egyrészt, mert a DH — és ezt igazolják a külföldi példák is — nem valamiféle hirtelen felkapott „nem sok értelme van, de hát csinálni kell...” típusú mozgalom, hanem egy munka- rendszer, amely a legolcsóbb és a legcélravezetőbb üzem- és munkaszervezési eljárás. A z úttörőt — mint minden használható és ügyes kezdeményezésnél — követték a többi gyárak. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár után egyre-másra kísérleteztek a gyárak, ipari üzemek, ezzel az új mozgalommal, mely a munkaversenyben a meny- nyiségi termelést bővítette, terjesztette ki a minőségre. „Dolgozz hibátlanul!” — hirdették meg a Nagykőrösi Konzervgyárban is, s egyben tovább is léptek. A DH2 már a hatékonyságra is felhívja a dolgozók figyelmét. Közép-Európa egyik legnagyobb élelmiszerkombinátjában, ahonnan évente csaknem kétszáz millió konzerv indul útnak, naplókban rögzítették a napi munkát, feljegyzések készültek az üzemszervezési hibákról, s vitatkoztak — hogyan jobban? E mozgalom az egyéni munkának, az önellenőrzésnek ad teret, lehetőséget. Másik gyárunk, a tízezer munkást foglalkoztató Csepel Autógyár fiatal DH- mozgalma is már sokat sejtet. öt év alatt nem volt olyan magas termelési érték a Csepel Autóban, mint idén júniusban — 500 millió forintért gyártottak padlóvázakat, teherautókat, különböző alkatrészeket. Az első félév is jól sikerült, hiszen több mint 2 milliárd forint az első hat hónap eredménye. S a szigetszent- miklósi gyárban egyre-másra születnek a felajánlások: Budapest centenáriumára együtt az Ikarusz-gyárral készülnek, s a szocialista brigádok vállalták, hogy a gyár jubileumára — novemberre elkészítik a huszonötezredik szervokormányt. H ogyan látja ugyanazt a hibajelenséget a vezető és az alkalmazott? — ez a DH kettős elve. A két nézőpont szintéziséből alakult ki a megoldás, a hiba megszüntetése. Az alapelv: minden lehető módon bevonni a munkásokat abba, hogy kritikusan nézzék a saját munkájukat és keressék a hibákat, illetve annak okait. A DH hazai alkalmazásában megtalálhatók bizonyos mozgalmi elemek is. A Villan^osszigetelő és Műanyaggyár TMK-műhelyé- nek szocialista brigádjai például — saját kezdeményezésükre — 6 hónapi garanciát vállalnak minden általuk elvégzett javításért. A 6 hónap alatt szó szerint ingyen javítják ki az esetleges hibákat. Ennyiben mozgalom is a DH, de jó lenne, ha lényegét tekintve megmaradna annak, aminek indult: szervezési módszernek, amely egyszerű és vitathatatlan eredményekhez vezet. Némi szervezői készséggel, racionális gondolkodással mindenütt bevezethető és alkalmazható, anélkül, hogy ez ügyben több napos konferenciákat tartanának, részletes irányelveket dolgoznának ki, hogy külön ál-, közép- és főbizottságok alakulnának, egyszóval, hogy megjelennének azok a bürokratikus formaságok, amelyek már annyi ésszerűnek tűnő kezdeményezést öltek meg csírájában. N em tűri a DH a bürokráciát. Nincs kész recept. Minden vállalat más, és minden vállalatnak saját helyzetéhez kell igazítania a DH alapmódszereit. Egyetlen irányelv lehetséges csak: meg kell ismerni és a józan ész szabályai szerint alkalmazni kell ezt a munkamódszert. V. Cs. Húszezer vagon jonatán Megkezdődött az idei alma exportálása Szabolcs-Szat- már megyéből. A tuzsérl átrakóállomáson hat mezőgazda- sági üzem — állami gazdaság és termelőszövetkezet — terméséből megrakták az első vagonokat fehéralmával, legnagyobb külföldi megrendelőnk, a Szovjetunió számára. A kétezer vagonnyi fehéralma elküldése után megkezdik a jonatán exportálását. Ebből a fajtából mintegy 20 ezer vagonnal szállít az országból a Szovjetuniónak a Hungaro- fruct Külkereskedelmi Vállalat.
