Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEtjLfeD VÁROS RfeSZERE XVI. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK Ötvenmillió forintos költséggel Jó ütemben épül a hordógyár A fűrészüzemet októberben adják át Egyre több fővárosi üzem, gyárrészleg költözik vidékre. A vidéki ipartelepítés egyik módja ez. Előnyei régóta is­meretesek, gazdasági kihatásai igen jelentősek. Egyrészt Bu­dapest egyre súlyosabb terü­letgondját oldják meg így, másrészt a vidéki települések lakossága jut újabb munkale­hetőségekhez. Ilyen, a főváros­ból vidékre költözött üzem az 50 millió forintos költséggel Cegléden épülő hordógyár. A kivitelezést, a Könnyűipari Beruházási Vállalat megren­delésére, a Bács megyei Épí­tőipari Vállalat végzi. i Május elsején kezdtek a munkát. Az új üzem vég­leges átadását jövő év de­cemberére tervezik. Mint a Bács megyei Építőipari Vállalat építésvezetőségén el­mondották, jelenleg a gyár fű­részüzemének építésén dolgoz­nak. 30 millió forintba kerül. Technológiai felszereléssel el­látva, már október 31-én kész. További egy évre lesz még szükség a járulékos létesítmé­nyek, az előregyártott elemek­ből álló irodaház és öltözők felépítésére. Ez idő alatt fek­tetik le az iparvágányt, épí­tik meg a közlekedési utakat és kerítik be a gyártelepet. Egy hét alatt készültek el a 18 méter széles és 72 méter hosszú munkacsarnokkal, a 31. Állami Építőipari Vállalat paneljeinek felhasználásával. Ebben a csarnokban már a vasbeton gépalapokat építik. A talajviszonyok speciális sav­szigetelést tettek szükségessé. A masszív, erős alapokra ke­rülnek a 8—9 méteres gépek, amelyeket 200 ezer dollárért vásárolnak a hordógyámak. Az építőket sürgeti az idő, mert az első géptransz- port már szeptemberben megérkezik. A munka itt csak a technoló­giai, illetve elektromos szere­lés és ellenőrzés befejezése után indulhat meg. Addig gép­tárolásra használják a csar­nokot, amelynek építési költ­sége 4,6 millió forint Az építési munkával párhu­zamosan végzik az üzem te­rületén a tereprendezést, a csatornázást. Gál Sándor épí­tésvezető elmondta, hogy időközben az alvállalko­zók már több ízben mó­dosították a tervet, gátol­va a folyamatos munkát, mégis remélik, hogy a ha­táridőket nem lépik túl. Az épülő üzem technológiai szerelési munkáit a Könnyű­ipari Szerelő és Építő Vállalat végzi, folyamatosan, össz­hangban az építőkkel Jelen­leg a Bács megyei Építőipari Vállalat húsz munkása dolgo­zik a hordógyári építkezésen. Az építési napló tanúsága sze­rint a beruházó és a megren­delő vállalat elégedett munkájukkal. A minőséget és a határidőket illetően sok múlik az alvállalko­zókon is. Pontos, összehangolt, jól megszervezett feladatvégzés szükséges ahhoz, hogy egy gyár megépüljön és üzemel­jen. Az építőiparban gyako­riak a határidőtúllépések. Re­mélhető, hogy a Bács megyei Építőipari Vállalat lelkiismere­tessége révén az új hordógyár a kijelölt időpontban meg­kezdheti a termelést. (khim) Nagy László kiállítása Szeptember 4-én, Budapes­ten, a Duna Művelődési Ház­ban, kiállítás nyílik a Ceg­léden élő Nagy László képző- művészeti alkotásaiból, kis- grafikáiból, ex libriseiből. A kiállítást szeptember 14-ig te­kinthetik meg a művelődési ház galériáján az érdeklődők. Búcsú a szünidőtől Szombaton, augusztus 26-án este, a törteli Déryné Művelő­dési Otthonban megrendezik a hagyományos „búcsúzó diák­bált”, melyen a fiatalok elkö­szönnek a nyári szünidő szép napjaitól. A diákbálon a Mini együttes lép fel. Természete­sen, mint máskor, most is szí­vesen látják a rendezvényen a környező községek és a ta­nyavilág fiataljait. Minőségileg is jó Legnagyobb szilvatermő vi­dékünkön, a Szamos és a Felső- Tisza mentén, megkezdték az idei termés betakarítását és felvásárlását. Az idei szilva minőségileg is jó. Hozzávető­legesen mintegy 500 vagonnal vásárolnak fel belőle, ebből 300—350 vagonnal exportál­nak. Az első szállítmányokat már útnak is indították Ang­liába, Ausztriába és Belgium­ba. A többit frissen és fel­dolgozott állapotban hozzák forgalomba. OLVASÓNK ÍRJA IVTért mostohák a csenűiek? Általános panasz késztette arra egyik csemői olvasónkat, hogy tollat ragadjon, s így ad­jon hírt sokak kívánságáról. — Csemő nincs messze Ceg­lédtől, de mégis kevesebb le­hetőségük nyílik az itt élőknek a művelődésre, szórakozásra, mint más községben. A fiata­lok, ha egy hangulatos estét szeretnének eltölteni, vagy a városba utaznak, vagy más megoldást keresnek, mivel az itteni művelődési centrumban, a kultúrháaban nem sok lehe­tőségük akad. A kultúrházat az állami tangazdaság építtet­te, alig néhány éve. Sajnos, kihasználatlan. Tavaly hetente egyszer filmet vetítettek ben­ne, lehetett tv-műsort nézni, most viszont zárt ajtókra lel az ember. Havonta esetleg egyszer van előadás. Érthetet­len, miért nem törődnek job­ban a csemőiekkel. Bizonyára lehetne valami megoldást ta­lálni. — Sokszor olvasom az új­ságban, hallom hírét annak, hogy egy-egy községben a tsz-ek, állami gazdaságok ösz- szefognak, és a helyi tanács segítségével, közösen vállalják a kultúrház folyamatos üze­meltetését. Hát Csemőben ezt nem lehetne megtenni? Azt hiszem, csak egy kis megér­tésre lenne szükség az illeté­kesek részéről, és az itt elő fiatalok sokkal hasznosabban tölthetnék el szabad óráikat, mint most. (Teljes aláírás) Területi labdarúgás Vezetés után - döntetlen A területi bajnokságban is elkezdődött az 1971—72-es idény. A MEDOSZ idegenben lépett pályára, s egy pontot szerzett. Ceglédi MEDOSZ—Kistarcsa 2:2 (2:0) MEDOSZ: Boda — Cseh, Kovács, Kalmár P., Bezzegh, Katona, Karsai, Kalmár S., Fehér, Fodor, Sebők. Igen rossz talajú pályán, né­hol bokáig érő homokban ren­dezték meg a mérkőzést. A megfiatalított MEDOSZ jó já­téka meglepte a hazaiakat. A Hasznossá teszik a tőzeget Gyümölcsösökben, szőlőkben alkalmazzák A Pest megyei Tőzegkiter­melő Vállalatot húsz évvel ez­előtt alapította a Pest megyei Tanács. Az első időszakban fő­leg tüzelésre alkalmas tőzeget termeltek, később pedig rá­tértek a mezőgazdaságban hasznos tőzegtrágya előállítá­sára. Az évek során munká­jukkal ötször is elnyerték az élüzem címet. Országszerte szívesen vásá­rolják dúsított tőzeg néven forgalomba hozott készítmé­nyüket. Forgalmuk a múlt évben mintegy 30 millió fo­rintra emelkedett. A vállalat tevékenységére nagy szükség van a mezőgazdaságban, hi­szen nemcsak a műtrágya a fontos a talajerő utánpótlásá­hoz, hanem a tőzegtrágya is. Főleg gyümölcsösökben, sző­lőkben alkalmazzák. A vállalat ceglédi telepén dolgozók közül sokan kaptak kitüntetést a jubileumi ün­nepségen. A kitüntetettek megígérték, hogy továbbra is pontos, lelkiismeretes munkát végeznek. Az öreg trafik titka Ötven éve — együtt Az öreg trafik szerényen húzódik meg a Rákóczi úton, a strand oldalán. A kis abla­kon bekukucskál a nap. A homályból két idős ember ar­ca villan elő: Túri Károly bá­csié és Angyalka nénié. Ve­vőkre várnak. Ősz hajukon megcsillan a fény. — Mi újság? — koppantok az üvegen. — Amit óhajt: Ludas, Pest megyei... — Majd elolvasom, de tud-e valami érdekeset, Túri bácsi? — Nem újságszenzáció, ne­künk mégis... összenéznek. Szájuk meg­rándul, szemükben könny­csepp jelenik meg. Elcsukló hangon mondják: — Nagyon szép ... nekünk nagy boldogság. Beszélgetünk. Közben vá­sárlók jönnek, cigarettát, új­ságot, csokit kérnek. Lassan feltárul előttem a szűk, ho­mályos trafik titka. Szegény világ Károly bácsi és Angyalka néni ötven évvel ezelőtt. 1922- ben kötöttek házasságot. — Fordítsuk vissza az idő siető szekerét. Emlékezzenek! A vékony, csontos ujjak a homlokot érintik, reszketve. Hamvas szilva - exportra Nagy a forgalom az ÁFÉSZ 4. számú gyümölcsfelvásárló helyén, a Zalka Máté utcá­ban: naponta csak a kék szilvából 100—150 mázsányit vásárolnak. A szilva legszebbje ex­portáru lesz. Apáti-Tóth Sándor felvétele Tekintetük messzire menekül, túl e szorító falakon. — Gyerekkori ismeretségből született a vonzalom. Együtt jártunk az ipartestületbe, tán­colni. Sarjadó boldogságun­kat letiporta az első világhá­ború. Hat évre elszakadtunk egymástól, de aztán boldogan mentünk az oltár elé. Szép la­kodalom volt, bár szerény. Szegény világ volt akkori­ban, nem nagyon jutott mi­ből vigadni. Mi bátran vág­tunk neki az életnek. Pénznél, vagyonnál biztosabb támasz volt a kölcsönös megértés, bi­zalom. Csendes évek két Túri bácsi széttárja a tenyerét: — Mit mondjak az ötven évről? Eltelt, mint egy pilla­nat. S csendesen. Egyszerű emberek vagyunk mi, az éle­tünk is ilyen. Szerényen meg­húzódtunk ezen a földön. Ne­künk az a sors jutott, hogy messziről figyeljük, hogyan változik a világ, milyen szé­pen ragyog a nap, s milyen kíméletlenül elűzik az éjszaka. Volt jó is, rossz is. — A második világégés kez­detéig összekuporgattunk bú­tort, ruhákat. Akkor Bihar- keresztesen laktunk, ott szol­gáltam. Amikor lehetett, ha­zaindultunk, Ceglédre. Min­denünket beraktuk egy va­gonba. A vonatot felrobban­tották ... Újra kezdtük az életet, semmi nélkül, mint húsz évvel előtte. — A párom otthon dolgozott mindig, mert még nem járta a szokás, hogy pénzkeresőnek állnak az asszonyok. Én pénz­ügyőr voltam, 36 évig. 1953- ban mentem nyugdíjba. Ezt a trafikot 1929 óta vezette az anyósom. Halála után a fele­ségem vette át. Jól jön ez a kis pénz a nyugdíjhoz. Aranylakodalom Egy fiú áll meg az ablak előtt. Fecskét kér. Lány lép mellé, mindjárt rágyújtanak. — Szomorúan látjuk, hogy manapság milyen sokan és milyen könnyen dobják félre a házasságot. Talán az a baj, hogy túl jól megy a soruk a maiaknak. A könnyű, gond­talan élet olykor felelőtlen szabadságot szül. Mi egymás­ra voltunk utalva, összelán­colt bennünket a gond, a küszködés, a mindennapiért való közös fáradozás. Eszünk­be sem jutott a kalandozás. Én a világért sem azt aka­rom mondani, hogy az volt a jó. De az sincs valahogy a rendjén, hogy olyan sok mos­tanában a válás. — Milyen volt a lakoda­lom? A második — szólok közbe, hogy elűzzem tekinte­tük elől a gondfelhőket. — Aranyos! — nevetnek.— Együtt vigadott a család. Et­tünk, ittunk, nótáztunk. Min­denki az „ifjú” párt éltette. Még viccelődtek is, hogy nem megyünk-e nászútra. Mond­tuk: dehogynem, ki a piacra, dinnyéért. Ez az ünnep is el­telt. Szép volt. ' A mindennapok ajándéka Elröppentek az emlékezés percei. A kis trafik sötét fa­lai, az öreg bútorok újra va­lósággá váltak. Csendben ül­nek, hosszú ideig. Jönnek a vásárlók, szótlanul szolgálják ki őket. Mintha bántó lenne a pénz csörrenése is. — örülünk, hogy megva­gyunk, békében — emeli fel a fejét Károly bácsi. — Mind­ketten a nyolcvan felé balla­gunk. Mit várhat az élettől ilyenkor már az ember? Csak egészséget. Ha ez megvan, örülünk mindennapunknak. Számunkra a hajnali napfény, a jó étvággyal elfogyasztott étel, a csendes szemlélődés a legnagyobb ajándék. A sors adja, az is veszi el egyszer. Megszorítom a kezüket: — Jó egészséget kívánok, még sokáig! Kohlmayer Adám 20. percben Sebők kapuslövés­ből szerzett vezetést, majd, a 36. percben, Kalmár S. a ka­pust is kicselezte, és úgy lőtt a hálóba. Ezután a ceglédiek mezőnyfölényt harcoltak ki. A 80. percben szögletből szépítettek a tarcsaiak, majd nagy hajrába kezdtek az egyenlítésért, amit sikerült is megszerezniük. Kalmár P. sze­relése után egy hazai játékos „átdobta” magát a labdán, s a játékvezető, nagy meglepetés­re, 11-est ítélt. A büntetőt ez­után értékesítették. Gólszerzők: Sebők, Kal­már S. Jók: Cseh, Kalmár P., Boda, Fehér. U. L. Meleg falat A hideg augusztusi napokon, ha lehet, még népszerűbb lett Cegléden a lánpossütő házikó. A hazai és a városon átutazó külföldi vendégek szívesen vásárolják a frissen sült, ro­pogós tésztát. Naponta — kora reggeltől, estig — gyakran ezernél is több lángos fpgy el. A környező üzemek dolgo­zói az uzsonnaszünetben a „munkahelyi futárszolgálatot” küldik szokásos lángosadagju- kért. Alba Regía és Aranybulla Kedves ajándékot kapott kialakulásénak ezredik évfor­dulójára Székesfehérvár a Kertészeti Kutató Intézet dísznövény osztályától: Márk Gergely tudományos kutató két új rózsahibridet nemesí­tett, s ezeket „Álba Regiá”- nak (bársonyos vörösbordó) és „Aranybullá”-nak (arany­sárga) nevezte el. Az Arany­bulla-emlékmű környékét az „Aranybulla”, a Millenniumi emlékmű környékét az „Álba Regia” fajtával telepíti be. Ezúton mondunk köszöneté, mindazoknak, akik szeretett Jo férjem: Király László temetéséi, megjelentek, részvétüket nyilvá­nították, sírjára koszorút, virágo. helyeztek. Király Lászlóné, gyá­szoló család. ' Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szere­tett édesanyánk Sági Istvánná temetésén megjelentek és fáj- dalmunkan osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Gyer­mekei. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A Cipőipari Vállalat­nál (Fűtőház u. 11. sz.) 30 százalékos ár­engedménnyel 19 — 30 nagyságban gyermek­cipők vásárolhatók, naponta 8 — 13 óráig. Eladó öregszőlőben 374 négyszögöl szőlő terméssel is, hálószo­babútor. Érdeklődni: Kürt u. 2/b. _________ Ki sfaludy utca 19. sz. ház eladó. Beköltözhetően eladó családi ház és 400 n.-öl szőlő. Cegléd, Akasztó-s2él 3. szárn- mal szemben. Vida. Bem utca 26. számú ház eladó. ______ Vi llanymotor eladó. Rét u. 4. sz._______ Há z eladó. Cegléd IX. kér. Szalag utca 18. sz. Ugyanott két por­ta is.________________ Két középiskolásnak bútorozott helyiség kiadó pedagógus csa- ládnál. Szép utca 12. Modern mély gyer­mekkocsi olcsón r\- adó. Deák tér 5. sz. A 203-as sz. Mü. M. Intézet kellő számú jelentkező esetén az alábbi szakmákban esti („D”) tagozatos képzést szervez: he­gesztő, gépi forgácso­ló, gépszerelő, aszta­los, ács-állványozó, kőműves. Jelentkezési határidő: augusztus 30. Részletes felvilá­gosítást az intézet igazgatósága ad. (Hold utca 17.) A Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmun­kásképző Iskola, (Ceg­léd, Pesti út 7.) kel­lő számú jelentkező esetén valamennyi kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmá­ban szakmunkáskép­ző tanfolyamot, bolt­vezetői, vendéglátó üzletvezetői, önkiszol­gáló pénztáros tanfo­lyamot szervez. A fel­vételi feltételeket a VII/71./K. É. 13. B.k. M. sz. utasítás tartal­mazza. Jelentkezési határidő: augusztus 30. (Cegléd, Pesti út 7. sz.) Porta eladó. Hajó u. 1. Értekezni: Kazin­czy utca 2. 21 éves elvált asz- szony, ötéves kislá­nyával megismerked­ne szakmával rendel­kező barna férfivel, aki kislányomnak apja lenne, nekem pedig életlársam. La kásöm van. „Szere tetre vágyunk” jeligé­re. Ocsai, Cegléd, Gu- bodi utca 14* sz. Házhely eladó. Tég­lagyár dűlőben. Ben­zinkút irányában. — Érdeklődni: Zrínyi utca 33. szám. Eladó fél ház, kétszo­bás, sürgősen. Gubo- di utca 6. szám. Eladó három süldő, százkilósak. Cegléd, XI. kér. Állomás utca 13. szám. ____________ Ma gányos leányt ke­resek, aki segít a szőlőmben. Lakáso­mat ráíratom. Érdek­lődni: Gubodi u. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents