Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

Szombaton: Kisgraíika-kiállítás A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ földszinti ter­meiben augusztus 26-án, szom­baton délután négy órakor nyílik a Kisgrafika Barátok Körének gyűjteményes kiál­lítása. A kiállítás anyagában több mint 20 képen, 29 mű­vész zsűrizett alkotása szere­pel. A kisgrafikák és ex lib­risek közül nem egy már nemzetközi kiállításon szerzett elismerést alkotójának. A kiállítást 10 napon át, szeptember 3-ig lehet megte­kinteni. Sok százan az úttörőtáborokban Sok száz ceglédi és járás­beli kisdiák táborozott az idei nyári szünidőben a balatoni és az Északi Hegyvidéken levő úttörőtáborokban. A gyerekek jól szervezett program szerint töltötték idejüket, s úttörő­mozgalmi feladatokat is vég­rehajtottak. Közülük jó né- hányan emlékalbumot készí­tenek a nyári szünidőről a szeptemberi őrsi foglalkozáso­kon, ELHUNYT SÁRKÁNY JÓZSEF Életének 88. évében, Buda­pesten meghalt Sárkány József nyugalmazott múzeumigazga­tó, a ceglédi Kossuth Múzeum alapítója és egykori igazgató­ja. Hamvait Cegléden helyezik örök nyugalomra. Temetéséről később adunk hírt a Ceglédi Hírlap hasábjain. TEKE NB II Súlyos vereség az Ikarustól A Ceglédi Építők NB Il-es férfi tekecsapata az őszi má­sodik fordulóban nem tudta megismételni előző heti kitű­nő teljesítményét. Csak Raf- fai és Rónaszéki ért el elfo­gadható eredményt. A csapat faeredménye nagyon rossz. A bajnoki címre törő Ikarus biztosan győzött. Vasas Ikarus—Ceglédi Épí­tők 7:1 2513:2335. Jók: Raffai (416), Rónaszéki (406). NB. Tartalékbajnokság: Ceglédi Építők „B”—Belo­iannisz „B” 6:2 2519:2386. Jók: Molnár (448), Nagy (438), Türei (412). U. L. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 199. SZÄM 1972. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK A VEVŐ NEM REKLAMÁL Üzemfejlesztésre lenne szükség Vizsgálat a járás beli téglagyárakban A járási és.járási jogú vá­rosi népi ellenőrzési bizottság a minap ülést tartott. A napi­rend megkezdése előtt egyper­ces néma felállással emlékez­tek dr. Szentpétery Kálmán NEB-tagra, ki nemrég autó­baleset következtében életét vesztette. A tégíafélék mennyiségi és minőségi termeléséről tárgyalt a bizottság. A NEB-hez az el­múlt időszakban több helyről érkezett jelzés, hogy a tégla­gyárak nem adnak jó minősé­gű árut, és a magánvevők ré­szére keveset juttatnak. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy valóban akadnak általános és helyi jellegű gondok mind a ceglédi, mind az abo- nyi téglagyárban. Megszünte­tésük részben központi jellegű intézkedéseket kíván, részben helybelieket, mint például a technológiai fegyelem megtar­tása, a lehetőségek jobb ki­használása. Az észrevehetőbb javuláshoz azonban jelentő­sebb állami támogatás is szük­séges volna, mert a berende­zések, felszerelések régiek, s a bérezés miatt kedvezőtlen a munkaerő-ellátottság is. A termékek minőségét meghatározó szabvánnyal a gyáregységek nem ren­delkeznek, az égetési művezetők a ter­mékek külleme, égetése alap­ján minősítenek. Bár az égeté­si művezetők nagy gyakorlat­tal rendelkeznek, tudásuk nem pótolhatja a szabványt. Gya­korlatilag osztályozásra — fő­leg a ceglédi téglagyárban — nem is kerül sor. A vevők közvetlenül a kihordó eszköz­ről rakodnak, így a tégla ke­resettsége a fő meghatározó. A vevő örül, hogy építési anyag­hoz jutott, nem reklamál. Saj­nos, a vállalati központi el­lenőrzés sem változtat e gya­korlaton. A téglagyárakban jelentős fejlesztést nem hajtottak vég­re. Cegléden ugyan a lóvonta­tás helyett a Diesel-motoros vontatást vezették be, de mindkét téglagyár korszerűt­len, s a rendelkezésükre álló anyagi erőforrás csak a leg­szükségesebb tatarozást fede­zi. A napi árukiadásoknál rangsorolást nem állapítanak meg. A közületek rakodhat­nak, a magánosokat pedig ér­kezési sorrendben szolgálják ki, ezért általános jelenség: a fuvarosok már éjjel, vagy haj­nalban megjelennek a gyár­kapuk előtt, hogy mielőbb téglához jussanak. A NEB a vizsgálati anyag­gal megkereste a tégla­gyárak mezőtúri igazgató­ságát, és az összefoglaló jelenest el­küldte az illetékes hatósági szerveknek is. A NEB megtárgyalta az egyes fogyasztási cikkek im­portjával kapcsolatban készí­tett vizsgálati anyagot is. Az importból származó árufélék nem haladják meg a készletek 10 százalékát, s legtöbbjük nem jobb a hazainál, de tet­szetős csomagolásuk miatt szívesebben vásárolják azo­kat. A vásárlóknak minden import termékhez magyar nyelvű tájékoztatót, használa­ti utasítást kell mellékelni. A külkereskedelmi vállala­tok nem kerülnek közvetlen kapcsolatba az eladást végző kereskedelmi egységekkel, így nem fektetnek súlyt a piackutatásra sem. Az viszont igaz, hogy az import árukkal kapcsolatban a reklamáció nagyon kevés. A NEB-ülése az elnöki be­számolóval ért véget. P. R. Késik « átadás Lassan épül újjá a mozi Gerendára és engedélyre várnak Akiknek mostanában a ceg­lédi Szabadság Filmszínház előtt visz el az útjuk, látják, hogy a kőművesek az épület homlokzatát vakolják. S ha már így van, gondolja a mozi­kedvelők tábora, talán nincs messze a nap, amikor a fel­újított mozi nézőterén elfog­lalhatják helyüket. Ebben bízva, érdeklődtünk a Ceglédi Építőipari Vállalat illetékeseinél az átadás végle­ges időpontja felől. ESTE A PIACON Erényes dinnyék — Mit ennél vacsorára? ' — Ha feldobjuk, zöld, ha leesik, piros. ' — Dinnyét? Honnan sze­rezzünk ilyenkor, este? ; — Kimegyek a piacra. ' Sötétedik. Fél hét. Akkor is megtalálnám a piacteret, ha nem tudnám, hol van: papí­rok, hulladékok jelzik az Utat. A középső asztalsor mö­gött, négy-öt helyen, diny- nyehegyek magasodnak. Mo­solyognak a kövér, fényes héjú gyümölcsök. Meg az el­adók is. Estefelé kevés már a vevő. Vajon kinek sikerül elcsábítani ? csóbban. Így kívánja az erény. — Miért? — Ha csak tíz fillért en­gednék, elűznének a többiek. Rontanám az üzletüket. — Pedig annyi dinnye van már, hogy' nemcsak a Dunát, hanem a Rákóczi utat is el lehetne velük rekeszteni eső után. Aranka néni (hallom, így szólítja a szomszéd) leül egy ládára. — Saját termés? — pöccen- tek meg egy világos héjút. — Nem, nem az. Átveszem a tsz-ektől, termelőktől. — Mennyiért? — De kíváncsi maga! Kár ilyen fiatalon, mert hamar megöregszik. — Tessék meglékelni! —. kéri a nénit. — Ugyan minek? Olyan ez mind, akár te, lányom. Édes. — Kérem! Morog az asszony. Mérge­sen vágja ' bele a hegyes kést a dinnyébe. A lány belekóstol a lékbe. Arcán fintor rándul. Rázza a fejét. Az asszonyság oda­vágja a kést az asztalra. A megriadt lányka eloson. Röpködnek a csalogató sza­vak: „Ide jöjjön, kedves­kém”, „Drága uram, paran­csoljon!”, „Aranyos fiatal­ember, tessék!” A cégtáblákon ez áll: zöld­ség- és gyümölcskereskedő. j — Hogy adja? ] — Négyért, i — Két kilót? ' — Dehogy, édes! Egyet. Ki­írtam a táblára is. ‘ — Délelőtt láttam már ket­tő ötvenért is. j — Itt mindenki négyért adja. Én sem kínálhatom ol­Teherautó érkezik. Kira­kodnak. Röpködnek lefelé, kézről kézre a dinnyék. — Honnan hozták? — A törteli határból. — Válogathatok? — Ma már nem árusítunk. Csak holnap reggel. Leülnek a kupac tetejére. A kosárban sörösüvegek koc­cannak. Ügy látszik, elége­dettek a mai bevétellel. Fiatal lány ölel magához egy nyolckilósat. — Éjszakára itt hagyják kint a dinnyét? — A zsebünkben nem vi­hetjük haza! — Marad belőle reggelre? — Van itt őr kérem! Meg­fogadtuk. Csak a keddi meg a pénteki piac előtt alszunk itt. Akkor már hajnali négy órakor jönnek az első vevők. A ponyva alatt hortyog már egy asszony. Lebukik a feje az asztalra, a dinnyék kö­zé. Talán arról álmodik hogy holnap csak egyedül < árul itt, a konkurrencia el tűnt. S akkor minden áruj' elkel, talán dupla áron is. Este, fél nyolc. Üjabb te­herautó érkezik. Holnap reg­gel sok dinnye lesz a pia­con. Kohlmayer Ad ám A válasz: talán két hónap múlva visszaköltözhet albérle­téből, a Kossuth Művelődési Házból a mozi. A távoli idő­pont oka: az időben megren­delt acélgerendák nem érkez­tek meg, s így az erkély fel újítását abba kellett hagyni: Itt, a belső szakipari munká­kon kívül, még a padlózás is hátravan. Hátráltatja a mun­kát, hogy az útfelbontási en­gedély, amelyet a KPM-től kell megkapniuk, ez ideig nem ér­kezett meg. A gázszerelők az engedélyre várnak, hogy meg­kezdhessék a gázbekötést, il­letve a járdabontást a Bat­thyány utcában. S ha mindez meglesz," kezdhetik a munkát a festők, mázolok. A mozilátogatók tehát most az október végi átadásban re ménykedhetnek. Egy kicsit már türelmetlenül. Cs. I. ABONYI KRÓNIKA A mozgalom még többet tegyen Politikus, tervszerű munkát A pártirányítás szervezeti és működési feladatairól tár­gyalt legutóbbi ülésén Abony nagyközség pártbizottsága. A napirend szerint értékelték a pártszervezetek és a tömeg­szervezetek, a KISZ, a szak- szervezetek, a nőbizottságok, a Vöröskereszt és az MHSZ te­vékenységét. Megállapították, hogy az ifjúsági szervezetek többsége Abonyban jó munkát folytat, de lenne még bőven tennivalójuk. Hiba, hogy az alapszervezetek vezetőinek igyekezetüknél gyakran kisebb a politikai képzettségük. A rendezvények, bár szervezet­tek, még magasabb színvona­lúak és hatásosabbak lehetné­nek. Abonyban sok olyan fia­tal él, aki nem tagja a KISZ- nek, s akiket hívó szóval és pél­damutatással könnyen be­vonhatnának az ifjúsági szervezetbe. Az abonyi munkahelyeken dolgozók 90 százaléka szak- szervezeti tag. A mezőgazdasá­gi munkások hovátartozása vi­szont még megoldatlan. Javas­latok már elhangzottak, de döntés még nem született, pe­dig igen fontos lenne ennek a kérdésnek mielőbbi eldöntése. A szakszervezeti munkába több tervszerűséget kéne vinni, fokozni kellene politikai neve­lő tevékenységet és jobban gyümölcsöztetni az érdekvé­delmi feladatokat. A nőbizott­ságok munkájával kapcsolat­ban á bizottságok fontos szere­péről szóltak, és arról, hogy sokszor nem kapnak megfele­lő támogatást a munkahelye­ken. Az MHSZ és a helyi Vö­röskereszt munkája elismerést, de'bírálatot is kapott: a diá­kokon, az ifjúságon kívül a községbelieket is össze kell fogniuk, és a munkahelyeken is a kí­vánalmaknak megfelelően kell tevékenykedniük. A nagyköz­ségi pártbizottság ülése befeje­zésül határozatot hozott a tö­meg- és mozgalmi szervezetek munkájának segítésére és ja­vítására. r Uj élelmiszerbolt Az ÁFÉSZ új önkiszolgáló élelmiszerboltját szombaton nyi­tották meg Abonyban, a Székely Bertalan úton. Az új létesít­mény több mint 700 ezer forintba került. Gyuráki Ferenc felvétele 1973. január elsején lesz Pe­tőfi Sándor születésének 150-ik évfordulója, amelynek megün­neplésére az ország több he­ÖT ÉV - KÉPEKBEN Fotókiállítás nyílt az abonyi művelődési ház ifjúsági klubjában. Mintegy száz képen mutatják be a község társadal­mi. politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének dokumentu­mait, idézik fel az elmúlt öt év kiemelkedő eseményeit Gyu­ráki Ferenc fotóival. I lyén már megkezdték a ké­szülődést. I Kegyelettel készülnek az ün­neplésre Abonyban is, ahol az öreg katolikus temető árnyas fái alatt pihennek a költő öcs- cse, Petőfi István feleségének, Gaylhoffer Antóniának a ham­vai, akinek emlékét Abony la­kói szeretettel ápolják. Az abonyi Petőfi-ünnepsé- geket ez év végére tervezik a Hazafias Népfront, a tanács és a múzeum rendezésében. Győré Pál vb-titkár, múzeum­igazgató az előkészítő munká­latokat megkezdte. Az ünnepi megemlékezések keretében koszorúzási ünnep­séget tartanak Petőfi István­ná sírjánál. Kiállítást rendeznek az abo­nyi Petőfi-emlékekből és -fo­tókból. Petőfi Istvánná egyko­ri lakását emléktáblával jelö­lik meg. Az abonyi Pefőfi-ünnepsé- gek idején a Hazafias Nép­front és tanács emlékünnepsé­get tart a Kutyakaparó csár­dánál, amelyet a költő annak idején megénekelt. K. L. SOK MUNKÁJA VOLT az idén az abonyi József Attila Termelőszövetkezet javító- műhelyének. Féléves tervüket százszázalékosan teljesítették. Sajnos, sok alkatrészt kellett felhasználniuk, cserélniük, mert a gépek nagy része nem új típusú, és évek óta használ­ták azokat. A Petőfi-évfordulóra készülnek Abonyban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents