Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

1978. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT TEST UEcrei 'zMirhxp AKNEB ülése Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Dojcsák János, a KNEB tagja, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottságának tit­kára beszámolt a bizottságnak a vizek szennyeződésének megakadályozására kiadott kormányrendeletek végrehaj­tásának ellenőrzéséről. A fő­városban és hét megyében vizsgált 200 vállalat és szövet­kezet szennyvíztisztító beren­dezéseivel a keletkezett szennyvíznek mintegy 43 szá­zalékát képes megtisztítani, a vizsgált üzemek közel fele megfelelő előtisztítás nélkül engedi ki a szennyvizet. A je­lentés megállapítja, hogy a bírságokból a vízügyi alapba befolyt összegeknek csak ne- gyedét-felét veszik igénybe szennyvíztisztító berendezé­sekre. A KNBB javaslatokat dolgozott ki a helyzet javítá­sára, élővizeink fokozott vé­delmére, s jelentését a kor­mány elé terjeszti. A bizottság hozzájárult o főálláson kívüli foglalkoztatá­sok helyzetének utóvizsgálatá­ra készített programon alapu­ló vizsgálat beindításához, és elfogadta az idős korúakról történő társadalmi gondosko­dás helyzetének vizsgálatára készített programot. Határozat az ifjúsági sajtóról A fiatalságnak is tennie kell a korszerűbb iskolarendszerért Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Dr. Horváth István elnökle­tével pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsá­ga. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter és Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is — elsőként azt a javaslatot vitatták meg a Központi Bi­zottság tagjai, amely az ifjú­sági szövetség feladatait tag­lalja az állami oktatás helyze­téről és továbbfejlesztéséről szóló párthatározat megvaló­sításában. Szűcs Istvánná, a KISZ központi bizottságának titká­ra, előadói beszédében egye­bek között hangsúlyozta, hogy a KISZ központi bizottsága ezt a határozatot nagy je­lentőségű dokumentum­nak tekinti, amely konk­rét feladatokat jelölt meg az ifjúsági szövetség szá­mára is. Az ifjúság joga és kötelessége is, hogy megtalálja a helyét szocialista társadalmunk for­radalmi feladatainak végre­hajtásában. Érdeke, hogy ak­tívan részt vegyen a szocialis­ta iskolarendszer továbbfej­lesztésében, azoknak a feltéte­leknek a kialakításában, ame­lyek a ma és a holnap fej­lett szocialista közoktatásának megteremtését teszik lehetővé. A KISZ központi bizottsága részt .vett a párt oktatáspoli­tikai állásfoglalásának előké­szítésében, a határozatban a KISZ javaslatainak többsége is helyet kapott. Az előadói beszédet követő vita után — amelyben felszó­lalt Óvári Miklós is — a Köz­ponti Bizottság határozatot fo­gadott el az ifjúkommunisták teendőiről. A határozat egye-, bek között leszögezi: jóllehet, a mozgalmi mun­ka valamennyi iskolatí­pusban jelentősen fejlő­dött, a KISZ-szervezetek működése ma már nem mindenben felel meg a tanulóifjúság igényeinek. Lackháza a jövőbe néz (2.) Mozaik járdalapokból A fejlődés, az igazi, persze, szerényen indult. 1959-ben a dunabogdányi kőbányából tíz­ezer köbméter forgácskövet vásároltak százezer forintért, s abból több mint kétmillió forint értékű társadalmi mun­kával — akkor még szekéren fuvarozták a követ az egyéni gazdák — épült vagy öt kilo­méternyi út ... 1964-ben az ivóvíztársulatba azonnal belé­pett a község hetven százalé­ka —, azóta 68 kilométeren vezették el a vizet ... A Kis­kun Termelőszövetkezetben az országban az elsők között te­lepítettek úgynevezett termő- karos-orsós almát, s vásárol­tak hozzá Klíma-hűtőberende­zést ... Ugyancsak országosan az elsők között nyitott önki- szolgáló boltot az ÁFÉSZ ... valósult meg a kabinet rend­szerű oktatás az általános is­kolákban. Józan, praktikus épület Tizenkét tantermes szak­munkásképző intézetüket négy éve emelte a községi tanács házi brigádja. Az időtálló, jó­zan, praktikus épület csak­nem egymillió forintos társa­dalmi munkával csupán hét­százezer forintos minisztériu­mi támogatással, alig több mint kétmilliós költséggel va­lósult meg. Becsült értéke több mint hatmillió .. • Mi késztette a községet s lakóit ez áldozatos vállalko­zásra, amelynek nem is csak a saját fiatalságuk látja hasz­nát? A mesterségbeli hagyo­mányokban bővelkedő, a mes­terségeket szeretettel övező Kiskunlacházán — az egyko­ri Lackházán — évekkel ez­előtt még általános iskolák­ban, de volt, hogy kocsmahe­lyiségben is, általános iskolai tanítók, tanárok délutánon­ként oktattak 150—200 ipari tanulót ... Jelenleg az oktatók nyolc­van százaléka egyetemet vég­zett. A képzés legnagyobbrészt emelt szintű: növendékeik a középiskola harmadik osztá­lyában tanulhatnak tovább. A kabinet rendszerre épített is­kolában az előadótermekben s a h 'zzájuk csatolt szertárak­ban a legkorszerűbb vetítő­berendezésekig szinte vala­mennyi szükséges felszerelés és taneszköz meglelhető. Sertés-laboratóriumok Az ipari tanulók országosan hiányos beiskolázásával el­lentétben ők évek óta, mond­hatni, több fiatalt vesznek fel, mint amennyi elfér ... A ke­vésbé kapós szakmákra is, például nyolcvan kőművesta­nulót, tizenöt vasbetonszerelő­tanulót, egy sereg vasipari ta­nulót iktattak be. öt termelőszövetkezetük ha­talmas területen, 22 ezer hol­don gazdálkodik. A szövetke­zeti majorságokat is bejárva nyerhetünk igazán képet a fejlődésről s a nagyobb nagy­üzemek számos előnyéről. Az 1600—1700 holdas Pereg és Űj Barázda termelőszövetke­zet egymással szomszédos ta­nyáin laza rendetlenségben keverednek a magtárak, mű­helyek, a mai szemnek már kezdetleges istállók ... A Pe­tőfi Termelőszövetkezet nagy értékű, rendben tartott hatal­mas, parkosított, betonozott- gépesített-víztornyos tanyája már korszerű, új ipari üzem benyomását kelti ... De a Kiskun Termelőszövetkezet majorságán harminchatmillió forintért emelt 2850 férőhe­lyes „tömbösített sertéskombi­nát” — az állandó áramszol­gáltatást biztosító aggregátor­ral, a télen-nyáron üzemelő olajfűtéses, automata kazán­házzal, a légkondicionáló be­rendezésekkel, a magas fokon gépesített takarmánykeverő üzemmel, az óriási gabonabe- fúvó berendezéssel felszerelt gabonatárolóban, a laborató­riumokkal, az alom nélküli állattartással, ahol az étel adagolásától s a fény szolgál­tatásától a megtermékenyíté­sig és a takarításig t minden mesterséges — szemünknek még szinte hihetetlen lát­vány: a tudományos-techni­kai forradalom betörése ez a mezőgazdaságba! Aporka ápolása A helyi társadalmi össze­fogás a velük két éve közös tanácsú Áporkán a napok­ban avatandó új óvoda pél­dáján is érzékelhető. Az óvo­da építését ötvenezer forint­tal segítő Egyetértés Ter­melőszövetkezet, a béralapot növelendő, évi harmincezer forintot ajánlott fel, hogy több óvónőt alkalmazzanak. Ugyanez a szövetkezet har­mincezer forinttal támogat­ja minden esztendőben az áporkai új művelődési há­zat ... A termelőszövetkeze­tek segítségével oldották meg az óvodák nyári nyitva tar­tását is Kiskunlacházán. A községben pár év alatt 2400-ról 1600-ra csökkent a bejáró munkások száma: je­lenleg Kiskunlacházán ezer- kétszázan dolgoznak a helyi iparban vagy szolgáltatás­ban. Több vállalat, például egy terményforgalmi és fel­dolgozótelep, egy ÁFOR üzemanyagtöltő üzem, egy TEFU-telep leköltözése, il­letve bővülése teremtett sok munkalehetőséget. A községi tanács, mert nem kapott elég építőanyagot, maga alapított egy kis járdalapgyártó üze­met — az időközben kinőtte régi kereteit, s a Budapesti 'Cementárugyárhoz került: ma tnár naponta harmincöt la­káshoz gyártanak teljes fö­démszerkezetet, s évi ter­vükben 40 millió forintos termelési érték szerepel... S nem korszerűtlen zug­műhelyekről, valóban modern üzemekről van szó! A helyi Építő-gépjavító Szövetkezeti Közös Vállalatnál, ahol töb­bek között kis méretű köz­ponti fűtőberendezéseket ké­szítenek — saját szabadalom — az üzemi étteremről és konyháról mintát vehet bár- ) mely városi nagyüzem! Nem egyformán adottak a le­hetőségek sem a szervezetek sokrétű munkájához. Különö­sen az általános és középisko­lákban kell megszüntetni szá­mos olyan gátló tényezőt, amely akadályozza a vonzó, tartalmas mozgalmi élet meg­teremtését. A KISZ- és úttörőszerveze­tek — politikai funkciókból adódóan — foglalkozzanak ha­tékonyabban a fiatalok köz­életi aktivitásának fejlesztésé­vel, tekintsék kiemelt politi­kai feladatuknak a fizikai dol­gozók gyermekei tanulásának, továbbtanulásának segítését, vegyenek részt az oktató-ne­velőmunka feltételeinek javí­tásában, az iskolák közötti színvonalbeli különbség csök­kentésében. A KlSZ-ndk erősítenie kell tevékenységét a fiatal pedagógusok, oktatók, pe­dagógusjelöltek körében. A Központi Bizottság javas­latokat dolgozott ki az okta­táspolitikai határozat megva­lósítását szolgáló állami in­tézkedések kiadásához. He­lyesnek tartanák az „állam- polgári ismeretek és gyakor­latok” elnevezésű tantárgy fo­kozatos bevezetését az általá­nos iskola 7. és 8., valamint a középiskola 3. osztályában. A Központi Bizottság ezt követően — dr. Gombár Jó­zsef titkár előterjesztése alap­ján — az ifjúsági sajtó hely­zetével, továbbfejlesztésének teendőivel foglalkozott. Az előadói beszédet vita követte, majd a KISZ KB határozatot hozott, amelyben megjelölte azokaf a feladatokat, amelyek megvalósításával lehetővé vá­lik az ifjúsági“ sajtó tartalmi tevékenységének továbbfej­lesztése. Épül az új jégtörő hajó A Magyar Hajó- és Daru­gyár balatonfüredi gyáregysé­gében újabb jégtörő hajó épül. A nemrégen vízre bo­csátott úszótestben megkezd­ték a motorok beszerelését. Az 1440 lóerős jégtörő hajót az Országos Vízügyi Hivatal megrendelésére építik. Egymást váltó gondok Közben természetesen Kis­kunlacházán is a más köz­ségekhez hasonló, megújuló, egymást váltó gondokkal kell szembenézni. Egy régi böl­csődéjük összedőlt, s emiatt több mint ötmillió forintos költséggel újnak építésébe kezdtek: de így csak három év múlva foghatnak egy új iskola építéséhez, pedig az illető kerületben több öreg kis iskola összeroskadóban ... Kiskunlacházán a nőknek nincs elég munkaalkalom... A helyi gabonafelvásárló- és feldolgozótelepen kevés a rak­tár, hiányzik egy gabona­siló: ennek termelőszövetke­zetiek is gyakran kárát szen­vedik a takarmányellátás­ban. Százötvenezer forint hiányzik egy tavaly leégett ménistálló helyreállításához: a több százezer forint értékű apaállatokat háztáji épüle­tekben helyezték el... És sorolhatnánk tovább. De Kiskunlacháza a kö­vetkező hetekben nemcsak gondjait látja: történetére emlékezik, fennmaradását ünnepeli, eredményeinek örül. Az új igények teremtette hiányokhoz, a hétköznapok gondjaihoz mi most is csak annyit tegyünk — s így nem leszünk ünnenrontók —. hogy azokat legkiválóbb vállalko­zásaikhoz hasonlóan, bátor kezdeménvezéssel, a minő­ség szándékával pótolják, s oldják meg. ha lehetséges, már a közeljövőben. Padányi Anna TÁBORZÁRÁS N agyon rohan az idő. Mintha tegnap lett volna, hogy ünnepélyesen — bár a korábbiaknál ke­vesebb ünnepélyességgel — megnyíltak az első idei önkéntes ifjúsági építőtáborok. Pedig dátum szerint ennek több mint két hónapja. Most meg már az utolsó váltás is leteszi a szerszámokat. ; A szokásos adatokat még nem összesítették erről a jubileumi nyárról — az idén vonultak tizenötödször ifjúsági építőtáborba a fiatalok — de részeredmények már vannak. Eszerint augusztus elejéig, vagyis másfél hónap alatt mintegy 18 ezer fiatal dolgozott az ország legkülönbözőbb részein, különböző munkákon. Az egye­temisták, főiskolások, szakmunkástanulók és középis­kolás diákok egyebek között 2100 mázsa gyümölcsöt szedtek le, több mint 800 katasztrális holdon mintegy 2 300 000 szőlőtőkét kötöztek. Ha elkészül a végleges mérleg, hozzáadva a felsorol­takhoz az utolsó két váltás, szám szerint 13 ezer fiatal ember munkájának eredményét is, akkor ez a nyári számvetés kifejezetten impozáns lesz. És ennek meg­állapítása után már szinte magától kívánja folytatni az újságíró tolla a szokásos fordulat olajozott szavaival: „Persze, a mázsáknál, folyómétereknél és köbméterek­nél fontosabb az erkölcsi haszon.” Amely alatt azt illik érteni, hogy az építőtáborokban fegyelmezett körülmé­nyek között voltaképpen a diákok munkára nevelése folyik, tehát maga a tevékenység lehet akár valamiféle absztrakt, elvont munka is, csak meglegyen a pedagó­giai haszon, a magasztos célhoz jussunk közelebb. Tisztelet és becsület a pedagógiai szándéknak, a jó­indulatot természetesen igazságtalanság lenne kétség­be vonni. Az építőtábori munkának nem is kicsi az er­kölcsi haszna. Mégis, akkor az igazi, ha a fiatalok tud­ják, hogy olyan, munkát végeznek, amelynek révén nemcsak nemes tulajdonságaik fejlődnek, hanem ér­telmes segítséget is nyújthatnak a közös gondok meg­oldásához. Ha érzik, hogy nagy szükség van arra, amit csinálnak. Ekörül az idén nem is volt különösebb hiba. Nyu­godtan kimondhatjuk, sőt, ki is kell mondanunk, hogy a tekintélyes gyümölcsössel, szőlővel bíró gazdaságok a legtöbb helyen az önkéntes fiatalok nélkül csak nagy nehézségek árán vagy sehogyan sem tudták volna be­takarítani a termést. Ugyanígy tereprendezéshez, út­építéshez sem tolonganak nyaranta a felnőtt munká­sok, ezért aztán a diákok nyári táborai nélkül jó né­hány fontos munkára voltaképpen sor sem kerülhetett volna az idén. Igaz, vonzza a diákokat a közös táborélet varázsa is, de méginkább az a meggyőződés, hogy felajánlott mun­kájukra az adott területen nélkülözhetetlenül szükség van. Ebből a szempontból különösen örvendetes volt az idén néhány újdonság. Közismert például, hogy kévés a lakás, emiatt minden korábbinál nagyobb erővel fo­lyik a lakásépítési program megvalósítása. Nem is kel­lett sokat magyarázni a diákoknak, amikor a KISZ Bu­dapesti Bizottsága fővárosi táborba, az újpalotai lakó­telep építésének segítésére hívta őket. Mentek is több mint hatszázan, és derekasan kivették a részüket az alapozásból, a kész lakások takarításából, a különösebb szakértelmet ném, de szorgalmat annál inkább követelő munkákból. Aztán itt van egy másik gond: a tanyákon élő gyere­kek hátrányos helyzetének enyhítése, magasabb szín­vonalú tanulásuk feltételeinek megteremtése. A bu­dapesti műszaki egyetemisták nemcsak jól ismerik ezt a gondot, többen közülük szintén tanyáról indultak. Kiskunmajsai építőtáborukban százötvenen dolgoztak a nyáron napi két műszakban az első tanyai kollégium építésén. A műszaki egyetemisták egy másik csoport­ja Kiskunfélegyházán az új gépipari szakközépiskola tanműhelyének építését segítette. Eljött a táborzárás ideje, most megint a tanuláson a sor. Talán hangsúlyozni sem kell, hogy milyen jó ér­zésekkel ülnek be a padokba az építőtáborokat meg­járt diákok. Árkus József A kollektív szerződések az SZMT napirendién (Folytatás az 1. oldalról) Az SZMT-ülésen elhangzott beszámolót — jelezve a téma fontosságát — élénk vita kö­vette. Kiszely Ferenc, a ceg­lédi KÖZÉP Vállalat dolgozó­ja azokról a gondokról be­szélt, amelyek a budapesti központ és a ceglédi gyáregy­ség közötti távolságból adód­nak. A vállalat önálló, s bi­zonyos dolgokban mégsem ön­álló. A kulturális vagy sport­célokra fordítandó anyagi tá­mogatásban, illetve a pénz fel­osztásában például a központ dönt. Klinyec József, a Szentend­rei Kéziszerszámgyár leszáza­lékolt dolgozója, volt szb-tit- kára a kelleténél mértéktar- tóbbnak ítélte az előterjesztett beszámolót. Tarthatatlan a túlórák magas száma — mon­dotta —, miért nem lépnek fel határozottabban a túl­óráztatások ellen a szakszer­vezeti bizottságok?! Saját helyzetéből indulva ki, elmon­dotta, hogy mintegy 20 kollektív szer­ződést tanulmányozott át, de egyben sem talált olyan részt, amely az újra munkaképessé váló le-,- százalékolt helyzetével foglalkozna. Hrehus Sándor, a Csepel Autó szb-titkára ugyancsak a túlórák kérdésével foglalko­zott. Nem egyszerű kérdés ez — mondotta —, a gyárak je­lentős munkaerőhiánnyal küz­denek, tervüket pedig szeret­nék, illetve kell teljesíteniük. Hontvári József, a Vasutas Szakszervezet területi taná­csának titkárhelyettese elmon­dotta: a túlóra a vasútnál is gond, s itt még inkább gond azért, mert a vasútnál bizo­nyos munkahelyekről nem hiányozhat ember, mert akkor megáll a közlekedés. Török Zoltán, a Pest me­gyei Tanács ipari osztályának vezetője a termelékenység, a bérfejlesztés és a különböző gazdasági szabályzók össze­függéseiről, Tarjányi Aladár, a Nagykőrösi Konzervgyár szb-titkárhelyettese a gyár szociális és kulturális ered­ményeiről beszélt. Dr. Dobi Ferenc, az SZMT vezető titkára felszólalásában elmondotta: az öt évre szóló kollektív szerződések betöltik feladatukat, az előzőeknél jobban biztosítják a vállalati gazdálkodás feltételeit és a dolgozók érdekeit. Megvitatásuk a dolgozók­kal az üzemi demokrácia kiteljesedésének fontos és eredményes formája. Ezek a tanácskozások újabb alkalmak arra, hogy a mun­kások véleményt nyilvánítsa­nak, javaslatokat tegyenek- A kollektív szerződések olyan okmányok, amelyek rögzítik a vezetők és a dolgozók jogait, ám rögzítik ugyanakkor köte­lességeiket is. A szakszerve­zetek, szb-k kötelessége, hogy fellépjenek a dolgozók érde­kében, ugyanakkor a vállalt kötelezettségek teljesítésére is figyelniük kell. A szakszerve­zeti bizottságokra nagyon bonyolult, sokré­tű, sokirányú teendő há­rul, s éppen ezért a fele­lősségük is rendkívül nagy. A vitát Godó János foglalta össze, majd Kovács István, az SZMT titkára tájékoztatta a részvevőket az elnökség leg­utóbbi ülése óta végzett mun­kájáról és a második félévi tervről. Sófalvi Zoltánná, az SZMT titkára ezután méltatta a szeptember elején tartandó indokínai szolidaniási hét je­lentőségét. Az ülés végén meghitt kis ünnepségre került sor. Dr. Do­bi Ferenc köszöntötte az SZMT nevében 70. születés­napja alkalmából dr. Csedő Bélát, az SZMT számvizsgáló bizottságának elnökét. D. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents