Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

Megfelelnek feladatuknak a kollektív szerződések A SZAKSZERVEZETEK PEST MEGYEI TANÁCSÁNAK ÜLÉSE nak. A beszámolók és az eh­hez kapcsolódó szakszervezeti állásfoglalások megvitatásá­ban a dolgozóknak mintegy hetven százaléka vett részt. Melyek a kollektív szerző­dések végrehajtásának leg­főbb tapasztalatai? — Megállapítható, hogy a szerződésekben foglaltak né­hány esettől eltekintve meg­valósultak — hangoztatta az SZMT titkára. — A vállalatok nagy része a munkaviszonnyal, az anyagi és egyéb juttatá­sokkal kapcsolatos rendel­kezéseket betartotta. A szerződések értékelése so­rán több helyen is vitatták a próbaidő és a felmondási idő mértékét. Nemegyszer ezek túlságosan hosszúak, s így hátrányosak mind a vállalat­nak, mind a dolgozóknak. Kedvező, hogy kivétel nélkül szinte mindenütt jól határoz­ták meg a nők és a fiatalok védelmére vonatkozó vállalati szabályokat, a nők túlórázta­tását és éjszakai műszakbeli foglalkoztatását korlátozták. Megfelelően alakult a dolgo­zók bérszínvonala, a vállala­München '72 H avasi kürtök messze- hangzó hangja adja meg ma délután há­rom órakor a jelt a XX. nyári olimpia megnyitásá­ra. Tizenkét esztendő után újra Európában kerül meg­rendezésre a világ legjobb sportolóinak, négyéven­kénti legnagyobb versenye. Az olimpiai létesítmé­nyek ünnepélyes átadása már 58 nappal a játékok kezdete előtt megtörtént. Ez önmagában is rekord, hiszen a korábbi olimpiá­kon a létesítmények egy része mindig az utolsó pil­lanatokban készült el. Willy Brandt kancellár az átadáskor mondott beszé­dében többek között han­goztatta: „Az olimpia ki­tűnő alkalmat nyújt a Né­met Szövetségi Köztársa­ság számára, hogy bebizo­nyítsa: a békét szerető em­beriség táborához tarto­zik”. A Münchenbe sereglő sportolók őszintén remélik, hogy a kancellár szavai va­lóra válnak, mert ha a XX. nyári olimpia valóban a békés versengés szellemé­ben kerül lebonyolításra, akkor a bajor főváros elő­reláthatólag nagyszerű ver­senyekkel és kiváló ered­ményekkel írja be nevét az olimpiák történetébe. A rendezők ugyanis két mil­liárd márkás, hatalmas be­ruházással a legkorszerűbb feltételeket teremtették meg az előzetes nevezések szerint 124 országból Mün­chenben összegyülekező több mint tízezer sportoló számara. Igaz, a hét elején még úgy volt, hogy a faj­üldöző Rhodesia részvétele miatt kisebb lesz a lét­szám, ugyanis 35 afrikai ország bojkottálni akarta az olimpiát. A haladó efők összefogásaként azonban kedden kizárták Rhodesiát, s így elhárult az akadálya a 35 afrikai ország részvé­tele elől. int minden olimpia előtt, úgy most is sok szó esik az esélyek­ről. Valamennyi szakértő megegyezik abban, hogy a csúcson a szovjet és az amerikai csapat München­ben is külön küzdelmet vív. Hasonló párviadal vár­ható a nemzetek nem hiva­talos ranglistájának har­madik helyéért az NDK és az NSZK sportolói között. Az ötödik hely az, ame­lyet a reális esélyek alap­ján még jó néhány ország­gal együtt a magyar spor­tolók is „megcélozhatnak”. A legnagyobb riválisnak Japán sportolói látszanak. A magyar sportvezetés M azt tűzte olimpiai csapa­tunk elé, hogy, a mexikói-* hoz hasonló eredményt igyekezzen elérni érmek­ben és pontokban egyaránt. Ez igen nagy feladat, mert az erőviszonyok kiegyenlí­tődése tovább tart, a riva­lizálás Münchenben lénye­gesen nagyobb lesz, mint Mexikóban volt. n bár az olimpiai jó szereplés az egyete­mes magyar sport ügye, nem érdektelen fel­eleveníteni, hogy a népes küldöttségben jó néhány Pest megyei sportolót talá­lunk. Egyrészt olyanok, akik itt kezdték pályafutá­sukat, másrészt Pest me­gyei lakosként fővárosi egyesületben ismerkedtek a sporttal. Mint ismeretes, a mexi­kói olimpián a váci Hesz Mihály, a szentendrei Tatai Tibor, az abonyi Varga János és az alsónémedi Ju­hász István aranyérmet szerzett, bizonyítva azt a régi tételt, hogy megyénk nevelő megye és állandó utánpótlást ad az élsport­nak. A labdarúgó Juhász István kivételével a mexi­kói győztesek — a bronz­érmes Bajkó Károllyal és Kulcsár Gergellyel egye­temben — Münchenben is ott lesznek. Többek között az atléta Csik József, Kulcsár Ger­gely, Major István, Szeke­res Ferenc, a birkózó Baj­kó Károly, Doncsecz Jó­zsef, Steer Antal és Var­ga János, a kajakozó Hesz Mihály és Tatai Tibor, a kerékpározó Nagy Gábor, a kézilabdázó Szabó István és Varga István, a labda­rúgó Bálint László, vala­mint a párbajtőröző Erdős Sándor tagja a küldöttség­nek. A Kiskunsági Állami mi Gazdaság lovasát, az apaji Fülöp Sándort is meghívták Münchenbe, hogy fogatával részt ve­gyen a záróünnepségen. A nagy verseny idején szerte a világon ma­gasra szökik az olimpiai láz. A magyar közvélemény — hiszen most kiszélesedik a sport­barátok tábora — azt vár­ja, hogy versenyzőink ed­digi szép olimpiai hagyo­mányainkhoz méltóan sze­repeljenek és sportszerű­ségből, küzdeni akarásból, valamint emberi magatar­tásból jelesre vizsgázzanak. A sporton túl képviseljék szocialista hazánk igazi emberi eszméit, a népek barátságát, testvériségét, a béke ügyét. Az olimpia nyitánya előtt valamennyi sportolónknak sok sikert kívánunk! tok többségénél a bérfejlesz­tés mértéke meghaladta a ter­vezettet, s elsősorban az ala­csony keresetűek — főleg a nők és fiatalok — bérét emel­ték. Megfelelő figyelmet fordí­tottak a törzsgárda anya­gi és erkölcsi megbecsülé­sére is. A szerződések végrehajtását értékelő tanácskozásokon a részvevők szóvá tették a hiá­nyosságokat is. Az helyes és örvendetes volt — mondotta Godó János —, hogy a válla­latok, üzemek a lakásépítke­zések támogatására, a gyer­mekintézmények fenntartásá­ra, az üzemi étkeztetési költ­ségekhez való hozzájárulásra az előző évinél nagyobb ösz- szeget fordítottak, néhány jut­tatásnál azonban nem történt előrelépés. így például az előző évihez hasonló nagysá­gú a szociális és kulturális cé­lokra fordított összeg. Komoly gondot jelent a túl­órák magas száma. A kollek­tív szerződések ugyan előírják az egy fő részére elrendelhető túlóraszám felső határát, de ezt az üzemekben, vállalatoknál gyakran túllépik. Helyenként olyan személyek is elrendelnek túlóráztatást — például művezetők —, akik­nek ehhez nincs joguk. Jel­lemző, hogy míg 1969-ben az összes ledolgozott óraszám 2,4 százalékát tette ki a túlórák száma, addig 1971-ben ez 2,7 százalékra emelkedett. Ez a látszatra kismértékű emel­kedés is — sok. (Az ülés to­vábbi részét a 3. oldalon is­mertetjük.) (Folytatás a 3. oldalon) PEST MEGYEI 4Í>± VILÁG PROLEIARIAI, EGYESÜLJETEK! tmii 9 XVI ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ARA 80 FILLER 1973. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács módosí­totta és kiegészítette a levél­tári anyag védelméről és a le­véltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rende­letet. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletét alkotott egyes felsőfokú oktatási intézmé­nyek létesítésére. Ennek ér­telmében a Felsőfokú Köny- nyűipari Technikum Könnyű­ipari Műszaki Főiskolává ala­kul. A törvényerejű rendelet alapján a budapesti Felsőfo­kú Építőipari Technikumot összevonják a debreceni Fel­sőfokú Építőgépészeti Tech­nikummal, és budapesti szék­hellyel Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolává szervezik. Az Elnöki Tanács a nyíregy­házi tanárképző főiskola ne­vét Bessenyei György Tanár­képző Főiskola nevére változ­tatta. Az Elnöki Tanács végül egyéb, időszerű kérdésedet tárgyalt, köztük egyéni ke­gyelmi kérésekben döntött. losonczi Pál és Fock Jenő fogadta a kuvaiti külügyminisztert Látogatás az Ikarusban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken az Or­szágházban fogadta Szalah al Ahmed al Dzsaber sejket, Ku­wait állam külügyminiszterét. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szintén fogadta a kuwaiti külügyminisztert. A szívélyes megbeszéléseken jelen volt Péter János kül­ügyminiszter is. Bolgár vendégeink a budai járásban Tegnap, pénteken a budai járásba látogatott Szófia me­gye — bolgár testvérmegyénk — küldöttsége, amely Cvetko Ilijevnek, a megyei pártbi­zottság titkárának vezetésével az MSZMP Pest megyei Bi- zottsá"ának meghívására ér­kezett a megyébe. Az öttagú bolgár pártmun­kásküldöttség kora délelőtt a Mechanikai Műveket kereste a diósdi könyvtárat látogat­ták meg, majd Tárnokra utaz­tak tovább. Itt az Egyesült Termelőszövetkezetet keres­ték fel. A közös gazdaság munkájáról, tevékenységéről Lovas Géza tsz-elnökkel és a szövetkezet párt-, gazdasági vezetőivel folytattak beszélge­tést, megtekintve a szakosított sertéstelepet és a tsz más üzemegységeit is- . A bolgár pártmunkás-delegáció a Mechanikai Művekben. A képen jobbról a második Sátor János vezérigazgató. fel Lengyel Sándornak, a Bu­dai Járási Pártbizottság titká­rának és Angyal Károlynak, a megyei pártbizottság mun­katársának kíséretében. A gyárban Sátor János vezér- igazgató nyújtott tájékoztatást munkájukról. A vendégek kü­lönösen érdeklődéssel hallgat­ták az ismertetést a jelentős üzem bolgár kooperációs tevé­kenységéről, bulgáriai kap­csolatairól. Koller Tamásné, az üzemi pártbizottság titká­ra a pártszervezetek tevékeny­ségével és a szocialista bri­gádmozgalom eredményeivel ismertette meg őket, majd megtekintették az üzemrésze­ket, s elbeszélgettek az ott dolgozókkal. A gyárlátogatást követően megtekintették a diósdi új óvodát, amelyet az alkotmány ünnepén avattak föl. Utána A kuwaiti külügyminiszter a nap folyamán a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Szalah al Ahmed al Dzsa- j bér sejk ellátogatott az Ika­rus Karosszéria- és Jármű­gyárba, ahol megtekintett több üzemegységet. A miniszter a gyárlátogatás során elismerés­sel szólt a látottakról, a Ku- waitban közlekedő mintegy 200 Ikarus autóbuszról, ame­lyek méltón képviselik a ma­gyar ipart külföldön. Elmon­dotta: a mostani látogatása, tárgyalásai a magyar vezetők­kel elősegítik a magyar—ku­waiti kereskedelmi kapcsola­tok további bővülését. Namíbia A világ haladé közvélemé­nye ma szolidaritási napot tart a szabadságért és függetlensé­gért hősiesen küzdő namibiai néppel. Ez a kis, de bátor nép történelme során nem egy íz­ben kelt harcra a külföldi el­nyomók ellen. A felszabadító harc különösen fellendült 1958 után, amikor a SWAPO, a délnyugat-afrikai népi szer­vezet állt a mozgalom élére. A namibiai hazafiak fel akarják szabadítani az orszá­got a délnyugat-afrikai faj­gyűlölők igája alól és ki akar­ják vívni a függetlenséget. Az ENSZ már 196G-ban megfosz­totta a pretoriai kormányt Na­míbia kormányzásának jogá­tól. Ennek ellenére és a Biz­tonsági Tanács, valamint az ENSZ-lsözgyűlés ezt követő határozatai ellenére a dél-afri­kai fajgyűlölők továbbra is törvénytelenül megszállva tart­ják ezt az országot, kizsák­mányolják a lakosságot, kisa­játítják nemzeti kincseit. A dolog lényege, hogy a pretoriai kormányférfiak fon­tos helyet szánnak Namíbiá­nak stratégiai terveikben. Ezek arra irányulnak, hogy fenntartsák a „fehér uralmat” az afrikai kontinens déli ré­szén. Ezenkívül a dél-afrikai monopóliumok, a nyugati mo­nopolista körökkel összhang­ban olyan sajátos aranybá­nyának tekintik Namíbiát, amely kolosszális profitot biz­tosít számukra. Az idegen monopolisták me­sés gazdagsága és az ország törvényes gazdáinak nyomora között elképesztő az ellentét. A namibiaiak saját földjükön teljes jogfosztottságban élnek: nem alakíthatnak szakszerve­zeteket és politikai pártokat, nincs szavazati joguk, különle­ges engedély nélkül nem vál­toztathatnak lakóheljet és nem utazhatnak az országban. Évről évre kegyetlenebbé, embertelenebbé válik Namí­biában a politikai, a társadal­mi és a gazdásági elnyomás. Ezzel egyidejűleg azonban fo­kozódik a néptömegek ellen­állása is. Ez év elején óriási arányú sztrájkmozgalom bon­takozott ki, amely jóformán az egész országra kiterjedt. Az utóbbi időben érzékelhetően erősödtek a SWAPO vezette partizánosztagok hadművele­tei. Légszűrni Ggömróról Félmilliós többlet A gyömrői Vas- és Fémipa­ri Ktsz dolgozói okkal örül­nek: 5 százalékkal túlteljesítet­ték első félévei tervüket. Nem kísérti a szövetkezetei; a múlt, hiszen tavaly még egy százalékkal elmaradtak a ki­tűzött céltól. A tervezett 11 és fél millió forint helyett 12 millió volt az első hat hónap termelési értéke. Ez a többi között annak is köszönhető, hogy a vezetők előre tervez­tek, szerepet kapott a piacku­tatás, s az idei kapacitás egy részét már tavaly le­kötötték. Így van ez most is — 1973-ra már 20 millió forintos meg­rendelést vettek fel. A szövetkezetiek továbbra is a közúti járműprogram te­vékeny részesei: az első fél­évben 12 és félezer levegőszű­rőt gyártottak. A ItAVILL-nak szállított villamos berendezések is jelentős mennyiséget tet­tek ki. A gyömrői szövetkezet minden bizonnyal teljesíti az éves ter­vet — ami csaknem 24 millió forintos termelési értéket je­lent. Bolgár vendégeink Tárnokon Lovas Géza tsz-elnök (közé­pen) tájékoztatóját hallgatják. (Gábor Viktor felvételei) Vásárelőzetes Gépekkel Algírba Szeptember elsején nyitja meg kapuit az algíri vásár, amelyen a korábbinál is jóval gazdagabb anyagot tár a láto­gatók elé a magyar bemutató. 700 helyett 860 négyzetméter­nyi területen kínálja export­termékeit a magyar ipar­Algéria gazdasági fejlődésé­nek, beruházásainak megfele­lően különösen sok gépipari árut és a műszaki fejlesztés­ben hasznos egyéb terméke­ket kínál a magyar bemutató. Központi helyet kaptak a BUDAVOX távközlési beren­dezései, a Komplex Külkeres­kedelmi Vállalat és a Magyar Hajó- és Darugyár élelmi- szeripari üzemeinek, berendel zéseinek, daruinak és vonta-r tóinak makettjei. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja , a Politikai Főiskola rek­tora, másfél napos látogatást tett Zala megyében, majd teg­nap, a kora esti óráikban, visz- szautazott Budapestre. Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa- Az ülést — amelyen megjelent dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője is — Galbicsek Károly, az SZMT elnöke nyitotta meg, majd Godó János, az SZMT titkára mondott szóbeli ki­egészítést a vállalati kollek­tív szerződések végrehajtásá­nak legfőbb tapasztalatairól szóló írásos * előterjesztéshez. Mint ismeretes, 1971 elején az_ üzemeknek, vállalatoknak 'először kellett hosszabb táv­ra — öt évre — szóló kollek­tív szerződést megkötni — mondotta. — Ezék a kollek­tív szerződések mind tartalmilag, mind formailag lényegesen job­bak az előzőknél, egysze­rűbbek, világosabbak, rö- videbbck, tömörebbek. Pest megyében 143 vállalat­nál, üzemben kötöttek kol­lektív szerződést, s az előírá­soknak megfelelően azok vég­rehajtásáról, az első év ta­pasztalatairól ez év tavaszán az igazgatók, vállalatvezetők beszámoltak a szakszervezeti bizottságoknak, a dolgozók-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents