Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

rial éiZCfPI kMítUm 1W2. AUGUSZTA'S 3., CSÜTÖRTÖK •• On hogyan választ könyvet? Felmérés o vásárlási szokásokról A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a könyvvásárlási szokások fel­felderítésére érdekes vizsgáló­dást végzett. A felmérésben részt vevő interjúalanyok át­lagos bolti vásárlók voltak. Hogyan jutott arra az elhatá­rozásra, hogy azt a könyvet megvásárolja? Mikor, hogyan, mitől, miből szerzett róla tu­domást? 1126 vásárló válaszolt ezekre a kérdésekre. Tizenhá­rom százalékuk azt válaszolta, hogy a kirakatban pillantotta meg, tíz százalékuknak isme­rősök ajánlották. Majdnem ugyanennyien a könyvtájékoz­tató nyomán fedezték fel, il­letve az eladó ajánlása nyo­mán vásárolták meg a kötetet. A megkérdezetteknek hat-hat százaléka válaszolta, hogy ta­nulmányaihoz kellett, érdekli a téma, kedveli a szerzőt, il­letve ajándékba vette. ­A vásárolt könyvtípusok között vezet a szépiroda­lom 39 százalékkal, ézt követi a lektűr 25 és az ismeretterjesztő irodalom 24 százalékkal. A szakkönyvek 12 százalékkal részesülnek a vá­sárlási arányból. A szépirodalmat vásárlók ícözött egyébként az ismerő­sök, a kirakat és a rádió, a hi­tek hordozói. A kirakat a lek­tűrt vásárlók esetében is az át­lagosnál nagyobb szerepet tölt be. A rádió könyvismertetései, úgy látszik — ha nem is nagy különbséggel — a szépirodal­mat vásárlóknál a leghatáso­sabbak. Szeptember 16—17: Ludi Romani Gorsiumban, hazánk egyik legjelentősebb római kori ása­tásának színhelyén, a székes- fehérvári István király Mú­zeum az idén is megrendezi az antik római ünnepeket. A Ludi Romanira szeptember 16—17- kerül sor Gorsium eddig fel­tárt falai között. Szeptember 17-én, a Ludi Romani má­sodik napján rendezik meg a pannóniai városok ifjú­ságának antik irodalmi bemu­tatóját, amelyen Pécs, Győr, Székesfehérvár, Budapest, Sop­ron, Szombathely éis Dunaúj­város diákjai vesznek részt. A segítség a tanulás színvonalát is emeli A budai járás üzemei a gyermekintézményekért Két budai járásbeli agglo­merációs .községben tettük fel a kérdést: segítik-e s miként az üzemek, termelőszövetkeze­tek, intézmények az óvodákat, bölcsődéket, napköziket? Budaörsön példamutató az összefogás Budaörsön egy évtized alatt sok minden változott. Lakossá­gát a fővárosközeibe költözők áradata szinte megkétszerezte. Az új autósztráda kiépülése és számos üzem, intézmény, vál­lalat letelepedése rengeteget formált a község képén. A te­lepülésszerkezet változása elő­ször aggasztó lakáshiányt te­remtett, azután más problémá­kat, mint bölcsődei, óvodai, is­kolai gondokat is. A fejlődés csak idővel, de magasabb szin­ten teremt megoldást. Nézzük például a bölcsődék helyzetét. Budaörsön kettő mű­ködik nyolcvanöt hellyel. Ha a gyermekét el tudná helyezni, sok asszony szakítaná meg gyermekgondozási szabadsá­gát, elmenne dolgozni. Legin­kább azonban csak az egye­dülálló nők gyermekét tudják felvenni. Ennél is sürgetőbb gondjuk az óvodai szűkösség megszün­tetése. Enyhítésére példamuta­tóan fogott össze legutóbb a tanáccsal nyolc helyi üzem. A negyedik, új, százhuszonöt he­lyes óvodájuk három és fél milliós költségének több mint a felét a vállalatok viselték. A VIZÉP főépítés-vezetősége például háromszázezer forin­tot, a HUNGAROFRUCT vál­lalat helyi telepe kétszázhet­venötezer forintot adott ... Szinte valamennyi üzem pat­ronál egy-egy óvodát, bölcső­dét, illetve iskolát; karbsjfc- tartják, parkosítják, berende­zési tárgyakkal, oktatási esz­közökkel látják el a gyermek- intézményeket. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dajkát is alkalmaz az egyik óvodában ... Mindez mégsem elég: a jelenlegi bővítések el­lenére is félő, hogy ősszel vagy nyolcvan felvételi kérelmet kell elutasítani. A budaörsi üzemek és szö­vetkezetek most újabb közös vállalkozásba fogtak a tanács­csal. Az egyik községi általá­nos iskolában emelni kívánják a tornaórák számát, növt ni a sport szerepét a nevelésben. Meglevő tornatermük azonban szűk a testnevelő tagozat meg­nyitásához. A tervezett új tor­nateremhez, amelynek építését tavasszal kezdenék meg, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Porkohászati Gyár és a helyi háziipari szövetke­zet száz-százezer forintot, a községbeli vállalatok, szövet­kezetek eddig összesen félmil­lió forintot ajánlottak fel pénzben, anyagban és munká­ban. Avatás előtt Érden két új* óvoda Erden ugyancsak az agglo­merációt jellemző gondok sű­rűsödtek össze. Az annak ide­jén kirívóan tervszerűtlenül telepített község hatalmas te­rületén városi számra duzzadt a lakosság. S noha a szétszórt, széttagolt község fejlődése utóbb rendkívül felgyorsult — városias központja is alakul már —, gondjaikat jól jellem­zi, hogy hat meglevő óvodájuk mellett a közelmúltban is még hatszáz gyermek felvételi ké­relmét kellett elutasítaniuk. Az alkotmány ünnepére azonban két óvodát avatnak Érden. Az együtt vagy száz­hetven gyermeket fogadó új létesítmények összesen több mint négymillió forintos beru­házási költségét teljes egészé­ben a községi s környékbeli A SZENTENDREI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT felvesz (nyugdíjasokat is) KŐMŰVES SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT KŐMŰVESEK MELLÉ, RAKODÓ SEGÉDMUNKÁSOKAT. Fizetés a teljesítmény szerint Jelentkezés: Szentendre, Ady E. e. 5. üzemek, szövetkezetek visel­tékt Így például a Diósdi Csap­ágygyár kilencszázezer, a he­lyi TÜZÉP Vállalat, a vas- és fémipari ktsz százhúsz-száz- húszezer, a gépjavító vállalat s a Bentavölgye Termelőszö­vetkezet kilencven-kilencven- ezer forintot adott pénzben vagy anyagban, munkában. Ellenszolgáltatásként a tanács a hozzájárulás mértékével ará­nyosan biztosítja a helyeket a yállalatok dolgozói gyermekei­nek. A meglevő gyermekintézmé­nyek támogatására is sok ap- róbb-nagyobb példát találunk. A gépjavító vállalatnak egy szocialista brigádja e nyáron játszóteret csinált, kerítést ké­szített az egyik óvodának. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár s a Chinoin nagytétényi üzeme szemléltetőeszközökkel, beren­dezési tárgyakkal, parkosítás­sal segíti egy-egy iskolájukat — de sorolhatnánk tovább. A MŰM 220. sz. érdi ipari- tanuló-intézetében eddig hét­száz fiatal zsúfolódott négy tanterembe. A közelmúltban tíz tantermes, műhelyekkel, tornateremmel ellátott új in­tézet építésébe fogtak. E mint­egy tizenkétmillió forintos be­ruházáshoz a szomszédos száz­halombattai Dunai Kőolajipari Vállalat s a Dunamenti Hőerő­mű egy-egy millió forintot adott. Kellemes pihenés festői környezetben: — strand (kedd kivételével 9-től 18 óráig) — vendéglő — élelmiszer-áruház (vasárnap is nyitva) — autóparkoló — pihenő-, labdázóterület. Budapesttől csak 20 km-re, a szentendrei Pap-szigeten Kőműves, vízszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető, BH-0,15-ös rakodógép-kezelő, dózerkezelő (DT-54), épitőgépszerelő, gépkocsiszerelő, karosszérialakatos, toronydaru-kezelő és -szerelő, nehézgépkezelő szakmunkásokat, kubikosokat, betanított és segéd­munkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), rakodókat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. Még egy szép példát talá­lunk Érden a gyermekekhez, fiatalokhoz kapcsolódó létesít­mények megvalósítására a szö­vetkezetek, vállalatok támoga­tásával. Csupán szövetkezeti, vállalati erőből már hozzá­kezdtek annak a több mint tíz­holdas területre tervezett ifjú­sági sportpályának a létreho­zásához, amely a távlatokban tizenöt-húszmillió forintos be­ruházást jelent. Jó tapasztalatok más községekben is Két agglomerációs községet kerestünk fel a budai járás­ban, hogy megkérdezzük: se- gítik-e s hogyan a helyi üze­mek, szövetkezetek a gyermek- intézményeket. A támogatásra rengeteg példát találtunk. Utunkon, más községekben, más példákkal is találkoztunk. A diósdi új lakótelephez épü­lő s az alkotmány ünnepére átadandó óvodához a Diósdi Csapágygyár kétszázezer forin­tot adott; a budapesti Koz­mosz Ktsz a berendezés költ­ségeihez járult hozzá; a helyi szakszövetkezet harmincezer forint értékű társadalmi mun­kával, a tárnoki Lenin Tsz fu­varral és különböző szakmun­kákkal segíti az építkezést; a pátyi Petőfi Termelőszövetke­zet önköltségi áron szállította a maga gyártotta paneleket ... Ugyancsak a pátyi Petőfi Ter­melőszövetkezet sajpt épületé­ben iskolai napközinek adott helyet ... A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vál­lalatok Trösztje, amely idő­közben Budaörsre költözött, az állami gondozott csecsemők zsámbéki otthonának nyújtott rengeteg támogatást... Padányi Anna HETI FILMJEGYZET Murphy háborúja jelenet a Murphy háborúja című filmből. Jubileumi év Esztergom alapításáról hi­teles okmányok nem tájékoz­tatnak, de a régészeti, törté­netírói kutatások megbízható­an igazolják, hogy 973 körül a város volt Géza fejedelem székhelye. Ennek alapján a városi tanács végrehajtó bi­zottsága az 1973-as esztendőt jubileumi évnek nyilvánítot­ta Egy háború nem akkor ér véget, amikor a szembenálló felek aláírják a fegyvernyug­vást, a kapitulációt, vagy a békét. Kiben-kiben végig kell zajlania annak a folyamatnak, amelyet maga a háború indí­tott el, termelt ki és vitt vé­gig. Más szóval: mindenkinek meg kell vívnia a maga külön kis háborúját is, a nagy öl­döklésen belül. És a nagy, ál­talános tragédiákon túl, kinek- kinak elkövetkezik a maga kü­lön, egyéni tragédiája is. Né­ha elkerülhetetlen, nagyobb erőknek és magasabb törvé­nyeknek engedelmeskedve, né­ha értelmetlenül és ostobán, sőt, szükségtelenüL Mint ebben a kitűnő angol filmben, Peter Yates rendező és Stirling Silliphant forgató­könyvíró alkotásában. Hősük, Murphy, a keményfejű ir, a második világháború utolsó napjaiban csodával határos módon menekül meg egy hajó­törésből. A hajót egy portyázó német tengeralattjáró torpe- dózza meg, a rajta szállított katonákat a németek halomra lövik. Murphy, aki repülőgép­szerelő, bosszút esküszik a ten­geralattjáró ellen, s maga a film nem más, mint ennek a bosszúnak a története, majd tragikus végé. Mindebből látszólag az de­rülhet ki, hogy a Murphy há­borúja afféle szokvány hábo­rús kalandfilm, semmi több. Erről viszont szó sincs. Készí­tői — és a címszereplő, Peter O’ Toole, valamint Philippe Noiret —, amikor egyáltalán nem óvakodnak attól, hogy fil­mük izgalmakban és kalan­dokban bővelkedjen, arról sem feledkeznek meg, hogy e ka­landok és izgalmak alapjául hiteles emberi indulatokat és drámai összeütközéseket állít­sanak. Mürphy magányos há­borúja, amelyet a tengeralatt­járó ellen folytat, a becstelen módszerekkel dolgozó elltviég elleni gyűlölettel teli, de egy­szersmind egy makacs, már a tényeket sem tisztelő ember önfejű akciója is. Ettől lesz hi­tele, mint ahogyan az egész film mondanivalója attól lesz stabil, hogy Murphyt nem a sablonok szerinti diadalhoz juttatja: már a fegyverszünet híre után sikerre vitt bosszú­ja önmagát is elpusztítja. Mert az ugyan kétségtelen, hogy Murphy magánháborúja alap­jaiban igazságos és jogos, de ez a rögeszme annyira hatal­mába keríti őt, hogy megszál­lottságában akarva-akaratla- nul hasonul egy kissé a gyűlölt ellenséghez. A rendező nem só­hajt fel érzelgősen: — Hja, ez a háború, ember embernek farkasa! —, hanem ábrázol, és gondolatokat közöl, nem di­daktikusán, nem szájbarágó módszerrel. Ezért érdekfeszítő és tartalmas film a Murphy háborúja. Néhány képsora, nagy mesterségbeli tudással felépített izgalmassága ellené­re is, kissé csinált, de a film lényegét nem ezek a jelenetek adják, bár nem keveset tesz­nek közönségsikere érdekében — és erre számítani is lehet A sirály éjszakája Viszonylag gyakoriak nálunk a japán filmek. De közöttük viszonylag ritka a mai tárgyú Az új tanév előtt Bagón Bagóm 1966-ban nyílt meg az óvoda, s a huszonöt férőhely­re 1968-ig nem volt elég je­lentkező. 1969-ben. viszont már egy má­sodik, rá egy évre pedig egy harmadik csoportot is kellett indítani, s egészen napjainkig a 75 férőhelyesre bővített óvo­dába mintegy 85 kisgyermek járt Számos jelentkezést még így is el kellett utasítani. A további bővítés halasztha­tatlanná vált, s. ehhez a tanács kérésére segítséget adtak a kü­lönböző gazdasági és társadal­mi sízervek. Az ily módon 100 férőhe­lyesre bővített óvoda szep­tembertől a bagí gyerme­kek rendelkezésére ált Szokásos nyári munka az ál­talános iskola épületének, tan­termeinek rendibehozása. Erre a bagi községi tanács szerző­dést kötött az aszódi tanács költségvetési üzemével. A szerződésben az aszódiak vál­lalták, hogy a szükséges átala­kításokat, javításokat az új tanév kezdetére elvégzik. Egy­idejűleg hozzáfogtak az iskola szennyvízelvezető hálózatának teljes kiépítéséhez is. Az isko­la megfiatalítására a tanács az idén 1 millió 200 ezer forintot költ. Kun tetemek - nádlepelben Félig földben lakóház A Szolnok megyei múzeum- igazgatóság kutatási program­jában hatodik esztendeje sze­repel a kunok régészeti emlé­keinek feltárása. Az eddigi legérdekesebb leletmentő ása­tásokat a Karcag környéki Or- gondaszentmiklóson, a XVI. század végén elpusztult kunte­lepülésen, tavaly kezdték meg Az ásatások eddigi eredmé­nyeiből megállapították, hogy az egyhajós gótikus templomot . XV. században építették, azt a halmot pedig, ahol a temető volt, árokkal vették körül. A település pusztulásáig a temp­lom és a temetőárok határolta területen temetkeztek, A fel­tárt sírokból érdekes szokások­ra utaló leletek kerültek elő. Nádból szőtt lepedőbe csavar­ták a halottikat, vagy a kopor­só alját borították nádszöve­dékkel. Az egyik feltárt sírban a halott fejét, leölt kutyája te­temére támasztották. Előkerült két, színesre festett fakoporsó is. A piros, fekete és zöld szí­nű koporsókba férfiakat te­mettek. A kutató régészek három- osztatú kemencés, szoba, kony­ha, kamra elrendezésű lakóhá­zak és félig földbe vájt lakó­épületek alapjait tárták fel. A kutató és feltáró munkát foly­tatják. alkotás. Pedig ezekben éppúgy megtalálhatók a sajátos hang­vételű japán filmművészet egyéni módon kezelt formai és tartalmi jellegzetességei, mint a kosztümös, történelmi, sza­muráj -filmekben. Legutóbb, a Dodeskaden cí­mű filmben, az élet sötét olda­lait, a nyomort láthattuk, an­nak japán változatát, kissé szertelen rendezői megoldá­sokkal, helyenként leegyszerű­sítve, túlrajzolva. Most, A si­rály éjszakája esetében, egé­szen más életszíérába vezet bennünket a rendező, Katsumi Ivaucsi. Mi tagadás, kissé szenvelgő és Hollywood-ízű történet keretében ismerke­dünk meg ezzel a világgal, de egy dolgot mégis megtudunk: Japánban a férfi és a nő kap­csolata nem mindig mérhető európai mércével, nem igazo­dik a mi fogalmainkhoz. Ez ugyan nem nagy újdonság, de azért eléggé érdekes módon je­lenik meg a filmben ahhoz, hogy lekösse figyelmünket. Akiko, a rejtélyes fiatalasz- szony és Tcra-csan, a jómódú aranyifjú szerelme, melodra- matikus vonásai dacára, sok lírai színnel, igen szép opera­tőri munkával megvalósított. Hogy jószerivel nem is marad meg több a nézőben, mint ezek a szépen fényképezett jelene­tek, meg néhány, a jóízlés ha­tárain belül maradó szerelmi kettős, az egyszerre hibája és erénye a filmnek. Ha ugyanis egy kicsit mélyebbre sikerül a társadalmi háttér felvázolása, értékesebb filmet láthattunk volna, ha viszont egy kicsivel több érzelmesség csúszik be­le, az elviselhetetlenségig szi­rupossá válik. Érdeklődéssel fi­gyeltük a nagyor. szép és na­gyon tehetséges Mié Hama (Akiko) játékát, és Tomoicsi Nakai operatőr munkáját. Takács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents