Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

8 PEST MFC» K^Ciritip 1972. AUGUSZTUS 2»., CSÜTÖRTÖK MA< 1972. augusztus 24, 1 IXA. csütörtök, Bertalan napja. A nap kél: 4.51, nyugszik: 13.40 órakor. A hold kél: 18.18, nyug­szik: 4.20 órakor. Várható időjárás Felhőátvonulások, inkább csak keleten szórványos esők­kel. Mérsékelt, napközben Időnként még élénk északi, keleti szél. Hideg éjszaka, a nappali felmelegedés kissé erősödik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 19 —24 fok között. — Iskolák és tornatermek. A negyedik ötéves terv ide­je alatt épült nyolc vagy több tantermes iskolák már tornateremmel készültek. A már meglévő épületekhez egész Pest megyében egye­dül Tápiószentaiártonban épült tornaterem, máshol er­re anyagi fedezet hiányában, nem volt lehetőség. — 31 polgármester. Au­gusztus 27—28-án, az idén már másodízben, 31 török polgármester tartózkodik fő­városunkban. A vendégek városnézésen vesznek részt, és fogadja őket a Fővárosi Tanács elnöke is. — Hol a jelzés? A Török­bálint—Iharos—Bia közötti zöld turistajelzés Törökbá­lintról kiindulva körülbelül 3 kilométer hosszan hiány­zik. Pótlása még most, nyár végén is időszerűnek látszik. — Baleset. Nagykőrös és Cegled között Papp Sándor 59 éves gépkocsivezető a menetirány szerinti bal ol­dalon összeütközött egy sza­bályosan közlekedő teherau­tóval, s ennek következté­ben a személykocsi utasa, Fodor Lóránt 59 éves buda­pesti lakos a helyszínen meghalt. A gépkocsivezető súlyos sérüléseket szenve­dett. — Leszúrta apját. Újvári Károly 37 éves rokkant nyugdíjas, ráckevei lakásán szóváltás közben, késsel szí­ven szúrta apját, Újvári Pé­ter 69 éves nyugdíjast, aki a helyszínen meghalt. Újvári Károlyt a Pest megyei Rendőr-főkapitányság őrizet­be vette és eljárást indított ellene. A Lánchíd alapkőletétele SZÁZHARMINC ÉVVEL EZELŐTT, 1842. augusztus 24-én volt a Lánchíd ünnepélyes alapkőleté­tele. A Dunán Pest és Buda között e híd megépítése előtt úgyneve­zett repülőhíd szolgálta az át- kelést. Már Zsigmond « király, később H. József császár foglal­kozott az állandó dunai híd gon­dolatával, de a feladat megvaló­sítása Széchenyi Istvánra várt. 1832-ben megalakította a ,.Híd- egyletet”, s ezzel szervezeti ke­retet adott az építkezéssel kap­csolatos műszaki és pénzügyi feladatoknak. Felméréseket vé­geztetett, térképeket készíttetett, majd amikor látta, hogy külföl­di műszaki segítség nélkül ter­vét nem valósíthatja meg, érint­kezésbe lépett W. T. Clark an­gol mérnökkel, akinek marlowi lánchídját megcsodálta. A híd tervezésére végül is az angol mérnök kapott megbízást. az építkezés vezetője pedig névro­kona Clark Adám lett, akit Széchenyi még 1834-ben Pestre hívott. Az építkezési munkák előkészületei 1839-ben kezdődtek, s csak három év múlva történt meg az alapkőletétel, amellyel kezdetét vette nemcsak Pest- Buda és az ország, hanem a kontinens egyik legnagyszerűbb alkotásának megépítése. E páratlanul kecses, történel­mi hidunk végül is 1849 novem­berére készült el, s akkor adták át rendeltetésénél!, de teljes ér­tékűvé csak az Alagút későbbi elkészültével vált. / — Káiiyagéjiesítés. Az Oroszlányi Szénbányák or­szágos viszonylatban is évek óta élen jár az új technoló­giák, új gépek bevezetésé­ben. Több olyan bányájuk van. ahonnan csaknem száz százalékig gépi úton kerül felszínre a szén. — Kísérletek Ózdon. Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztó gyárrészlegé­ben figyelemre méltó kísér­leteket folytatnak a kohók leggazdaságosabb járatásá­nak megállapítására. — Műszaki együttműkö­dés. A maigyar—szovjet mű­szaki tudományos együttmű­ködés keretében napjainkig a Szovjetunió körülbelül 4000 műszaki dokumentációt bocsátott a magyar vállala­tok, intézmények rendelke­zésére. Hazánk ezt 2600 do­kumentációval viszonozta. — Meghívásra — Lengyel - országba. A pácéi—isaszegi ÁFÉSZ népitánc-csoportja a lengyelországi rezövi vajda­ság szövetkezetének meghí­vására szeptember elején vendégszereplésre utazik. A lengyel kultúrcsoport októ­berben lép fel Isaszegen és Pécelen. Időszerű mezei tennivalók Vetőmagpótlás, nyári mélyszántás A mezőgazdaságban járatlan ember azt hihetne, hogy a küzdelmes aratás után a ha­tártalan megkönnyebbülés és nagy-nagy felsóhajtás korsza- [ ka következik be. Az időszerű teendők azonban továbbra is tempós munkára ösztökélik a J gazdaságokat. A kései betakarítás miatt j sok helyütt nem sikerült még boglyákba gyűjteni a szalmát, s az utóbbi napok esői egyre hátráltatták a munkát. Ahogy az időjárás engedi, I hozzálátnak az elmaradt teen- I dők elvégzéséhez, hiszen a ta- j lajmunka — tarlóhántás, nyá- j ri mélyszántás — alapvető té- i nyezője a jövő évi termésnek. Eddig az aratás, illetve a ter­mény behordása igénybe vet­te a termelőszövetkezetek tel- j jes szállítókapacitását, de már j minden gazdaságban egyre| több járművet foghatnak be az istállótrágya kihordására — nagy az elmaradás e téren is —, hogy eleget tegyenek a ta­lajerő-utánpótlás fontos köve­telményeinek. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezést' gyi osztá­lyának szakfelügyeleti cso­portvezetője, Billódi Ferenc elmondta, hogy célszerű már most felkészülni a kukorica és a répa betakarítására. Igaz, van még idő, sőt, a csapadékos időjárás késlelteti a termény be- érésót, de a betakarítás semmivel sem ígérkezik Jeleidés a Vérmező alól Befejezés előtt a hatalmas méretű fordító vágányalagút. Az év végén adják át a met­ró Deák tér—Vérmező közötti új szakaszát. A végállomás építése a Déli pályaudvar mellett, a Vérmező alatt, be­fejezéséhez közeledik. He­lyükre kerültek a lépcsősorok, a 60 méter hosszú mozgólép­csőnél szeptember közepén megkezdődik a műszaki pró­ba. A tervek szerint szeptem­ber végén hozzákezdenek a végállomás műszaki átadásá­hoz. Sz. Sz. Szatucsin kitüntetése A KISZ Központi Bizottsá­ga Ifjúságért Érdeméremmel tüntette ki Sz. Sz. Szatucsint, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosát. A kitüntetést dr. Horváth Ist­ván. a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára szerdán adta át Sz. Sz. Szatucsinnak, aki — miután öt évig mun­kálkodott a szovjet és magyar ifjúság közötti kapcsolatok el­mélyítésén — végleg elutazik állomáshelyéről. Valutabeváltás Az Országom Takarékpénztár az augusztus 23-től szeptember 5-ig nyitva tartó nemzetközi szőlészeti és borászati kiállításon és vásáron a helyszínen váltja be a külföldi vendégek valutáját és csekkjét. Ezenkívül az érdeklődő külföldiek részére deviza-külföldi számlák­kal kapcsolatban (számlanyitás, számla fölötti rendelkezés slb.) felvilágosítást ad. Mi A rádió és a televízió mai niüsora KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Reggeli muzsika. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.05: Mű­sorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.18: Nóták. 8.40: Ifjúsági Rádió. 9.00: A 400 éves párizsi vérnász. 9.20: fali-operettek. 10.00: Hírek. 10.05: Két szimfónia. 10.50: Magyar Parnasszus. 11.30: Meyerbeer ope­ráiból. 12.00: Harangszó. Utána: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Melódiákok­tól. 14.02: Finn költők versei. 14.22: Zenés hangképek. 14.42: Dalciklus. | 15.00: Hírek. 15.10: Zengjen da­lunk. 15.40: Sámson és Delila. Sze­relmi kettős a II. felvonásból. 15.59: Hallgatóink figyelmébe: 1G.00: A világgazdaság lnrei/ 16.05: Hogyan hallgatnak bennünket. 16.25: A román kultúra bete. 1G.50: Fúvószene táncritmusban. 17.00: Hírek. 17.05: Harangozó Teréz éne­kel. 17.18: Szolgáltatás, Szabolcs­ban. 17.43: Lemezek közt válogat­va. 18.18: Mezőgazdaságunk nagy öregei. 18.48: Miért igen, miért nem. 18.58: Hallgatóink figyelmé­be! 19.00: Esti Króniká. 19.25: Kri­tikusok fóruma. 19.35: Mozart: g- moll szimfónia K. 550. 20.00: Kap­csoljuk Münchent. Köszöntjük az olimpiát. Szórakoztatózenei mű­sor az olimpiai faluból. Közben: Kb. 20.50: Az öt karika jegyében. Kb. 21.05: A Szórákoztatózene e. műsor folytatása. Kb. 22.00: Hírek. Kb. 22.15: Sporthírek. Kb. 22.20: Tíz perc külpolitika. Kb. 22.30: Nagy siker volt. Kb. 23.17: Zenés játékokból. I. Kern: Show hajó. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. O.lfí: A Párizsi fúvósegyüttes játszik. Műsorzárás. PETŐFI RADIO 4.23—7.59: Reggeli muzsika. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.03: Zene­kari muzsika. 9.00: Hírek. 9.03: Ze­nekari muzsika folytatása. 9.40: Hallottuk, utánajártunk, 10.00: Hí­rek. 10.05—12.0?: Zenés műsor üdü­lőknek. 10.30—10.33: Német nyel­vű hírek. 11.00—11.05: Hírek. 11.03 —11.08: Angol nyelvű hírek. 11.30 —11.33: Orosz nyelvű hírek. 11.45 —11.50: Néhány szó zene közben. 12.00: Hírek. 12.03: Könnyűzenei híradó. 12.33: Debussy: Vonósné­gyes. 13.00: Hírek. 13.03: Nyíregy­házi stúdiónk jelentkezik. 13.20: Operakórusok. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00—18.00: Ifjúsá­gi randevú. 14.30, 15.33: Hírek. 15.33—16.18: Csak fiataloknak! 16.33 :Hírek. 16.36: Hallgatóink fi­gyelmébe. 17.30—18.00: Hírek. 18.10: A Corvina együttes játszik. 18.25: Bach: d-moll kettősverseny. 13.42: Nyugatnémet történészek az I. vi­lágháború kirobbantásáról. 19.02: Minden jegy elkelt. A félkegyel­mű. Dráma három felvonásban a Nemzeti Színházból. 19.54: Jó es­tét, gyerekek! 20.00: Esti krónika I II. kiadása. 20.25: Új könyvek. 20.28: A színházi közvetítés foly­tatása. 22.12: Bellini: A kalóz jele­net a H. felvonásból. 22.30: Kclet­európa története a XIX. század el­ső felében. 22.40: Népi zene. 23.00: Hírek. 23.15: Liszt- és Weiner-mü- vek. 24.0C: Hírek. Időjárásjelentés. Műsorzárás. URH 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 18.10: Verdi: Otelló. 9.05: Magyar zeneszerzők. 19.43: Külföldi tudó­soké a szó. 19.58: Caterine Valente énekel. 20.30: Hírek. 20.33: Hang­ielvételek felsőfokon. 22.06: A dzsessz kedvelőinek. 22.35: Anna- liese Rothenberger énekel. 23.00: Hírek. Időjárás jelentés. Műsorzá­rás. TELEVÍZIÓ 17.38: Hírek. 17.45: Hang-villa. 18.25: Magyarszováti dalok. 18.35: Pillantás a sportvilágba. Filmösz- szeállítás. 19.05: Reklámműsor. 19.13: Esti me.se. 19.30: Tv-liíradó. 20.00: A négy páncélos és a kutya. X. rész: Ä szökés. 21.05: Töltsön egy félórát kedvenceimmel. Tar- dos Péter műsora. 21.50: Rólunk van szó. 22.40: Tv-híradó — 2. ki­adása. Ma 17,45-kor a tv-ben: HANGVILLA Az egész világ muzsikál... — Sorozatműsorról/van szó, amellyel a szerkesztők azt a célt szerelnék elérni, hogy a ko­moly zenévei egyben szórakoztassák is a fiatalolMt. Ezt a részt is Csukás István költő írta — neki régi kapcsolata van a ze­nével: a békéstarhosi zenei kollégiumban nevelkedett — a ke­retjátékhoz három, szinte a commedia deV arte színpadáról képernyőre lépett figurát teremtett: Ficsúrt, Keszeget és Ba- lambért, akik a zenével szeretnének pénzre szert tenni — ám ez nem nagyon akar sikerülni nekik, mivel mindhárman kók­lerek. Ebben az epizódban az utcán bandukolnak, s egy sereg különböző neszt, zajt hallanak, gépi és természeti eredetű han­gokat — a lombok susogását, kerekek zörgését, kattogását, pa­takcsobogást —, s ezek végül zenévé „szerveződnek”. Sok nagy alkotót ihlettek meg a világ hangjai: Doquint, Beethovent, Debussyt, Bartókot, Lisztet — az ö ilyen jellegű müveikből is hallhatunk. Taurinus Dózsa György harcainak és halálának krónikása A jubileumi Dó- zsa-évben gyakran hivatkoznak Tau­rinus gyulafehér­vári vikárius 1514 —1519 közt írt Stauromachia cí­mű eposzára. A latin nyelven írt verses mű, ame­lyet Paraszthábo­rú címen fordított magyarra Geréb László, hőskölte- mény Dózsa György harcairól, tetteiről és halálá­ról. Taurinus erede­ti neve Stephanus Slieroxel de Swi- tavia volt, mint a neve is mutatja, morvaországi né­met. Születési évét nem ismerjük. Meghalt 1519-ben Nagyszebenben. 1501-ben iratko­zott be a bécsi egyetemre, még 1506 végén is ott találjuk. A bécsi egyetem abban az időben fénykorát élte. Vezető szelle­me Celtis Konrád volt, Miksa csá­szár romantikus vágyainak költői teoretikusa, aki pángermán esz­méket hirdetett. Tacitus Germá- niájától ihletve az ősi dicsőséget, a régi germán egy­szerűséget énekel­te és állította pél­dának a „romlott jelen” elé. Re­formprogramja érdekében a fő­urak életét osto­rozta. Ezt a Celtis- féle eszmei és költői hagyomány vitte tovább Va- dianus és epigon- köre, amelybe Magyarországon . Nagyszombati Mártonnal együtt Taurinus is bele­tartozott. Nagy- szombati Márton — latin nyelven Martinus Tyrnavi- nus — pannon­halmi bencés szerzetes a török elleni harcra buz­dító művében, az Opusculum ad regni Hungáriáé Proceres című verses munkájá­ban, amely a mo­hácsi csata előtt jelent meg az egyik bécsi nyom­dában, diszticho­nokban fordul a magyarországi fö- urakhoz: a törö­kök immár hatal­mukba ejtették Görögországot és a balkáni népek tartományait, a keresztények száz­ezreit tették föl­dönfutókká, sze­rencsétlen legyő­zőitek átélték a pokol kínjait. Korholva fordul a parasztság élet­erejét végképpen kiszipolyozó és egymás ellen is acsarkodó, gőgös urak felé: vajon ti nem féllek, nem gondoltok arra, mi vár reátok? Szálljatok síkra a nemzetért, segít bennünket min­den keresztény fejedelem, bízha­tunk ifjú kirá­lyunkban. Ebbe a Celtis- féle eszmei és költői hagyományt tovább vivő epi- gonkörbe tarto­zott Taurinus, aki­nek a paraszthá­ború irodalmi té­ma volt, hogy en­nek kapcsán — így Dózsa György ceglédi beszédével és más helyeken is az urakat osto­rozó passzusaival — felrázza a gő­gös, elbizakodott urakat a közeli veszélyre. Tauri­nus olvasói mű­velt, gazdag nagy­urak, mecénások voltak: csak a so­rok között mond­hatta el róluk vé­leményét, ezért választotta versé­nek tárgyául a pa­rasztháborút. Friprega­kongresszus A nemzetközi újságíró gasztronómiai és borászati szövetség (Fripreg.a) magyar bizottságának elnöke, Halasi Mária, szerdán a MUOSZ-ban számolt be az újságíróknak arról, hogy a szervezet — az I. borvilágverseny alkalmá­ból — hazánkban rendezvény- sorozatot tart. A Friprega — amelynek különben az a célja, hogy a sajtó eszközeivel meg­ismertesse a nagyközönséggel az élelmiszerek, Italok ter­melését, értékét, és ilymódoín segítse a kulturált táplálko­zás kialakítását — augusztus 29-én Budapesten tartja kong­resszusát, erre 122 újságíró ér­kezik külföldről. Nyelviskola A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat József Attila Szabadegyetemének nyelvis­kolája most kezdi 32. oktatási félévét, s ebből az alkalom­ból szerdán a Kossuth Klub­ban sajtótájékoztatót tartot­tak. Dr. Hálák László, a TIT budapesti szervezetének tit­kára elmondta, hogy immár 16. éve nyújtanak segítséget a nyelvtanulás megkönnyítésé­hez. Az elmúlt négy évben je­lentősen emelkedett a meg­tartott nyelvórák száma. Míg 1967-ben mintegy 23 ezer hallgató csaknem 45 ezer órát fordított idegen nyelv tanulá­sára, az elmúlt tanévben már több mint 65 ezer órában 23 950-en egészítették ki, ala­pozták meg idegennyelvű is­mereteiket. Francia mezőgazdászok a Dunakanyarban. E napok­ban két francia mezőgazda- sági turistacsoport érkezik az IBUSZ szervezésében Ma­gyarországra. A csoportok több szakmai látogatást tesz­nek hazánkban. A program­ban azonban kirándulás is szerepel: a Dunakanyarba. PEST MEGYEI HIELAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FEKENC Szerkesztőség: Budapest, vm.. Somogyi Béla u. «. U. em. Levélcím: Bp. 70. Postafiók 10. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Btaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100, 142—220. Titkárság: 140—447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest» INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál* a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V„ József nádor (ér l. sz.K Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Az első magyar aranyérem a borvilágversenyen ső két napon megvizsgált 293 minta közül különféle hibák miatt hatot zárt ki a bíráló bizottság'. A verseny harmadik, szer­dai napján mintegy kétszáz minta került sorra, közöttük már több magyar bor is sze­repelt. A szerdai nap értéke­lési eredményeit a késő esti órákban összesítették. Az I. borvilágverseny má­sodik napján a nemzetközi bíráló bizottság összesen 197 mintát értékelt. Közöttük még' mindig csak egyetlen magyar bor szerepelt, ez azonban nyomban szép sikert ért el; a tiszakécskei Szabadság Terme­lőszövetkezet egyik kitűnő minőségű bora lett az első magyar aranyérmes a világ- versenyen. A második napon megvizsgált borok közül 39, az értékelt minták 20 százalé­ka érdemelt ki érmet. Nagy aranyérmet egyetlen bor ka­pott — ezt Dél-Afrikából küldték a világversenyre —, ezenkívül 9 arany- és 29 ezüstérmet ítéltek oda. Az el­könnyebbnek, mint a ka­lászosok aratása volt. Ezért a gazdaságokban terv­szerűen kell felkészülni erre az őszi munkára, készenlétbe helyezni a gépeket, bővíteni a I szárítókapacitást, tekintettel a I várható esős időre. A kedvezőtlen időjárás í miatt több gazdaság nem tud­ta időben elraktározni a vető­magnak szánt készletet. Idő­szerű tehát, hogy mielőbb a Vetőmagtermelő és Ellátó Vállalathoz forduljon igénylé­sével, hiszen zökkenőmentes vetőmagutánpótlás csak így remélhető. A. Z. Hazai nyomólemezek Az ofszetnyomáshoz szük- ; séges nyomóformalemezeket eddig drága valutáért tőkés I államokból importálta a | nyomdaipar. Kiküszöbölésére az Athenaeum, a békéscsabai | Kner és a Zrínyi nyomda tár­sulásával, mintegy húszmillió forintos költséggel, Békéscsa­bán felépült az ország első trimetálüzeme. A hazai nyomdaipar igényeinek meg­felelő nagyságban évente mintegy 35 ezer nyomólemezt ( ■ készít. Ezzel nemcsak az ala- ■ pító nyomdák igényeit elégíti . I ki, de ellát minden más of- ] | szetnyomásra berendezkedett ] I nyomdát. J i

Next

/
Thumbnails
Contents